Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-10 / 79. szám

1945. április 10. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Eltemették Serédi Jusztinián bíboros hercegprímást A budai Császárfürdöről in­dított a MÁV különvonatot Esz­tergomba, Serédi Jusztinián temetésére. A vonaton utazott Péteri'Jöznet váci püspök is. Angelo Rótta már előzőleg Esz­tergomba érkezett. A kriptában megjelent az orosz parancs­nokság két tisztje is, valamint Teleki Géza gróf vallás- és köz­oktatásügyi miniszter, a kor­mány képviseletében. Serédi Jusztiniánt Esztergom hosszii ostroma teljesen össze­törte. Szemére vetették, hogy az els« orosz megszállás alkal­mával fogadta a katonai pa­rancsnokot, ezért „hazaáruló püspöknek" nevezték és el akar»­ták hurcolni. Nagycsütörtökön, közvetlenül ebéd után rosszul lett és csendesen elhunyt. A gyászszertartás idején megszó­laltak a Bazilika harangjai es pontban féltizenkettőkor nyol­can leemelték a koporsói a ra­vatalról és Csernoch János krip­tája mellé helyezték el örök nyugalomra. Nyomban utána befalazták a kriptát, előtte pe­dig egy egyszerű fejfa jelzi, hogy Magyarország bíboros her­cegprímása itt nyugszik. —oOo­A lengyel, román és magyar földreform bizlositani fogja a keleteurópai nemzetek baráti viszonyát London, április 9. A moszkvai Háború és Munkásosztály cimü lap beszámol a magyar földre­formról és arról, bogy mikép­pen harcolt a magyar paraszt­ság a földért. A földreform va­lóra váltja a magyar paraszt­ság évszázados vágyát A földek kiosztásával ledőlt a reakciós Magyarország legerősebb pillére. A földreform megvalósításával elvesztik gazdasági alapjukat azok az arők, amelyek imperia­lista politikájukkal állandóan bomlasztották az országot. A nagybirtokosok az orosz csapa­tok közeledésének hallalára el­menekültek, a parasztság azon­ban hátramaradt és megvárta a szovjet csapatokat. A szovjet csa­patok megérkezése után a ma­gyar parasztság meggyőződbe­tett arról, hogy nemcsak sza­badságukat és függetlenségüket nyerték vissza, hanem földet is kaptak. A lengyel, román és magyar0földrcform gyors meg­oldása nagymértékben hoz­zájárult a fasiszták kiirtásához és biztosítani fogja a keleteuró­pai nemzetek baráti viszonyát. Magyarország ezzel a lépésével a demokrácia útjára lépett, hogy helyet foglaljon az euró­pai demokratikus népek között. ! (MTI) i Nagykanizsa felszabadítása az utolsó olajfermő vidéktől fosztbtta meg a németeket Moszkva április 9. A Pravda haditudósítója leirja hogyan foglalta el a Vörös Hadsereg Nagykanizsát. Ez a dombos vidéken fekvő, erdővel borított, a Balatontól délnyugatra fekvő város közvetlenül a háború előtt tett szert nagyobb jelen­tőségre, amikor környékén nagy petróleum lelőhelyre bukkan­tak. 1938-ban a magyarországi petróleum ipar 42 ezer tonna kőolajat adott. A németek per­sze kezükbe kerítették ezt a fontos iparvidéket. A háború alatt a kőolajtermelés egy millió tonnára szökött. Az utóbbi két esztendőben a rablógazdálko­dás révén ez a szám még ma­gasabbra emelkedett. A romá­niai kőolaj elvesztése után náci Németország a nagyka­nizsai peróleumforrásból elégí­tette ki szükségletét. Érthető tehát, bogy most a német hadvezetőség Nagykani­zsánál útját akarta állni Tolbukin seregeinek. Ezért a Balaton déli partjától a Dráváig védelmi vonalat épilettck. A szovjet csapatok Veszprém elfoglalása után északról köze­ledtek a város felé. A fenyegető veszély elhárilásárn a fasiszta hadvezetőség tél hadosztályt vetett harcba, hogy északról fedezze a várost. A szovjet csa­patok átkelve a Zala-folyón elfoglalták Zalaegerszeget. El esett Keszthely is. Az első bol­gár hadsereg csapatai is táma­dásba lendültek és Csurgó el­foglalása után délről veszélyez­tették Nagykanizsát. Az oro­szok északról fenyegették beke­rítéssel a németeket. Hitler pa­rancsot adott katonáinak, hogy az utolsó emberig védeniök kell ezt az iparvidéket. A Vörös Hadsereg katonái azonban a a bolgár hadsereggel együtt­működve áttörték a német vé­delmi állásokat és benyomultak a városba. Kemény harcok után a város központja teljesen szov­jet kézre került. A város kör­nyékén dúló harcok során és utcai harcokban háromezer né­met katona és tiszt pusztult el. Az oroszok nagy hadizsák­mányra és sok fogolyra is szert tettek. A Városi Színháznak nemzet izmh ű rangra vdó emelését béri a város a kultusz ormánytól A város szinügyi bizottsága dr Pálfy György kulturtanács­nok elnökletével ülést tartott. A szinügyi bizottság megerősí­tette a városi tanács határoza­tát, amelynek értelmében 1915 őszétől kezdve Lehotay Árpád és dr Bárányi János mint társ­igazgatók vezetik a Városi Szín­házat. A város hároméves szer­ződést sőt a társigazgatókkal, mert csak ilyen, hosszabb lejá­ratú szerződés birtokában ga­rantálhatják a művészi nivót. Lehotay Árpád és dr. Bárányi János igazgatók vállalták, hogy komplett opera-, operett- és prózai társulatot szerződtetnek s erről szóló tervezetüket, vala­mint a műsortervet rövid időn belül a város szinügyi-bizott­sága élé terjesztik. A város fenntartja magának a jogot, hogy ellenőrizze a müsortervezetet, úgyszintén a szerződtetendő miivészek listáját is. A szinházi műsort hathetenként kell a vá­rosnak jóváhagyás végett be­nyújtani, a színészeket pedig végérvényesen csak a város jóváhagyásával lehet szerződ­tetni. Szegedvárosaa jövősziniiévad­tól kezdődően, amennyiben en­nek szüksége mutatkozik, szub­vencióval támogatja a színhá­zat s ezzel kapcsolatosan, mi­után közpénzek felhasználásá­ról van szó, intendaturát létesít ősztől kezdve a szinház inten­dánsa dr. Pálfy György kultur­tanácsnok lesz. A szinház sze­mélyzetének fizetésére nézve a város fenntartani kívánja a konzorcionális alapot a követ­kező sziniévadban azzal, hogy minimális és maximális gázsi­határt állapit meg s ezt jóváha­gyás végett a városnak be kell mutatni. Az esetleg fennmaradó összegeket' szűkösebb időkre kell majd tartalékolni. A szinügyi bizottság elhatá­rozta még városi zenekar léte­sítését s ezügyben a város fel­irattal fordut a kultuszmniszler­hez állami támogatás megszer­vezése miatt. A városi zenekar felállításával Szeged régen meg­oldásra váró feladatot akar megvalósítani s ugyanakkor a vidéki városok között e téren úttörő munkát végez. A kultuszkormánytól ezenkí­vül kérik a szegedi Városi Szín­háznak nemzeti szinházi rangra való emelését a kassai, valamint kolozsvári nemzeti szinháíák kikapcsolódására való tekintet­tel. Ezzel egyidejűleg a város kéri az állam teherbíró kéoes­ségéhez mérten megfelelő ósz­szegü állami szubvenció bizto­sítását a szegedi Nemzeti Szín­ház számára. Nyári állomáshelyként Hód­mezővásárhelyei, Kecskemétet és Makót kérik a' szegedi szint ár­sulat szániára a kultuszkor­mánytól. Érdekes és korszerű ujitás még az, hogy a jövőben haHn /n művészeti tanácsadó szerv Iv ködik majd a két társigazgató mellett. Ez a .szerv azonos * gyárakban létesített szoc \ is munkásságu üzemi b> ícsokkal. jí ssevsztc a tala és a butiapssil ítélőtábla uj e vm I Valenling Ágoston 1 izságű >;V­miniszter kinevezte a Kúria és az Ítélőtábla uj vezetőit. A Kú­ria ideiglenes vezetésével Já­I kabb Mihályt, a legfelsőbb bi­'róság volt másodelnökét bizték meg, mig a tábla vezetője Al­földy Béla, a tábla elnöke lelt. I Ugyanekkor dr. Kovács IVIer kapott megbízást a korona­ügyészség vezetésére, mig az ítélőtábla főügyészénc Ir l\ur.f Györgyöt nevezték ki. (MTI) Greiser, Lengyelország volt német Gauleilere, akit „véres­kezű lengyelországi hóhérnak" hívlak Varsóban, orosz fog­ságba esett és mint háborús bűnöző bíróság elé fog kerülni. Lehotay szini isma KSIísey-nlca 1—3. sz, I. cm 16 Megnyitás a járvány zárlat megszűnte után. ül újjáéledő Budapest hírei A Magyar Tudományos démia uj vezetője Komis Gyu­la egyetemi tanár, az Akadémia eddigi alelnöke lett. Az eddigi fő­titkár, Voinovicb helyébe is valószínűleg más, demokratiku­sabb egyéniség kerül. MTI) A budapesti Tőzsde megnvilt és újra élénk élet folyik az ostrom által megrongált falak között. Igy az értéktőzsdén t köv, Ikcző árfolyamok alakultak ki: Napoleon 3/00-3800, US A dollár 200, Svájci frank 72, An­gol font 510 P. A részvénypiacon Rimamurí nyi 35—15, MÁK 3400—150i Salgó 200-210, Trust 90-100 Ganz :G. (MTI) Az ostrom után megsérült Markó-utcai fogházat ismét üzembe helyezték. Az első lakó 2 fosztogató lett, akiket a detek­tívek a Teleki-téren füleltek ie. Ide hozzák a közönséges bűnö­zőket, valamint a néptörvény­széknek azokat az elítéltjeit, akik a Conti-útcai lo lázban már nem férnek el. (.\. : A felvételi vizsgán alha' matlannah találta lyett néhány tehe ges jeícntkezheliit min­ff en d. u. 3-4 közölt. Dán szabadságharcosok fel­./bántották az úgynevezett nosszu hidat, mely a dán főváv rost az Anelang szigettel össze­köti. Ezzel a hajóforgalom a kopenhágai kikötőben tehetet­lenné válL (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents