Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-21 / 64. szám

6 í élm ag v aroitsz 4 0 1945. március 21 Frautnsbergtöl (délkeletre he­ves-harcok folynak a königs­berg—elbingi autóut mellett. A fontos Kolberg városi és kikötőt a Vörös Hadsereg sú­lyos utcai harcok után elfog­lalta. Itt lengyel egységek együttműködtek az orosz csa­patokkal. Elkeseredett három­napi harcban letörték a német ellenállást és az utcákat meg­tisztították' az f ellenségtől. Az [ utcán a német katonák hullái­nak ezrei fekszenek. j Pótlólag kiadott hivatalos je-, entés szerint az első fehér- j orosz hadsereg Kolbergért foly-, 'atött küzdelme során több mint 500 foglyot és nagy hadizsák-] inányt ejtett. Egész Kelet-Poroszországban a német foglyok tanúskodnak a borzalmas német veszteségek­rőt. A 432-es gyalogos ezred aárom harcnap alatt állománya H) százalékát elvesztette. A 40. német gyalogos hadosztálynak maradványaiból még egy ezre­det sem tudtak újjáalakítani, Brestau városában tovább folytattuk a bekerített helyőrség megsemmisítését, csapataink egymás után küzdik le az út­széli barrikádokat és aknamező­ket. Az ellenség légiuton kisé* relte meg a helyőrség utár j pótlását. Hét gépet lelőttünk. Szlovákiában a vörös csapat tok nehéz hegyi területeken to­vább nyomulnak előre. A Ga­ram völgyében Osztra Laka helységet foglalták el. Száz­nyolcvan foglyot ejtettünk és sok hadianyagot zsákmányol­tunk. Tovább délre elfoglaltuk Gorne Opetens helységet Március 18-án az egész front* szakaszon 126 tankot semmisí­tettünk meg, illetve megrongál1 tunk. A március 18—19-re vir­radó éjszaka szövet bombázók Danzig katonai célpontjait tá­madták. A támadás után nagy tüzeket és robbanásokat figyel­tek meg. Nagy amerikai előnyomulás a Saar és Rajna között London, március 20. A Reuter iroda jelenti: A Rajna és a Saar között a 3. amerikai had­sereg üldözi a német hadsereg szétszórt maradványait, melyek a Rajna felé menekülnek. Á 3. hadsereg kötelékei, melyek át­keltek a NaMe folyón, egyesül­lek más szövetséges csapatok­kal, melyek a Saartól keleti irányban törtek előre és több mint 2000 németet bekerítettek. A szövetségesek itt sok foglyot ejtettek, közöttük egy teljes tüzórzászlóaljt felszerelésével együtt. A csapatok támogatására a taktikai légierő 7000 felszál­lást hajtott végre, különösen az 1. kanadai és 2. brit hadsereg­gel szemben fekvő frontszakasz elied. A támadások során meg­semmisítettek, illetve megron­gálták 4300 jármüvet. a* Rajna keleti partján az apierikai csapatok tovább szé­,esitették remageni hidfőállásu­kat, északra Oberkassel, délre pedig Hammerstein elfoglalásá­val. Az 1. amerikai hadsereg csapatai elfoglalták Königswin­ter városát is. Délebbre a 7. hgdsereg észak felé nyomul előre a Palatinátus határa mentén a Siegfried-vo­nal erődítései között és elfog­lalta Wiesenburgot. A szövetsé­gesek 20 kilométerre állnak Mainztól és tegnap az ameri­kaiak elfoglalták Bad Krettz­nachot és Bingent. Utóbbi vá­rosnál nyomban folytatták elő­renyomulásukat, átkeltek a Na­he folyón és elfoglalták Bop­pardol, St. Goarl és Oberwessett. A Saar és a Rajna között az amerikaiak 12 kilométer mély­ségben benyomultak aPfalz tar­tományba. Egyidejűleg a 7. ame­rikai hadsereg körülbelül 10 kilométert nyomult előre. Saar­brückentől keletre megszállták Hornebachot és számos mgs helységet. A 7. hadsereg kötelé­keibe tartozó francia csapatpk elsőizben átlépték Németország határát, miután a szövetségesek Elzász egész területét megtisztí­tották a németektől. Munkában a Népbiróság Besúgó háztartási alkalmazottat és nyilaspezetőt itélt el a Népbiróság A hétfői napon két ügyet tárgyalt a szegedi Népbiróság: Sajtos Mária szegedi háztartási alkalmazott és. Dúlna János szentesi cípészmester i gyét. Sajtos Mária 22 éves, alacsony­termetű lány. Kócos, szőke haját meg­igazítja, amikor a népbirósági emel­vény elé lép, a lábán selyem harisnya­kezét gyakran kabátzsebébe süllyeszti, Nyugodtan beszéi, megbánást, ijedt séget nem mutat. A Népbiróság vá­dat emel ellene háborús bűntett mi­att, mert besugására Rudolf Ernőné­internálták. A terhelt vallomása sze­u nt egy detektív kihallgatta rádióra, telefonra s Rudolfné bizonyos kije­lentéseire vonatkozólag. El is meni a rendőrségre, Győry Lőrinc nevt detektívhez, ennek besúgta Rudolfn aémekltenes kijelentéseit, valamint hogy az moszkvai rádiót haflgat. A Rudolfné üzletében alkalmazásban állott Szűcs Ferencné, Sajtos Mária ellen vallott. Vallomása szerint a lány megfenyegette Rudolfnét. A többi tanú is terhelőleg vallott Sajtos Mária ügyében. Tanuként elövezették, illetve kihallgatták az előzetes letartóztatásban levő Győry Lőrinc detektívet is. Győry — $ki egyébként zavarosan válaszolgatott — megerősítette, hogy a lány jelén­.ette fel Rudolfnét. A Népbiróság bűnösnek mondotta ki Sajtos Máriát báboms bűntett vétségében. Súlyosbító körülmény­nek tekintette, hogy a lány gazdá­jának szerető gondosságát ilyen rut hálátlansággal viszonozta s ezért 8 evi fegyházra, mint főbüntetésre, és 10 évi oolitikai jogvesztésre ítélte. Az itélet nem jogerős. Tárgyalta a Népbiróság Dulka János 44 éves, 1 gyermekes cipés' nester ügyét, akit háborús bűntett­vádolnak, mert, mint a Nyilaskeres­<?s Párt szentesi tagozatának vez> tője ,1942 novemberétől 1944 májú iáig ténylegesen résztvett a párt éle 'ében, illetve működésében. A cipészmester 1942 májusában a szentesi cipésziparo- <nál dolgo­zott katonabakkancs munkán s ott beszélte rá két barátja, hogy lépjen be a pártba. Néhány hónap eltelté­vel a megyei nyilas irányitó kine­vezte a hétszáz taggal rendelkező szentesi szervezet vezetőjévé, amit kevés iskolájára hivatkozva vissza­utasított. A körzetvezetö nem fogadta el érvét s igy nem tudott kitérni kívánsága elől. Vallomása szerint az 'i feladata volt felolvasni a központ­ból leérkező propaganda iratokat, de tagok szervezésével más személy 'oglalkozott. ' A Népbiróság bűnösnek mondotta ki Dukla Jánost háborús bűntett el­követése miatt és ezért — tekintettel a sok enyhítő körülményre — 1 évi és 6 hónapi börtönbüntetésre, vala­mint 5 évi politikai és hivatalvesz­tésre Ítélte. A vádlott megnyugodott az Ítéletben. —oo«— Sopronkőhidán meggyilkolták Káltay Miklós volt miniszterelnököt Egy, a Dunántulról érkezett hir közli, hogy Hitler pribékjei Sopron­kőhidán meggyilkolták Kállay Mik­lós volt miniszterelnököt. Mint ismeretes, a volt miniszter­elnök a németek bevonulása után a török követségre menekült. Szálasiék uralomrajutásakor „külügyminiszte­rük", Kémény báró jegyzéket inté­zett a törökökhöz, amelyben a sem­leges állam követségét — a diplo* máriai életben merőben szobatian módon — felszólította, hogy szolgáltassa ki Kállay Miklóst, ellenkező esetben fegyveres nyi­lasok behatolnak az épületbe. Kemény báró néhány nap múlva ujabb jegyzékben azzal fenyegette meg a török követet, hogy ha to­vábbra is menedéket biztosítanak Káilay számára, lövetni fogja a kö­vetséget. Kállay Tamás, a volt miniszter­elnök bátyja engedélyt kért a nyila soktól, hogy meglátogathassa öccsé a követségen. Az engedélyre azén volt szükség, mert a török követs ig előtt akkor már hosszabb ideje Hain Péter hírhedt csoportja állt őrséget és mindenkit elfogott, aki a követ­iégre járt. Kemény megadta a kért íngedéiyt. A miniszterelnök fivére két nappal később ment el a talál­kozóra, hogy ezáltal is időt nyerjen. A török követségen megtudta, hogy bátyját időközben átadták a nyila soknak. A követ közölte, hogy értesü­lése szerint a nyilas „kormány" megállapodott Kállay Tamással fivére kiadatását illetőleg. A volt miniszterelnök is ugy tudta hpgy családja a,.kormánnyal" valami gentleman agreament-félét kötött Mindebből természetesen egy szó sen. volt igaz, Keményék szokásukhoz hi ven megtévesztették a török követ­séget. Kállay Tamás a külügyminiszté riumba sietett, ahol Bagossy „állam titkár" megígérte, hogy a volt mi njszterelnöknek kedvezményeket biz tpsit. A belügyminisztériumban szol­gálatot teljesítő illetékes csendőrez redes Bagossy igéretét visszavonta azonban azzal, hogy „ilyen hazaáruló semmiféle kedvezményben nem ré szesülhet". A volt miniszterelnök már régeb­ben súlyos beteg vpli. Ennek elle­nére sem orvosi kezelést, sem gyógy­szert nem kapott. Bátyja és sógor­nője egyetlen egyszer látogathatta meg a Margit-köruti fegyházban, el­hurcoltatása előtti napon. A fegyör­ség még azt sem engedte meg, hogy kezet foghassanak vele. Attól tartottak, hogy mérget csem­pésznek be hozzá. Sopronkőhidán — az időközben áthelyezett fegyházigazgató jóvoltá­ból — kórházba került Kállay. Né­hány nappal később németek váltot­ták fel a sopronkőhidai fegyőrséget. Az őrség kicserélését követő napon a náci-pribékek Kállayt és még né­hány fogolytár9át céliájukban lemé­szárolták. * Kállay meggyilkolását a „Szabad­ság" igy kommentálja: Ugylátszik az ellenforradalom fel­falja saját gyermekeit. Kállay, a népellenes reakciónak, az úgyneve­zett szegedi ellenforradalom politi­kájának legtipikusabb képviselője volt Annak a politikának a repre­zentánsa, amely Gömbösön-Imrédyn­Bárdossyn keresztül végzetes követ­kezetességgel vezette Hitler zsold­lába az országot. 1942-jen, amjkor a kormányt átvette, ez a politika őn­vesztön és egyre lehelet enebbül két malomkő között vergődőt'. Az egyik oldalon saját szülöttje, a maga daj­kálta, nevelte fasiszta.,, hivatásos németbérencek, „bels > bitangok", mozgalma rontott neki lóbálta ki­rázni a hatalomból. Is volt a tét, sok minden forgott s c án. Nem­csak az ország amúgy t veszendő fü getlensíge,hanem nzetpuszta lite is. Kiüay félt tői.. mert ak­kor már világos volt őtíe, hogy Németország a hábo elvesztette, tudta, hogy a csatlós rep, amire az országot fogták, atasztrófával fenyeget. L)c mint „ zsgedi" reak­ciós még jobban félt a néptől, attól a mozgalomtól, amely 3 demokra­tikus átalakulást sürgetve, az orszá­got ki akarta segíteni Hitler zsold­jából és a szabadságszerető népek Idaiára kívánta állítani A Kommu­nista Párt által vezeteti antifasiszta oldal felé nem egyszer harsogta fog­vacogva: többé nem lesz tizennyolc, nem lesz többé itt forradalom! A nyilas jobboldaltól szorongatva, a demokratikus átalakulástól rettegve, minden belső támasztéktól megfoszt­va Kállay politikája kimerült abban, hogy Kereszles-Fischer receptjére: óbbra csititott, balra ütött. Ez a hír­hedt, de számára egyedül lehetsé­ges „hintapöjitika", amelyről azt hitte,, hogv vele a belső s külső örvények

Next

/
Thumbnails
Contents