Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-01 / 73. szám

i* é. l ma u r kiérve egy harmadik térségre érlek. Szép épület elé sorakoztatták őket. A ház előtt nagy gép működött, amely állandóan hányta ki a földet egy nagy gödörbői. Ez volt a végállomás. A ház kapuja kinyilt és az SS legények a tömegre uszítottak egy Csomó hatalmas vérebet. A szétmarcangolt, véres test'" mbefeket berugdosták a L.zba és mögöttük bezárult a gázkamra ajtaja. „Az irónak az a kötelessége, hogy irjon róla, az emberiségn k, hogy tudjon róla." Il^l—MIIIUlllLUlt II JiuMHWJl !•« IJ.1IM iP.fi fi Ll " U Anyakönyvi hirtk Március utolsó két hetében ssítletett 32 fiu és 34 leány. ILixasságot kütotlek: Czucxi Imre T'.rik Ilona Freufeld Uszló László Ilona, Mészáros Ambrus Daaf Múria, Ji-uei Tibor Cxink Rozália, Engedi István Szircri Katalin, Bodor Andor Honfi Margit, Paudek Sándor Kálmán rgit, Nacsa József Baczulov Vermila, I íjdácsi Győrey Temesvári Eszter, N'ineth lzsak Esxteró Margit, Rubicsek Imre Viski Irma, Csiszár Ferenc Biczók Jinianna, Piroch Rciső Jancsó I. Mar;;iC Rescsik Miklós Virág Gizella, dr. S -esi Ferenc Kovács Ibolya, Kaufmaun ' a Neszvadba Margit," Bálint Jenő Z lóri Irén, Kollin László Kardos Kata m, Vanyó János Molnár Julianna, Somoskózi János Quitner Margit, Tem si Ferenc Tóth Etelka, Szilágyi Jáii:ív Hagymás Magdolna, Szalai Ferenc Tofeodi Julianna, Engel József Pollák l.ivia, Kovács Atilla Horváth Éva, Hábel Gyula Gróf Erzsébet, Kovács Józs f Samu Erzsébet, Wrinberger Nándor Benedek Katalin, Spagatner Oszkár Szilca Erzsébet, dr. Büttner Károly K sxtuv Matild, Zlatarov Szlojcsó dr. II llf> Mária, Kasztreiner F.ndre Kis' Kva, Sóli István Nagy L. Iloua, Gűrdosi Oltó Salamon Erzsébet, Karsai Albin S kcly Erzsébet, Nagy Joachim PetIic^ Mária, Juhász Péter Kovács Marti: Glück Gyula Rosner Irma, Szalma hl os Szabó Rozália, Péter József Misám líopa, Vesnás Béla Mucsi Etelka, Mez i János Sáfrány Julianna, Weintraub L'jos Korustein Zsuzsanna, Lipcsei l.'.Mló Wachler Margit, Fleischer Zoltán >Gulyás Lidia. Efbailak: Zádori Béla 70, Kónya Ferenc 56, Viszmég Erzsébet 81, ózv. th Ferencné 68, Csókási Pálné 63, Rostás Imréné 71, Zombori István 68,. < z.v. Kunfi Józsefné 93, Szamosfalvi G ,U(a 48, Csányi Mihályné 44, özv. ikács Józsefoé 75, Gera Imre 32, özv. mai Gézané. 67, Kószó István 70, K' repeczki Imre 66, Csonka Antal 85, i sztor István 37, özv. Tóth Józsefné " Fridrich Antal 84, Horváth Anna özv. Vöneki Antalné 73, özv. Torda fú'térné 93, Sutka István 73, Gottschalf J iaosné 69, özv. Béres Ferencné 85, o'.v. llacker Károlyné76, Németh Andr sné i7, özv. Magyar Józsefné 73, Tóth Ferenc 69, Záreczky Géza 47, ft/.v. Kövecs Jánosné 83. Litarecz lstv n 54, Benkfi Gizella 81, özv. Gondl Jánosné 7t, özv. Kéri Ferencné 94, I rsay Imre 69, F rkas Sándor 65, ör.v. Kiezer Péteruó 76, özv. Tólii Istv iné 65 Huska György 29, Vaszim Miidós 42, Zsoldos János 61, Krizsa nos 84, ózv. Ulrich V'ilmosné 87, Ralin Islváu 16, Sós Béla 31, özv. Csillag ; .ivánné 82, Török Imre 82, özv. Bairc/; Gézané 84, Sánta Rozália 32, Vájta Ituilolf 71, özv. Gera Ferencné 81, : .Fost József 20, Rusa Ilona 20, dr. Kelertv.-n Béláné 40 Máhrer Béla 6 >, özv. ics Károlyné 87, Vtityók Péter 57, iúráfy Sánilorné 28, Kotörmán Ferencni 49", Lukács József 66, Szabó Mihályné 47, Vranek Antal 65, Cholnoky Margit 47 éves korában. X ország 1945. április 1 A képzőművészei szerepe az országépiHésben Háború és művészet ellentétes fogalmak, aminthogy a rombolás ellentéte az alkotásnak. De a háború minden művészetek között mégis a képzőművészetek legádázabb ellensége, metynek nemcsak jelenét bénitja meg, hanem történelmi alkotásait is megsemmisiti. Láttuk, milyen károkat szenvedett egész Európa építészete, szobrászata a barbár teuton katonai felfogás következtében és felmérhetetlenek lehetnek a festészet veszteségei is. Mindhárman csak a béke biztonságában fejlödnek, ők a nyugalom, az állandóság, a nem-változó dimeniók művészete. Sajnos nem mondhatjuk máris, hogy országunkba beköltözött a béke — hiszen saját földünket is tiporja még a germán csizma — de az idei tavasszal elküldte balzsamos lehelletét s joggal remélhetjük, hogy hamarosan bekopogtat. Ezért tatán időszerű foglalkozni e három békés művészet legközelebbi feladataival. A művészet az élet kifejezésére törekszik. Nyilvánvaló, hogy a mai életet nem lehet ósdi eszközökkel kifejezni és tud tik, hogy napjaink eletének, szellemi törekvé:«i<tték meg is vannak újszerű kifejezési formái. A fasizmus, amíely a jobbúgyidök társvtdotoai rendjének viaszaállfkásóvaJ kísérletezett, gondosan ügyeit, hogy megakadályozza a haladó szellem minden megnyilvánulását és ezért a politsKei felfogást valójában absztrakt formában kifejező képzőművészeteket már uj formanyelvük miatt is támadta. Az élet legkülönbözőbb területein kézzelfogható igazságok bukkantak elő a reakciós propaganda behorpadt díszletei mögül. \ -|jon mi 'rejtőzhet a „destruktív művészet" feliratú kulissza mögött? Nem nehéz mok helyére épülő uj ország külső megjelenésének kialakítása. Nem akarunk szabadulni semmitől csak azért, mert régi, de öntudatosan élünk mai életet és formál tudunk adrti ennek az életnek. Nincs szükség többé gótikus adóhivatalra, hamis márványra, habarcs konzolokra, a magyarság végre igaz és őszinte életre vágyik és nem lesz szüksége rá, hogy cimult, dicső korok külsőségeWt kendőzze a jelent. Az építészet kialakult szerkezeti és formai eredményekkel várja uj feladatait s a városrendezés területén támogatni fogja munkáját a szobrászat is. Szerte az országban hiányzik számos magyar géniusz emlékmüve, akinek szellemét az elmúlt évtizedekben nem szívesen idézték ... A szabad magyarság aligha fog megfeledkezni róluk. évtizedes és szisztematikus durvító nevelés készített elő Minden kulturember megdöbbenéssel szemléli azt a lelki rombolást, mely a náci-fasizmus kísérője mindenütt, ahová szelleme csak betolakodhatott. A háború anyagi pusztulása szörnyű, de észszerű szervezéssel, derekas munkával falán hamarosan helyreállítható. Mi lesz azonban a tervszerűen eldurvított, minden kritikai szellemtől fondorlatosan megfosztott emberi lelkekkel ? Hány hosszú esztendő nevelő munkájára lesz szükség, hogy gyökeresen kiirtsa a gyűlölködés, ostoba előítéletek, aljas indulatok bozótját, mely a fasiszta demagógia vetésébői burjánzott együgyű hiszékeny lelkekben ? Itt, ennél a nevelő munkánál nyújthat óriási támogatást x művészet az országot épitő demokráciának. Kézen kell fognia az eltévedt embert, visszavezetni arra az útra, melyen a demokratikus, szabad emberiség haA festészet, mely talán a légkör- [ad J széP> jóságos az emvetlenebb hangon szólhat, a ^Juz méltó élet felé Segítem® szin muzsikájával fogja deko- kell kinyitni a sötétséghez szokrálni azokat belsőségeket, me- atott szemeket és megmutatnia, lyekben uj életünket folytatjuk. h°gy, a csukaszürkén, terepsziA művészet lélekemelő hatá- nen kiyn ezernyi *arsogó szinsára a demokráciának nagv n® tarkallik az elet csak szüksége van, különösen egy hálran ki kell nyitni a -zemet brutalitásában példátlan háború Zsellér Endre után. A háború után, melyet «o» A Svájcban élö demokratikus magyarok gyógyszert és íápszes rehei hOMenek Magyarország népének Svájc. Zerge, bércek, s*éüai«t Sikk), Major felhők felett Forrás szádéból tör eiő. Harapni friss a levegő. Ezzel a négy sorral irja ie Babi:;, Mihály az eüéápei országok feiet» >«wnfteje során Svájcot. Valóban ki ló jellemzése ez annak a képnek, t a nagy hoteléit vendégei, az ki találni, bogy a haladó szel- [ tóagÚK autók, vagy dwga vonalok temü iílkotósok Iwtóodtája áMt j masöi erati a szinte részükre b<Aott. Mi sem volt egyszerűbb, Uíndezett, tni«ta?Terü hotel-államról mint az elhanyagolt esztétikai papnak, azok a vendégek, akik a fclA képzőművészeti kiállítás időtartamát április 8-ig közkívánatra i :gno -.zabitották. Az eredeti terv szer ni március 30-án zárult volna a tárlat, ónban a nagy érdeklődésre való tel.iuleltel határozott ugy a rendezőség, I "gy még egy hétig nyUva tartja a egedi képzőművészet reurezentatw kiátiitáaát. nevelés folytán tájékozatlanul ténfergő tömegnek a tekintély magasságából kinyilatkoztatni, hogy ami más, mint a mi alko ásunk, az destruktív, bomlasztó, idegen a magyar szelte iiV.l . . . Gerftwytón pedig Ili - rfe '<*•• Otett a -rgn áíre?onomentális, létektoton, wsultonkérődző atkosásajnak reprotiakcióőzörvét. A magyar képzőművészet jövő feladata* vwsgólva első helyre álfflhatirtk önmaga megismertetésének feladatát. Mint az élet egyéb területein, Mt is nagyfontosságú a njutt rendazer mulasztásiénak pótlása. Meg kell ismertetnie a szétes tömegekkel a képzőművészi törekvések célját és eddig agyonhallgatott eredményeit. A haladó, a szabod világsvieíwMlet najhjiiár nem letvot egy kis, félbr««lfcott csoport „rögesznsóje", esmek a felszabadult in agy őrség tntejIdonává kell lennie. | A másik nagy feladat, meíy 'a kér>*»őiu^tMés9!eti s vár. a ro *<5k feletti majorokban nem látják meg a svájci kegviparasztok nyomorát, as átdugott, másik Svájcot, amelvMk a friss levegőn kivül egy áh harapoivaiója nincs. Ez a jói árcií»ott nyomor napfényre került e hétere Svtóc ugyan mind/aálg w maradt — e „ ••rr'" cégére «att a svájci nagyipar valójában Németországot látta el — de megcsappant az idegenforgalom, élö demokratikus magyaroknak is száno!n»ok keltett, amikor elhatározták, wgy a magyar nép antifasiszta harcáJBtk támogatására közös szervezette HSntórWhek. 1942 végén igy ille•'.üsan, a föld alatt alp-ult meg a Magyar Nemzett Függetlenségi Front r/ájci szervezete. ülegMisan adta ki a magyar antifasiszta harc kérdéseivtt, íiagjs»ország poüttltai fetadaWval fogWIrozó közleményeit. Ezek a füzetek, amelyek 1943 ban még sokszorosítva, 19 44 óta nyomtatásban jelentek meg, eljutottak minden svájci magyarhoz, a munkaszünetekóen cipészmesterek forgmWk őket, a magyar diákok róluk bosrílgettek az itriedások szüneteiben, ott feküdtek t laboratóriumi asztalokon, az irodákban, mind itt, ahol magyarok 'Felt vagy dolgoztak. A magyarok elbeszéléséből, meg a svájci újságokban megjelent cikkekből a svájci níp is egyre inkább megismerte a Magyar Nemzeti Fügtóruar.adtak a hotelvendígek, akit ától ezi av. íbes vatós/ia»t el kelleti ,, , . _ , , . , , , JP rejteni. Igv JkzMött ki a svájci pa- b^'enségt Frontct, mmt a demokratiiitikai és Mfeéiet iertzembeszökötto '-us, haladó magyarsag képviselőjét és iitikai és Wte.éiet legszembeszököw az ehentét a fasisztabaré •wrmáray, a némoteket támogat Misáéi pic és a d»rA>kratiku8 érzet mü nép között. íl&ázödött gazdö'tógi téren^ mert a német hadiszáliwk miHtárdos háborús kereseteivet r> f*w©|fztok -ás nu^é.sok foteozatos elfwwpayedÉsg aat aawntfen, és potitíreti, Mká a kormány német fenrát küípotóKá^t csak fasiszta rend — -sMlyolstríi frráta kereszMvinni. Küfttaöeíjo sajsoman Wbitettók i kűttöldfe t poltóksi twéketivs<k;. és ezzel a testótműnnveí a Svwcba' nsgismerie rafa kei észtül a magyar íwp antifasiszta megmozdulásait. Nem véletlen, hogy a 48-as forrat»Som bagyomiknyát a magyar pa»sztság őrizte meg legmélyebben. Kilencvcnhét eszíendő telt el az első március óta és a kiegyező Magyarecszág ífen^Iétóen, szavakban és öteg tettében végzetesen messze -ávotodott a nemzeti „érdekegyesi>ésiői*, Kossuth szándékától, Petőfi szabadöójpától, Táncsics rideg, da4)os, de a nemwitó ecj'séget annál szűár*áM» alapra óptiíi követetései4