Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-18 / 62. szám

4 a l«4ó raArciu* 10Az emberirtás tábora A lublini halállábor borzalmai a Krasznaja Zwirfa tudósítójának megvilágításában Konsztantin Szimonov a „Kraszriaja Zvezda* külön tudósítója .Az emberirtás tábora* cim alatt hiteles adatok alapján beszámol azokról a minden emberi képzeletet felülmúló borzalmakról, amelyek színhelye a hirhedt lublini haláltábor volt. A haláltábor világraszóló monstre-perének előkészítését minden bizonnyal jogászok, orvosok, történészek és politikusok egész légiója togja végezni s részletes vizsgálat állapiíja majd meg annak a bűncselekménynek minden részletét, amelyet a németek az emberiség ellen elkövettek. Szimonov csak néhány adatot sorakoztat fel, amelyeket személycsen ellenőrizett, de ezekből az adatokból is Dante Infernójához méltó képét kanjuk a lengyelországi Lublin mellett létesített és 1941 ősze óta működő Internálótábornak... „Laff°r Dachavt No. 2" A németek a lengyelországi Lublin városa mellett „Láger Dachau No 2" elnevezés alatt példátlan méreti! internálótábor építését kezdték meg 1941 ősién a németországi Dachau ban levő hirhedt tábor mintájára. A tábort cseh és lengyel politikai foglyokkal népesítették be elöször, olyanokkal, akiknek nagvrésze már 1933 óta politikai internált volt és tábo rokban élt. Azután polgári munkásokat, építészeket és lengyel valamint zsidó hadifoglyokat hoztak a táborba és megkezdődött a lázas épitŐmunka. Hatalmas méretű barakváros épült fel a lublini pusztaság bnn s ebben a barakvárosban 40 000 ember számára volt férőhely. Csakhamar benépesítették a baraXvárosl. Ausztriából, Németországból, Cseh országból egyre-másra érkeztek az uhbb és ujabb emberszállitmányok i 942-ben végetért a lázas építkezés és a tábort nagyobbrészt magas feszültségű villamosárammal teliletl drótsövényekkel vették körül. Ettől kezdve a lublini tábor neve á titkos iratokban nem szerepeli másként, mint „Vernichlungslager". azaz „Haláltábor*. A németek a lublini pusztaságon berendezték Európa s talán a világtörténelem fegttagyobb halálüzemét, amelynek egyetlen célja az volt, hogy minél egyszerűbben, célszerűbben és gyorsabban semmisítsenek meg benne minél több embert: hadifoglyokat és politikai elítélteket. Az internáltak légióján kívül sokezemyi olyan hadifogoly volt itt, akik igen csekély éíelmsszerfejadagot kaptak ugy, hogy az éhség és betegség következtében rettentő iramban pusztultak el. Voltak itt máglyakkal és krematórlumkemsncékkel" felszerelt haláimezök, ahol ezrével, tízezrével gyilkolták le azokat az embereket, akik csak néhány órát, vagy néhány napot töltöttek a táborban. Voltak itt közönséges „fojtókamra-gépkocsik" és erős épitménvü betonkazamaiák, a h o i .cyklon'-gázzal fojtották meg az embereket. Megtörtént azonban, hogy a holttestek nagy száma miatt primitív ó-indiai módszerrel égették el az áldjzatokaí: egy réteg fahasáb, egy réteg hulla, egy réteg fahasáb, egy réteg hulla . . . Európa tSmsgsirja Három évig állt fenn a haláltáboii Ez alatt az idő ala i valószínűt számítás szerint többszázezer voll a táborban meggyilkol és elhamvas tott áldozatok száma. A lublini láger nem volt más, mint Európa tömegsírja. Mert a haláltáborban képviselve volt valamennyi európai náció, sői ázsiaiak is akadtak a láger lakói között. A táborban meggyilkolt emberek nagyrésze iengyel volt. Voltad közöttük túszok, tényleges és állítólagos partizánok hozzátartozói és rengeteg paraszt, mindenekelőtt olyanok, akiket a német telepesektől ellepett körzefekből hurcoltak el. A lengyeleken kivül rengeteg orosz és ukrán áldozat volt a táborban s nagy számmal irtották ki a zsidókat is Európa valamennyi országából. Ezenkivíll franciák, olaszok, hollandok, görögök, belgák, szerbek, horvátok, magyarok, spanyolok, norvégek, sváj ciak, törökök sőt kinaiak is voltak a táporban. Az életben maradt foglyok elbeszéléséből kitűnik, hogy igen sok nagy európai politikus és a háború elején eltűnt demokrata kiválóság sirjává lett a lublini haláltábor. Hiteles történet szól például egy megtört ag ^asiyánról, akivel a tábor két épitő mérnöke találkozott 1943 áprilisában. Az aggastyán deszkákat cipelt, alig volt már benne élet, de azért dol gozlatták. A két mérnök megkérdezte, hogy kicsoda a szerencsétlen öreg :mber s kiderült, hogy Leon Blum. Franciaország volt miniszterelnöke. Nem akart Franciaországban elbujdosni, menekülni, mint elmondotta, vállalni akarta népe sorsát... Később az egyik krematóriumban égették el, amikor dolgozni már nem tudott... Szimonov tudósítása részletesen foglalkozik a szörnyűséges gázkamrákkal, ahol 40 négyzetméternyi he lyen több, mint 250 embert zsúfollak össze „fertőtlenítés" ürügyével Via d rájuk engedték a „cyklon" nevű fertőtlenítő gázt, amely nyomban halálukat okozta. A gázkamra kémlelő nyílásán át SS-legények gyönyörköd tek az áldozatok eltorzult vonásaiban s abban, hogy a hullák az össze zsúfoltság miatt nem estek le, hanem állva maradtak... A gázzal meggyilkolt tömeget azután elhamvasztották. Az elhamvaszlás eleinte lassú volt, de később olyan tökélyre fejlesztették, hogy 25 perc, söt rövidebb idő alatt is hamuvá váltak a holttestek. A hatalmas, ölkeme.ncére berendezett krematórium kéménye éjjel-nappal füstölt három éven keresztül egy folytában! Ebben a krematóriumban 24 óra alatt 1400 hullát hamvaszottak el. Az elhamvasztandónak nem kellett egyébként okvetlenül halottnak lennie, mert a tábor szabályai kimondották, hogy „hulla az, aki el•sett és nem fud lábraállnl*. Az eszméletét vesztett embert' már vitték is a krematóriumba. Férfiak, asszonyok, gyermekek ezreit és száezreit hamvasztották cl a lublini haláltáborban. Válogatott kínzásokkal gyilkolták meg őket. Emberi fantázia még soha nem talált ki annyiféle gyilkoiási módozatot, mint a Gestapo és SS-legények a lublini halálgyárban. Voltak, akiket vasbottal vertek agyon, voltak, akiket medencébe dobtak és addi£ úsztattak, amig a kimerültségtől bele nem fulladtak s voltak, akiket agyonlőttek, sőt előzőleg saját sirjukat is megásatták velők. Egy esetben tizennyolcezer embert végeztek ki ugyanazon a napon s az egyes turnusoknak mindig el kellett c'öbb földelniük azokat, akik az első coport által megásott hosszú árokba, tömegsírokba kerültek. Azok, akic elföldelték a gépfegyverrel kivégzett áldozatokat, i következő réteget képezték a tömegsírban. Arról is gondoskodás történt, hog az áldozatok ruháit, lábbelijét a n> metek felhasználhassák. A legborzalmasabb tetet az a hatalmas barak, amelyben a férfi, nöi és gyermekcipők milliós tömegét találták: annyi cipőt halmoztak ott fel, hogy a cipőtömeg kidöntötte a ház falát és mint lavinaként kiömlött az udvarra. . . Ez a dpőraktár legbeszédesebb bizonyítéka azoknak a rémtetteknek, amelyeket a lublini haláltáborban a németek elkövettek. (Konsztantin Szimonov beszámolóját különben hiteles fényképfelvételek ilusztrálják.) Annak a nemzetnek, amelynek soraiból e rémségek végrehajtói kikerültek, viselnie kell a felelősséget s as •mberiség átkát mindazért, ami ott lörtént. A szövetkezett mozgalom fellendülése Szerbiában Jugoszlávia gazdasági njjáépitésében és jővő gazdasági életének egész szerkezetében minden jel szerint nagy szerepet fognak játszani a fogyasztási és termelő szövetkezetek. A szövetkezet az a fegyver, amellyel a kisember a gazdasági élet minden területén, termelésben és kereskedelemben elfoglalhatja és magának biztosíthatja azt a helyet, amelyet addig idegen érdekű tőke foglalt el. A szövetkezeti tőke, mint termelő eszköz nemcsak hogy egyenlő értékű a magántőkével és azt mennyiségileg teljesen helyettesíteni tudja, hanem szociális eredeténél és céljánál fogva minőségileg és társadalmilag nagyobb értékű. A magántőke csak magántőkét gyarapit, a szövetkezeti tőke pedig a kisemberhez juttatja vissza munkája gyümölcsét és igy szociális tartalmat kap. Jugoszláviában a szövetkezeti mozgalom a múltban is jelentős volt. Különleges gazdasági szerkezete és számos szociális tényező erősen előmozdították különösen a földmüvesréfegnél a szövetkezeti alapon való gazdasági egyesülést. Ez a régi gyökerekből táplálkozó és mélyen szociális talajból nőtt mozgalom a népi .ítigoszlávia uj keretei közt erős virágzásnak indult. Azonfelül a széles munkás-, paraszt-és tisztviselőrétegek egymás után nyitották meg termelő és fogyasztó szövetkezeteiket és igy rnár számszerű növekedésükkel is jelentős lépést tettek előre, a mozgalom pedig ezldő alatt szervezetileg is példaadó haladást tett. A föderális Jugoszlávia terűleién működő munkás beszerző és fogyasztószövetkezetek szövetsége kimondotta egyesülését az úgynevezett városi beszerző és fogyasztási szövetkezetekkel, melyeknek tagjai főleg hivatalnokok és tisztviselők. A két legnagyobb szervezet egyesülése azt jelenti, hogy a föderális Szerbia területén ina egyetlen hatalmas szövetség képviseli a munkásság és a tisztviselők érdekelt. Éz a szövetség nagyarányú szervezeténél fogva jelentős mértékben segítségére lesz a jugoszláv népkormánynak a nagyobb városok és ipari központok ellátási nehézségeinek leküzdésében. Ha tekintetbe vesszük, hogy a tervek szerint az uj szövetséghez csatlakozni fognak « vasutasok, önkormányzati testületek, földművesek stb. fogyasztási szövetkezetei is, ugy elképzelhető, hogy a magánkézben lévő kereskedelmi tőke jelentős részének kikapcsolásával Szerbia gazdasági felépítésére olyan eszköz fog rendelkezésre állni, amelyből mindenekelőtt létrehozójának, a szerb népnek lehet haszna. Nagy jelentőséget ad ennek a mozgalomnak az a körülmény, hogy alulról, a nép kezdeményezéséből indult s az ónsegélyezésnek olyan példája, amit követni lehet és kell. QoipznaR a gűm néptsirásásak London, március 17. Görögországban a német megszállás következtében a 18 -25 éves női lakosságnak egynegyed része tuberkulózisban szenved. A megszállás alatt elszenvedett nélkülözések egymillió halálesetet idéztek elő. Tovább folyik a bírósági tárgyalás azok ellen, akik együttműködtek a németekkel. Az Ítéletek egyike-másika enyhesége miatt azonban elégedetlenséget idézett elő. Wozífc műsorát Relvárasf Mail Ma: Marco Polo. Főszereplő i Garry Cooper. Korzó Mozi Ma ópiumkeringő. Fészere pl ők Jávor Pál, Pelrovies Szvetiszlár, •Széchenyi Mezi: Ma: Zöldarany. Főszereplők: Svea Relander, Hanna Taini. Előadások kezdete minden nap fél t és negyed 5 kor. Péti Zt ár nyit ás d. e. 11-12-ig és az előadások élőit félórával Kamara Színházt március 18: Bárczy Kató felléptével, március 19 . Rárczy Kató feli' ptévet, március 20: Rárczy Kató léül fűével március 21: Bárczy Kató felléptivel 1!öltére: RANDIN GYÖNGY. a meg cftUlolt térj. Komédia. Az előadások fél 1 órakor kezdődnek a Városi Zeneiskola nagytermében, legyek elővételben a ltélmagvarország kiadóhivatalában