Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-17 / 135. szám

6 !t>U DCLMAGftSORSZtfi loanm 1945 funitw 17. háborn belefőző szakaszának megpróbáltatásait ls.« Sztálin Magyarország szerepéről Meglepő pontossággal va'őravált a sztálini jóslat a hitlerista Németország elszigeteléséről. Olaszország, Finnország, Románia és Bulgária nemcsak kiléptek a háborúból. de hadai is izentek Németországnak, átálltak az Egyesült Nemzetek oldalára Magyarországra vonatkozólag Sztálin rparsall Jt'44 november R-án, az októberi forradalom 27. évfordulóján megmondotta: •Kétség sem fér hozzá, hogy Magyarország, Németország utolsó európai szövetségese a közeljövőben szintén kl fog dőlni n sorból. Ez IIHlerrAmetország teljes európai elszigeteléséi és hukáfohal: elkerü'bn,e*len>'é"ét fogta te'enlerl B fe'erö'lk IHt'ernémetor'záö bekerítése. Minden oldalról körülzárolt a fari1 zta fenevad bartang'a és nz el'ensé e' «emni fé e t mdo ia'a sem menti meg clháHthata'lan, teljes pusztulásától.* Sztálin marsallnak Magyarországra vonatkozó jóslata is valóra vált Magyarország hadat üzent Németországnak és az uj magyar hadsereg részt kívánt venni, a Vörös Hadsereg oldalán, Ilillernémet ország legyőzésében. Ma már mindenki számára világos, hogv valóra válik Sztálinnak az a jóslata, hogv »n szovjetállam erősen, még jobban megerősödve fog kikerülni a háborúból*. A háború numcsak arra szolgált, hogy próbára tegye a szovjet nép minden anyagi és erkölcsi erejét, hanem feltárta a szovjet rendben rejtőző, eddig ismeretlen erőket. »Az októberi forradalomban született szociális rendszer nagy és lebirhatatlan erőt adott népünknek és hadseregünknek*. \ háború tüzében még keményebbre edződött a szovjet á'lnm, még szilárdabb lelt a szovjet nép (gvsége és ereje. Ez a »titka« a szovjetállam nagy győzelmeinek Prof. Mihail Leonov S7e "ed V Jrcs Szünet n lanzcató: Dr. Rarnnvi János A Gázryár ismét W * názrfvór iiiárti« l eváltaná nz árnmK ,úros vegye '.lázikezelésbe n Gázgyá ha az nem képes kötelezettségeit teljesíteni és teleír ! szénnél, meg egyéb üzemanya gal ellátni. Mindezekről a központi igazgatóság, amely mindig szívesen hivatkozott a szerződésre. ha saját hasznáról volt szó, most nem gondoskodott. Szerencsére a város uj vezetősége rendelkezett ánnyi lé'ekjelenléttel, eréllyel, ügyességgel és tudással, hogy az orosz katonai parancsnokság segítségével biztositani tudta az üzem folytonosságát és ném volt jelentős áramszolgáltatási zavar Szegeden. ' Azóta eltelt nyolc fi<7nap, a vilanvtet p zavartalanul működik, már el is feledkeztünk a Gázgyár központi igazgatóságáról, valahogy jól megvoltunk nélküle s most egyszeriben — a Gázgvár ismét jelenikezett. Jött. nem ugv, arninl várluk volna, bűnbánóan, lehajtott fejjel, elnézést kérve, ho$r nem tartotta he szerződéses kő telezettségeit, hanem emelt homlokkal. mintha misem tőrtént vo' na, követelőzve és fenyegetőzve \zzal kezdte, hogy egyszeriben ötszörösére emelte fel a villanyárát és meg is fenyegette a fogyasztókat, hogy ha nem fizetne! Máior: 16-án, szombaton. 17-én, vasárnap. )S-An. hélffln és 19 én, kedden dé'iitán (tórakor Riái thi Éra és Leholay Árpid felléptével Viktória operett 3 felvonásban 5 képben. 17-én vasárnap délután 3 órakor Islól diákok Diáklörténef 4 felvonásban 7tené'ét és szóvegét irta Farkas Imre. • —ii II MI —II—II—mini——M—UN Njpszavazás d'int Jugoszlávia áVamiormájárói (London, junius l.'R A Reutcr/roda jelenti: Rövidesen népszavazást tartanak Jugoszláviában annak a kérdésnek eldöntésére, hogv királyság marad-e vagy sem, jelentette ki Lcontlcs, az újonnan kinevezett londoni jugoszláv nagykövet.. Hozzáfűzte, liogy véleménye szerint Szerbia kivételével Jugoszlávia valamennyi része a köztársasági államforma mellett szavaz hiti: Vigszinpad műsora: Minden este fél 7 órakor, „ftrültekháza" Amióla az elektromos áram először végigszaladt a vékony drótokon és a házakban, utcákon kigyulladt a civilizációt, kulturát terjesztő fény, talán sehol sem volt még annyi baj a villannyal, mint az elmúlt másfél évtizedben Szegeden. A bajok és az örökös panaszok kútforrása a város villamosmüvét b'rlő Központi Gáz és Villamossági Rt. volt. amelynek mint aféle hatalmas tőkeérdckcltségnek a dolog természeténél fogva sosem az áramfogvnszlók java lebegett szeme előtt hanem a saját haszna. 1933-hnr köt^t a város szerződést a Köz poiiii Gáz és Villamossági Rt.-ve! és a Szerződés értelmében 30 esztendőre erre a cégre ruházta az áramszolgáltatási koncessziót. Soha olvan rossz nnvngi helyzet hon nem volt még Szeged városa. mint abban az időben A gazdasági depresszió mélypontján voltunk A gazdasági válság következtében a város bevételei elmaradtak és a törvényhalóság a szó szoros értelmében tönk szélén állt. Annvira üres volt a város kasszája, hogy a tisztviselőket nem tudták fizetni s hónapról-bónapra rövidlejáratú függők ölesönök utján lehetett csak előteremteni a legszükségesebb kiadások fedezé•rirc szolgáló összeget. Ilyen körülmények között kellett megkötni az úgynevezett gázgyári szerződést, amely csupán pillanatnyi anyain előnyhöz ju'tatla a várost, a Gázgyárnak pedig hatalmas anyagi hasznot biztosított. A szerződés megkötését heves hírlapi csaták és közgvülési viharok előzték meg A józangondolkózásuak látták, mi történik: egy tál lencséért adja el a város a szerződés megkötésével óriási anvagi előnvcit A nvomás azonban olyan nagv volt, hogy nem lehetett ellenállni. A nagytőke minden sulvával ránehezedett • a megszorult félre Nagvon iól emlékszünk még. hogv m <a Ghnrin Ferenc jött Sz gödre és a Központi Gáz 7s Villamossági PL háta mögött álló nam-i nk nii- '-n súlyával harcolt a szerződés m-gkö éséért. A szegcdi bankok a függők öles önök felmondásával fenyegetőztek, el kellett fogadni a kínált feltételeket s hiába volt a huszonegy főnyi ellenzék heves tiltakozása, a szerződést megkötötték. Tmmoriili: szerződés jött létre egy nagy nénzflgvi konszern kizsákmányoló ak rióink-fot. Magas villanyegységírákat kötött ki ez a szerződés és eg éb olyan előnyöket biztosított a vállalkozó cégnek, amelyek méltán tették a támadások céloonriává a Gázgvá tat és a fogvasz ókkal szemb-ni magatartását. Meg is indult a harc szinte ábban a pillanatban, amint a szerződés -életbdépett. A gyár közronti igaz z.a'ó á-a ugyanis so em fe'edkezott meg róla. hogv a szerződésben biztosifott jogalt a legvégsőkig ki ne használja, kötelességeiről azonban sokszor megfeledkezett. Több mint tizenkét év tett el azóta, hogy a szerződést megkötötték, de alig mult el eszlendő, hogy ne jöll volna a Gázgyár ez idő alatt olyan lépéssel, ami méltán hivta ki a város közönségének felháborodását. A háborus végkifejlés elmúlt évi nagy gondjai-bajai közepette a Gázgyár csendben volt, keveset hallatott magáról, az ősszel pedig az általános »menebülési-lázban« mint előkelő tőkés nagyvállalathoz illik, »kivonult« Szegedről, megfeledkezve a szerződés arról a Gázgvár mégis beváltaná az árammérők fc^zere'é-óre vo^a'kozó fenyegetéséi. A fogyasztók felhivást kaplak, hogy ne fizessék a felemelt árakat, aki pedig már befizette, jövőbeni tartozásaira számolja el. A dolognak ez a része rendben van, gratulálunk a városnak erélyes fellépésébe és köszönetet mondunk érte a fogyasztók ezreinek nevében. Meg kell azonban jegyeznünk, hogv a Gázgyárnak ez a legújabb lépése nemcsak szerződésszegés, de semmiképpen sincs összhangban az uj idők szellemével. A mai demokratikus időkben, amikor mindenki a szociális meguiu'áSért küzd, a Gázgyárnak a régi tőkés világ módszereire emlékeztető lépése könnven olvan színben tűnhet fel, mint valami népcllenes cselekmény. Nem árt ezt meggondolniok a Központi Gáz és Villamossági Rt. naqytekintetü urainak és fen vege! őzés helyett inkább arra törckodniök. hogv legven elegendő szene a villanvlclepnek, annyi, amennyivel nemcsak villamosáramot tud termelni, hanem gázt is tud fejleszteni. Mert a szerződés, amelvre a város szorultságának idején ob >n szivesen hivatkozott mindig. < •'• izoF'álto'á^ra is köteta'i. Eng V meg a Gázgyár, hogy leszerelteti az árammérőket és figyelmezte riik erre, ha megfeleli nem lesz villany. Telte ezt ugyan- 1 akkor, amikor nvolc hónapon ke- j résztől egy deka szenet sem h*v zott Szegedre s a város sa'át községére szerzett be minden üzem- ' anyagot. Na de, a Tekintetes Igaz | gal óság rnegknota a feleletet erre az enyhén szólva lcgata^b is merész fellépésre, A jogügyi és pénzügyi bizotlság javaslatára a város veze'ö- é*e e'u'ari'otta árn róla. ' képtelen a tíázgvár kötelezettségeinek be• nk egy mego'dást tu•a bmtea fel, a s*cra város, amely, rivoíc hónap óla imugy is vezeti a vil1 a ny le1epr< formailag is házikózclésbe v se végre ezt a fontos közüzemét Fererr •••alt ve Ha pc zerzwlési tartására lünk sz' 'őrlést, h A parasz'sái az "pari és mezőgazda-* sági munkásság eqyüHm!i^"dik a Misnkássz jvotkezsthen A szövetkezet a közeljövőben átalakul és cimet változtál Az ipari munkások által alapított szegedi Munkásszővetkezet vezetősége ethalározta, hogy a parasztságot és a mezőgazdasági munkásságot is t>ele vonja a szövetkezeti mozgalomba. Ez zel kapcsolatban beszélgettünk a sz< gedi nfozga'omról a Munkásszővetke zet agilis elnökével, Lakó Antallal aki a következőket mondotta: — Valóban szövetkezetünk átatn kulás előtt ált és címét is megvá! toztnlja Szeged és környéke egrit: legfontosabb lakórétegét, a paraézt tagot és a mezőgazdasági munkáso kat akarjuk bevonni szövelbezclünk be és ezzel az ipari és mezőgazda sági munkásság szoros együttmükö déséhez — ami etengedhetet'en folté tete az ország újjáépítésének szem pontjából — az első gyakorlati lépés' meglenni Átalakulásunk és mozgat munk fokozotlahb kiépítése azért ís szükséges, mert gombnmódra szapo rodnat »szővetkezet« cim alatt külön böző közkereseti válta la tok ame'yek azután káros tevékenységükkel egye ncsen megcsnfo'ói a szövetkezeti esz mének. Kissé furcsának látszik » Munkásszővetkezet terjeszkedési terve most. amikor az árubeszerzési nehéz ségeket szinte képtelen leküzdeni De igyekezünk leküzdeni, mert nekünk ki kell küszöbölni a szövetkezeti életbőt a régi, katmárszellemü. állami tag agyon támogatott és reakciós egyéni érdekeket szolgáló szövetkezeteket Mi. marxisiák megtanultuk, hogy mit jelent a szövetkezeti mozgatom o munká ság szempontjából és évtize ríel: óta felszínen tartottuk ezt a fento* prob'ámínkat. pedig sokszor arra ts kényszerültünk, hogy még reakció m'niien tevékenysége abbatt merült ki hogy a munká súgnak nemcsak po ilikai, hanem a gazdasági megmozdu'á át is megbé' ttsa Azirolt és íratlan törvények me; ették hatánikát. »Az állami és társadalmi rend hatásosabb véde'me* cimü maszlagnak la s 'ut áldozatul esett minden, végül a gyönyörűen működöt! Atta'áros • asztási Szöve'kezetet is megfojtat Amig azonban a kü'önböző reakció* kormánvzatoka zon mesterkedtek. hogy a munkásság ellátási intézménye megszüntessék, amely árszabályozó is volt b~z'eg felvirul! az álta'uk irányitolt és befolyásol! szövetkezeteknek Az adófizetők milliárdjaiból futotta az »cgykezes« sz5velkezelek anyagi támogatása csak azért, hogv olt a reakció fészkeit alaposan ki 'ehessen épilent Bukott miniszter. magnsrangu nyugd'jat liszt és ál'amtilkár. mind ott kapta a fényes stattnmokat. Mos! világosan tátsZik. k:k voltak ezek az »urak«, A Wűnsrit r féle sváb luanda. akik nemcsak a szövetkezeti mozgalmai árulták, dc egyéni érvényesülésük érdekében a hazát ís áruhahocsájtolta ez a hitlerista magyar labanctársaság. Az eredményt Is, sajnos, Jól tudjuk. Magyarország elpusztult. Ezek a hitlerista bérencek még ma is tekintélyes számban élnek a» egyes gazdasági állásokban és jogokat formálnak maguknak arra, hogy ott meg is maradjanak és beletaposnak az egészséges szövetkezeti élet kialakulásába, a Hangyánál, a Futuráná! és más jótismert hitelszövetkezetek néven működő reakciós társaságoknál. Amikor mozgalmunkat ^ ^ _ ^ erősítjük, az a célunk, hogy ezeket leíepélén felelős vezetőt tartani l vigyük, Az első világháború után a a sőlét alakokat végre félreállitsuM pont járól, hogy tartozik a szegcdi i a sző . elkezeli mozgalmat is föld alá i tt - ~ Ál AM rtl /ír- itAvnl/vf iorfoMÍ í ríflvfíb A r aUA viWoháhnm iit.^n í