Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)

1945-04-06 / 76. szám

1945, Április 6. 0 £ i Hódmezővásárhelyen és Makón Takács Ferenc iparügyi miniszter feitette ki a Szociáldemokrata Párt álláspontlát a földreform kérdésben 4 Mf páros itápe szeretettel fogadta és ünnepelte Takács Ferencet A Nemzeti Függetlenségi Front hétfői nagygyűlésénekuarmadik szónoka Takács Ferenc ipar­ügyi miniszter, a Szociáldemo­krata Párt egyik ismert vezetője volt. Hódmezővásárhely népe városa nagy fiát üdvözölte, mikor szűnni nem akaró tap­sok között Takács Ferenc az emelvényre lépett, hogy el­mondja országos jelentőségű beszédét. Igen tisztelt Elvtársaim, igen tisztelt Népgyűlés! ' A magyar nép szegényei ezer esztendeig folytattak küzdelmet a földért. A történelem során mindazok a harcok, amelyek­nek a nép őszintén, szívvel, be­csülettel, lélekkel részese volt, a nép szivének mélyén a föld­ért folytatott harcok voltak. Dózsa cgyeneskasxás parasztjai. Rákóczi mezítlábas ku rucái és Kossuth szegény, rongyosmhás honvédéi azzal az érzéssel foly­tatták a küzdelmet, hogy az or­szág, amelynek szabadságáért harcolnak, végre valóban, töké­letesen az övék legyen. Köze­lebbről pedig, igen tisztelt Nép­gyűlés, amikor a szocialista mozgalom jelentkezett a ma gyar főidőn és még közelebbről, araikor jelentkezett Hódmező­vásárhelyen, a mi városunkban Szántó Kovács és társai szemé­lyében, akik rövid idő alatt óriási tömegeket tudtak meg­mozgatni minden támogatás nélkül, azok az egyszerű embe­rek is a magyar föld kérdésé­nek harcosai voltak, nemcsak a nemzetkőzi szocialista demo­kráciának. Öntudatos szocialista demokrata mozgalom 'keletke­zett ekkor Magyarország egyes részein. Igy a viharsarokban is és közelebbről Hódmezővásár­helyen. Ahol ezek a paraszt­mozgalmak lezajlottak, ott egé­szen más arculatot vett az egész földkérdés és mindaz, ami vele kapcsolatos. fisztelt Népgyűlés! Nem­csak szemlélője, hanem gye­rekkoromban részese voltam ennek a küzdelemnek, amit a magyar szegény parasztságnak folytatni keltett a főidért ebben az országban A szocializmus bátor harcosai állták a küzdel­met. Később, mint fiatalember, részese voltam annak a moz­galomnak, amikor a mi elvtár­sainkat kínozták a falukban, véresre verték őket, börtönökbe hurcolták azért, mert hűek vol­tak a szocialista mozgalmakhoz és harcoltak a földért és meg akarták a maguk számára hó­dítani. Az előttem szólott Rá­kosi elvtársam (éljenzés és taps) és Erdei Ferenc barátom (él­jenzés és taps) akikhez régi meleg baráti szálak fűznek, el­mondták mindazt, amit a föld­osztással, a földreformmal kap­csolatosan el kellett mondani. Engedje meg az igen lisztéit népgyűlés, engedjék meg tisz­telt elvtársaim, hogy ezen tul még én is mondjak valamit, ami ezzel a kérdéssel nézetem szerint szorosan egybefügg: ez pedig a parasztság általános életszínvonalának emelése. (Hall­juk, halljuk.) A földosztást követnie kell a parasztság társadalmi felemelkedésének Előbb emiitettem, hogy a pa­rasztság gazdaságilag és politi­kailag is felszabadult. A kő­vetkező lépésnek a földosz­tás után annak kell lenni, hogy a parasztság életszínvona­lát általánosságban feljebb emel­jük, magasabb szintre emeljük, sokkal magasabb szintrer mint ma van. Akik kihozzák a föld­ből az életet, akik adják a vá­rosok népének a szükséges élel­met, azok nem éhezhetnek to­vább és nem élhetnek tovább azori az alacsony színvonalon, amelyen eddig éltek. Ez az élet­forma, tisztelt népgyűlés, nem tartható fenn tovább. A föld­osztást követnie kell egy naggf társadalmi felemelkedésnek, az egész parasztság társadalmi fel­emelkedésének. Ezen tul nekem, mint iparügyi miniszternek be­szélnem kell arról is, hogy ép­pen a földosztással és az uj szervezéssel kapcsolatosan meny­nyi teendője tesz a magyar ipar­nak. Az állatállomány a háború következtében nagyon leapadt. Egyes részein az országnak alig lehet (valami igásállatot látni. Nekünk gyorsan pótolnunk kell ezt a hiányt gépekkel, mert gé­pekkel, traktorokkal tudjuk iga­zán jól pótolni ezeket a hiá­nyokat, mert ahhoz, hogy újra megfelelő igásállattal rendelkez­zen az ország, ahhoz hosszú esztendőknek kell eltelnie. Szer­számok, apró ét nagyobb szer­számok tömegére lesz szüksége az uj birtokosoknak és mind­ezeket az iparnak kell előterem­tenie, De igen tisztelt népgyűlés, az iparnak majd a falukat is fel kell építeni, uj falvakat, meg­felelő lakóházakkal kell építeni a telepítések során és ez a fel­adat a magyar iparra vár. A szövetkezetek szerepe Erdei Ferenc belügyminiszter barátom beszélt a szövetkeze­tekről is. Hódmezővásárhely népe tudja, hogy én milyen lelkes propagálója vagyok a szövetkezeteknek. Igen, a gépe­ket, amelyeket mi majd ren­delkezésre bocsájtunk, ezeket a gépeket a szövetkezeteknek kell kézbevenni és a szövetkezetek­ivek kell gondoskodniok arról, hogy ezek a gépek minden idő­ben foglalkoztatva legyenek és mindig a megfelelő helyen le­gyenek foglalkoztatva. De a szövetkezeteknek lesz a feladnia, tisztelt népgyűlés, az is, hogy az ipar részére a szüksé­ges ipari növényeket termeljék, azokat a növényeket, amelyek­nek termeléséről eddig túlnyo­mórészt a nagybirtokok és kö­zépbirtokok gondoskodtak. El­sősorban a rendkívül fontos, cukorgyártáshoz szükséges, cu­korrépának termelésére gondo­lok, azután a kendernek és lennek és olajosmagvak terme­lésére, amelyek az ipari életben ma már nélkülözhetetlenek. Ezek a feladatok kapcsolód­nak az iparügyi miniszternek hatáskörébe. Végezetül beszél­nem kell arról, hogy a szociál­demokrata párt igenis kiveszi részét abból a munkából, amely rá vár a földosztás után. Isme­retes \önök előtt, hogy Hódme­zővásárhelyen 51 esztendő alatt milyen munkát végzett ez a párt. Én, aki itt állok és sok százan, akik ma szerepet tölte­nek be az országban, vagy eb­ben a városban, ma is ott vol­nánk valahol lent, ha nincs szociáldemokrata mozgalom eb­ben a városban. Mi a szocialista mozgalomnak köszönhetjük, hogy ma betölthetünk olyan hi­vatásokat, amelyek fontosak az ország szempontjából. Ne­künk hálával kell megemlékez­nünk a mi tanítómestereinkről, azokról a szocialistákról, akik végezték ebben a városban a magvetés munkáját és akik végzik ma is és elsősorban a betegen fekvő Posztós Sándor elvtársam, akiről nagyon jól tudjuk, hogy mennyit szenve­dett és mennyit harcolt. A szociáldemokrata párt hű­séges lesz ahhoz a munkához amelyet eddig is végzett ebbe* az országban. Ezén tul is bát­ran hűséggel fogunk harcolni a mi szocialista célkitűzéseink el­éréséért és harcolunk a mi pro­gramunk megvalósításáért és harcolunk azért, hogy a demo­kratikus pártok között és e1•• ">• sorban a két munkáspárt kö­zött tökéletes legyen az egye r­tés ebben az országban és a re­akció ne emelhesse fel ínég egy­szer fejét azért, mert a mun­kásság soraiban és a demokra­tikusan gondolkodó polgárság soraiban visszavonást tudnak kelteni. A mi fegfontosabb s > repünk az lesz, hogy Aurél n­mel és áldozatos munkává! a gyük tovább a harcot egyrészt, másrészt vigyázzunk orra, ho sorainkat semmiféle alatto­mos munkával meg ne bont­hassák Én, miután látom, hogv az egész Európában mennyivel más a helyzet, mint volt ez­előtt 25 esztendővel, biztosra veszem, hogy még egyszer eb­ben az országban a reakció n tud visszatérni és biztos va < abban, hogy mi igenis felé .ife­jük a demokratikus,szabad ma­gyarok szabad Magyarországit. [(Éljenzés és nagy taps.) • Háromezer húsvéti csibét adott M a tenyésztőknek a Hangya­hűtőház munkásvezetősége Kedves húsvéti ünnepség szín­helye volt nagyszombaton dél­előtt a Hangya-hülőház. A hűtő­ház munkásvezetősége nagy lel­kesedéssel kapcsolódott bele a termelő munkába és keltető gé­pek beállításával a húsellátás segítségére sietett. Nem keve­sebb, mint háromezer csibe kelt ki a nagypéntekről nagyszom­batra virradó éjszaka. A város képviseletében az ün­nepségen megjelent Dénes Leó helyettes polgármester és dr. Dobay Pál tanácsnok. A vendé­geknek a hűtőház vezetősége bemutatta a két keltető gépet, amelyben 20 ezer tojást tudnak elhelyezni s hetenkint 16000 csi­bét bocsájthatnak a baromfite­nyésztők rendelkezésére. Az első háromezer pelvhes, csipogó kis csibe ládákban elhelyezve várt a kiosztásra. A vendégek hosszú asztal mel­lett fogyasztották el a húsvéti sonkából és gyümölcsléből álló villásreggelit, amit a hűtőház vezetősége négy érdemes, kitűnő munkás liszteletére rendezett, akik éjjel-nappal szolgálatot teljesítettek a keltelőgépek mel­lett. A hűtőház vezetője : Schrodt Zoltán üdvözölte a vendégeket és elmondotta, hogy milj'en lelkes,buzgó munka eredménye­képpen oszthatják ki most az első háromezer csibét a terme­lőknek. Beszélt arról, hogyan mentették át az üzemet a mun­kásszövelkezetek számára. A Hangya volt vezetői minden mozgathatót elvittek az orosz hadsereg bevonulása előtt, de ff munkások mégis gondoskodtak arról, hogy az üzem megin ti:' hasson és produkálni tudjon. Felkérte a helyettes polgár­mestert, hogy a város tegyen meg mindent, hogy a hűtőház a munkásszövetkezet ellenőrzést alá kerüljön. Ezzel szem -a Ígéretet tett, hogy a hütőháí munkásai minden telhetőt el­követnek, hogy az ősz folyam <n a város zsirrilálását előmozdít sák. Liba és kocsakelteté 1 akarnak a zsirellá' í; szolgála­tába állni s ha sikerül m s több keltetőgéphez jutniok, ak­kor hetenként ezer zsirbarom­fit bocsájtanak a tenyésztők rendelkezésére. A hűtőház vezetője ezután köszönetet mondott annak ft négy munkásnak, aki Heteket) keresztül fáradhatatlanul az< 1 dolgozott, hogy a keltetőgé t éljenek és életet adjanak." He­gedűs Mihály gépész, Prohás; ka Imre főgépész, veszelka Jó­zsef gépész és ökrös Dezső üzemlakatos vették át a város készpénzjutalmát Dénes Leó he­lyettespolgármester kezéből, aki beszédet intézett a munkások­hoz és a jelenvolt vendégek­hez. Kiemelte ónnak jelentőségét, hogy milyen eredményi hoz, há a munkások nemcsak,kény szer­ből, hanem szeretettel fuglalkoz­nak a gépekkel. Igy lesz a gép az ember szolgája — mondot­ta, majd rámutatott annak szim­bolikus jelentőségére, bogy a

Next

/
Thumbnails
Contents