Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)
1945-05-16 / 108. szám
2 O G L M A G Y A R O R S Z A Q •neaoae 1S45 mújus 21-én, pünkösd hó'fcn d.e. Sl-fcor IReggesS Pdl operaénekes hangversenye a r Közreműködik: Meáarász Mihály (bariton) Zongorán Idsér: Paurtssz Eiemár. kiveti a Délmagvarország kiadóhivatalában. A közellátási hivatal az árakat i jövőben is ellenőrizteti és az átlagos árszínvonalat igyekszik betartatni. Sől a hivatal maga is befolyásolni fogja az árszínvonal kialakulását, amennyiben ha túlságosan magasra szökik majd valaminek az ára, C'oból az árucikkből nagyobb mennyiséget alacsonyabb áron piacra dob. liogy az áremelkedésnek útját állja. Az iparcikkeknél az árfelszabadítás azt jelenti, a kereskedőknek lehetővé tették, hogy az ujonan beszerzett áruk árához hozzászámítsák a szállítási költséget és a tisztességes polgári hasznot. A beszerzési árat azonban számlával igazolni kell, a szállítási költség pedig kilogrammonként legfeljebb 5 pengő lehet. Az iparcikkeknél már eddig is kialakult bizonyos árszínvonal. ITu ezt az átlagos szinvonalat az ár nem lépi tul. nem kívánják a számla szerinti igazolást, ha túllépi, a közellátási hivatal kérheti a számla bemutatását Különben a közellátási hivatal gondoskodóit arról, hogy minden kereskedelmi szakma kapjon árrendelkczést és ehhez tartsa magát általánosságban. Á közellátási hatóságok azt várják ettől a rendelkezéstől, hogy »z árufclhozntal fokozottabb mértékben megindul és élénk kereskedelmi élet fejlődik ki. Az élénkülés máris tapasztalható Szegeden a vaskereskedői szakmában és b testilpincon is. R Wüvsm megalakul a fBwinyhafisáil fttsüviftés (Szeged, május 45) Az ui közigazgatási törvény értelmében a törvényhatóságoknak meg kell nlakitnniok kisgyülésüket, hogy a városi autonómiák alkotmányos élete teljes legyen. A kisgyűlés megalakítására Szegeden megtörténtek az előkészületek, amennyiben a város főjegyzői hivatala felszólító' t i a demokratikus pártok vezetőségeit, hogy jelöljék ki azokat a tagjaikat a törv'ényiiatiósági bizottságból, akiket a kisgyülósbe be akarnak küldeni. A jelölések folyamatban vannak, ennek megtörténte után megalakít .ik a kisgyülést és semmi akadálya neri lesz többé, hogy a örvényhatőság alkotmányos funkr ó.'i a törvény előírásainak megtelel ően gyakorolja. így például betöltésre kerülhetnek majd a várónál azok a lisztviselői állások, amelyeket egyes tisztviselők clmenekülése folytán és a nem igazolt, vagy állásvesztésre itélt tisztviselők vissza nem térése követkéz! ében jelenleg ideiglenesen taicgbizott lisztviselők Iáinak el. Körülbelül tizenöt ilyen tisztviselői, nagyobbára vezető tisztviselői állásról van szó. Dézsa Gprgy-iinnepély a canSédi piacon A nagy paraszlvezérről emlékezett meg Cegléden a Nemzeti Parasztpárt és a környék parasztsága — Erdei Ferenc, Veres Péter, Kovács Imre, Illyés Gyula és Darvas József a nagygyűlésen (Cegléd, május 13. — A Délma/arország kiküldött munkatársától.) agyszabásu ünnepély színhelye volt a ceglédi piactér vasárnap délétől t. 1514-ben ezen a piactéren mondotta el Dózsa György történelmi jelentőségű beszédét az egybegyűlt paraszthadakhoz és most a környék parasztsága gyúlt egybe, hogy megemlékezzék dicső hőséről és vértanújáról. A piacteret nemzetiszínű, vörös és a Dózsa hadainak fekete zászlói díszítették. Az emelvény mögött egy parasztlinrcos képe volt látható, a teret pedig Budai Nagv Antal, Dózsa György, Mészáros Lőrinc, Táncsics Mihály, Kossuth Lajos, Petőfi, Ady, Áchim András képe diszitetle. Tizenegy órára befejeződött a pártok és különböző kiküldöttek felvonulása. A küldöttségek tábláin a parasztság követeléseit olvashattuk: »l*apok, kövessétek a ceglédi Lőrincet!« »Ingycncs közoktatást!: »Xépfö;skolál akarnnk!« sNincson cseléd, csak dolgozó!:: Az ünnepély a Himnusz elénekléve! kezdődött, majd Cseh László, a Nemzeti Parasztpárt ceglédi szervezetének titkára üdvözölte a megjelenteket. A/, első szónok Kovács Imre volt, a Nemzeti Parasztpárt országos főtitkára. Beszédében rámutatott arra, hogy a magyar történelem egyetlen nagy szabadságharc és ezt a parasztság" folytatta urai ellen. így vezet ez az u't Aha Sámueltől, a népkirálytól a szebelédi jobbágyokon és Budai Nagy Antalon keresztül egészen Dózsa Györgyig, majd napjainkig, amikor a parasztság ezeréves álma teljesülhetett és földhöz juthattak. »Szahadságot akartunk, must szabadok vagyunk, hát éljünk is a szabadsággal!:: — mondotta beszéde befejezéseképpen Kovács Imre. Kovács Imre beszéde közben érkezett meg Nagy Imre földművelésügyi miniszter és ő is résztvclt a parasztság nagy ünnepén. Crtiei Ferenc belügyminiszter, n Nemzeti Parasztpárt titkára vázolta a paraszttársadalom kialakulását. Rámutatott a magyar történelem nagy parasztmozgalmaira, különösen a Dózsa-féle fölkelésre. Beszéde végén örömét fejezte ki, hogy a magyar föld ismét a magyar nép kezében van és ezzel olyan eszköz birtokába jutott, amellyel a magyarság eljövendő évszázadait formálhatja meg. »Ugy kell hareotnunk, hogy soha többé a magyar történelemben a magyar nép szabadsága el uc bukjék. Ez nemcsak a dolgozó nép és a parasztság ügye, hanem az egész magyar nemzeté, mert már eddig is megmutatta a példa, hogy a magyar nemzet bnkott bele abba, ha a parasztság mozgalmát le örtvk.c Darvas József, a Szabad Szó főszerkesztője a magyar parasztság és a magyar szettem közös harcát hangsúlyozta. »A ceglédi ünnepség bizonyítéka kell hogy legyen annak a szövetségnek, amely a' felszabadított parasztság és a felszabadított magyar szellem jegyében uj, szabad és demokratikus Magyarországot akar és tud majd itt. felépíteni.« Veres Péter, a Nemzeti Parasztpárt országos elnöke komoly és kitartó munkára hivta fel a magyar parasztságot. A föld már a magyar parasztságé ugyan, de vigyázni kell, hogy a föld termése is az ő kezében maradjon. Veres Péter is hangsúlyozta a magyar parasztság és a magyar szellem együttesének szükségét. " »Arra Igyekszünk, hogy a magyar ncp, a mi népünk örökké fennmaradjon, amíg a földön ember él és ember lesz.* Somogyi Imre író bejelentette, hogv a Nemzeti Parasztpárt mintegy jelképesen három ekét esz! ki három újonnan föklhözjuttatottnak. A beszédek közben a nagykőrösi református tanítóképző énekkara és a Sztárai Mihály ceglédi vegyeskar énekelt néhány parasztdalt. azonkívül Villányi Iván szavalta Illyés Gyula: Dózsa György beszéde a ceglédi piacon, Benedek Árpid pedig Petőfi: A nép nevében és Ady: Dózsa György unokuja c. versét. Muharai Elemér Dózsa György ceglédi beszédét olvasta fel. Az ünnepély végén Szlgeli István százados hejelcntelte, hogy május 15-én 1350 inagvar hadifogoly szabadul ki Cégléden és s'álik az újonnan megalakult magyar demokratikus hadsereg tagjává. Az ünnepélyt a Szózat és Itossulhnóta eléneklésével fejezték be. Lökös Zoltán. Hé! és félévi Sillrtönre itélíe a Répblráság a szeged kórház fasiszta fiesupjái (Szeged, május 15) Az Ernyeiűgy után hétfőn ismét egy ismert szegedi fasiszta orvos, dr. I.amper József, a városi közkórház volt segédorvosa került a néptörvényszék elé. Mint kiderült, Lampc.r elindítója volt annak a hajszának, amely annakidején dr. Debre Péter, a bátor baloldali kiállású kórházigazgató ellen folyt különbözó fórumokon, vaiamiut annak, amely dr. T ó r ö k Gábor gyermekkórházi főorvost megfosztotta állásától. Dr. Lamper Józsefet népellenes bűncselekménnyel vádolta meg a népügyészség, inert állandóan azt követelte, hogy a közkórházban csak keresztény orvosok nyerhessenek alkalmazást, az ilyen irányú rendeleteket örömmel üdvözölte, fennhangon hirdette nénietberátságát, nem tűrte, hogy környezetében németellenes véleményt nyilvánítsanak, vagy ha valaki mégis ilyesmire merészkedett, azt nyomban feljelentette. Megfigyeléseket is végzeit a közkórházban és minden alkalmat kihasznált, hogy mint besúgó „anyagól szállítson" az orvosi kamara zsidófaló és németimádó elnökének, dr. Meslcó Zolián orvostábornoknak. Lamper tagadta bűnösségét és Török Gábor gyermekkórházi főorvos eseteben azzal védekezett: azért tett feljelentést Török ellen, mert a főorvos orvosi műhibát követett el. A tanúkihallgatások során vallomást tett dr. Salgó Dezső, aki annakidején kisegítő orvosként dolgozott a közkórházban. Salgó a zsidótörvény tiltó rendelkezései értelmében nem volt tagja az orvosi kamarának, ezért nem volt véglegesen alkalmazható a kórháznál s vezető pozíciót nem tölthetett he. Egy napon Debre igazgatónak fontos ügyben el kellett utaznia és megkérte Salgót, hogy iássa el bőrgyógyászati rendelését, amig oda lesz. Lamper Héti nevü orvostársával egvült meglátogatta rendelés közben Salgót és miután meggyőződött róla. hogy az igazgatót önállóan helyettesíti, fel jelentette az orvosi kamaránál. Mcskó kamarai elnök a feljelentés nyomán kuruzslás cimén tett feljelentést dr. Salgó ellen, akit három évre eltiltottak az orvosi gyakorlattól és súlyos pénzbüntetést is szabtak ki rá. Dr. Török Gábor elmondotta tanúvallomásában. hogy őt is feljelentette Lamper, aki melleit feljelentőként az a fiatat orvos is szerepelt, aki az orvosi műhibát elkövette. A hibáért végül is neki kellett felelnie és elveszítette állását. Dr. Debre Péter kórházigazgatófőorvos elmondotta vallomásában, hogy Lamper őt is feljelentette és ezzel elindítója lett annak a hajszának, amelynek során őt évekig meghurcolták s amely végül is a bíróság előjt felmentésével végződölt. Több mentőtanu kihallgatása és a perbeszédek elhangzása után a népbiroság meghozta Ítéletét, amely dr. Lamper Józsefet bűnösnek mondotta ki a terhére rótt népellenes bűncselekményben és két és félévi börtönnel, valamiül egyévi hivatalvesztéssel sújtotta Az Ítéletet a vádlott tudomásul vette, mert a szigorított népbirósági rendelet értelmében nem fellebbezhet. Az ügyész fellebbezést jelentett be súlyosbításért. 1945 május 16. Ki farija Beeker Vendelt főigazgatói állásában ? A szegcdi Nemzeti Bizottság, megelőzve az igazoló bizottság ítélkezését, egyhangúan bizalmatlanságot szavazott dr. Becker Vendel tankerületi főigazgatónak. A' szegedi ifjúság, megelőzve a Nemzeti Bizottságot, ezt már régen megteiie. Dr. Becker Vendel tankerületi főigazgató ur nem volt mindig olyan nagy demokrata, mint ma. Jól tudjuk, nem hitvány érdekből, meggyőződésből fogadta annakidején oly nagy örömmel a megszálló német csapatokat és cnnak a meggyőződésének kifejezési! is adott: »borálaink megvédeni jöltek minket* — mon'dolta. Minden valószínűség szerint — hiszen Becker ur oly nagy magyarnak vallja niagát — akkor i| valami magasabb cél, valami nem. zelmenlő gondolat vezérelte őt, amikor 1944 március 20-án magaviselet! megrovásban részesilello azokat a tanítványait, akik néria csendben tűutcltek Kossuth Lajos szobra előtt a német megszállás ellen. Beeker Vendel egészen különös képel alkotott magának a demokráciáról. De mégsem lehel demokráciának nevezni azt, amikor az igazgató ur kiüríttette a tanítóképző termeinek nagyrészét, tanítványait egészségtelen körülmények között összepréselte egy szűk helyre, csak azért, mert a termekre szükségük volt »a német uraknak, akik megvédeni jöttek minket*. A főigazgató ur csalódott a németekben. Erre demokrata és főigazgató lett. Minden bizonnyal azért, mert igy vélte legjobban szolgálni az ország — és saját érdekeit. Nincs szükség rá és szolgálataira. Mind az öt párt bizalmatlan. Ki túrija pozíciójában! Teleki gróf, saját érzéketlensége, vagy svát) szívóssága? Ma azok részesítik megrovásban a főigazgató urat. akiket ő rótt meg nemrégen a Kossuthszobor előtti tüntetés miatt és várják, hogy távozzon végre a főigazgatói székből. A menetjegy árának hatszorosává! bsin'clüi, ai»i ufazási igszolvány nélkül száll fel a vonníra Tegnapi számunkban az utazási igazolványok életbeléptetésével kapcsolatban között cikkünk arla'ainak kiegészítése, illclve helyesbítése céljából a Máv. szegcdi üzlelvezetősége a következőket közli: „Azokat az utasokat kik utazásuk jogos voltát az előirt igazolvánnyal igazolni nem tudjak, a beutazott útvonalra esedékes menetdíj hatszoros üsszejévet, de legalább 60 pengővel után kell fizettetni és a legközelebbi állomáson az utazásból ki kell zárni Ezek a szigorító rendelkezéseink a tehervonatokat használó utazó közönségre is vonatkoznak.'' Ugyancsak helyesbitjük • SzegedRókus állomásról induló személyszállító vonatok menetrendjére vonatkozó adatokat is. mert Szeged-ltókusról vasárnap kivételével ugyan naponkint 5 óra hO perckor indul vonat Békéscsabára, amelynek azonban lióüniezii- • vásárhelyen ál Szentes, Szajol és Debrecen leié csak hétfőn, szerdán és pénteken van csatlakozása. Ez a'kalommal közöljük azt is, hogy május 16-tól hétfőn, szerdán és pénteken Szentesről, Hódmezővásárhelyen át Szeged-Rókusra jó csatlakozást létesítünk. A vonat ezeken a napokon Szentesrőt 3 óra 50 perckor indul, Hódmezővásárhelyre 5 óra 07 perckor érkezik, ahonnan 5 óra 15 perckor indul és Szeged-Rókusra 7 óra 34 perckor érkezik. 99 Wemzelt Segély r ® 27-ig.