Délmagyarország, 1945. április (2. évfolyam, 73-96. szám)
1945-04-06 / 76. szám
1945, Április 6. 0 £ i Hódmezővásárhelyen és Makón Takács Ferenc iparügyi miniszter feitette ki a Szociáldemokrata Párt álláspontlát a földreform kérdésben 4 Mf páros itápe szeretettel fogadta és ünnepelte Takács Ferencet A Nemzeti Függetlenségi Front hétfői nagygyűlésénekuarmadik szónoka Takács Ferenc iparügyi miniszter, a Szociáldemokrata Párt egyik ismert vezetője volt. Hódmezővásárhely népe városa nagy fiát üdvözölte, mikor szűnni nem akaró tapsok között Takács Ferenc az emelvényre lépett, hogy elmondja országos jelentőségű beszédét. Igen tisztelt Elvtársaim, igen tisztelt Népgyűlés! ' A magyar nép szegényei ezer esztendeig folytattak küzdelmet a földért. A történelem során mindazok a harcok, amelyeknek a nép őszintén, szívvel, becsülettel, lélekkel részese volt, a nép szivének mélyén a földért folytatott harcok voltak. Dózsa cgyeneskasxás parasztjai. Rákóczi mezítlábas ku rucái és Kossuth szegény, rongyosmhás honvédéi azzal az érzéssel folytatták a küzdelmet, hogy az ország, amelynek szabadságáért harcolnak, végre valóban, tökéletesen az övék legyen. Közelebbről pedig, igen tisztelt Népgyűlés, amikor a szocialista mozgalom jelentkezett a ma gyar főidőn és még közelebbről, araikor jelentkezett Hódmezővásárhelyen, a mi városunkban Szántó Kovács és társai személyében, akik rövid idő alatt óriási tömegeket tudtak megmozgatni minden támogatás nélkül, azok az egyszerű emberek is a magyar föld kérdésének harcosai voltak, nemcsak a nemzetkőzi szocialista demokráciának. Öntudatos szocialista demokrata mozgalom 'keletkezett ekkor Magyarország egyes részein. Igy a viharsarokban is és közelebbről Hódmezővásárhelyen. Ahol ezek a parasztmozgalmak lezajlottak, ott egészen más arculatot vett az egész földkérdés és mindaz, ami vele kapcsolatos. fisztelt Népgyűlés! Nemcsak szemlélője, hanem gyerekkoromban részese voltam ennek a küzdelemnek, amit a magyar szegény parasztságnak folytatni keltett a főidért ebben az országban A szocializmus bátor harcosai állták a küzdelmet. Később, mint fiatalember, részese voltam annak a mozgalomnak, amikor a mi elvtársainkat kínozták a falukban, véresre verték őket, börtönökbe hurcolták azért, mert hűek voltak a szocialista mozgalmakhoz és harcoltak a földért és meg akarták a maguk számára hódítani. Az előttem szólott Rákosi elvtársam (éljenzés és taps) és Erdei Ferenc barátom (éljenzés és taps) akikhez régi meleg baráti szálak fűznek, elmondták mindazt, amit a földosztással, a földreformmal kapcsolatosan el kellett mondani. Engedje meg az igen lisztéit népgyűlés, engedjék meg tisztelt elvtársaim, hogy ezen tul még én is mondjak valamit, ami ezzel a kérdéssel nézetem szerint szorosan egybefügg: ez pedig a parasztság általános életszínvonalának emelése. (Halljuk, halljuk.) A földosztást követnie kell a parasztság társadalmi felemelkedésének Előbb emiitettem, hogy a parasztság gazdaságilag és politikailag is felszabadult. A kővetkező lépésnek a földosztás után annak kell lenni, hogy a parasztság életszínvonalát általánosságban feljebb emeljük, magasabb szintre emeljük, sokkal magasabb szintrer mint ma van. Akik kihozzák a földből az életet, akik adják a városok népének a szükséges élelmet, azok nem éhezhetnek tovább és nem élhetnek tovább azori az alacsony színvonalon, amelyen eddig éltek. Ez az életforma, tisztelt népgyűlés, nem tartható fenn tovább. A földosztást követnie kell egy naggf társadalmi felemelkedésnek, az egész parasztság társadalmi felemelkedésének. Ezen tul nekem, mint iparügyi miniszternek beszélnem kell arról is, hogy éppen a földosztással és az uj szervezéssel kapcsolatosan menynyi teendője tesz a magyar iparnak. Az állatállomány a háború következtében nagyon leapadt. Egyes részein az országnak alig lehet (valami igásállatot látni. Nekünk gyorsan pótolnunk kell ezt a hiányt gépekkel, mert gépekkel, traktorokkal tudjuk igazán jól pótolni ezeket a hiányokat, mert ahhoz, hogy újra megfelelő igásállattal rendelkezzen az ország, ahhoz hosszú esztendőknek kell eltelnie. Szerszámok, apró ét nagyobb szerszámok tömegére lesz szüksége az uj birtokosoknak és mindezeket az iparnak kell előteremtenie, De igen tisztelt népgyűlés, az iparnak majd a falukat is fel kell építeni, uj falvakat, megfelelő lakóházakkal kell építeni a telepítések során és ez a feladat a magyar iparra vár. A szövetkezetek szerepe Erdei Ferenc belügyminiszter barátom beszélt a szövetkezetekről is. Hódmezővásárhely népe tudja, hogy én milyen lelkes propagálója vagyok a szövetkezeteknek. Igen, a gépeket, amelyeket mi majd rendelkezésre bocsájtunk, ezeket a gépeket a szövetkezeteknek kell kézbevenni és a szövetkezetekivek kell gondoskodniok arról, hogy ezek a gépek minden időben foglalkoztatva legyenek és mindig a megfelelő helyen legyenek foglalkoztatva. De a szövetkezeteknek lesz a feladnia, tisztelt népgyűlés, az is, hogy az ipar részére a szükséges ipari növényeket termeljék, azokat a növényeket, amelyeknek termeléséről eddig túlnyomórészt a nagybirtokok és középbirtokok gondoskodtak. Elsősorban a rendkívül fontos, cukorgyártáshoz szükséges, cukorrépának termelésére gondolok, azután a kendernek és lennek és olajosmagvak termelésére, amelyek az ipari életben ma már nélkülözhetetlenek. Ezek a feladatok kapcsolódnak az iparügyi miniszternek hatáskörébe. Végezetül beszélnem kell arról, hogy a szociáldemokrata párt igenis kiveszi részét abból a munkából, amely rá vár a földosztás után. Ismeretes \önök előtt, hogy Hódmezővásárhelyen 51 esztendő alatt milyen munkát végzett ez a párt. Én, aki itt állok és sok százan, akik ma szerepet töltenek be az országban, vagy ebben a városban, ma is ott volnánk valahol lent, ha nincs szociáldemokrata mozgalom ebben a városban. Mi a szocialista mozgalomnak köszönhetjük, hogy ma betölthetünk olyan hivatásokat, amelyek fontosak az ország szempontjából. Nekünk hálával kell megemlékeznünk a mi tanítómestereinkről, azokról a szocialistákról, akik végezték ebben a városban a magvetés munkáját és akik végzik ma is és elsősorban a betegen fekvő Posztós Sándor elvtársam, akiről nagyon jól tudjuk, hogy mennyit szenvedett és mennyit harcolt. A szociáldemokrata párt hűséges lesz ahhoz a munkához amelyet eddig is végzett ebbe* az országban. Ezén tul is bátran hűséggel fogunk harcolni a mi szocialista célkitűzéseink eléréséért és harcolunk a mi programunk megvalósításáért és harcolunk azért, hogy a demokratikus pártok között és e1•• ">• sorban a két munkáspárt között tökéletes legyen az egye rtés ebben az országban és a reakció ne emelhesse fel ínég egyszer fejét azért, mert a munkásság soraiban és a demokratikusan gondolkodó polgárság soraiban visszavonást tudnak kelteni. A mi fegfontosabb s > repünk az lesz, hogy Aurél nmel és áldozatos munkává! a gyük tovább a harcot egyrészt, másrészt vigyázzunk orra, ho sorainkat semmiféle alattomos munkával meg ne bonthassák Én, miután látom, hogv az egész Európában mennyivel más a helyzet, mint volt ezelőtt 25 esztendővel, biztosra veszem, hogy még egyszer ebben az országban a reakció n tud visszatérni és biztos va < abban, hogy mi igenis felé .ifejük a demokratikus,szabad magyarok szabad Magyarországit. [(Éljenzés és nagy taps.) • Háromezer húsvéti csibét adott M a tenyésztőknek a Hangyahűtőház munkásvezetősége Kedves húsvéti ünnepség színhelye volt nagyszombaton délelőtt a Hangya-hülőház. A hűtőház munkásvezetősége nagy lelkesedéssel kapcsolódott bele a termelő munkába és keltető gépek beállításával a húsellátás segítségére sietett. Nem kevesebb, mint háromezer csibe kelt ki a nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka. A város képviseletében az ünnepségen megjelent Dénes Leó helyettes polgármester és dr. Dobay Pál tanácsnok. A vendégeknek a hűtőház vezetősége bemutatta a két keltető gépet, amelyben 20 ezer tojást tudnak elhelyezni s hetenkint 16000 csibét bocsájthatnak a baromfitenyésztők rendelkezésére. Az első háromezer pelvhes, csipogó kis csibe ládákban elhelyezve várt a kiosztásra. A vendégek hosszú asztal mellett fogyasztották el a húsvéti sonkából és gyümölcsléből álló villásreggelit, amit a hűtőház vezetősége négy érdemes, kitűnő munkás liszteletére rendezett, akik éjjel-nappal szolgálatot teljesítettek a keltelőgépek mellett. A hűtőház vezetője : Schrodt Zoltán üdvözölte a vendégeket és elmondotta, hogy milj'en lelkes,buzgó munka eredményeképpen oszthatják ki most az első háromezer csibét a termelőknek. Beszélt arról, hogyan mentették át az üzemet a munkásszövelkezetek számára. A Hangya volt vezetői minden mozgathatót elvittek az orosz hadsereg bevonulása előtt, de ff munkások mégis gondoskodtak arról, hogy az üzem megin ti:' hasson és produkálni tudjon. Felkérte a helyettes polgármestert, hogy a város tegyen meg mindent, hogy a hűtőház a munkásszövetkezet ellenőrzést alá kerüljön. Ezzel szem -a Ígéretet tett, hogy a hütőháí munkásai minden telhetőt elkövetnek, hogy az ősz folyam <n a város zsirrilálását előmozdít sák. Liba és kocsakelteté 1 akarnak a zsirellá' í; szolgálatába állni s ha sikerül m s több keltetőgéphez jutniok, akkor hetenként ezer zsirbaromfit bocsájtanak a tenyésztők rendelkezésére. A hűtőház vezetője ezután köszönetet mondott annak ft négy munkásnak, aki Heteket) keresztül fáradhatatlanul az< 1 dolgozott, hogy a keltetőgé t éljenek és életet adjanak." Hegedűs Mihály gépész, Prohás; ka Imre főgépész, veszelka József gépész és ökrös Dezső üzemlakatos vették át a város készpénzjutalmát Dénes Leó helyettespolgármester kezéből, aki beszédet intézett a munkásokhoz és a jelenvolt vendégekhez. Kiemelte ónnak jelentőségét, hogy milyen eredményi hoz, há a munkások nemcsak,kény szerből, hanem szeretettel fuglalkoznak a gépekkel. Igy lesz a gép az ember szolgája — mondotta, majd rámutatott annak szimbolikus jelentőségére, bogy a