Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-25 / 116. szám

p i..'. I a <J 1 A lí u K S Z A G 1913 uiájus 25. Iiffei<' wiiti^'1 wá^sf mshrás; „ 4 Kommunista Pár! mindenkit támogat, aki segit országot ffelépifenicc — »ivyült kell működni a lőbbl pártokkal* — [Budapest, május 24) Tegnapi szn Almkban vázlatosan beszámoltunk pár a Magyar Kommunista Párt pünkösd két napján tartott országos párt értekezletéről, amelyen Kákosl Mátyás nagyjelentőségű és follünésl kelJatt beszédet tartolt. A beszédet kivonatosan az alábbiakban ismertetjük: — Az utolsó hónapok eseményei ís különösen a földreform ujra [leigazolták — mondotta Rákosi Mátyás —. bogy az erős demokratikus országiak és a nemzeti összefogásnak elinpedhelctten alapfeltétele egy összekovácsolt, fegyelmezett marxista és leninista elmeidtől vezetett kommunista párt, amelynek a legszorosabb kapcsolatot kell fenntartania a másik nngy munkáspárttal, a Szociáldemokrata Párttal. Ez a szoros kapcsolat megköveteli azt is, hogy a demokrácia többi pártjaival, a Független Kisgazdapárttal es a Nemzett l aE

uztpár'tial szoros és baráti egy üttmüödéslsen maradjunk. A fasiszta barbárság bűneinek felsorolása után Rákosi Mátyás részletesen vázolta az újjáépítés programját ts ezzel kapcsolatban a Kommunista Párl kötelességeit. Foglalkozott a Kommunista Párt hibáival is, amelynek legfőbb okát abban látja, hogy n tagoknak több mint nyolcvan százaléka tulajdonképpen az utolsó három hónapban lépett be a pártba. Követelte a párttagok tu<lásnivójának emelését, a pártsajtó és n kommunista propaganda megerősítését. 'Legalább kétmilliárd pengői keit nditi a gyáraknak« A továbbiakban a meglevő gazdasági erők legfontosabb feladataira mulatott rá, igy a vasút, a posta kérdésére és általában a közlekedés rendbehozására. Emellett a gazdasági é'et Újjáépítésének elengedhetetlen feltétele, liogy a párt figyelme az épitőmunkára. a megrongált házak, rombadönlött gyárak felepitésére irányuljon. Mindent el kell követni, hogy az nj gazdáknak az aratásra meglegyen K kaszájuk, kapájuk, szóval mindaz, amivel munkájuk gyümölcsét le is •ralkatják. Hibáztatja, hogy a kortuánv még nem mozgósította az Ipar megindításához szükséges tőkét. Szerinte a legközelebbi nárom hónapban legalább kétmilliárd pengőt kell Juttatni a gyáraknak, ugyanakkor gondoskodni kell, hogy ez.i a pénzt valóban a termelésre fordítsák. Kíméletlenül ei kell kobozni a nyilasok és fasiszták üzemeit és a befolyó pénzt a felépítés céljaira keli fordítani. A kommunista part mindenkit támogat, aki segit a felépítésnek eblien a munkájában. Az ország a magántulajdon alapján ált s ahogy a Szovjetunióban visszaadták az üzemek égy részét a magántőkének, az építési tempó meggyorsítása érdekében nekünk is szorgalmaznunk kell ezt a gazdasági lépést. Allund áron követelte a legszükségesebb élelmi és és ruházati cikkeket n vasutasok, építőmunkások, mezőgaz !i ági munkasok részére. Fügr

diónál ettől, rámutatott arra, hogy inté'cllcnfll gátat kell vetni a spekulé ínak, amely a bérek és árak kölöil tűrhető arány kialakulását leheled enné teszi. Internálással és közmunkák utján kell a spekulánsokat, U7. árdrágítókat, a szabolálökat arra kényszeríteni, hogy a felépítés nehéz fo adatának megvalósulásához hozzájáruljanak. A minden vonalon szűksón • összefogás belpolitikai etőfcltő e'óként a fasiszta- és nyi'asmarndványok gyökeres kiirtását jelölte meg, i I ami ezen a téren eddig törte d az csak a kezdet kezdete. Gerő Ernő beszámolója Rá! rosi Mátyás beszédét vila követte; amelyben Révai József, Farkas Mihály és Rujk I-ászló vett részt. A vita következő szónoka Gerő Ernő minis/ler volt, aki a tárcája körébe tartozó kérdésekről kimeritően beszámolt És kijcieuletle, hogy az ország szive Budapest, az ország további fejlődése tehát atlól függ, hogy Budapesttel kapcsolatban ezl az újjáépítési proglamot miként hajtják végre. — Nem széttagolni — mondotta a miniszter —, hanem egységesíteni kell Magyarországot. Osztozni kell jófaanrosszban. Budapest népe azzal becsülte meg a Magyar Kommunista Párt jó munkáiát, hogy kommunista polgármestert választott. Ez nem egyes ember sikere, hanem a Magyar Kommunista Párt sikere. A vita kővetkező szónoka Szobek András volt, aki után Rákosi Mátyás beszéde zárta le a vitát, amelyben újból foglalkozott beszédének két főrészével: a haloldali szekta-szellem elleni harccal és a tulajdonképpeni döntő kérdéssel: a felépítéssel. Az országos pártértekezlet napirendjének második pontjaként a szak szervezett kérdés szerepelt. A következőkben a szervezeti szabályzat kibővítése került napirendre, majd annak letárgyalása után az értekezlet megválasztotta az uj központi vezetőséget. —0— íz árak felszabadítása nem felen!! azt, hogy most már tetszésszertát! haszonra kalkuláljanak a kereskedők VHa az ár kérdésről a keres • es iparkamara tanácsadó bizottsága r tőit (Szeged, május 24) A kereskedelmi és iparkamara tanácsadó bizottsága nagy érdeklődés mellett tartotta meg legutóbbi ülését. Az ülést az árkérdés megvitatásának szentelték. A kamara részéről dr. Cserzy Mihály ügyvezető titkár rámutatott, az árkérdés helyes megoldásának fontosságára a termelés szempontjából, majd felkérte dr. K e c s ő Sándort, a közellátási hivatal vezetőjét, hogy tájékoztassa a tanácsadó bizottságot az árkérdésben elfoglalt álláspontjáról, intézkedéseiről és terveiről. Dr. Kecső Sándor ismertette Szeged gazdasági vérkeringésének megindítására eddig tett intézkedéseit, majd rátért az árkérdésre. Megállapította, hogy a fagyasztókőzőnség magasnak találja a jelente*! árakat Kérte a kereskedőket, józan önmérséklettel járjanak el beszerzéseiknél. A kereskedők sokszor láncolóktól vásárolnak, tehát elmulasztják a kereskedői józanságot Abban az esetben, ha ilyet tapasztal, a legszigorúbban Jár eL A másik kérdés a kóltségfelszámitás kérdése. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kereskedők ebben a tekintetben is mértéktelenül járnak el. Egy kiló sulyu árura általában csak 5 pengő fuvarköltséget ismer el a közellátási hivatal, luxusárunál esetleg többet. A haszonszázalék a réginél magasabb nem lehet. Ehhez fűződik még az utánpótlási ár kérdése. Szeged kereskedői azzal a haszonszázalékkal kalkuláljanak, amelyet a régi rendeletek meghatároznak ésamelvet a közellátási hivatal ia elismert. Azokat az árucikkeket, amelyek a szélesebb néprétegek kielégítésére szolgálnak, alacsonyabb haszonkulcscsal szolgálják bi és számításokat keressék azokn.il, amelyek nem a szegény emberek céljait szolgálják. Az áruk felszabadítása nem azt jelenti, hogy most már tetszés szerinti haszonra lehet kalkulálni. A közellátási hivatal vezetőjének helyesléssel fogadott beszéde után Órdőgh János a mészárosok és hentesek képviseletében javasolta, gondoskodjék a közellátási hivatal a fiatal sertéstenyészállatok beszerzéséről, hogy a magánháztartások hizlalhassanak. Szántó György hangsúlyozta, hogy a kereske tők" elleni panaszok nem illetik a régi, komoly kereskedőket, hanem azokat, akik ki akarják használni a mai konjunktúrát. Vigyázó Rezső az üzleti záróra kérdésében szólalt fel. Tóth Kálmán a bádogos és vizvezetékszereIők részére méltányos ármegállapítást kért. Szelel Károly vaskereskedő azt panaszol la, hogv a szegcdi kereskedők nem tartják beváltani budapesti bevásárlásaiknál q rubelt, (imi ott nem kötelező fizetési eszkőz. Ez beszerzési nehézségeket okoz. Panaszolta továbbá, hogy a budapesti kereskedők nem adnak számlát nagybani vásárlóiknak, igy o szegedi kereskedők kalkulációikban nem érzik magukat biztosnak. Fontosnak tartaná vasúti rendőrség megszervezését a szállítási biztonság szempontjából. Márkus Endre a termésrendeletnek a malmokkal kapcsolatos sérelmes intézkedéseire mutatott rá és kérte a kamara közbenjárását. B e c k Nándor a téglagyárak helyzetét ismertette. A téglagyárak mindent elkövetnek a termelés biztosítására. G r e s z István a paprikaforgalom terén adódó kívánságokról beszélt. N a gyi v á n János a gazdák részéről hibáztatta, hogy egyes községek önellátásra rendezkednek be, helyesebbnek tartaná, ha az áruforgalom terén a legteljesebb szabadság uralkodna. Székely József a kereskedők év iparosok szabad szakszervezetének titkára ia az áruforgalom szabadsága mellett szólalt fel. Katona András állandó árszínvonal megállapítását kérte. Gombkötő Péter annak a nézetének adott kifejezést, hogy a kormány mindent elkövet, hogy egészséges árhelyzet alakulion ki. Többek felszólalása után végül dr. Cserzy Mihály ügyvezető titkár megköszönte dr. Kecső Sándornak tanulságos előadását és hozzászólásokat, amelyeknek során elhangzott kívánságokat és javaslatokat igyekeznek megvalósítani. oOo Uj engedélyi kel! váltani a rádséMgaféknak Visszaadják a beszolgáltatott rádiókészülékeket A Magyar Távirati Iroda jelenti: A szövetséges ellenőrző bizottság a rádióvevő készülékek használatát szabaddá tette. A rádióhallgatással kapcsolatosan a kereskedelmi és közlekedésügyi minisztérium postafőosztálya a közönség tájékoztatására még a következőket közli: a régebben kiadott rádióvevő engedélyek hatályukat vesztik. Eunélfogva mindazoknak, akik rádiót akarnak hallgatni, uj engedélyt kelt kiváltaniok. Az erre vonatkozó kérelmet bármely postahivatalban fel tehet adni vagy a levélkézbesitők utján be tehet jelenteni. Az engedélyeket a postahivatalok adják ki. A belügyminisztérium az illetékes szerveit utasítani fogja, hogy a zár alá helyezett rádiókészülékeket amennyiben azok a háborús események következtében nem semmisüllek meg, igazolt tulajdonosaiknak kezeikhez visszaadják. A havi előfizetési díj junius 1-től megváltozik. Párthirek A Szociáldemokrata Párt belvárosi szervezete május 2i-én délután 6 órakor gyűlést tart. Előadó dr. Antalffy György: „Demokratikus fejlődésünk a nemzeti kormány rendeleteinek tükrében" címmel tárt előadást. A DISz egyetemi tagozala csütörtökön délután :> órakor gyűlést tart a Vörösmarly-utcai székházban. A Szociáldemokrata Párl felsővárosi szervezele taggyűlést tart május 27-én délután 5 órakor Vásárhelyi-sugárut 22. A fasiszta mártír Dr. Mester János egyetemi nyilvá* nos rendes tanár 1930 ban az olasz nevelésről irt »tud«inanyos« könyvet. Kevés köze van azonban a tudom ányhoz annak a husz oldalnak, amelyet Mester a fasizmus dicsőségének "és Mussolini méltatásának szentelt. Íme néhány szemelvény (Meg kell jegyeznünk, " hogy az itt idézett kitételek egy része "dr. Mester könyvében is idézőjelben szerepel. Azonban a szerző nem hagy kétséget afelől, hogy teljes mértékben egyeiért ezeknek tartalmával.): A 264. oldalon Mester Mnsso'inl vik'sgrartcne'mi Jelen ő ércről ir. Jla sikerült volna a bolsevisták (erve, a kommunista kénynra.mat ráerőszakolták volna Európára, akkor Ang in, Franciaország és Németország még ma is e méreg halasa alatt szenvedne. Mcginenekülésttnkel e szörny ü ve*. edelemből egyedül Mussoliniink fcöszönjiik.« — xMusso'.inl példái ad miniszteréinek... mint ahogyan \> • dáui szo'gáliiat ő minden ország él* lamférfiának. Igaz, ö nem fecséreli el Idejét a parlament mendő muuitájúval. í ».V fasiszta áS?am mély a'apja -naraltzmns, az etikai e!goadoIás.« V tömegiinádáfsjl szemben megöl ipijai a szerző, hogy »az ál'agcmber ml ríen intézménye á társadalom sü ljeié: él mozdítja e>5«. »Az általános szavazol demokratikus igazságossága égitek á tó igazságtalanság. Mindenki! — ez :i demokrácia Jelszava s ez töltötte be a XX. századi elejét. Itt az Idő a • •!< kimondására: kevesen és arra h-. > toliak...« stb.. slb. igy megy ez tovább — ismételjük — 20 oldalon keresztül. Kár, hogy Mester professzor un ilyesmikel irt. Kár volt elrontania $ könyvéi ilyen 'tudományos* megá 1i« pilásokkni. Nem vesztett, ellenkezőleg: nyert volna a könyve azál ni, ha kihagyta volna belőle" ezl a szerencsétlen husz oldalt Nagyobb kár, hogy Mester tanán ur meg mindig, meg ma is kitart a fasizmus, a totális állam, Mussolini rendszere, Mussolini világtörté* nelmi jelentősége mellett. Még min* dig azt hiszi, ínég ma is azl hirdeti* hogy »Musso iui példán! szo'g.ühaina minden erszág minden filaoiíérlíának«. Pedig akkor, amikor ezt a könyvet irta, Mussolini gyilkos bandái mari javában irtották níérgesgázokkai al békés abesszin lakosságot. Azóta pedig több mint kilenc év telt el. Iá 15 májusában vagyurL Dr. Mester tanán urnák az olasz fasizmus csődje, a r.émet fasizmus bukása, milliók, li-'iivtliók halála és szenvedése, városok, iparmüvek, gyártelepek ezreinek pusztulása, Európa szörnyű tragédiája sem volt elég arra, hogy" kétségei támadjanak alelől, hogy vájjon taíán mégsem Mussolini példája az, »ar:e!jj •tán minden ország minsien áítémíéríiának igazodnia kelteit Néhány nappal ezelőtt jelentette kl Mester az egyetemen: »Uöuyvecn műiden szava tudományra hhnasskoöik, minden szava meggondoI(«. >:IJa a Béke-utcába kerülök ezért a könyvért, a hallgatóság lássa meg, milyen a demokrácia, milyen a szólásszabadság, a tudomány-szabadsági!* Igy be.« szel hallgatóihoz Mester tanár ur. | Nem tudunk arról, hogy az 1!).';Gban megjelent könyvéri "ma, 19J5ben a szerzői bárki 'felelősségre vonlq volna. Nem érijük, hogy mi indokolja Mester tanár urnák ezt a viselkedését. Mit akar tulajdonképpen a professzori ur? Tanítani, dolgozni akar a demokrácia szolgálatában? Ha igen, akkori nem kell félnie a Béke utcától. liq viszont fenntarlja és továbbra is hirdeti a iludomány szabadsága* nevében kőnvvéiiPk lasíszlabarál és Mussolinit dicsőitő, demokráciaellencs kitételeit, akkor ne csodálkozzék azon, hn végül egy szép napon mégis a Béke-utcában köt ki. Kar volna érte, Ugy látszik, a tanár ur ki akarja hSvnl maga elicn a demokratikus erőket, Nyíltan kiáll a pódiumra s a demokrácia ellen, a fasizmus mellett szónokol. >Ám lássuk — mondja —, van-el mersze a demokráciának ahhoz, hogy mártírt csináljon Mester János egyetemi nyilvános rendes tanárból.* Miért akar ön mindenáron mártír lenni, Mester professzor ur? Ha mán a fasizmus ideológiájához, ha Mussolinihez nem akar hűtlen lenni, maradjon eszményképéhez hűen poiácának. 4 Belvárosi Mozi mai előadásainak jövedelme a Nemzeti Segélyé.