Délmagyarország, 1945. május (2. évfolyam, 97-121. szám)

1945-05-06 / 101. szám

6 tf.üi iú— ... üíl5ivgy auország r.,15 májún ( elhatározta továbbá, hogy TI. Péter klrá" inh rnegtilMa a* országba való Issznferést mindaddig, amig n nép a liáhorii után szabadon határoz nz államforma, Illetve a dinasztia kérdésében. A Vélye ezen az illésen u«jy döntőit, hogy J"goszlávfa népeit kizárólng ö kénviseti és minden más, kfllWfeön vagv z országban nlaku,an',ó i'o z á kormány* á'M kötött rzerz idést semmisnek tekint, ilTotve nz eddigieket fofiilvlvsjj.ilja. Egy1 >n ünnepélyesen kijelentette, hogy Jugoszlávia összes népei, a n elvek ugy az. AVNOJ-ban, mint Nemzeti Bizottságban képviselve v innak, harcuk céljául a szabad !«mokratikus föderatív Jugoszlá • iái tűzték ki Ebben az időbon a Vörös Hadsereg jnár diadalmasan nyomul •lőre keleten, a szövetséges esi i ltok pedig a többi fronton arat k győzelmeiket A fegvverszü netet kötő Olaszország katonáinak irigy számával megnővekedve. r lópfclszabndltó hadsereg és Ju 'oszlávia partizánosztagni min ngvohb területeket szabadítanak ft I. Londonban pedig yáltják egy mást az emigrált reakció kormá nvai Minden tevékenységük n ju o«z'á) népfelsznhadltő hare ellen ránvul. De törekvéseik biá'iivn lók. A világ ráeszmél, hogy Jugo lávla Igazi képviselője Tito, aki harcol a megszállók és támogatók: az usztasák és a király ko : írdáiát v'«elő csetnikek ellen,éh" ;ön Mlhájlo'ies Drázsával \ szó vetségesek először légiuton lámr galják ez.l a harcot, majd Dalmá ria felszahadilása ulán most már az adriai kikölőkbe futnak he a hadianyagot szállító szövetséges hajók Nr>rfv',""an"ln és a Szovjetunió '1' fiVik TI«Ó f«h-''Lzállá sára katonai klUüldölljelbel. Merfn'a'ul a Titokormány -Sub >slcsElérkezctl nz idő. amikor a Vörös Hadsereg kiűzve a megszállókat a Szovjetunió területéről, tóománián és Bulgárián keresztül Jugoszláviába nyomult, hogy segítségére legyen a felszabadító harcban. Péter király is kénytelen tudomásul venni a világban — a hndihelvzet folytán — végbement változásokat és I.ondonhan kormánvalaküással liDza meg dr. Siibaslesot. aki mindvégig ellenezte a különbözei emigráns jugoszláv Kormányok politikáját, amely a T||o vezetése alatl álló népfelszaIndlló hare ellen irányult. Suba es 1914 juliusában a dalmáciai Visz szigetén találkozik Tito maratta] Egyezmény jón létre Jugotóávia Népfelszabaditásánnk Nemtói Bizottsága és a londoni jugoláv királyi kormány között Dr •ubasics és Tito megállapodtak ahl»m, hogv egységes jugoszláv korányi alakítanak. Ezt a megállnlorlást 1911 november 2-án a felinbaditott Belgrádban mogujitotk A szövetségesek a krimi érteezletcn leszögezték álláspontjukat i Jugoszláviát illető kérdésekben: minél előbb alakítsanak egységes kormányt a Tito—Subasics-megállapodás értelmében és létesítsenek parlamentet, amelyben a régi országgyűlés magukat nem kompromittált tagjai is résztvesznek. Dr Subasics rövidesen megérkezett Belgrádba. Magával hozta a király ukázát, mely szerint II. Péter a királyi hatalmat kormányzótanácsra ruházza ál, bogy a nép szabadon, demokratikusan választott alkotmányozó nemzetgyűlésen döntsön a végleges államforma kérdésében. A kormányzótanács egy szerb, egy horvát és egy szlovén ríVnnstagból áll és ezeket is a k ' nevezte ki. •Mrciim 5-én azután dr. Subasics benyújtotta a régenseknek kormánya lem • idását. Ugyan akkor a Nemzeti Bizottság és az AVNOJ elnöksége együttes ülést tartott, amelyen Tito marsall többek között a következőket mondotta: 'Ideiglenes kormány megalakítása, amelybe belépnek a volt londoni kormány mnberei is, kétségkívül megerősi; magát a népfelszabadító frontot, mert azok az eleinek, amelyek ingadoztak, amelyek bizalmatlanok voltak a népfelszabadító fronttal szemben, be fogják lálni, bogy az Antifasiszta Vétye 1913 november 29-i határozatait valóban keresztülvittük és hog" azokat továbbra is valóra váltjuk és hogy a népfelszabadító harc vezetőinek nincs semmi más szándékuk, mint szolgálni a népnek. szolgálni az uj, demokratikus föderatív Jugoszlávia jóíétének .« tón tóén Tito marsall, mint a Nemzeti Bizottság elnöke, bejelentette a bizottság lemondását. »Nem k«d! a klrálv, Tllól 'karjuk* Ugyancsak március 5 én tt Korivá yzó anács Josip Broz-Titot, Jugoszlávia marsall jut bizta meg az e y ég s kon á >y meg laki ásával. Kétnapi tanácskozás után, mái cius 7-én Tito megalakította az Ideiglenc Népkormányt, melynek elnökévé és népvédelmi miniszterévé őt, külügyminiszterré pedig dr. "Subasicsot nevezte ki a kormányzótanács. Az uj kormányban képviselve vannak Jugoszlávia öszszes népei. A szokásos tárcákon kívül a kormányban minisztere van Szerbiának, Horvá'or zá .nak,Szlovéniának, Boszniának és Hercegovinának, Macedóniának és Crna Gorának (Montenegro), vagyis az öt föderális egységnek. Mihelyt lehetséges lesz. megalakul és összeül az alkotmányozó nemzetgyűlés, amely dór feni fog az ál'amforma kérdésében. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni azt, hogy a közelmúltban az ország minden részében, városokban és falvakban egyaránt nagy tün tetősek voltak ezzel a jelszóval •Nem kell a király, Tlíót akarjuk!* Ebből következtetni lehet arra vonatkozólag, hogy a nép által szabadon választott alkotmányozó nemzetgyűlés hogyan fog határozni Jugoszlávia végleges államformája kérdésében. Gvozden Vndrás. Az o vos szerepe a demokratikus átíam !e*émiésében Irta Dr Berfcft Sándor Magyarország ismét ni történettó i rszakba lépeti Ebben az uj korszakban az abszolutizmus, feulalizmus és fasizmus béklyóitól "elszabadult magyarság uj társadalmai alkot: a szabadság, egyenlő ég és testvériség hármas pillérén alapuló, uj népi társadalmat Ebben a lársadalomépitő munkában az orvosnak igen nagy és különlegesen fontos szerepe iut. A társadalom orvosi természetű problémái A társadalom egyedekből áll. élő, dolgozó, hol örülő, hol bánkódó emberekből. Az emberi élet törvényeit az élettudományok közül elsősorban az orvostudomány kutatja. Az orvos ismeri legjobban az emberi élet titkait, fájdalmát, szenvedését, örömét, vágyait és törekvéseit. A társadalomnak vannak betegségei, amelyek lehetnek orvosi értelemben vett betegségek, pl. a népbetegségek, tuberkulózis, nemibetegségek, járványok. A szaporodás problémája is részben orvostudományi kérdés, de nagv* politikai és nemzetgazdasági jelentősége is van, mert a szaporodás a nép terjeszkedő erejének lcgnyomatékosabb kifejezője. Ebből a fejtegetésből látszik, hogy a társadalomnak igen sok, jelentős problémája orvosi természetű. Ebből következik, hogy az orvosnak igen nagy feladatot és munkát kell elvégezni akkor, amikor egy uj társadalmi élet kialakulásáról van szó. \ jogi élet, a társadalmi élet •.fe az államvezetés állandó fejlődést mutat Ez a fejlődés együtt jár azzal, hogy az élettudományok alaptörvényei bekerüljenek és összhangba jöjjenek a társadalom és az állani törvényeivel. Az élet alaptörvényei a következők: minden élő élőből lesz; minden életfolyamatnak van kezdete — születés, élettartama és befejezése — halál Az élő lényeknek éleljelcnségei vannak, ezek a táplálkozás, növekedés és szaporodás. Mindeu élő lény életének célja végső érielemben véve az élet fenntartása. Az éleihez minden élő lénynek joga van. A társadalomnak ugy kell berendezknrinie. hogy ezt a legfőbb jót, az életet minden tagja számára mentől tovább megtarthassa és megőrizhesse. Hogy az élet tőrvényei a társadalomban érvényre juthassanak, kapcsolatul kell teremteni az élettudományok és a jogtudományok közölt. Ezt a kapcsolatot az élettani jog teremti meg. Az élettani jog uj fogalom, uj jogi tudomány, amely az élet törvényeit akarja a jogá szat körébe bevinni. Az élettani jog az egyénre vonatkozólag pem más. mint az élő egyénnek, mint biológiai egységnek a többihez való jogviszonyát tárgyaló jogi tudomány. Ennék a jogviszonynak az alapja az illető egyén életiani energiája. Ezt megszabja az illető munkaképessége, szellemi és erkölcsi ereje, családi energiája, nős vagy nőtlen volta, szaporodóképessége. Ezek szerint nem a mult emlékei, nem a falakon függő képek, nem a cimek és a családi ósszeköltetések adják meg az egyén jelentőségét a társadalmi életben és szabják meg a jogviszonyát, hanem az az élettani erő, amelyet az ő egyénisége képvisel. A legszegényebb ember, a legalacsonyabb gunvhó gyermeke is képviselhet nagyobb élettani energiát, mint a mult felső tizezerjeinek gőgös sarjadéka. Az élet törvényei az élettani jog megvilágításában Az életiani jog körébe nemcsak az egyén jogviszonya tartozik, hanem minden kérdés, amely az élet törvényeivel áll vonatkozásban. A születéssel uj egyén jön a világra, akinek az éleihez való jagai már az anya méhében megkezdődlek. Biztosítani keli életfeltételeit és azt is, hogy a társadalomban annakidején azt a munkakört tölthesse be, ami az ő életiani energiájának megfelel A halállal egy egyed esik ki a társadalomból. Az ebből adódó probléma, pl. az utód megválasztásának kérdése is jórészt élet tani jogi kérdés Az élettani jognak foglalkozni kell a szaporodás sal is. Kezdődik ez a terhes nő jogi helyzetének szabályozásával és fokozott védelmével. Ki kell terjednie az élettani jogtudomány nak arra is, hogy a megnőtt, meg szaporodott társadalom minden lagiának biztosítva legyenek ar. életfeltételei. A táplálkozás, mint élettani jelenség, jogi problémának fogható fel, ha a táplálék előteremtésére, vagy ha a táplálékot biztosító anyagi feltételekre,, a vagyonra gondolunk. A helyes termelés és a helyes vagvoneloszlás, mint jogi és társadalmi probléma, az élettani jog körébe is beletartozik A legfőbb élettani törvény: az élet célja, az élet fenntartása Tehál minden társadalmi berendezkedésnek és törvénynek olyannak kell lennie, hogy a legfőbb élettani törvényt szolgálja. Eszerint nem Hozható olyan törvény és intézkedés, amely az emberek éleiét egyetemlegesen veszélyezteti. Ide tartoznak elsősorban a háborút előmozdító intézkedések. Tde tartozik minden olyan tan, amely ember és ember, nemzet és nemzet közé éket akar verni. Ezzel szemben a legmcsszebbmenően jnegfelel ennek a főlörvénynek minden olyan intézkedés, a mely az életet és az élet alapját képező békél igyekszik biztosítani. Az orvos szerepe ma Ezen fejlegelések alapján az orvos feladata az uj Jársadalomban először is kiéjv teni az élettani jogot, másrészt, érvényt szerezni az élettani jognak. Mindazok az ismeretek, törvényszerűségek és adatok, amelyeket orvosok, közegészségtanászok, társadalomtudósok és antropológusok eddig az emberi és társadalmi éleire, annak kialakulására vonatkozólag gyűjtöttek, fogják alapját képezni ennek az uj tudományágnak. Az orvosoknak ezt a tudományt ujabb ismeretekkel és adatokkal bővíteni kell, azután arra kell törekedni, bogy az életiani jog tételei minél mélyebben és minél szélesebb vonatkozásokban belekerüljenek a társadalom vérkeringésébe, az uj állami élet törvényhozásába, közigazgatásba, bíráskodásba, az emberek nevelésébe. Ezt annál is inkább 'hangsúlyozhatjuk, mivel az élettani jog a demokrácia alapelgondolásaival, értelmezésénél fogva a legszorosabb összefüggésben áll. Az élettani jog szerepét a törvényhozásban egy példával a következőképpen lehet illusztrálni: a most megjelent földreform törvényében már bizonyos mértékben szerepet játszik az életiani jog. A törvény ugyanis tekintetbe veszi a főldigénylő családi állapotát, nős vagy nőtlen voltát, gyermekeinek számát. Természetesen ezen uj tudománynak életrehivásán és érvényesítésén kivül piég mindig legfontosabb orvosi munka a betegek gyógyítása és a közegészségügyi kérdések ellátása. Az orvos feladatához tartozik a társadalom egészségügyi nevelése is. Az orvosnak minden alkalmat meg kell ragadnia, hogy a maga tudománvát minél szélesebb rétegekkel megismertesse. Az orvos valyban a szellemileg és fizikailag dolgozó értelmiséget képviseli. Az a hivatás, amit betölt, a mindig, mindenütt és mindenkin való Segítés hozza magával azt, bogy dolgozzék a közért és a maga sokirányú munkásságával segítse elő az uj társadalom kialakulását. Megvon áh a munkakerülők élelmiszer jegyeit A Magyar Távirati Iroda jelenti Budapestről: A közellátási miniszter előterjesztésére a minisztertanács rendeletet fogadott el a munkakerülő) élelmiszerjegyének megvonásáról. Figyelemreméltó a rendeletnek az aj intezkedése, hogy a jövőben a családfő 40 rven aluli felesége, amennyiben 18 éven aluli gyermeke nincs, nem dolgozik és háztartási alkalmazottat tart. munkakerülőnek tekintendő