Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-15 / 60. szám

rt. énfiot^Aui 60. szám. Sztgad, 1945. március 15, csOtártök Egyfes szám ára 89 8IIW A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front l a o < n Balogh István dr. FaggdlM Khgiidtpiri Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Ifnutil Pvratpárl Révai. József Mafivar KommnnUla Páti ; •• "r.I'V f tfS.wr-­Irta: RÉVAI JÓZSEF Március 15-« a magyar nem­re ti függetlenségért és a magyar demokráciáért vivott harcnak az ünnepe. 1848 március 15-én « budapesti nép felkelt a ma­gyar függetlenség és szabadság külső és belső ellenségei: a né­metek és magyar cinkosaik el­len. Március 15-e a néptömegek müve volt és azt bizonyítja, hogy a néptömegek megmozdu­lása, harca, bátorsága és el­szántsága nélkül a magyar füg­getlenség és szabadság külső és belső ellenségei ellen nem lehel eredményt elérni. Ma is azért kell talpra állnia a néptömegeknek, amiért 1848 március 15-én: a magyar füg­getlenségért és szabadságért. A harc célja ma is az, ami volt 1848 március 15-én: a németek ellen kivívni a nemzeti függet­lenséget és a magyar reakció ellen kivívni a demokráciát. Az n feladat, hogy befejezzük azt, amit Kossuth, Petőfi és Táncsics megkezdett, de amit a magyar nagybirtokos urak áru­lása következtében befejezni nem tudtak. Uj szabadságharc, uj jobbágyfelszabadítás van na­pirenden. És mint 1848-ban, ma is elvá­laszthatatlan egyik a másiktól: aki földreformot akar, aki de­mokráciát akar, aki meg akarja semmisíteni a fasiszta és feu­dális reakciót, annak szabadsá­got. harcot kell hirdetnie és vivnia a német elnyomók ellen és megfordítva : aki nemzeti függetlenséget akar, aki uj ma­gyar szabadságharcot akar, aki azt akarja, hogy feltámadjon Kossuth Lajos,. Damjanich .íá­nos, Klapka György, Perczel Mór honvédsége, annak uj jobbágyfelsznb.i­dttást kell akarnia és vég­rehajtania, annak a németek belső szövet­ségeseinek, a nyilas hazaáru­lóknak és reakciós cinkosainak kiirt ásó! kell akarnia, annak a magyar demokrácia győzelmé­ért kell harcolnia. Ma is azért kell harcolnunk, mint 18l8-ban a budapesti nép­nek, a márciusi ifjúságnak, de ne felejtsük el, hogy ma más a magyarság helyzete, mint 1848­ban volt. Legyőzött ország vagyunk, Hitler zsoldosai voltunk, eddig még vajmi keveset tettünk saját szabadságunk kivivásáért. 1848­ban a világ szabad nemzeteinek élén harcoltunk, ebben p hábo­rúban a világ szabad népei el­len fogtunk fegyvert. Ha valaha igazak voltak Petőfi szavai, akkor ma: la kell mosni magunkról a gyalázatot, mit ránk kentek — nem századok, — hanem az a három és fél esztendő, mely alatt a német fasiszták oldalán háborúskodtunk. Végre elszakadtunk Hitlertől, de ezzel még nem mostuk le magunkról a gyalázatot. Felsza­badultunk a nemetek igája alól, de még nem a magunk, hanem a Vörös Hadsereg jóvoltából. Amig mi magunk nem küzdünk és áldozunk saját függetlensé­günkért és szabadságunkért, addig nem bizonyítottuk be magunknak és a világnak, hogy Kossuth Lajos népe osgptink. hogy nem felejtettük el 1848 március tő-ének nagy hagyo­mányait. „Drága áru a szabad­ság mondotta Petőfi Sándor — nem ingyen, de pénzért ad­ják, drága pénzéri, piros vérért". Vérünket kell ontanunk a magyar szabadságért, ngy mint 1848-ban ontotta vérét a ma­gyar nép. Uj magyar hadsere­get kell teremtenünk, mint Kossuth teremtett 1848-ban. Harcba kell szállnunk a néme­tek ellen, mint ahogy harcba szállt ellenük l*48-ban a ma­gyar nép, a magyar honvéd. Ez ma könnyebb, mtnt 1848­ban. Akkor egyedül álltunk, ma a világ legjobb hadserege, a Vörös Hadsereg a fegyvertár­sunk, Akkor nem volt szövet­ségesünk, ma a világ minden szabad nemzete mellettünk áll. Akkor a német elnyomó nagy és hatalmas volt, ma a végét járja. Akkor kétséges volt, hogy a magyar szabadságharc gyoz­het-e — ma esak győzhet. 1848 népéhez kell méltónak lennünk, de ehhez nemcsak az kell, hogy harcba szálljunk a németek ellen. Ehhez az is kell, hogy ugyanolyan kérlelhetetle­nül lesujtsunk a németbéren­cekre, mint 1848-ban a nép. „Lamberg szivében kés, Latour nyakán kötél*, hirdette és he­lyeselte Petőfi, Görgei felakasz­tatta Zichy grófot, mint haza árüló németbérencet. Ha 5848­ban nem intézték volna el Lam­berget, I^atourt, Zichy grófot, akkor nem lett volna szabad­ságharc. Aki fedezi, kiméti a mai Lambergeket és Latru ró­kát és a mai Zichy grófokat, az nem akar uj szabadságharcot. Az 1848-m pesti nép, Petőfi Sándor, a márciusi ifjúság szel­lemében követeljük ma is: nép­biróság elé, akasztófára a ha­zaárulókkal, pusztuljanak azok. akik fedezik a nyilasokat és a reakciósokat Nem mi, Petőfi mondta: „Könnyű bánni külső ellenünkkei, ha kivesznek a belső bitangok..." De maguk­tól nem vesznek ki, csak ha kiütjük őket! Ebben a kérdés­ben nincs megalkuvás! Es nincs megalkuvás abban sem, hogy a „belső bitangok", a fasiszta és feudális reakció­sok láha alól egyszersminden­korra ki kell hnzni a frdajf Erre való a földreform! Az uj jobbágyfelszabadítás, az azon­nali földreform! 1848 március i5-én a már­ciusi ifjúság 12. pontban fog­lalta össze a magyar demokra­tikus és függetlenségi progra­mot, ma ezt a programot ü v.o szó foglalja össze: Főid. Ke­nyéri Szabadság! Mint Kossuth, Petőfi és Tán­csics, mi is harcot hircleíCink a megalkuvók, a „fontolva hala­dók", a reakció támogatói ellen. Ahogyan Petőfi és Táncsics, mi is sürgetjük és előre hajtjuk a demokratikus átalak11'ástésmint ók, mi sem vágynák megelé­gedve azokkal, akik vissaafeté pislognak, fékeznek, egyhelyben topognak, ahelyett, hogy bátran előretnennórtek. Mi azt akarjnk, amit a már­ciusi ifjúság akar. hogy: a nép maga vegye kezébe a nemzet és az ország sorsa intézéséi. Nem félünk a néptömegek kez­deményezésétől és cselekvésétől, ellenkezőleg, ettől reméljük a magyar függetlenség és szabad­ság ügyének diadalát — min­den külső és belső ellenség ellen t Art akarjnk. hogy a néptömegek demokratikus szervei az Ideig­lenes Nemzetgyűlés, a Nemzeti Bízottságok, a föUligéaylc. és üzemti bizottságok, demokra­tikus önkormányzatok erély­ben, bátorságban, következetes­ségben méltók legyenek na;.v elődjeikhez, az 1848-as márciusi közcsendi bizottmányokhoz Azl akarjuk, hogy az ideiglenes Nemzeti Kormány erélv­ben. tettvágyban, a nehéz­ségek leküzdésében, nagy elődjéről, Kossuth Lajos ideiglenes kormányáról a honvédelmi bizottmányról vegyen példát. Ha ez igy lesz, akkor újra Kossuth, Petőfi és Táncsics né­pévé lesz a magyar, lemossa magáról a gyalázatot és 97 esz­tendő . után megvalósítja 1848 március 15-énelc programját a független, szabad, boldog és erős Magyarországot. Március

Next

/
Thumbnails
Contents