Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-15 / 107. szám

II. évíoíyam 107. szám. Szeged, 1913. május 15, kedd Egyes szám ára 1 pengS A Magyar Nesnzeii Fiiggeilenségl front Lapja v 1 Halifax Sanlranciskóban bejelentette: észt Trieszt kérdésében a békekonferencia dönt — Hitnm!er állítólag brit fogságban van — Heln.iein öngyilkos lott Göring: „Hitlernek sejtelme se volt a külföldi viszonyokról, Ribbentrop csak egy bitang, Hess pedig hamis illúziók után futott" Megkezdődött a Sági offenzíva Japán ellen Vasárnap a brit világbirodalom meg .az uralkodópárt és a királyi egész területén minden városban és minden faluban ünnepélyes hálaadó istentiszteletet tartottak az európai háború befejezése alkal­mából. Londonban a király és a királyné, Churchill miniszterelnök a kormány élén és az angol fő­városban tartózkodó összes szö­vetséges uralkodók ünnepélyes |r:»nelben vonullak fel a Szent Pál székesegyházhoz. A brit rá­dió a felvonulásról helyszíni köz­velilést adott és igy az éter hul­lámain át lehettünk tanúi annak « mindent felülmúló óriási lel­kes üdvrivalgásnak, amellyel a lo­hercegnőket köszöntötte. A tünte­tés azonban szinte mámoros ör­.jiingéssé fokozódott, amikor a szpíker jelentelte Churchill érke­zését. Az egyébként hűvös és ér­zelmi kitöréseiben is tartózkodó angol ncp ilyen túláradó öröm­nyilvánitása mind csak azt mu­latja, hogy Churchillt milyen mé­lyen szivébe zárta az egész angol nép. Az istentisztelet után Chur­chill rádiószőzatot intézett a Brit Birodalom népeihez, amelynek részletes szövegét lapunk más he­lyén közöljük. Ujabb háromhatalmi értekezlet készül l A háború után a hadvezérek munkáját most már a diplomaták veszik át. A sanfranciskói konfe­rencia, amely tulajdonképpen a leendő békekonferencia előzetes irányelveinek leszógezcsét és a kér­dések előzetes megszűrését tűzte ki feladatául, tovább folytatja a háború után jelentkező bonyolult problémák megvitatását. Molotov. a szovjet külügyi népbiztos után, aki már néhány nap előtt eluta­zóit, most Eden angol külügymi­niszter is elhagyta Sanfranciskót és visszautazott Londonba. Távol­létében Lord tfaliíax vezeti a brit küldöttséget. Halifax sajtónyilatko­zatában nyomban ki is jelentette, hogy komoly ki'á'ás van egy ujabb háromhatalmi összejövetelre, eme­lvén Sztálin, Trunian cs Churchill Is személyes megbeszélést folytat­nak a fontos kérdésekről. Ezen a megbeszélésen — mondotta Hali­fax — meglesz az alkalom, liogv a sanfranciskói értekezlet után Csclleg jnég fennmaradt nézetel­téréseket tisztázzák és elsimítsák. Bármit is teszünk Sanfrnnciskó­ban, tisztában kell lennünk azzal, bogy az egész világ szeme ránk szegeződik és hogy a mi jó munkánktól függ az emberiség jövője. Iá brit követ szavai után a világ 'diplomáciai közvéleménye lehetet­lennek tartja, hogy az értekezlet minden eredmény nélkül érjen vé­get A diplomáciai kérdések körébe tartozik most már Trieszt sorsa fölött való végleges döntés is. A helyzet ugyanis Triesztben olykép­pen alakult, hogy maga a város cs a városi közigazgatás a jugo­szlávok kezében van, mig a ki­hrlt csapatok szállták meg. Alexan­der tábornagy kijelentette ugyanis, hogy az északolaszországi és ausz­triai brit csapatok utánpótlási vo­nalainak biztonsága érdekében a kikötőre és az összeköttetési vo­nalak biztosítására a briteknek el­engedhetetlen szükségük van, mind­ezt a tábornagy közölte Titőval is. akivel cgvébke'nt a legkitűnőbb személyes kapcsolatokat tartja fenn. Brit és jugoszláv diplomáciai körökben annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy Trieszt sorsa is azon vitás kérdések közé tartozik, amelyeket végeredmény­ben a békekonferencián fognak csak eldönteni. Sztálint elárasztják üdvözlő táviratokkal A diplomáciai hirek közé tar­tozik még az is, hogy a nagy győzelem alkalmából Sztálin már­sallt elárasztják mindenfelől ér­kező üdvözlő táviratokkal. Igy rendkívül szivélyeshangu üdvözlő táviratot küldött a nagy szovjet államférfinak Csanglcaisek, a sza­bad kinai köztársaság elnöke, va­lamint De Gaulle tábornagy és a bulgáriai régcnstanács is, Eközben a szövetségesek teljes erő­ve! I'o'yla ják a német területek meg­szállását és ezzel kapcsolatban a bi­rodalom ujjászervezési munkálatait. A brit csapatok fokozatosan veszik át az egyes területeket a német katonai és polgári hatóságoktól és ennek so­rán tegnap brit egységek már meg­szállták iíclga'fanú Szigetét is. A szö­vetséges katonai közigazgatás egyre­másra bocsátja ki a rendeleteit a kü­lönféle tilalmakról. A rémeteknek nem szebkd nyomtatványokat terjeszteni és eitlitotiák a rádión Liviit a szinház, mozi, és hxi;verse.iyeásoka 1 is. Miután pedig a német gyüj tő táborok kötő ás a kikötőhöz vezető utakat bau talált foglyok szörnyen lerongyolt állapotban érték meg felszabadításu­kat, ezért a brit parancsnokság fel­szólította Északnémetország lakossá­gát, hogy minden család egy-egy garni­túra ruhái és fehérneműi szol­gáltasson he a hazaszállítandó foglyot részére. A szabad világ közvéleményét ál­landó érdeklődésben tartja á náci­vezérek és quislingbérenceik sorsa. Ezzel kapcsolatban a Columbia Rá­diótársasóg azzal a szenzációs hírrel lepi meg a világot, hogy Hhnmfer, a nácik föhőhéra ál­lítólag az angolok kezére került A hírek szerint Dönitz tengernagy már előzetesen lefogatta Himmler^ akit Flensburg mellett őriztetett, a:n(< kor azonban a britek most oda be­vonultak, Illmnilert áiadla az angol parancsnokságnak. Az amerikaiak fog­ságába került Henlein, a cseh szit­détavidék egykori véreskezű körzet­vezetője is, aki azonban elfogatása után egy óvatlan pltlanaihan borotva­pengével fcivágla ereit és elvérzett. Göring pedig ezalatt egy kitzbühell fogdában várja sorsa elkerülhetetlen belcljcsedését. Egy frontludósitó be­szélt a bukott náctvezérrel, ski rend­kívül bccsniérlően nyilatkozott ifit­lerről HilJer — mondotta Göring — valóban igen korlátozott volt vi­lágfelfogásában. A 'külföldi vi­szonyokról sej'efiae se vo't. Rtfí­benirop csak egy bitang, m'g Hess hamis illúziók nián futott. Távolkclelen megindítandó Japán elleni nagy offenzíva előjelei mán mutatkoznak. A japán anyaország teg­nap szenvedte el az eddigi legnagyobb bombatámadást, amely a háború fo­lyamán japán területet ért. 5ÍÍ0 ame­rikai repülőerői} bombázta Nagayíf, Japán harmadik legnagyobb váró-át. Ugyanakkor az amerikai csapatok be­vonultak a japán anyaországié: rninD egy 600 kilométer távolságra ekvrt Okinawa japán sziget fővárosának kül* városaiba. Japán tehát, amely eddigi azt hitte, hogy hadbalépésével za­vartalanul arathatja !e orvtámadásá­nak gyümölcseit, most a saját b'írér kezdi érezni a szövetséges demokra­tikus hatalmak halaimas csaiás-iit. mim ••i.mjueai Churchill rádióbeszéde Nagybrslanma népéhez „Még nagy feladatok állnak előttünk: biztosítanunk kell a világ népeinek szabadságát és biztonságát* (London, május 14) Winslon Churchill, Nagybritannia minisz­terelnöke tegnap este rádióbeszé­det intézett Nagybritannia népé­hez. — öt évvel ezelőtt — mondotta — egy csütörtöki napon bizott meg őfelsége VI. György a koalíciós kormány megalakításával, öt év hosszú idő, különösen, ha ez az idő az elmúlt öt esztendő ese­ményeit foglalja magába. Számoy különböző kaland után, az elmúlt héten világosan megmutatkozott, hogy a kormány jó munkát vég­zett, mert ma a Brit Birodalom hatalmasabb és erősebb, mint bár­mikor hosszú és romantikus élete során. Churchill azután vázlatosan fel­sorolta az elmúlt, küzdelmes öt esztendő fontosabb eseményeit, majd igy folytatta beszédét: — Valóban elmondhatjuk, hogy két nemzet haderői soha nem küzdöttek egymás mellett ugy, mint a hatalmas angol és ameri­kai seregek. — Németország összeomlása még egy súlyos veszélyt hárít el Te­jünk felől. London és Délanglia sokat szenvedett a repülőbombák­tól és rakétáktól. A veszélyeket csak akkor láttuk igazán, amikor megláttuk, hogy a németek noi%­csak rakéta- ép szárnyasborabák­kal akarlak tönkretenni minket hanem hogy a part menlén ren­geteg messzehordó ágyúval akar­ták h'jni Londont. Ezt a kísérletü­ket az utolsó pillanatban fojtot­tuk el. 1944 őszöre ugyanolyan lett volna London, mint ma Berlin. Uj buvárhajóflottát készültek tengerre küldeni uj taktikával. — Bárcsak kijelenthetném ma, hogy szenvedéseink és gondjaink végét értek. Ismét figyelmeztetnem fccll azonban mindenkit, éppúgy, mint 5 évvel ezelőtt, hogy ínég mindig nagy feladatok ál­lanak előttünk. Az európai kontinensen biztosita nunk kell, hogy azokat az egy­szerű és becsületes célokat ne sö­pörjék félre és hogy a szabadság demokrácia és felszabadulás sza­vait ne torzítsák el igazi jelentő­ségüktől. — A magunk számára nem ké­rünk semmit, de biztosítani kell. hogy haditetteinket elismerjék é» Sanfranciskó ne maradjon csak puszta név. A győzteseknek a szi­vükbe kell tekinteni az ujjongás óráiban. — Azonkivül hátra yan még a fenyegetett, gyengülő Japán, amelj százmilliós nép és amelynek vég­leges letörése kotnoly feladatot je­lent. A becsület és testvéri hű­ség kapcsolatai köteleznek arra, hogy megvívjuk ezt a háborút Egyesült Államok oldalán. — Eiőro tehát, csüggedctlenűl megingathatatlanul és legyőzheted lenül, mig csak be nem fejeztfll egész feladatunkat és ráig csali biztonságossá és tisztává nem tet* tük az egész világot (MTJj

Next

/
Thumbnails
Contents