Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-14 / 59. szám

M. évfolyam 59. szám. Szeged, 1945. március 14, szerda Egyes szám ára 59 fillér 4 Magyar Nemzeti Fiig getieaségl Front lapfa SzorkosxtöbJ colt ság: Be togh István dr. Erdei Ferenc Révai Józsei FlRrtbi Kisgazdapárt Nemiéit Parasztpárt Magvar KommnnNta Piri fBffy^^?^ iinBwMMM 'rwi Cafrang nélkül Bizonyosan akadnak ebben a megnyomorított hazában, akik megkönnyítik az Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztertanácsának minap hozott határozatát. A határozatot, mely a „katonaliszt" régen elavult fogalmának régen esedékes álszövegezését jelenti. Akik elhullatnak néhány bánatkönnyet a lomtárba helyezett „tiszti becsület" vitrin-sírja fölött, talán megsiratják az eltörölt „kauciót" is az „ön ként esi pertlivel", a karpaszománnyal együtt és akiknek megfagy a vérereikben arra a gondolatra, hogy a magyar bonvéd ezentúl ha jelent valamit felettesének, azt nem „alázatosan", nem is „alásan" jelenti, hanem katonás és magyaros önérzettel. Mi is lesz ezekulán ebből a világból, már mint a Pekár-féle Dodó főhadnagyok, a Gyurkovb s-l'iuk,-a dolovai nábob sneiriig huszár! isztjeinek szívdöglesztő világából, ha nem csörög löbbé a kisvárosi korzók kövezetén ama bizonyos tiszti kard, ha nem olyan gőgösen a sarkantyú, ha nem csattog a pofon a kiszolgáltatott polgárok arcán és nem suhog fülük melleit az ezüstnyelű lovaglópálca ? Milyen lesz az a tisztikar, amelynek szolgálati szabályzatából hiányzik a kemény szó. a bűvös varázsigét a „nieder inachen", amely kiemelte a ka tonatisztet a társadalomból, föléje helyezte a törvényenkivüliség káprázatos régióiba, ahonnan itélhetelt polgári elevenek és holtak, tehát az egész civilbagdzs fölött? . Mi lesz ebből a hazából, ha nem adódnak többé zajos afférek, ha nem csattoghatnak többé a vívótermekben a párbajkardok és nem dörrenhetnek a pisztolyok, ha nem lehet ezekután niár befoltozni a megtépázott „tiszti" becsületet a levegőbe lőtt lyukakkal; vagy néhány centiméteres karcolásokkal. Mi lesz velünk, szegény dolgozó, termelő, alkotó magyarokkal, ha néphadsereg vigyáz a biztonságunkra olyan uj tisztikarral az élén, amely teljes Küsfrint elfoglalták az oroszok Az amerikaiak kiszélesítenék a rajnai hídfőállást A keleti front nagy eseménye az oderamenti Ivüstrin városának elfoglalása. Ennek az erősen kiépített fontos erődvárosnak azért fokozott a jelentősége, mert az Odera bekanyarodásával a folyómenti vonalnak ez a szakasza esik legközelebb a birodalmi fővároshoz. Az itteni arcvonal rendkívüli fontosságát maga a német nemzetközi hírszolgálat is hangsúlyozta akkor, midőn napokkal előbb jelentette, hogy Hitler az arcvonalnak ezt a szakaszát ismételten megszemlélte. Ezzel egyben szinte akaratlanul azt is kifejezte a német hírszolgálat, hogy a német hadvezetés ezt a Vonalat tartja a legfenyegetettebbnek. A német rádió és a hadijelentések továbbra isujabb reiüdf kívüli érdeklődésre szánioltartó részlcttekkel bővítik értesüléseinket a frontszakasznak erről a legekszponáltabb pontjáról. A német hírszolgálat ugyanis azt íelenti, hogy Zsukov. marsall lassan és fokozatosan bőviti itt oderai hídfőállását minden heves ellenállás dacára. Ebben a híradásban az is figyelemreméltó, hogy erről a Küstrintől délre fekvő hídfőállásról orosz részről még semmit sem hallottunk, annál kevésbbé, mert hiszen az oroszok az Oderán való átkelést sem közölték még a nyilvánossággal. Kétségtelen, hogy az oroszok atkelcse az Oderán itt Berlinnel szemben a háború egyik legkiemelkedőbb eseménye és* egyben' azt is jelenti, hogy a szövetséges hatalmak most már mind keleten, mind nyugaton maguk mögött hagyván a birodalom szivét védő utolsó nagy természeti akadályt, a helyzetet már rohamra érettnek tartják. Zsukov tábornagy seregének északi szárnya ugyanakkor teles. erővel folytatja Stettin ostromát. Haditudósítók jelentései szerint napok óta hatalmas tengeri, légi és szárazföldi ütközet folyik a stettini kikötő-birtokáért. A nácik részére a kikötő máris használhatatlan, mert bejáratát az orosz nehéztüzérség teljesen lezárta. Rokosovszki tábornagy csapatai ezzel egyidejűleg a danzigi öbölhöz törlek előre és keltévágták az olllevő német seregeket. Az a tény, hogy Rokosovszki csapatai befejezték Danzig teljes körülzárását, azt jelenti, hogy Pomeránia és Poroszország egész területe a németek számára teljesen elveszett. A balatoni frontszakaszon a németek tovább folytatják elkeseredett kísérleteiket az orosz előnyomulás feltartóztatására. A foglyok elmondották, hogy Hitler parancsa értelmében a németeknek itt minden áron el kellett volna érnie a Dunát, főleg azért, hogy az orosz dunai flotilla élénk tevékenységét megakadályozzák. Az Izvestija katonai szakérlője szerint az itt tanúsított I n ruet erőfeszítés azt célozza, l hagy az oroszokat Ausztriától 'minél tovább távoltartsa. Az oroszok megjelenése Ausztriában ugyanis nemcsak a balkáni és olaszországi seregek teljes elvágását jelentené, hanem elszakitással fenyegetné a még aránylag legsértetlenebbül dolmértékben méltó lesz ehhez az igazi magyar honvédséghez. Lelkéből való lélek és véréből való vér lesz és igy azonos lesz magával a néppel, tehát a magyarsággal. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozata egy régi kérdés megoldását, régi, elüszkösödött seb begyógyitását jelenti. Megszabadítja a magyar honvédséget attól a cafrangtől, amely évszázadok alatt ragadt rá, minden atomjában idegen, sőt még ennél is rosszabb: német volt. Csökevénye, velejárója a megáporodott feudalizmusnak, amellyel most együtt száll a jól megérdemelt sirba. Nincs és nem is lesz soha többet szüksége ennek az országnak olyan tisztikarra, amelynek létjogosultságot egyetlen fikció adott: a külön tiszti becsület fikciója. És nincs, de nem is lesz solia szüksége a nemzetnek olyan hadseregre, amelyben az idegen szellemet a magyar népi lélektől annyira idegen Dienstrcglamákkal merevítették meg. I Ez ellen az idegen szellem ellen kelt fel Rákóczi és Kossuth népe, ez ellen vivta kétségbeesett szabadságharcát századokon át a magyarság és ez az idegen sallangokkal kendőzött szellem volt az, amely a nemzet legtragikusabb pillanataiban mindig megbénította az ország fegyveres erejét. A magyar nép most végre , megteremti a maga igazi hadseregét és azt megtölti a maga szellemével. Szentimentális ellágyulas nélkül helyezi vitrinkoporsóba a Dodó főhadnagyok minden rekvizitumát és dugja el a vitrint a hadtörténeti muzeumnak abba az odújába, ahová csak véletlenül sem téved be a most következő korszak múzeumlátogatója. A nemzet uj hadserege tisztikarával együtt maga lesz a nép. Az a honvédség lesz, amelynek erejét a népszeretet acélozza meg. Az a megiitt szeretet, amely olyan lenyűgöző módon nyilatkozott meg a hajdudorogi példában is. A szabad hajdúk dorogi ivadékai tizenhárom drága élelmiszerrel megrakott szekeret küldtek a honvédelmi miniszternek Debrecenbe a honvédség számára. Nem „alázatosan", nem kaucióként, nem parancsszóra, hanem meleg szivük sugallatának engedelmeskedve. önként, minden önkéntesi pertH nélkül. Adták, elküldték, mert tudták, hogy a maguk hadseregének/tehát önmaguknak adlják a népszolidaritái szellemében. Magyar László. Március 15-én Fél 11 órára a Kossuth-szobornál vár benneteket a Nemzeti BizoU sh j