Délmagyarország, 1945. június (2. évfolyam, 122-145. szám)

1945-06-07 / 126. szám

mm II. évfolyam 126. síüám. Szeged, 1945. sunius 7, csütörtök Ura 2, penq6 d kukoricaiildeketl Egy hónap múlva kaszát élesítenek nz ország uj földtulajdonosai, a sza­bad parasztok, hogy learassák a föld­reform első gyümölcsét. Attól féltünk, hogy 16 és kellő mezőgazdasági fel szerelés nélkül több föld marad maid parlagon. De nem. Bevetetlen föld. alig maradt. Most más veszély fenyeget. Elve tették a kukoricát. Sokkal többet ve tettek, mint más esztendőkben, mert hiszen búzát már nem mindenütt le­hetett vetni s most sok helyről pa­naszolják, hogy nincs aki megmun­kálja, megkapálja. A parasztság legnagyobb része roi­det igényelt és kapott. Ez a rész sok szor ugy gondolja, ha azt megmun­kálja, eleget tett, mert hiszen valóban az az alapelv, hogy mindenkinek any­nyi földje legyen, amennyit maga és családja segítségével meg tud mun­kálni Sokféle szempont és meggon­dolás vezetett azonban oda, hogy Í00 holdat mégis meghagytunk a régi birtokosoknak. De nemcsak az uri­birtokos, hanem a 40—50—70 holdas paraszt is képtelen maga bekapálni a földjét. Békésmegyében a termés harmadrészét ajánlották a termelő bi­zottságok munkabér, kapálási bér fe­jében.. A. tulajdonosok sokalják, a munkások keveselik. Mi a termelő bizottságok döntését mindkét félre méltányosnak látjuk és hangoztatjuk, hogy a sürgős mezőgazdaság! munkák scmmlesetre sem halogathatok ilyen viták miatt. A földhözjutottaknak egy­része, amely tudna munkát vállalni, most kárörömmel szemléli az uriföld­tulajdonosok vagy olyan birtokosok tehetetlenségét, akik maguk nem tud­ják megkapálni a kukoricájukat. Meg kell mondanunk, hogy ez sem­mieselre sem országépitő szempont. Tudjuk, hogy a parasztság évszáza­dos kegyetlen elnyomatást szenvedett. Tudjuk, hogy ma még mindig nagyon nehéz a helyzete, de fölszabadulás által kapott szabadságát nem szabad felelőtlen modon használnia. Szabad munkavállalás van az kétségtelen, de a szabadság nagy felelősséggel, a kö­zösség nemzet Iránti kötelességgel jár. Most nem vállalhatja még a nemzet a kockázatot, hogy óriási kukorica­földeket öljön ki esetleg a gaz. Ne erősítsük — mert most azt erősí­tenénk — a reakciói túlzott követelé­sekkel. * A parasztságnak látnia kell, nogy egyetlen érdek ma a termelés, a mun­kaerő teljes kihasználása. A paraszt­ságnak most meg kell mutatnia, hogy tud felelősséget vállalni épp ugy, mint ahogy a munkásság megmutatja ezt a gyárakban, épületek, vonalok, stb. helyreállttá sában. Eddig jelszó volt, bogv egy talpa­latnyi told sem maradhat vetetlenül, most jelszavunk lehet, hogy egv tal­palatnyi kukoricaföld vagy más kapás sem maradhat kapá'aCanul. Ez éppen annyira országos ügy, mint maga a földreform. A reakció készenlétbon ttl, hogy alkalmas pillanatban elgán­csolja a demokrácia sikerét. Ki óhajtja a kerekek visszafordulását? Melyik szegényparaszt sirja vissza a grófokat, feudális iobbágytartó nagybirtokoso­kat? kukorica ma pótolhatatlan nemzeti va-f most tanakodni, hogy elég méltánvos-e gyon, amit meg kell mentenünk. Egy I az egyharmadrészért való kapálás. Ezt hónap múlva itt az aratás, nincs idöj csakugyan eldönthetjük még azután is. Ebben az évben egy a fontos: egy tal­palatnyi kukoricaföld sem maradhat kapálatlanul. — cs — sógközi nyilatkozat mának átvételéről Négy megszállási zónára osztják a német birodalmat Németországnak vissza ke! 1 vonulnia az Anschluss előtti határvonalak mögé — A középamerikai államok köztársasági szövetségbe tömörülten Stfüee válaszol ChurchillnaK a szocializmus elleni támadására A nemzetközi politikai élet nagy szenzációja az a tegnap délután köz­zélett szövetségközi nyilatkozat, ame­lyet a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagybritannia és Franciaország megbízottai adtak ki a legfőbb hata­lom gyakorlati keresztülviteléről Né metországban. Zsukov és Montgomery tábornagyok, továbbá Etsenhovver és francia részről Tassigny tábornok ir­ták alá az egyezményt, melynek ér­telmében a Németország feletti leg­főbb halaimat az ellenőrző tanács fogja gyakorolni Berlin székhellyé!. Németországot négy megszállási zó­nára osztják. Keleten az oroszok, északnyugaton a britek, délnyugaton az amerikaiak, nyugaton pedig a fran­ciák gyakorolják a főhatalmat. Az ügyek összeegyeztetését az ellenőrző tanács végzi. Németország súlyosan bűnhődik a nácirezsim bűnei miatt Az egyezmény bevezetése megálla­pítja, hogy a német fegyveres erők teljes vereséget szenvedtek és fel­tétel nélkül adták meg magukat. Németországot terheit a habom­ért való felelősség, ezért alá kell vetnie magái mindazon követeié­sebnek, amelyeket most a iövő­ben szabnak ki rá. v Azt, hogy a szövetségesek a biroda­lom feletti főhatalmat átvetlek, nem jelenti Németország annekiáiását. A német határokat a szövetséges álla­mok kormányai fogják meghatározni. Ezután jönnek a feltételek, amelyekot Németországnak azonnal végre kell hajlania. Persze az előírások közül máris sok érvényben van, például a teljes német leszerelés. Németországnak vissza beül vo­nulnia az Ausztria megszállása előtti halárvopa'akhoz és leljes hadi felszerelésén kivii! a szövet­ségesek rendelkezésére kell bo­csátani minden közlekedési esz­közéi, minden gváráf, kutatóinté­zetéi, tervrajzait cs lanálmúiiyait. A hadifoglyokat ki kell adni, ellátva őkcl élelemmel, orvossággal, pénzzel és ruhával. Semmit elpusztítani nem] szabod. A szövetséges meghízottak nl katonai és egyéb előírásokat szabnak ki Németországra, amelyeket feltétel nélkül kell a német népnek végre­hajtani. Mulasztás eseLén a szövetsé­gesek minden ellenrendszabályra jo­gosulták. Aa egyezmény feltételeiből tehát látható, hogy a szövetségesek okulva az első világháború tanulságaiból, ez­úttal előírásaikkal NémctnrsWígwt olyan szoros gúzsba kötik, amelyek eleve lehetetlenné teszik a fasiszla reakció minden föléiedési kisérletét. A német birodalom, amely az első vi­lágháborúból oly sértetlenül került ki. hogy német területen egyetlen ház meg nem sérült, most végre saját területén és saját népe szabadságának korlátozásán érzi majd az általa go­noszul felidézett háboru végzetesen sújtó következményeit. Gestapo-iegényekke! és nácikkal népesitik be a német internáló­láborokat A háborús bűnösök megbüntetésé­nek kérdését is sokkal szigorúbban ki vánják intézni ezúttal a szövetségesek, mint az első világháború után. A há­borús bűnöket kivizsgáló londoni bi­zottság első tárgyalási ciklusát befe­jezte. Az eredményről még nem ad­tak jelentést de Lord Wrighl, a bizott­ság elnöke kijelentette, hogy a hadi bűnözők kikutatása és megbüntetése már igen előrehaladott stádiumban van a bizottság inunk í ja folytán. Ez vonatkozik mind az európai, mind n japán bűnösökre. Azokat a koncentrá­ciós táborokat, amelyeket a nácik a deportállak és a politikai internáltak fogvatarlására használlak, mint Ber­getiorfot vagy Beisciit most a Gestapo­legények, az SS-emberek gyUjtőlábo­raként használják fcL Jelenleg több mint 8000 háborús bűnös németet őriznek ezekben a táborokban. A né­metekkel együttdolgozó quislingek sem kerülhetik el sokáig sorsukat, éppen most jött hire, hogy a spanyolok is kl fogják szolgáltatni Lavalt és tár­sait, amint tartózkodási engedélyük lejár. A középamerikai államok Födera­tív Köztársaságba tömörülnek Amig Európában a háboru után is tovább tart a népeknek kisebb állam­alakulatokra való megóvz ási le? Il­mája, addig Amerikában épp az ellen­kező törekvések érvényesülnek. Most jön a hire, hogy a középanicrikai köztársasagok hajlandók feladni küttináPósá-u. kat és készek egységes Föderatív Köztársaságba tömörülni. Elsőnek Guatemala és Salvador, » két legnépesebb középamerikai köz­társaság határozta el országhatáraik­nak eltörlését és országaiknak egybe­olvadását, amit már hivatalosan is be­jelentetlek. A köztársasági elnökök le­mondanak és rövidesen megválasztják a Középamerikai Föderatív Köztársa ság közös elnökét. Ehhez a föderá­ciós kiinduláshoz: várják később Hon­duras, Nikaragua és Costarica csatla­kozását is All!e© beszéde A munkáspárt nevében tegnap este Altíce őrnagy tartolta választási be­szédét az angol rádióban. Attlee éle­sen szembeszállt Chnrcbiil tegnap­előtti beszédével és ponlról pontra cá­folta Churchill állításait. Miért kell egy szocialista győzelemlő! félni? — kérdezte Attlee. — Iliszen Ausztráliá­ban. Neuzeelandban, Kanadában éve­ken át szocialista kormányok uralkod­tak anélkül, hogy azok a következmé­nyek lellek volna, melyekről Churchill beszél. Sehol sem korlátoztál.- az egyé­mányok biztosították a Jólétet, at egyének és a közösség szabad életét, a leljes demokráciát. A munkáspárt Angliában is azt az elvet vallja, hog? a közérdeknek mindenekelőtt kell lennie. Mindenkinek elegendő élelmet, megfelelő lakást és ruházatot kell biz tositnni, valamint méltó életet öreg ség és betegség esetén. Mindönkinél munkaalkalmat is kell biztosítani, ugy mint a háborúban is történt. Ami a háborúban katonai feladatok végzése miatt lehetséges volt. art a tiélröv-or.

Next

/
Thumbnails
Contents