Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-25 / 92. szám

áprflb DCLMACTASOBSZÁt NAPJAI NK Egy város életére, főként gazdasági életére, talán mindennél jobban rámu­tatnak a lapokban megjelent apróhir­detések. Ezekből láthatjuk meg azt is, hogv mennyi régen elveszettnek hitt ám "kerül ismét a piacra Tatán nem is lehet csodálni, hogy a háború utolsó évében szemünk elő­ször a következő kishirdetésen akadt meg- „Csokoládé, cukoráru nagyban eladó" Még hozzá nagyban! — sóhaj­tottunk lel — és böngésztünk tovább. Egy másik helyen élesztőt kínálnak. Valódi igazi élesztőt és viszonteladók­nak is, tehát nem néhány dekányi van. De nemcsak élelmet látunk. Egy másik helyen mindenfajta tex­til-, kótőtt-szóvött- és rövidárut kínál­nak. Másutt férfi bőrtalpn bőrcipőket akar eladni egy cipészmester. Fel lehet hát most már elegánsan öltözni is. Hogy azonban mégse járjunk uj cipőnk elle­nére is porosan, piszkosan felhívják a figyelmünket, hogy Kohinoor cipőkrém ismét kapható, sőt egy másik helyen valódi békebeli Schmoll-pasztát a án­taaak fel. Más iparcikkeket is kínálnak; e'ökörül az annyira szükseges motor­olaj, oraóolaj, filtrat és paraffn is. Másutt földmérő ncéiaaaltagokat, mérőeszközö­ket, szerszámokat és vegyiárukat, to­vábbá forrasxtópákát szeretnének eladni. Biztosan lem vevő is rá, habár egy dolog ami mindezeknek az annyira vágyott dolgoknak az eladását meg­nehezíti ás ami nekünk is agy kissé keserű szájízt is ad, nem tudjuk sem­minek az árát Ez nincs kiírva az új­ságba. De a fő, hogy mindez megjelent ismét éa boldog békebeli hangulatot áraszt njra maga körül . . . (L «.) Válasz egy népkirónak ToíMvaMk'a sorozásról » Ugyffr* a h teesegéoéne*. Vannak, afcfk nem tudják még ma­gokat beleélni abba, hogy ma már más viláret élünk és hajlamosak arra, hogy felüljenek mindenféle céltuda­tos, nyugtalanságot keltő, vezetőinkbe veteti hitet ét bázalmat megrendíteni takaró ostoba, hazaáruló fecsegésnek, ellenséges propagandának. Ezek á sorozással kapcsolatos men­demondáknak is Intelt adnak és ezrét szükségesnek látjuk hivatalosan kö­tözni a következőket: A közeli napokban wegjtndolé so­rozás azt jelenti, hogy mtorén 18—42 éves férfinak, volt valaha ts katona vagy nem és mimica 18—36 éves nőnek s Internálás terhe melleit megkell Jeleim? a soroz* bizottságok élőit. Aki ott magát egészségesnek vallja, nzt csak névjegyzéklie foglalják, aki pedig betegnek s a fenti szolgálatra alkalmatlannak mondja magát, azt az or vosnak meg kell vizsgáim — a rióicet négyszemközt, egy erre a cél­ra etkülónitett helyiségben. Ugy az egészségeseket, mint a hon­védé] Imi szolgálatra alkalmatlanokat névjegyzékbe foglalják á sorozást belátható UMn MM követni tagja a hehtvAa! Magától értetődik, hogy miként a múltban, annál inkább a jelen de­mokratikus világban sokszáz és száz indok lesz, meiy a bevonulás alól. az egészségesnek nregállajntotakat is — ngy a férfiakat, mint a nőket — iwenlc«kt Ilyenek pl. a sok közül » legalább háromgyermekes csa­ládié. a családfenntartó gazdák, ' a hadiüzem! né kii ö/hele len és pótolhatatlan munkások, a más állapotban levő nők, a 12 éven aluli gyermekkel biró anyák, stb. A sorozáson kivétel nélkül minden­kinek meg kell jelennie. Aki ezt bármi oknál fogva elmulasztja, azon­nali internálás mellett még büntető Uj könyvek érkeztek ^zukits könyvesboltba kölcsey-utca 1. Korlat lan kiszolgálás 9 — i-lg. Ahogy kívánta: .emokratünis új­ságírás szempontjainak szem előtt tartásával* szívesen helyet adtunk cikkének. Hívei vagyunk minden ko­moly vitának, ha csak egy kis re­ményt is nyújt az az épülő'demokrá­cia problémáinak, az uj intézmények szerenének tisztázásához. Hogy célhoz érjünk, választ kell adnunk. Figyelje meg cikkének kiabáló el­lentmondásait. Azt állítja, hogy a Népbiróság csak az igazság alapján állva Ítélkezhet. Eddig a történelem minden birája Ítéleteiben az igaz­ságra hivatkozott. A -bíráknak ez a szokása nem változott, annál inkább változott az igazság. Ezt sokfélekép­pen mérték már és az a furcsa, hogy a szegedi népbiró Is legalább kétféleképpen méri. Cikke végén Nyi­las Jánosról ugy beszél, mint egy sze­rencsét'en, agyonhajszolt pro'etárról, akit elbutított a hitlerista szellem, aki a nyilasizmuson keresztül a ma­ga szociális problémáit vélte megol­dani. Ezt ezért sajnálja és vele szem­ben megelégszik pénzbüntetéssel, da­cára annak, hogy egy falu nyilas szer­vezetének egyik vezetője volt ós mint ilyen, nem "egy embernek okozott kárt, hanem egy egész falu életét mérgezte és tudatos tagja volt annak az országos bűnszövetkezetnek, amely Magyarországot katasztrófába vezette. Cikke elején a cselédlányt már más .igazsággal* itéli meg. A cseléd­lány, aki minden bizonnyal legalább olyan falusi proletár volt, mint Nyi­las János, legalább annyira elbutitott, mint Nyilas János, meg nyilas sem volt. Ha bűnözött, egy ember ellen bűnözött­Az az >igazság*, amit On ngy fo­galmas, hogy a Nópbiróságot nem erdekli a vádlott foglalkozása, nem I igazságos. Eddig még minden »;gaz­_ságos* biró figyelembe vette itéletei­~nél, hogy milyen felkészültségű, szel­lemileg milyen alkatú ember fölött Ítélkezik. Nyilas Jánosnál ön is fi­gyelembe vette, a cselédlánynál nem, ífe a gyárigazgatókná! sem- Tudatosan használok löbbesszúinot, mert az egyik gyárigazgatót még On sem merte vé­delmébe venni. Politikai bűnözés ese­2 tében nemcsak a szellemi képességek " mérlegelendők, hanem az On káte­górikus állításával szemben a bűnö­zők polgári foglalkozása, az áltaínk hctöllöll pozíciói is. Más minden ha­zugság társadalmi hatása, ha azt egy elnyomott, tudatlan, társadalmilag súlytalan cselédlány hirdeti és más, ha ugyanezeket az ostobaságokat egy nagy társadalmi sulival biró gyár­igazgató, vagy városi tanácsnok hir­deti. Éppen ezért nézze meg a nép­biró alaposan, hogy mi is volt a bű­nöző foglalkozása, milyen volt tár­sadalmi állása A cselédlánynál bűn, hogy némel baka volt a szeretője, a lynrigazgatónál nem liün. hogy a hírhedt sváb Rirhter őrnagy, üzemi parancsnok 'volt » Ie«Jobb barátja? Ez milyen igazság? Ez egy kicsit I olyan igazságnak tűnik, mintha azt cselédtartó .nagyságos asszonyok*^és nem népbirák mérnék. Furcsa fogalmai lehetnek u véde­kező népbirónak az üzemek belső életéről, a munkások és gyárigazga­tók egymással szembeni viszonyáról. Cikkében azzal védi az előtte vád­lottként ült gyárigazgatót, hogy a gyár munkásai az igazgató ellen szer­vezkedtek ugyan, de csak azért, mert az a jobboldal előtt megbízhatatlan­nak mutatkozott. Ilyesmi még Szege­den sem történhetett tneg. A mun­kások mindig azért szervezkednek a gyárigazgatók ellen, mert annak ma­gatartása munkásellenes. Ha a gyár­igazgató magatartása muukásbarát, axkor a munkások nem szervezked­nek a gyárigazgató ellen. Szomorú, hogy éppen egy népbiró hiszi el, hogy a gyárban a munkások, akik magasabb bérért harcoltak, voltak a jobboldaliak és Richter barátja, az igazgató volt politikailag a dolgozók szempontjából megbízhatatlan. Ez a gyárigazgató a fasiszta kormányzatnak volt megbízható és a munkások szá­mára me£bizhatallah. A gyárigazgató politikája a kormányzat politikája voll: nmnkásellenes politika. Ezért szervez­kedtek ellene a munkások. Lehet, hogy jobboldali keretben szervezkedtek, de ez köztudomásu, különösen a gyufa­gyár munkásainál, hogy azokat a Rich­ter— Keller-duó kényszeritette ilyen ke­retbe. Mivel kényszeritette? Szociális megértéssel, baloldali magatartással ? Kedves népbiró, nekünk mégis csak igazunk volt: nem ismeri az élet való­ságait. Nagy baj az, amint azt már cikkéből megállapíthatjuk, hogy egy gyárigazgató üzemében élet és halál ura, akitől a dolgozó kenyere függ, akivel szemben a munkások vannak függő viszonyban és nem fordítva. On mégis a gyárigazgató! menti fel és munká­sokat akarja a vádlottak padjára ül­tetni. Az a népbiró, aki ilyen igazság­gal mér, rossz népbiró és semmi sem építő harcosa a magyar demokráciának. Az ilyen népbiró a magyar demokrácia építésében azzal segíthet a legtöbbet, ha gyorsan otthagyja a oépbirói széket. Ez a népbiró nem hitte el nekünk, hogy aránytalanok az Ítéletei és hiába is érvelnénk tovább, őt igazunkról nem fogjuk meggyőzni. Igazat kell viszont adnunk neki abban, hogy politizálja az ügyeket, ji°8y politikusán ítél. De meg kell állapitanunk, hogy rosszul politizál. Politikájával a gyárigazgatót védi a munkással szemben Politikájá­ban, helyesebben politizált Ítéleteiben, de hozzánk írott cikkében is a régi osztálybiró hangjára ismerünk. Ez a népbiró nemcsak önmagát, de a nép­birósági rendeletet is védi, azt a nép­birósági rendetetet, amely ellen a ma­gyar demokrákia hetek óta koncentrált támadást vezet. Ezzel is bebizonyította, hogy ő igenis politizál, de bebizonyi­lotta azt is, hogy milyen politika híve. pzért megismételjük, hogy nem elég a népbirósági rendetet megváltoztatása, a népbiróság összetételének megvál­toztatására Is sűrgös szűkség van. Egy újságíró. 1 faazog emberi gyorsan ntalérüi Szokásossá vált már Snegedcn sem* mibe venni az igazolási eljárást JobW esetben a kérdőívet U sete tóltitfc sokszor azonban hamis ad-dokkal tr» ják tele. Abban reménykednek. ho*pt átcsúsznak majd ők is, mint sok mán hasonlóan hazug társuk. Elfelejtik * törvény talán egyetlen helyes rendet* kezését, mely szerint az Igaza!* nvHafíra­zatban valótlan ada'oi. e!őid:;a, vagy lényeges körö mén ek ek hallgatasa nyugdíjigény nélküli azonnali elfieesáflánt van maga •tán. Raá* Alajos mult év májusában a gettóban működő egyik »mofozó< bizottsághoz mint jegyzőkönyvvezető volt kirendelve. Az igazoló nyilatko­zatában ezt elhallgatta. Arra i kér­désre, hogy a népellenes törvények és rendeletek végrehajtása során mi­lyen cselekményt fejteit ki, ast fe­lélte: »semilyen tevékenységet nem fejlettem fct.« Az Igazuló feréeitság Iga­znlta­Az IgazoU tárnttság fgarotta vo!-*s akkor is, ha őrdntén bevallotta vol­na, hogy milyen szerepe volt a gettó­rendelet végrehajtása során, mert hi­szen, mint az egybehangzó vallomá­sok alapján kétségtelenül kiderült­Raáb Alajos leljesen alárendelt je­lentéktelen munkát végzett a gettó­ban és semmiféle népeilenes cse'eís­mény lelkét nem terheli. De mer* kisült, hogy szerepét elhallgatta *4 polgármester a tényállás megál!a*s­tűsa után Raáb Alajost állásából azon­nal elbocsátotta. Mé« vegy hazug Ytsnntay Lajos adóellenőr a nyi­laskeresztes pártnak tagja volt. Igazoló nyilatkozatának kitöltése­kor azonban ezt a körülményt, el* hallgatta Igy ax Igazoló bizottság VL sontayt egyéb népellenes magatar* tása miattathelyezózr® Ítélte anmSf kimondása mellett, hogy vezető ál­lásra alkalmatlan. Utólag értea&lt 4 bizottság arról, hogy Visontay a nyi­laskeresztes part tagja volL Az zolási rendelet szerint nyugdíjigény nélfeSI mffi untóaidi az a közalkalmazott, akinek iga­zoló nytatlozala len regre bőrül* ményefc elhallgatásával valótjm­•afc MaenynlL A polgármester esek okán Lajos adótellenőrt állásából aronna't ha tál vak avmgúfftfóny nélkül elboesájtntia. Kát eset csak a sok kózól. As el­lenőrzés folyik és bizonyos, hogy en­nek során sok hazugság berüi uiég felszínre. OttVmtsőn váKezefi Tito otlenzwájának nagy sikerei Moszkva, április 23. Belgrádból jelentik: A jugoszláv hadseregfőparanesnokság közli, hogy a jugoszláv csapatok Szla­vóniában megtörték az ellenség el­lenállását és nyugatnak nyomulva tovább, több várost felszabadítot­tak. Az ellenség elesettekben 520. foglyokban pedig 432 embert vesz­teit. A jugoszláv csapatok zsákmá­nyollak ezenkívül 35 ágyat, 26 ak­navetőt, 52 golyószórót, 6 gépko­csit, 310 lőszerrel megrakott sze­keret és egyéb hadianyagot. Boszniában is több várost fel­szabadítottak a jugoszláv csapatok. Foglyul ejtették az ellenség há­romszáznál' több katonáját és tiszt­jét. Rajneviea városáért heves küz­delem folyik. Jugoszláv csapatok már körül is zárták a várost. Eden brit külügyminiszter Stettinius, az Egyesült Államok • külügyminisztere ma Washingtonban hosszú tanácsko. zásokat folytattak le Bideaux francia külügyminiszterrel. A megbeszélések tárgya a sanfranciscói konferencia körül forgott. Ugy hírlik, hogy a két angolszász külügyminiszter Bideaux­vgl fontos kérdésekben megegyezésre jutott. eljárás alá is kerül. | godlan az arra kiválasztottakra. Gyerünk hát nyugodtan, bizalom- | Katonaügyben mindenféle felvilá­mal, felemelt fővel, öntudatosan és j gositást és "támogatást azonnal meg­zárt sorokban a sorozó bizottságok kap mindenki kivétel nélkül a kieg. elé, segítsük megépíteni a néni de- parancsnokságnál (Széchenyi-tér mokralikus, szép Magyarországot * L. emelet)._ annak ta' védséflei mvéL képező erős non­. bizzuk ügyeinket nju­Dv Erdélyi Árpád ezredre, kiegéüi lőparancanok. A Vörös Hadserre katonái m»ír, Berlinben masíroznak, Sanfrancis'ó­ban már az uj világ törvényeit vi­tatják, de Ottömősón még minden a régi. Régi emberek, régi bűnös szel­lemben igazgatják • falut, rádiójuk még mindig a Donau-Ieadó híreit lo vábbilja. Ma már Magyarországon in mutogatni való falu Ottömóo: egyetlen hely, ahol nem törik a demokradkus, kormányzó pártok szervezkedését, vé­resre verik azokat az ifjakat, akik a Demokratikus Ifjusági Szóvets<:ci akarják életre kelteni. Nem tűrik » polgárőrség felülvizsgálását, parancs­nokuk. Szűcs nr résen is jó volt. ha munkást, bérest kellett hajszolni, kommunistát kellett verni, jó les* ma is, mondják, mert a faln urai ugyanezt akarják ma ís. Volt egy jóbarátjuk Szegeden Bo­kor kapitány. 0 tartotta Szűcs nral « falu népének tiltakozása dacára n polgárőrség élén, « adta a rádiót, o tüntetett el minden visszaélés el­leni feljelentést, ez a hitlerista ügy­nök játszott össze a falu szellemi életének irányítójával és osztotta szét a 15.000 ONCsA-léglát saját hivői között. Ki az. aki tiszteletreméltó öltözet­ben prédikálni mer Ottömősón * Nemzeti Segély ellen, ki az a volt 1c ven leíőok ta tó. volt százados, aklmn Krisztus szolgájának ruhájában a nén felemelkedése oilen meri használni isten Házának azósaékét? Ki ex a bokarkfilónltmiásmaá. *U aa '-AtoÁZ \ i

Next

/
Thumbnails
Contents