Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-12 / 105. szám

.fen, a nácik norvégiai bóíi ér­helytartója öngyilkossággal mene­kült meg a földi igazságszolgálta­tás elöl. Quisling pedig Jegnnp előbújt rejtekéről es önként je­lent kezelt az oslói rend őrségen. Himinler Svédországban történt le­tartóztatását hivatalosan megcáfol­ták. Sanlranciskébé! (Sant'raneiskó, május lü) Melatov •rosz külügyi népbiztos, a sanfranciskói szovjet küldöttség vezetője a háború befejeződésének alkalmából tegnap be­szédet mondott. „Szövetségeseink olda­lán kiharcoltuk az európai háború lyőzehnes befejezését — mondotta Mo­totov. — Most nekifogunk Ta béke fel­tpi lésének, amivel megerősítjük győ­zelmünket az emberiség szabadságá­nak és jólétének megvédésére." Miután a sanfranciskói konferencián a dumbarton-oaksi javaslatokkal kap­csolatban benyújtott ellenjavaslatok najvrészében teljes megegyezés jött iétre, halaszthatatlan államügyek miatt Molotov a szovjet delegáció vezetője, vala mint a francia pénzügyminiszter és vezérkari főnök és a jugoszláv pénz­Ogvmin'szter elutaztak Sanfrane'skóból A kecskeméti népbiróság halálra ítélte dr. Farhas Ferenc ottani nyilasvrzéri (Kecskéméi, május 11) Népbiróság tlé került dr. Farkas Ferenc kecs­keméti ügyvéd, akit a Népügyészség az ártani és" társadalom ellen elkövetett bűntetté!,' népellenes vétséggel és be­sugással vádolt. Farkas alapította meg a nyilaspártot. ahol vezető tevékeny­séget fejtelt ki. Állandóan uszított a németek oldalán való háború foko­zotté !>b vitele érdekében, besúgója volt a Gestapónak, ahonnan fegyvert is kért, hogy letörhesse az esetleg mutatkozó ellenállást. A Gestapót lis­tákkal látta el és kalauzolta az elhur­coltak lakására. A bíróság Farkas ellen felhozott rádakal beigazoltnik látta és a vád­tottai halálra ítélte. ©i ssyl-as-háhérí végezlek ki Budapesten A MII jelenti: Kedden délután a Mariid ulcii törvényszék udvarán öt halálos ítéletet hajtottak végre. Vala­mennyi nyilas volt és különböző rém­ielteket hajtottak végre. Murai Lipót legodaadóbb segédje, S p o ne r Rudolf magántisztviselő volt az első kivégzett, *ki miit tartalékos hadapródőrmester Ukrajnában kegyetlenkedett a munka­szolgalatosokkal. Özv, Horváth Jánosné 70 éves •sszony vendéglőjében zsidókat nem engedett kiszolgálni és a ház lakóit /eljelentette. A feljentés alapján a nyi­lasok 400 embert hurcoltak el a ház­ból. A harmadik kivégzett Burkus Ferenc volt. A Du nap .irton zsidókat régzeit ki. Rácz Gábor zenész saját beismerése azerinl egymaga 7 embert ölt meg. S e i t z Imre nyugalmazott bank­igazgató mint az egyik zombori mun­kásszázad parancsnoka kegyetlenkedett » munkaszolgálatosokkal. Változások a vasúti közlekedés menetrendjében A szegedi pályaudvar főnökségétől nyert értesülésünk szerint az eddigi menetrendben a szegedi vonatkozásokat illetően a következő változások történ­tek : A Makó—Szeged közlekedő szerel­vény, amely eddig másodnaponkint in­dult, május" 8-tól minden nap lO.t5-kor indul Makó felé A Szabadka —Zsombo­tya-vma' ár egészen Tern- ,vén ig köz­lekedik és 18.05-kor indul Szegedről. x Felhívás a szegedi Máv. nyug­díjasokhoz Minden szegedi Máv. nyug­díjas, nyudbéres és kegydijas az illeté­kes tüzelőanyag előjegyzo állomásán a sárgaszínű nyugdíjszelvényével 7-ig töltetlen ipieu'kezzenek. JflLM AGí AKORSZAfl 1945 május 12. A debreceni nemzeti bizottság javaslatot felt a kormánynak Horthy Miklós felelősségre vonásáról „Magyarország jelenleg demokratikus köztársaság° A "avas'at felveti Horthy Miklós habot us bűnösségének kérdését is (Debrecen, május 11) A debreceni nemzeti bizottság tegnapi ülésén dk. Juhász Nagy Sándor elnök a követ­kező, országos vonatkozásban is fi­gyelemreméltó bejelentést tette: — Néhány nappal ezelőtt — mon­dotta Juhász Nagy Sándor — a lon­doni rádió hirül adta, hogy Horthy Miklóst az amerikaiak védőőrizelbe vették. Erre a hirre bizonyos Toku zavar támadt a társadalomban. Köz­véleményünk tájékozatlan rétege örö­mének adott kifejezést és nemzeti hős magaslatára akarta emelni Hor­thyt, mint akit a nyilasok elhurcoltak. Szükséges, hogy Debrecenben, a nem zelgyülés megalakulásának városában állást foglaljunk, épp ezért a követ­kező javaslatot terjesztem elő a kor­mányhoz való megküldés céljából: Javaslat •Magyarország azzal a ténnyel, hogy az ideiglenes nemzetgyűlés önmagát az állami szuverénilás birtokosának nyilvánította, ténylegesen a demokra­tikus köztársaság jogállapotába jutott. A debreceni Nemzeti Bizottság erre a tényre támaszkodva feliratot intéz a nemzeti kormányhoz, hogy akár a nemzetgyűléshez tegyen előterjesztést, akár a politikai bizottságra támasz­kodva tegyen nyilatkozatot az aláb­biak szerint: Magyarország jelenleg demokratikus köztársaság jogáilapoiá­ban van, az ország végleges alkotmá­nyát az általános választás alapján összeülő nemzetgyűlés fogja megha­tározni. A debreceni Nemzeti Bizottság egy­úttal kifejezi azí a véleményét és en­nek elfogadását kéri az ideiglenes nemzeti kormánytól is, hogy Horthy Miklós volt kormányzó a magyar nép­nek számot adni tartozik 25 éves kor mányzása tényeiről, különösen pedig telelni köteles a háború megindítása és folytatása körüli tevékenységéről.' Juhász Nagy Sándor javaslatához az összes pártok szónokai helyeslő értelemben szóltak hozzá, majd Ré­vész Imre református püspök jelen­tette ki, hogy az elnök indítványá­val tartalmilag és fogalmazásban egy­aránt egyetért. Külön kell választa­nunk a történelmi tényeket a törté­nelmi legendáktól. A Horth-y-legendá ban a magyar értelmiségi rétegek sú­lyosan meg voltak tévesztve. Az egy­ház sem kivétel ez alól. Ez azonban — mondotta — sohasem csak a meg­tévesztő, hanem a megléveszlcltek hi­bája is. A debreceni református egy­ház megtévesztésében jelentős szere­pet játszott az, hogy Horthy Miklós ap­PengőbeváUás Észak-Erdélyben: i pengő 27 lei Bukarestből jelentik: A román pénzügyminiszter elrendelte F.szak­Erdélv területén a penr/ő beváltását. A beváltási kulcsot a köve!kezűkben állapították meg: Egy szovjet pengő: 77 lei. Egy magyar pengő: 27 lei. Egy rubel: 30 lei 10 báni. Egy szovjet lei: 5 lei. A beváltás május 14-ig tart és azt a Banca Nationala központja és észak­erdélyi fiókja-, valamint 4 i adóhivatal végzi Azonnal kifizetik a következő lei­ellenértékét : Magánszemélyeknek: 400.000 lei. Egyéni cégeknek : egymillió lei. Hivataloknak, szövetkezeteknek és hasonló intézményeknek: ötmillió lei. Ezeken felöli összegekről nyugtát, bont adnak, amelyeket később fognak beváltani. ja, Horthy István igen lisztes szerepet töltött be a református egyházban és ezt a tiszteletet átvitte fiára is. Az egyháznak ezért a megtévesztésért a felelősséget vállalniuk kell és ezért vezekelniük kell. Ezt az egyház meg meg is teszi! Kifejtette ezután Révész püspök, hogy az egyház a királyság visszaállí­tása érdekében nem fog egy szól sem hallatni A vita lezárása után a nemzeti bí­zottság az elnök javaslatát elfogadta; azzal a módosítással, hogy felvett benne Horthy háborús bilniisségénejl kérdésé! Is. Jagoszláv-magyar és román-magyar kereskedelmi társaság alakul Szegeden A társaságok feladata lesz az áruesereíorgalom megszervezése (Szeged, május 11) A gazdasági megujulás és a nép jólétének biz­tosítása érdekében nagyjelentőségű kezdeményezés történi a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara ré­széről. A szegedi kamara felvette a kapcsolatot az újvidéki, valamint a temesvári kereskedelmi és ipar­kamarákkal annak érdekében, liogy jugoszláv—magyar, valamint ro­mán—magyar kereskedelmi társa­ságot szervezzenek meg, amely tár­saságoknak célja és feladata lesz az árucsereforgalom kiépítése. A rendkivül életrevaló tervvel kapcsolatosan felkerestük Cscrzy Mihály dr. iparkamarai titkárt, aki a kereskedelmi társaságok meg­szervezéséről a következőket mon­dotta: — Az évszázados német elnyo­más, amely sokszor a terrorig fo­kozódott, nem tette lehetővé, hogy közvetlen szomszédainkkal, igy a jugoszláv és a román néppel ba­ráti kezet szoríthassunk egymás helyes megismerése és megbecsü­lése szerint. A felszabadult nép­milliók mai demokralikus, uj vi­lágában Magyarország felől a sze­gedi Kereskedelmi és Iparkamara a szomszéd népek egymásrautalt­ságának nagy fontosságától áthat­va megkereste most a demokra­tikus szabadságát élő jugoszláv, valamint román gazdasági élet reprezentánsait, hogy a kereske­delmi kapcsolatokat felvehessük egymással. — Államaink vezetői ezidősze­rint még nincsenek abban a hely­zetben, hogy kereskedelmi szer­ződések kötésével biztosítsák a gazdasági újjáépítést és népeik jó­léte céljából értékes és szükséges kölcsönös együttműködést. Addig tehát, amig megfelelő előkészíté­sek után az összes előfeltételek biztosításával államközi kereske­delmi szerződéseket lehet majd kötni, az ipari és kereskedelmi élet hosszú évtizedes, elhivatott képviselőire: a kereskedelmi és iparkamarákra, végeredményben pedig a termelő faktorokra hárul a feladat, hogy megtaláljuk a köl­csönös áruforgalom útját és annak módozatait. — Közelebbi tervünk az, hogy egyfelől az összes magyar keres­kedelmi és iparkamarák bekap­csolásával a szegedi Kereskedel­mi és Iparkamara melleit, más­felől a jugoszláv kamarák bekap­csolásával az újvidéki kamara mellett, illetőleg a román kamarák bekapcsolásával a temesvári ka­mara mellett működő Jugoszláv— Magyar és Román—Magyar Ke­reskedelmi Társaságot szervezünk meg. Mindkét kereskedelmi társa­ság azokat az ipari termelőket, ke­reskedőket venné fel tagjaiul, aki­ket ugv erkölcsileg, mint anyagi­lag saját szavatosságával is arra érdemesnek tart s ugyanezeket ré­szesítené export-import tevékeny­ségében támogatásban. A két or­szág közötti áruforgalom meg* szervezésére és lebonyolítására ala­kítandó társaság nem kívánna ma­gának monopolisztikus helyzetet illetőleg rajta kivül is működhet­ne bármely exportőr, vagy im­portőr, aki nem óhajt a társaság támogatásában részesül 1 ni Dr. Cserzy Mihály a társaságok célját és közvetlen feladatát öt poutbau jelölte meg: 1. Piacol kereső, valamint árut kereső iparosok vagy kereskedők közötti kapcsolat megteremtése. 2. /\z említettek közvetlen érint­kezésének elérhetése céFibói a be­utazások biztosítása. 3. Az áruszállítás megszervezé­sének előkészítése, elősegítése és feladatainak megk őrinyi l ése. 4. A pénzügyi kérdések lebo­nyolítása. 5. A társaság székhelyén gaz­dasági, külképviseleti szerv léte­sítése. Ez utóbbi cél érdekében a kamarák népeik kormányánál együttes előterjesztést tesznek. A Jugoszláv Magyar Kereske­delmi Társaság székhelye Újvidék, illetőleg Szeged, a Román—Magyar, Kereskedelmi Társaság pedig Te­mesvár. illetőleg Szeged székhely­lyel alakúi meg. Arra vonatkozo­lag, hogy miként biztosítsák a fel­merülő költségeket, a közeljövő­ben személyes tárgyalásokon tör­ténik megállapodás. A szegedi ipari és kereskedelmi érdekeltségek az itteni szervezetek létesítéséhez: szükséges előzetes költségek fe­dezetét már felajánlották. A kél kereskedelmi társaság megalakulása és zavartalan műkö­dése hatalmas lépést jelentene a németek állal porbasujtott és gaz­daságilag teljesen tönkretett nem* zet felemelése felé. Megindulhatna a szomszédos Jugoszlávia, vala­mint Románia felé az árucserefor­galom, amely a gazdasági újjáépí­tés mellett a népek megbékélését és egymás iránti megbecsülését is elősegítené. A szegedi Kereskedelmi és Ipar kamara erről a kezdeményező lé­pésről jelentést tett a kereskedelmi és a külügyi kormányzatnak, ame­lyek jóváhagyása nem kétséges. Most már csak az érdekelt jugo­szláv és román kamarák hozzá­járulása kell ?s megindul az élet a romok felett... cs. p. Mintavágó szabász, bőrvágó sza­bász, ragasztók, tűzönök és cipész­munkások felvétetnek. Hódy cipő­gyár, Lengyel-utca 26. Jelentkezés reggel 6—9-ig

Next

/
Thumbnails
Contents