Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-14 / 83. szám

II. évfolyam 83. szám. Szeged, 19*5. április 14, szombat Egyes szám ára 51 W16r A Magyar Nemzett Függetlenségi Front Lapja Roosevelt Péntek reggel a tavaszba bo ruló és a közeli béke reményé­től átfűtött világon fájdalmas hir futott végig. Washingtoni híradás adta tudtul a világnak, hogy meghalt Roosevelt, az Egyesült Államok nagy elnöke. A veszteséget, amely hirtelen el­távozásával a világ szabadság­szerető demokratikus népeit érte, e pillanatban talán még fel sem tudjuk mérni. Ahogyan a fiatal tengerészeti miniszté­riumi titkár, az első világháború után newyorki ügyvéd, majd rö­videsen Newyork állam kor­mányzója lett és onnan 1932-ben az Egyesült Államok elnöki székébe emelkedett, az mind egy tüneményes tehetségű, ragyogó képességű és történelmileg elhi­vatott értékű államférfi rendki­vüli pályafutása volt Történelmi nagyságát és kül­detését az amerikai nép is rövi­desen fölismerte és ennek eljs­merésekép négyszer egymás után erősítette meg őt a világ egyik leghatalmasabb demokratikus köztársaságának elnöki méltó­ságában, ami példanélküli a demokráciák történetében. Roo­sevelt elnök, akinek holland származású családja a zsarnoki elnyomatás önkénye elől mene­külve, 1640-ben telepedett meg Amerikában, a szabadság és a demokrácia iránti ragaszkodá­sának ezt az öröklött tradíció­ját minden megnyilatkozásában rajongásig fokozta. Izzig-vérig demokrata volt és az amerikai nép benne látta a demokrácia ideáljának megtestesülését. A A nagy plutokrácia és amam­mut vagyonok hazájában nyíl­tan az elnyomottak és a kis­emberek mellé állt és a hires New Deal cimű törvényével, amellyel a tőke túlkapásait kí­vánta megnyirbálni, valóságos szociális és gazdasági forradal­mat idézett elő az amerikai kapitalisták nagybefolyásu tár­sadalmában. Annak ellenére, hogy a világ egyik leghatalma­sabb államának volt ismételten megválasztott, szinte korlátlan ura, mégsem gyűlölt semmit sem jobban, mint a diktátorok zsarnokságát. Amikor Hitler megindította európai „villáinháboru"-ját, le­kicsinylően nyilatkozott Roose­veltről és az amerikaiak beavat­kozási képességéről. Roosevelt egy pillanatig sem titkolta azonban, hogy rokonszenve az az orvul megtámudott népekhez huzzaés mindent elkövetett, hogy az amerikai kapitalisták részéről hirdetett benemavatkozási po­litikát megbuktassa. Amikor harmadszor is elnökké válasz­Meghalt Roosevelt ax Egyesült Államok elnöke London, április 13. A Reuter iroda jelenti: Roosevelt elnök tegnap dél­után meghalt. Nyaralójában volt, hogy husz évvel ezelőtt kapott gyermekparalizisét ke­zeltesse. 5 óra körül hirtelen belső vérzés következtében el­hunyt. Még egy hetet tervezett pihenni, hogy aztán Wasington­ba menjen és onnét elutazzon a sanfranciscói konferenciára. Felesége délután értesült az el­nök haláláról és azonnal repü­lőgépen odautazott. A halálhírre a világdiplomácia is azonnal reagált. Az amerikai londoni nagy­követ Roosevelt tragikusan gyors halálával kapcsolatosan a következő nyilatkozatot tette: Korunk legnagyobb amerikai férfia halott. Remélem, az Egye­sült Államok minden polgára a helyén marad. Lord. Halifax: A brit nép gyászolni fogja annak az em-' bernek az elhunytát, aki ilyen kitűnően vezette a szövetsége­seket a győzelem felé vezető uton. Steltinius: Roosevelt az életét adta, hogy Amerika éljen és a szabadság megmaradjon. I De Gaulle: Az elnök már nem élte meg, hogy lássa a háború győzelmes befejezését, de a döntő hadisikerek, amelyekhez olyan nagy mértékben hozzájá­rult, legalább megadták neki is a győzelem biztos tudatát, í A Vatikánból érkező hirek szerint a pápa látható szomo­rúsággal fogadta a szörnyű hirt és azonnal sürgönyben fejezte ; ki mélységes részvétét. I A londoni jelentések szerint Roosevelt halála utolsó pillana­táig minden idejét a sanfran­ciscói konferencia előkészítésére szentelte. Naponta folytatott te­lefonbeszélgetéseket Churchillel. Stettinius a sajtónak a követ­kező nyilatkozatot adt^t: Azt az utal fogom követni, amit Roo­sevelt követett volna és ezért megkértem a kormány tagjait, hogy maradjanak helyükön. (MTI) Az amerikaiak átkelte! az Elbá Wein~w hapilu'átt — Pátion serege 60 kilométerre a cseít ujíáríől — Az oroszok Linz felé nyomulnak A nyugati arcvonalról érkező jelentések most már egyre nyil­vánvalóbbá teszik, hogy a né­met véderő már képtelen az összefüggő védelmi rendszer stratégiai követelményeinek megfelelni. Az amerikai katonai szakértők hangsúlyozzák a Wehrmacht felbomlásának két­ségtelen tüneteit. A német véd­erő ezek szerint máris kisebb­nagyobb összefüggéstelen sereg­részek elszigetelt ellenállási vonalaiból próbálja meg a dia­dalmasan előrerobogó szövetsé­ges páncélosok feltartóztatását. Ennek ellenére is a szövetsége­sek egymás után foglalják el a legfontosabb támaszpontokat mélyen a birodalom belsejében és ma már Brémában harcol­nak. Hamburghoz közelednek, Halíe előtt állanak, Erfurtot be­keritetlék és ami a legfontosabb, Magdeburqnál széles frontsza­kaszon átkeltek az Elbán. * A 9. amerikai hadsereg ezzel az átkeléssel, amelyet Napoleon óta csak most ismételt meg Sim­pson hadserege, a szövetségesek elölt most már nyitva áll az ut Berlin felé. Máris alig 105 kilo­méterre vannak a birodalmi fő­várostól. Nagy események vár­hatók a Padon-hadsereg hir-! közlési tilalom alatt álló uj of-! fenzivájától is, amelyről máris kiszivárgott, hogy hatalmas iramban előretörve a sereg élei 60 kilométerre közelitették meg a cseh határt. Az 1. amerikai hadsereg csapatai egyidejűleg betörtek Naumburg városába és ezzel erősen megközelitették Lipcsét. A 3. hadsereg csapatai előtt Weimar városa megadta magát, a sereg más kötelékei ugyanakkor megkerülve Jénát, tulrobogtak a fontos iparváros körzetén. A 3. hadsereg előnyomulásá­nak tempója még e valódi vil­lámháború során is meglepő, Egyes helyeken az utóbbi na­pok csaknem 80 kilométert tet­tek meg a páncélosok, akiknek előnyomulási tempóját kizáró­lag az utánpótlás problémája fékezi Az szövetségesek általános hadműveleteibe leguiabban az olaszországi arcvonal is bekap­csolódott. A 8. és 5. hadsereg nagy támadásba indult és m ir is elfoglalta a nyugati parton Spezia előtt a márványbányái­ról hires Carrarát, az adriai szakaszon pedig Massa és Lugó városokat, amivel kijutottak a Bologna előtti síkságra és ezzel biztosították további előnyomu­lásuk lendületét. Bologna sorsa is megpecsételődött ezzel. A francia csapatok a francia­olasz határ mnntén mentek át támadásba és máris lényeges előhaladást értek el. A keleti arcvonalon az oro­szok Bécset már teljesen meg­lisztitották a náciktól, csupán a Duna-csatorna és a folyó közti kisebb városrészekben vannak még elszigetelt ellenállási fész­kek. A városból nyűg ilra vezető utakat mind elvágták és most a két orosz hadsereg Linz irá­nijában a bajor határ felé lőj, előre, hogv a nvu itról egy­idejűleg előnyomul > szövetsé­ges csapatokkal rövidesen egye­sülve megkezdjék a néraet véd­erő maradványainak felgön­gyölítését. Az araszok lm síi!! Moszkva, április 13. A TASS iroda jelenti: Bécset szinte teljesen bekeri­tatték már az orosz csapatok. Malinovszki tábornok csapatai elvágták a városból észak felé kivezető utakat. Az északnyu­gaton kivezető utolsó ut is már állandó tűz alatt áll. A Linz és Bajorország felé nyomuló oroszok már messze maguk mögött hagyták Bécset A szombathelyi körzetből ki­induló szovjet csapatok mé­tották már nyíltan hirdette, hogy Amerikának is fegyvert kell ragadni a demokrácia és a szabadságjogok védelmében, a fasizmus minden emberi érté­ket veszélyeztető őrülete ellen. Abban, hogy a demokráciák ma a harctereken diadalmasan roboghatnak előre a végső győ­zelem felé, oroszlánrésze van Rooseveltnek, aki az Egyesűit Államok totális mozgósításával a világ leghs V masabb hadi ipsrát é« egyik legnagyobb é« legmodernebbül felszerelt hős hadseregét dobta be a harcba a szabadságszerető demokráciák védelmére Halálával kétségte­len a világtörténelem egyik leg­nagyobb alakja távozott az elők serából, hogy a halhatatlanság örök pantheenjába* nyerj'en megdicsőülést. D.K.

Next

/
Thumbnails
Contents