Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-12 / 81. szám

il. évfolyam 81. szám. Szagod, 1945. április 12, csütörtök Egyes szám ára 51 IWér A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja A román-magyar testvéri együttműködés szüksé­gét hirdették a romániai ma­gyarságnak Bukaresetben meg­tartott március 15-iki ünnep­ségén a román és magyar szó nokok. Az együttműködés kí­vánságának őszinteségét bizo­nyította is Románia Demokra­tikus Kormánya, amikor nem­csak, hogy engedélyezte a ma­gyarság szabadságünnepének nyilvánosságát, de maga, a kor­mány elnöke a román demo krácia egyik ismert vezére, Groza Péter vállalta annak diszelnöki tisztét. A dunai népek történetében az első példa, hogy egyik nép szabadságharcnap­ját egy másik nemzet főváro­sában ünnepeljék és az ünnep­ség elnöki tisztségeire mind­két nemzet vezetőit megválaszt­ják. A bukaresti ünnepség el­nökei sorában román részről Groza Péter mellett Vladescu­Racoasa nemzetiségi minisztert is megválasztották, magyar rész ről dr. Szent-Györgyi ^Albertet és Rákosi Mátyási emelték a két nép megértő együttműkö­désének védnökeivé. A román Ekések Frontjának főtitkára Relea, magyarul szólott az ünneplő tömeghez, együtt­működésre és közös harcra hivta fel azt mindkét nép közös közös ellensége, a hitlerizmus és a soviniszta reakció ellen. A magyarság szónokaromán nyel­ven szólt és arra tanított, hogy okuljon e két egymás mellett élő nép a mult hibáin, ne hagyja magát többé egymás ellen uszí­tani. Bukarestben magyarok és ro­mánok őszintén nyújtottak egy­másnak baráti kezet. Megszűn­tek az imperialista gócok, nem folyik tovább az uszítás sem Budapestről, sem Bukarestben. Romániában is, Magyarorszá­gon is népi programmal a nép vette kezébe sorsának irányítá­sát, éppen ezért hamar egy­másra is találtak a munkáske­zek. Ismerik közös ellenségü­ket, tudják feladataikat: meg­semmisíteni a két nép közös ellenségeit és meg kell, hogy tisztítsák mindkét nép saját országát a régi politika hordo­zóitól, akik a kél nép egymás­ra uszításával sütötték meg pe­csenyéjüket, a mesterségesen szított ellenségeskedés ürügyé­vel állítottak csendőrt népeik mögé és közé. Mindkét nép demokratikus kormánya szakított a múlttal. Mindkét nép uj bel- és külpo­litikát kezd. Ezek tartalma, belül: a nép uralma, kifelé a szabad népek barátsága, a nem­zetek egyenjogúsága. Ennek nover és Nordhausen eleseff A szövetségesek Braunschwefg előtt Bécs túlnyomó része már az oroszoké A bécsi csata a jelek szerint gyors befejezéshez közeledik. Tolbukin marsall csapatai min­taszerűen gyors előretörésükkel már birtokukba vették a Duna­csatorna nyugati partján elte­rülő egész városrészt, tehát tulajdonképpen Bécsnek na­gyobbik és értékesebb részét, azokat a városnegyedeket, ame­lyek tulajdonképpen az igazi Bécsét jelentik. Az Opera és a Városháza után ezzel a szovjet csapatok kezére kerültek az összes nagy muzeumok, a Burg, a minisztériumok és a nagy kaszárnyák, valamint a rádió stúdiója is. Most már meg lehet állapí­tani — amint azt a semleges katonai szakírók véleménye is egyöntetűen leszögezi —hogy a németeket az orosz stratégia ötletes leleményessége és a ter­vek példásan preciz keresztülvi­tele ismét tökéletesen meglepte. A németek ugyanis egész vé­delmi tervüket arra a magától értetődő természetes feltétele­zésre épitették, hogy az oroszok keletről, Schwechat irányából fogják a főtámadást Bécs ellen megindítani. Ehelyett azonban az oroszok meglepő ggors élő­töréssel váratlanul körülzárták előbb a várost, azután pedig ép­pen ellenkező irányból, nyugat­ról, majd később délkeletről in­dullak az általános támadásra. Ez tette aztán lehetővé, hogy az oroszok aránylag oly rövid idő alatt eljutottak a város szi­vébe. A bécsi lakosság igen szívesen fogadja a felszabadító Vörös Hadsereget és jelentések szól­nak arról is, hogy sok város­részben diszbeszéddel üdvözlik a bevonuló szovjet csapatokat. A Duna túlsó partján ugyan­akkor Malinovszki marsali csa- j patai felzárkózóban vannak í Bécstől északra a Tolbukin se­reggel megindítandó együttes nagy előnyomulásra, amely hi­vatva lesz rövidesen felszabadí­tani egész Alsó-és Felsőausztriát. Magyar szempontból ennek az ujabb hadműveleti akciónak annyiból is különösebb k jelentő­sége, mert ezeken a területeken \ van igen sok internáló és gyüj­tőtábor, ahol a magyar politikai foglyok és a deportáltak tíz­ezreit őrzik a nácik rabságában. A nyugati arcvonalon az ame­rikaiak nagy sikerét jelenti Han­nover elfoglalása. A 9. hadsereg előbb gyorsan bekerítette a vá­rost, ahonnafi a németek a fel­vonuló nagy erők láttára az utolsó pillanatban kivonták fő­eréjüket, ugy hogy ezzel már a megindított nagy támadás előtt tulajdonképpen feladták a vá­rost. Az innen előnyomuló csa­patok egy része most Hamburg felé közeledik, más seregrészek pedig Braunschiveiget közelitet­ték meg máris rohamtávolságra. Brémában ugyanakkor súlyos utcai harcok közben nyoinul­•nsk előpe a szövetségesek, mi­után a németek itt elkeseredett ellenállást tanúsítanak. A tör­ténelmi emlékekben bővelkedő régi Hanza város igy bizonyára súlyos rombolások árán kerül­het csak ki az ostromból Hanno­ver felett Celle városa is már az amerikaiak kezén van, ami­nek abban mulatkozik a jelen­tősege, hogy itt kezdődik a lü­neburgi sikság, amely Hamburg­tól délre egész az Elba középső folyásáig terjed és ideális elő­nyomulási terepei j -len; minden páncélos alakulat számára. Miután az angolok a Weser után az Aller folyót is, sőt több ponton már a Lei ne folyót iy átlépték, igy tehát egészen az Elbáig most már semmi sem áll a szövetségesek gyors elő­nyomulásának útjában. Délebfire Patton serege Göttinga után mosl már Nordhausen városán is tul­jutott. A Pravda meg is jegyzi ezzel kapcsolatban, hogy a „né­metek mindenáron villámhábo­rut akartak Most tehát ezt meg­kapták minden oldalról alapo­isan. Villámháborut, amely azon­ban most német földön zudul I keresztül!" f écs Segsiagyobb réssé! ­márfelssabaditollák as oroszolt Moszkva, április 10. A TASS iroda jelenti: 3 ukrajnai arcvonalunk csa­patai nehéz utcai harcok során benyomultak Bécs belvárosába. Elfoglalták a városházát, rend­őrkapitányság, a távíró köz­pont, a középeurópai bank, az operaház épületén kivül még egy gépgyárai, a városi rádió­állomást és az állami pénzverő­intézetet. Baumgartenben, Bécs egyik külvárosában a lakosság öröm­teljes fogadtatásban részesítette a bevonuló szovjet katonákat. A bécsi harcok során a szov­jet csapatok eddig zsákmányol­tak: 25 repülőgépet, 19 i harc­kocsit, 30 páncélos vontatót, -45 tábori ágyút, 50 aknavetőt 1U6 géppuskát, 30 mozdonyt 1665 vasúti kocsit és 42 hadi­anyagraktárt. (MTI) Külön hadijelentés közli Kö­nigsberg elestét és hogy ujabb 50 ezer német tette le a fegy­ver!. Igy a Königsbergi csatá­ban összezen 92 ezer német ke rült hadifogságba és 42 ezei embert esett el. Zsákmányoltak kétezer áavut és 8500 gépjár­müvet. (MTI) övelségesek átlépték a Wossr, Alüer ás Leinek folyókát London, április 11. Mig az angol és kanadai csapatok Gro­ningen, Emden és Bréma elölt befejezik a hollandiai némel hadsereg bekerítését, a szövet megvalósításáért folyik ma a harc Romániában is, nálunk is. Napról-napra kö'zeledünk a cél­hoz. hogy a közös harc meg­alapozza a dunai népek barát ságát, időtállóvá tegye a ro­mán-magyar test-véri együttmű­ködést is. I séges csapatok egyidejűleg nagy ! lendülettel törnek előre Hanno­Iver és Bréma között az Elba 1 felé. A kanadai csapatok Deventer irányába törtek előre és 25 kilométerre közelítették meg Emdent. (MTI) A nyu afi frenfon « . ameri­kai hadsereg ctfo«lalla Hanno-

Next

/
Thumbnails
Contents