Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-17 / 61. szám

r n. méHUM a 4 A * »hrt ennek i városnak tnott már egyik legelső polgára, a Jövőben a Meretet és agMt&kodás eftiphetetlen •tálaival fogfe magái ehhez a vá­roshoz, ennek a törvényhatóságnak népéhez hozzátartozónak érezni. Ezt a kitüntetést ugyanis a város lakos­ságának az összessége, a szegedi nép pártokon is napi politikán felüti egyetemessége ajánlotta fel és Igy ebben a díszpolgári oklevélben az egész város osztatlan mélységes tisz­fatór, nagyrabecsülése é$ azon ésximk bizalma fai megnyit iikesdsra, hagy Rákosi M4íyái, »Árt ts áj magyar demokrácia ngyös legfőbb vezéregyénisége, kivétető képes­•égéit tekioiélféi én nudktegU al­kotó e*féi i jövööao egy Wásé ennek a aok*t Ronetet váróinak a fcfVhágestatásfl érdekéban ta érvé­"Mfeat fttegpróbíltatá­soknak vetette magát a'á éppen a falai között A Baauthodett ék szabad véte­Bténynyüvátiiíáshoz fefiótt Saegsd népe azonban szökségewííík érezte, hogy a multak emlékének ezt a ké­re: őségét, amely Rákosi Mátyás kép­setében la emidfceibea ddtee a vá­roshoz fűződik, most a srcrthí megnyitvinolásának ezre! a kitűntető felével is elfeledtesse. Ezeknek a gondolatokunk és fariate érzéséfcneiJegyében nyújtom bt a törvényhatóság augblsáribói, mint a Nemzeti Bizottság helyi el­nöke Rákosi Mátyás és Szeged nép: frigyét mejrpecsétefö ezen díszpolgári okiratot, és tolmácsolom egyben a Függetlenségi Frontba tömörült Cí párt és a szakszervezetek örömtetjr* üdvözletét. Dondszl KáfmSn álad*s a tffarok­Isvclet, a közönség ismét felállvs Ünnepli a város díszpolgárit, aki most a közönség felé fordulva be­szélni kezd: ThrrieM Közgyűlés 1 Mély megindulással köszflgöm er» a kitüntetést Megvallom, én egyszeri) ember vagyok, aki nincs hozzászokva az fiyea ünnepléshez. A belém he­lyezett bizalmat igyekezni fogom az­zal meghálálni és igseoiid, hegy teljes erővel fogok harcokig azofetr! az eszmékért, amelyeket a Msgy i Nemzeti FCggeöenségi Front zásris­tóra üt Men­tédért a háborétól, de meg keli mon dánom, hogy hasonlíthatatlanul job­ban Járt, mint az ország fővárosa, Budapest Igy Szegeden az anyagi !?,építés előfeltételei sokkai kedve­zőbbek, mmt az ország fővárosában. Az erkölcsi felépítés feltételei viszont kétségkívül nem olyan kedvezőek, mint másutt. Nem véletlen, hogy ez a város volt 23 éven keresztül a rossz Wrű szegedi szellem központja. Én, aki ennek a városnak a falai között éltem le ifjúságomat, még a régibb, a szabadabb Szegedre em­iékezem, arra a Szegedre, ahol sza­badon virított a humanizmus, ahol az ifjúság a demokratizmus éltető eszméit szívta magába. Hogy én azzá lenem ami vagyok : a magyar sza­badság szerény, sortat szenvedett harcosa, ugy ebben kétségtelenül nagy szerepe van annak a tanítás­nak, amit a szegedi humanista ta­nároktól, elsősorban a Főreáliskola tanáraitól kaptam. Sohasem felejtem el, azt az egészséges humanista de­mokrata szellemet, amiben nevelked­jem és meg vagyok r.yözödye JÓUL hogy ez a swtítem, az rógyaevezed kedves aJSm&feoh tömegért! halmoz nvgj « — ÍV' — szegedi JgófiítírStt alatt tgmawbttp tovább étt. jaa tttta Sseged-né­p$aek roegaylteáeatóíát, as ifcöttij", hogy ez teáíStáaom um fim b? czéd. Szeged aépénelr tólcyomri többsége 1848-ban éa évtizedekkel ezelőtt a demokrácia agyft tÉferő­sebb támasza volt Meg vagyat győ­ződbe róia, hogy ha jó munkát vég­zünk, akkor u Jövőben ufru bgerö­sebjb támasza lesz ez a város az or­szágnak. Smgtá az ©razág ató^dit legnagyobb várom, egyekaá vJkm tehát örjáM szerep "vár rá. ggra idiat pfctoiu aevébso hetem, hojgr ebbeti az uf sztílstoben teife* erővel do&poai fogunk azért, hogy Sagfű afr« wtfjr tegyek ée veit együtt w^y legyeB wíitgwp vedeli romotíbaa heverő hazánft. Ezt a cétt et fogjak érni, ha mindenki megérti fehtdaW, megérti az tdők szavát, tejes aforét Oerthttfn at úgynevezett negtíti gotutoiatot is bétád azok sorába, akik nagyon he­lyesen felismerték, hogy csak a de­mokrácia étteté levegye teheti bol­doggá hazánkat. H>b Saeged köz­gyűlése t Élfen étemo^rete népe! Él­jen az uj demoktütikas, független, erős, szabad Magyarországi Rtestit Mátyás szavat etán a hí­gad és körny&éfleti doigeaó népe, amelynek küldöttet etőrefurakodvs ák cl vezetSjffifeM. A Kenderfosó gyár; 4 gftaA; a gyufagyár, a vas­özemé sorban, majd Kbstkdt, fleszk, iz öíKta köroye dolgozó nők. és ifjak hozták el ajárrífkátkat és totmáoottátr aeerátetóitet' és ra­gaszfcoílisttktó vezérük iráat A sze retet nwsgoyHatkozásának megható felem*!" JáKzÖŐísk le, a Mtoööaét, i tórái öauspelte -az egyszeri, kikifei­teket; aükne* legíötóje .egekét saó­•sjmssiéát -t csek éa mién is > meghatva rázta meg Rátmi Mátyás kezét dotgéftk Mtóörtéft, ismét saláéra — Vatóbea, mamvedésbes voit m&y - tWBáötta — szegeü Céttl^ tóíöt ; ^ hely asm a tt&kányfil mwöbb. De soha, pmsa úra sem csS^ed­tem. mmt • Mills emura b&tatóu : ,Sem kőtorony, sem ércből vert fa­lak, tutik böetőaa a ssetlem erejét meg aem törhetik." Nem ia tudták msgtönd zH^iesiiBd. Meghöwtfcte Saeged. otptefk ék környékének sok kedves, epró felbe: megnyilatkozó szeretetét éa igérte, hogy a meg nem tört szettem min­dea erejével karcolni fog. fsesáfíitetía Sze l Felhangzik a Szózat, mm Kard csonyi Ferenc főispán bezárta a dísz­közgyűlést. R Saar^Sdéken is me^ indult a szövetségesek támadása U|ai»b terepzsákot vágtak ketté az oroszok Kolefporoszországban A keleti fronton tovább folyik az orosz csapatoknak a bezárt terepzsákokban végrehajtott tisz­togató hadművelete. Napokkal ezelőtt irtuk, hogy Rokosovszki marsall csapatai a nagy kelet­pomerániai terepzsákot és a danzigi terepzsákot kettévágták, hogy az igy kisebb részekre szaggatott német seregrészekkei annál könnyebben végezhesse­nek. Most arról kapunk hírt, hogy Keletporoszországban Él­bing és Königsberg kőzött ujabb ilyen nagy terepzsákot vágtak ketté az orosz csapatok, ame­lyek itt a Frisches-Haff partján ujabb ponton jutottak ki a ten­gerhez, hatalmas német erőket szabdalván ezzel ujabb egymás­tól elkülönített seregrészekre. Az egész keleti frontszakasz balti vonala mindezek után most. olyan helyzetet mutat, hogy a németek számos kisebb elvágott és egymással minden összeköt­tetés hijján lévő seregrészekkel keletről, nyugatról és délről teljesen bekerítve hátukkal a tengerhez szorultak. Miután a nagy kikötők kijáratait az oro­szok mind lezárták, ennélfogva a németeknek a leghalványabb reményük sincs arra, hogy eze­ket a nagyszámú divíziókat in­nen tengeri uton elszállíthat­nák. Legfeljebb jelentéktelen kisebb kötelékeket tudnak a ke­lepcékből kisebb tengeri jármü­vekkel nagy üggyel-bajjal ki­menteni. Zsukov marsall oderai front­szakaszáról ismét csak német forrásból származó jelentések tudósítanak az arcvonalszakasz ezen legkényesebb pontján fo­lyó fokozott élénkségü hadmü­veletekről. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy az orosz hadvezetőség csakis akkor szá­mol be valamely hadműveleti akcióról, ha az megdönthetetlen és lezárt eredményeket mutat fel. Bizonyos ezek szerint, hogy az erről a frontszakaszról talán napokon belül kiadandó orosz jelentés olyan eseményekről tud majd beszámolni, amelyek minden tekintetben döntő fon­tosságú hatással lehetnek a há­ború végső gyors kifejlődése szempontjából. Csehszlovákiá­ban a szovjet csapatok előha­ladása ujabb kiemelkedő sikert ért el Zólyom elfoglalásával. A németeket itt is a front egész vonalán SZÍVÓS rendszerességgel szorítják az oroszok északnyu­gat és nyugat felé. A balaton­menti csatában a németek tá­madási lendülete némileg lany­hulni látszik, ami előrelátható volt a napokon át elszenvedett rendkivül súlyos veszteségeik után. Az oroszok itt néhány korábban kiürített helységet már vissza is foglaltak. A nyugati arcvonalon a szö­vetségesek nagy támadása egyre inkább szélesedik és most két ujabb arcvonalszakasz kapcso­lódott be a most már általános jefle»rt őttő offenzívába. A Rajnára merőlegesen fekvő Mo­selle és Saar folyócskák men­tén Patton tábornok amerikai hadserege indult támadásra. Ezeknek a támadásoknak lát­ható céljuk az, hogy a Ha­genan ée Colbenae között még meglévő német erőket vé Jejf felszámolják és ezzel a Rjjna nyugati partja egész hosszát teljesen megtisztítsák a néme­tektől. A* amerikaiak jobb szárnya Saarbrúckéntől ke ctre a kűnarúki kerület vidékére nyomult be éa máris tiz kilo­métert nyomult előre. Semle­ges megfigyelők jelentése sze­rint itt máris a kelet felé me­nekülő németek nagy tömegeit lehet látni, amint a repülők felé fehér zászlókat lengetnek ac utakon. Ugyancsak uvabb frontszakasz bekapcsolódását jelenti Patch tábornok 7. amerikai hadsere­gének támadásra indulása is a Saarmedeacébea. Itt nagy amerikai erők lépték át a né­met határt Suurburg kőzelébea és máris jelentős előhaladást tettek német területen. A hadi­tudósítók jelentése szerint a né­metek ellenállása teljesen rap­szódikus, sok helyen csak kézi­fegyvertüzzcl védekeznek az elő­nyomuló amerikaiak ellen, míg ugyanakkor más pontokról gé­pesített német kötelékek hatá­rozottabb ellenállását jelentik. A remageni rajnai hídfőből elő­nyomuló amerikai csapatok most szaggatott ^hegyvidéki te­repen hatolnak előre, ahoi in­kább a terepnehézségek támas»> tanak nagyobb nehézséget, mint a német ellenállás. Nagy ered­ménynek számit itt, hogy a nő­met seregek számára nélkülöz­hetetlen széles autómüuUht, amely a Rnhrvidéket Frank­furttal köti össze, a szövetsége­sek tüzérsége máris erős ágyú­tűz alatt tartja, úgyhogy gya­korlatilag a németek számára ez az életbevágóan fontos közle­kedési vonal elveszettnek tekint­hető. Rendkívüli figyelemre tarthat számot az a londoni jelen­tés is, amely az uj tiztonnás re­pülőbombák harcbauetéséről szá­mol be. A háború elején még elkép­zelhetetlennek tartották, hogy bombázógép olyan hatalmas bombaterhet vihessen magával, amelynek hosszúsága nyolc mé­ter, az átmérője pedig több' mint egy méter. A tiz tonnás bomba hatása a jelentések sze­rint egyenesen leírhatatlan. Néhány ilyen bomba tökélete­sen elegendő egész városok pillanatok alatt való teljes el­pusztításához. A News Chro­niele föl is veti a kérdést ezzel kapcsolatban, hogy „micsoda elvakult aljasság "kell ahhoz, hogy a nácik még ezek után is folytatni akarják a háborút, amikor most már nyilvánvalóan láthatják, hogy a további ellen­állás során milyen végzetes sors vár még épségben maradt városaikra." Színházi műsort Szombat—hétfő .• János vitéz. Kedden munkáselőadásban Radaóthjr hva felléptével: Marica grófnő. A Városi Színház előadásai délután 3 órakor kezdődnek

Next

/
Thumbnails
Contents