Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-08 / 78. szám

UÉLMABYARORSZA© ía-ló. április fi R Vörös Hadsereg felszabadító hadsereg Irta: Rosztovszky Szergej alezredes A Vörös Hadsereg teljesen megtisztította a szovjet földet a megszállóktól. A hadműveletek ma a felszabadított szövetséges országok és Németország területén folynak. A háború nap nap után mélyebben hatol be Németország belsejébe, feltartózhatatlanul, mint a lavina. A Vörös Hadsereg uj, számára eddig ismeretlen, idegen környezetbe került. A szovjet emberek milliói jöttek a szovjctföldtől nyugatra esf európai országokba, ismeretlen országokat láttak, idegen beszédet hallottak. Igy sok millió és millió ember ismerte meg egymás eszméit, szoká sait, kulturáját, gazdasági életfeltételeit. S nem jóelőre előkészített hivatalos látogatások ünnepélyes ceremóniái, hanem a háború folyamán ismerték meg egymást, amikor az emberek egymáshoz való viszonyuk ban nyíltan megmutatják igazi jellemüket, amikor világosan látszanak az események és jelenségek indító okai. Az egyszerű emberek millióinak személyes tapasztalata alapján sokkal jobban megismerik egymást a népek, mint bármely szépszavu és bőbeszédű leírásból. Mit láttak hát Európa népei a Vörös Hadseregben, a Szovjetunió összes népeinek e teljhatalmú kövelében? Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Norvégia, Magyarország népei saját szemükkel látták, hogy a Vörös Hadsereg, mint felszabadító hadsereg jött hozzájuk. A Vörös Hadsereg győzelmeit elősegítette ez országok népeinek ellenállása a hóditókkal szemben. Várták a Vörös Hadsereget ezekben az országokban, s amikor megérkezett, az egész nép melléállt, hogy segítse és támogassa Számos tény tanúskodik arról, hogy mily lelkesen üdvözölték itt a Vörös Hadsereg harcosait, hogy a felszabadított országok lakosai hogy igyekeztek mindenképen segíteni a Vörös Hadsereget a németek elleni harcban. A felszabadított országok lakói nem vártak felszólítást, nem vártak parancsot, hanem hozzáfogtak és megjavították az utakat, hidakat, rend behozták és megindították a hadiüzemeket, vezetőkül ajánlkoztak, segítettek összefogdosni az elrejtőzött németeket, fegyvert fogtak hogy a Vörös Hadsereggel együtt harcolva kiűzzék országukból a németeket, akik ott a kegyetlen és alja? náci „ujrendet" akarták bevezetni. A Szovjethaderök főparancsnokságának Lengyelország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország és Norvégia kormányaival kötött egyezménye értelmében a polgári közigazgatás, a közvetlen hadműveleti terület kivételével, ez országok lakosai kezében marad, s ök maguk alakítják meg demokratikus kormányaikat. A Vörös Hadsereg nem avatkozik bele a felszabadított országok polgári köz Igazgatásának irányításába. Kíllöi szerződés szabályozza azt a viszonyt, amely a német hóditók elleni közös harcra vonatkozik. A törvények, egyházak, a sajtó, iskolák, politikai pártok, szakszervezetek és más társa, dalmi szervezetek szabadon működ nek, a felszabadított nép kívánsága szerint. A Vörös Hadsereg a háborús nehézségeket leküzdve, önzetlenül tá mogatja a lakosságot abban, hOg\ az helyreállítsa társadalmi, gazdasági és kulturális életét. A Vörös Hadse regnek ilyen viselkedése lényébö fakad, s ez annyira más, mint a né met-propagandaszülte — „bolsevik rém", hogy most naponta ezer és ezer olyan kijelentést lehet hallani, tmelyben az emberek azon csodál óznak: — hogyan is hihették el azt a rémmesét, amit a németek a Vörös Hadseregről terjesztettek. A szovje embereknek ma a szovjet életre vo natkozó kérdések végtelen sorozatára kell válaszolniok, amely kérdések igen gyakran szinte komikusan naivak. Például, igen gyakran el keli magyarázni azt, hogy a Szovjetunióban teljes vallásszabadság van, hogy vannak templomok és papok, hogy a polgári házasságon kivül bárki egyházi házasságot is köthet, hogy az anyától senki sem veszi el gyermekét, hogy az állítólagos nőközős ség — egyike azoknak az aljas hazugságoknak, melyeket a Szovjetunió ellenségei találtak ki, hogy a Szovjet unióban van társadalmi- és van magántulajdon, hogy Qtt számtalan iskola, újság, klub, sportegylet van, hogy a kolhozok a parasztok önkéntes egyesüléséből keletkeztek, a kolhozok elsősorban a parasztok számára előnyösek, stb. stb. A szovje1 harcosok készséggel beszámolnak a szovjet életről és megjelenésükkel, viselkedésükkel megcáfoják az ösz szes ellenséges rágalmakat. A Szovjetuniót nem ismerő embereket különösen meglepi a szovjet emberek egyszerűsége, demokratizmusa, józivüsége, fegyelmezettsége, műveltsége és az, hogy a szovjet ember iszteletben tartja más népek erkölcseit és szokásait, nem ismeri a nemzeti és faji gyűlöletet. Helyre áll a jóviszony a Vörö? Hadsereg és amaz országok népei között, amelyek még nemrégen a Szovjetunió ellen harcoltak, mint például a románok, finnek és azon magyarok között, akik a Debrecenben alakult uj magyar Nemzeti Kor mány hivei, nem is beszélve az orosz néppel rokon bolgár népről. Ez országokkal szembeni viszony l a fegyverszüneti szerződések szabá lyozzák. A fegyverszüneti szerződéi feliételeinek lojális végrehajtása, s a :özös ellenség, a német fasiszta hó ditók és azok bérencei elleni könyör telen harc — ez minden, amit a Vörös Hadsereg ezektől a népektől megkövetel. A románokat, magyarokat, finneket és bolgárokat szintén meglepi a Vörös Hadsereg hatalmas ereje és képessége, kulturája, fegyelme és lojalitása, — ők is elárasztják i Vörös harcosokat a Szovjetunióra vonatkozó kérdésekkel. Miután a háborús események hatása alatt meggyőződtek arról, hogy előbbi kormányaik bűnös és öngyil kos politikát folytattak akkor, ami tor országaikat a szovjetnép elleni rablóhadjáratra kényszeritették, ma Finnországban, Romániában, Bulgá riában és Magyarországon megindu'1 a demokratizálás folyamata. Ez teljesen természetes, magától értetődő folyamat, amely a fasizmus véglegrf legyőzésének szükségéből íakad A reakciós fasiszta és félfasiszta kor mányokat csak demokratikus rend szer válthatja fel. Természetes, hogy a Vörös Had sereg kénytelen egészen másképi vir-'kedni Németország területér Bármennyire is igyekeztek a néme tek az egész lakosságot magukk hurcolni, bármennyire igyekezet maga a polgári lakosság is elmene külni, — a Vörös Hxdsereg gyo előnyomulása azt eredm ínyezte, ho Németország elfoglalt területein jt lentékeny számú német polgári 1 kosság máradt. Magától értetődik, hogy ezen erületen a Vörös Hadsereg kényte len megszálló-rendet bevezetni é mindenkit megsemmisít, aki ellenál' vagy kárt okoz a Vörös Hadsereg nek. A békés lakosoknak, öregeknek asszonyoknak, gyerekeknek perszi itt sem kell félteni életüket Felszó litották őket, hogy térjenek vissza otthonukba, foglalkozásukhoz, szigo ruan tartsák be a szovjet parancs nokok rendeleteit, ne is kísérletezzenek többé azzal, hogy kárt okozzanak a Vörös Hadseregnek. S vai<K ban meglepő, hogy ez a — megkt* vetem alássan — „uri faj" — meny* íyire megalázkodik, mennyire igyetej dk magát bármi áron is behízelegne A németek nem ismernek mértékei .aztetteik elkövetésében, s nem iunernek mértéket a győztes előífl megalázkodásban sem. A vörös ham :osek megvetően és undorral utasifr-j ík vissza a németek alázatos, hizeigff .isérleteit. \ szovjet harcosok jól tudják azt, hmgy aki szelet vet, as ihart arat, hogy annak a népnek^ amely ezt a véres világháborút mesj-l ezdte, el kell vennie méltó bünte-' ését. De ezt a büntetés' az egyesült nemzetek akarata szervezetten fogj© ájuk mérni, nem pedig az egyed tarcosok külön-külön. A Vörös Hadsereg Németországi oan is felszabadító hadsereg, mtrfj felszabadítja mindazokat, akiket Hit* ler parancsára oda hurcoltak raiw szolgának. A Vörös Hadsereg támadása, miolj tisztító vihar nyomul előre, minél messzebb, nyugatra. Páris ünnepli uj hadseregét Felszabadulása óta tegnap élte át Páris népe legszebb ünnepét. De Gaulle tábornok miniszterelnök felavatta az uj francia hadsereg első ezredei nek zászlóit és Páris városának lobogójára tűzte a felszabadított Fran claország legnagyobb kitüntetését, a Felszabaditási Kereszt"-et A Place de la Concorde-on gyülekezett a főváros lakossága, hogy ünnepelje szabadságát és hadseregét, ott, azon a földön, ahol ezt a szabadságot 1944 ugusztusában kiharcolta magának. A külföldi diplomáciai képviseletek vezetői, a francia kormány tagjai és a hadsereg vezérkari tisztjei gyűltek össze a téren de Gaulle tábornok ve etésével, hogy végignézzék afrikai veteránokból és az ellenállás fiatal jaiból álló uj Hadsereg első ezredeinek tisztelgő felvonulását. A díszszemle után a városháza előtt de Gaulle tábornok ünnepélyesen átadta Páris városának a „Croix de Libération"-t, majd beszédet mondott a főváros örömmámorban ünneplő népéhez. Oly gyakran választotta a sors Páris városát tervei végrehajtásának színhelyéül és annyiszor döntött már fővárosunk utcáin Európa és az egész világ sorsáról az elmúlt évszázadok ilatt — mondotta de Gaulle tábor nok. Az elmúlt esztendő augusztusában Páris népe saját erejével vivta <i szabadságát. Ezrével és tízezrével harcollak a Párisiak a barrikádokon és Leclerc tábornok csapatai már a megtisztított fővárosba vonulhattak be. Ezen a mai ünnepen egyszerre örülünk szabadságunknak és ennek biztositékául szolgáló hadseregünknek. Örömünket és büszkeségünké' táplálja a közeli győzelem biztos reménysége. Nem szabad azonban hogy ez a remény, ez az örömmámor amelyben néhány nap óta élühk, akár egy percre is megrendítse az egész nép egységét. Most, közvetlenül" a győzelem előtt szükségünk van — inkább mint valaha — erre az egységre. A külpolitika terén Franciaország csak önmagára számithat. Ez zel nem akarom azt mondani, hogv nem számíthatunk szövetségeseinkre hanem azt, hogy inkább magunk ko /ácsoljuk jövőnket, minthogy bará tainkra számítsunk. Legyen elég erő? a nép, hogy saját kezével vívja ki mindazt, amire szüksége van és am© őt jogosan megilleti. A francia nép és elsősorban Páris városa meg fog, felelni bizalmamnak, mert ások szen-4 vedésben el erőt szerzett magánaki ihhoz, hogv a jövőben fényese© helytálljon A francia föld nagyrésze felszab:*-, dult, — folytatta de Gaulle tábor-j nok — és közeledik a végső győzelem, Németország teljes leverésén vW napja. Ezen a napon sem fogún© azonban megpihenni, mert leszne© uj csataterek. Nem elegendő, ha látjuk, hogy ellenséges szomszéd unk le van verve, mert tudjuk, hogy a civilizáció csak akkor menekült meg, ha minden ellenségét legyőztük. Mint1 ahogy Páris népe 1944 augusztusában a barrikádokon válaszok hivó szavaimra, ugy fog egész Franciaország válaszolni a világ hívására* akkor és ott, ahol a szabadságot ve szély fenyegeti, —' fejezte be beszédét de Gaulle tábornok. A budapesti szabad k'kötő ismét üzemben A magyar gazdasági élet egyik legjelentősebb alkotása, a szabad kikötő, a fasiszta rablóhordák garázdálkodása ellenére, ismét üzemben van. A kikötő munkásai sokszor életük kockáztatásával mentették a ma pótolhatatlan rakodó berendezéseket a pusztulástól. Hetek megfeszített munkájával már sikerült a kikötőt ismét üzemba helyezni és néhány nappal ezelőtt megjelent az első rakományhozó gőzhajó is. A munkások és a kikötő dolgozóiból alakult vezetőség könnyes szemmel üdvözölte az első hajó személyzetét. A németek beszünieüf a Y. 1. alkalmazása. London, április 7. Mint a Reuter iroda jelenti, egész Anglia területén négy nap óta egyetlen egy német repülőbomba vagv rakéta bomba már nem esett le. Ugyíátszik, a németek kiürítették az utolsó tüzérségi és légitámaszpontokat a tengerpart közelében. Ezzel a németek álíal V! és V2 nevezeit fegyvernemek szerepe is valószínűié." véget ér i