Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-11 / 57. szám

6 Of.I.MAGY AKUKSlAti 1945. március íl *z»l elveti, hogy a magkezdetböl él f tető kalász hajtson ki újból. Ha le- hull most a lombkorona a fatörzsek lejéről, gondoskodni kell a magve|csrö>, amiből a jövő terebélyes fája kell, hogy kihajtson, j: Ám a mostani magvetésből csak ' pár év múlva lesz facsemete, amit a mai idők türelmetlenül alkotni vágyó embere nem tud kivárni Gyor. san gondolkozni, cselekedni kell, hs uji ópitósröl, alkotásról van szó. Régi elv volt még a régi közigazgatás lassú berkeiben is, hogy aki fát vág ki, tartozik másikat ültetni Ha ez a k nyelmes, nem sietős bé keévek felfogása, akkor most két annyit kell építeni, mint amennyit a rombolás elpusztított és egy fa helyett, amit b irki is kivágott, legalább ket öt kell ültetnie. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a makkoserdei irtás helyebe azonnal, késlekedés nélkül ültetni kell uj csemetét, még pedig olyat, ami gyorsan, még az akácnál is gyorsabban nő (nyár, zöld-juhar, kőris, stb.), mert alighanem hamarosan szükség lesz az uj fatermésre. ríÉs rögtön, haladéktalanul pótolni kell az uicák, terek, ligetek kivágott ráiait, amihez sugármagas jegenyék, hársak, akácok, szilek, platánok stb. ezreit akár a város, akár az érdekelt ház-, vagy telektulajdonos elég könyayen beszerezheti a faiskolákból. Mit ke I tehát tenni ? Az a városi :gazdászati hivatal, amely most részes munkásokat keres a fák ki termelésére, szervezze meg rövid ,iUton, a legegyszerűbb eszközökkel az egyidejű ültetést is, ami a facse•meték beszerzéséből, kiosztásából, levermeléséből, — a gödörásásból és -ültetésből áll. Részletkérdés, hogy egyenes vo naltian ugy történi* az ültetés, hogy taz a praktikussági követelményeknek és a fa tenyésztöltételeinek a íegjoboan megfeleljen Az inség és előrelátás arra kötelez, hogy ne csak ott ültessünk haJzonfát, ahol ilyet kivágtunk, hanem 3tt is, ahol még utf sitást eddig nem eszközöltünk és ahol udvarok •es kertek legméltóbb disze: a lomvnc fa m*g h án-zi''. — eb—'v. »Még leg el ebb két hónap...« London, március 10. A kilencedik hadsereg egyik hadnagya "Tegnap Krefeld város megtisztítása során szakaszával együtt erős Létoldali géppuskatüzet kapoll A tüz azonban váratlanul megszűnt és egy német 'tisztim ió gördült elő a sarok mögül. Az autó megállott a -íiadnagy előtt és kilépett belőle egy német ezredes. „Legyen „szives — mondotta az amerikainak —, tekintsen foglyaAz ezredes ezután el"mondotta az amerikai tisztnek, hogy hosszabb idő óta keresi uz alkalmat, hogy a maga rék/éiől be ejezhesse Hitler háborúját. .Még legfeljebb két hónap — mondotta — és Hitler Jkészen lesz. Németország népe már alig várja a hókét. Az or^szag teljesen készen van, mind jja nyugikig, mind erkölcsileg. .•Ibim szellemet már talán csak '•1;. SS-nét IcltGí Lilnini, de azok„na v az életükről van szó " t'. nia nem fog résztvenni a rian franciscoi értekezlet! — jeleni ik Londonból, — mert .ipii csen hivatalosan elismert kormánya. így kezdődőit... Akkor is március eleje volt. Akkor is ilyen borongós, tavaszváró napok jártak. Igy csapott közénk a hir mar cius 13-án: Németország megszállta Ausztriát. Nem akartuk elhinni, nem tudtuk elhinni, hogy visszatért az ököljog uralma. Nem hittük, hogy egy országot szőröstül-bőröstül le lehessen nyelni, önállóságát megszüntetni, népét szolgaságba vetni. Igaz, hogy az osztrá<ok is németül beszélnek, de némeül beszélnek a svájciak is és az osztrákok igen sokszor védekeztek fegyverrel is a porosz iga ellen. Ért ietetlennek látszott a tragégia. Érde mes végigpillantani azon az uton. amely katasztrófába vezette Európa egyik legrégibb államát. Az első világháború után Ausztria és Magyarország különváltak. Ma gyarországon berendezkedett a rea ció, Ausztriában azonban a mun kásság résen állt és meg tudta men teni az állam szabadságát. S'ocia lista kormányzatot szerveztek, amely nek sikerült az államot a fenyegető gazdasági bajoktól megmenteni. De ahogyan a viszonyok javultak és nö vekedett a közömbösség, ugy kapott erőre a jobboldal. Az osztrák munkásságaz 1927-es puccs után kisebb ségbe, majd az egymást követö jobb oldali sakkhuzások után, 193ó-ban illegalitásba kényszerüli Az osztráí jobboldali kö-ök biztonságban érezék magukat A kormányzás a ke resztényszocialista Dollfuss kezébe került. A gazdasági válság múlóban volt Európa politikai ege felhőtlennek mutatkozott. Csak egy felhő volt az égen és ez az uj barbari :musba sülylyedt Németország volt. Csakhogv akkor még a nácizmus a német nép nelügyének tetszett. De Hitler Németországa lázas ütemben fegyverkezett. A fegyverkezéshez szüksége lett volna az osztrák nyersanyagra és az osztrák iparra Az osztrák jobboldal sokáig nem akarta észrevenni a veszélyt, hog* egy telhetetlen étvágyú fenevadda ül szemben. Kereskedelmi és má< politikai szerződéseket kötóttek vele ryeke?ett a német nagytőke kedvébe írni. Hitler azonban politikai sike re<re is vágyott. Dollfuss lassan föleszmélt, felismerte a veszedelmet Nem volt hajlandó kiszolgáltatni a isztrák n4pet a fasiszta- és rablásvágynak. Hitlernek más eszközökhö aellett folyamodnia, ezért megszer /ezte az osztrák fasiszták kísérletét togy a hatalmat puccsszerűen át /ehessék. És csak ugy „mellékesen" két evilkossági kísérletet is szerve ett D illfuss ellen A második me rénylet sikerült, Dollfusst bestiálr egyetlenséggel meggyilkolták, fi /ilag felzudult. H tler kénvtelen voh • tyelőre felnaiyni 'erve vei, de a haló" negbossm'atlan maradt, sírjára lac san feledés borult. Dollfuss utóda Schuschnig lett. itbiru előtti világ ismerte ez Cham >erlain-szetü po'ibkus fahI 'akaratú, de gyen e emberek voltak kik m g hittek a nacikkal való megegyezés lehetőségeiben. Schuschni • isérl tet te't a néme'etkel vak •gyütiműködésre, de amikor a soroatos szerződésszegések és atroci áo'c ut';n (*gvik atroci'ás a felesége éleébe került) elhitározta mag't a »zakiiá=ra. Di már .késő volt. Hiába • tyek zett kü önféle re ds/abályokkat nega ad lyozni a n met fenyegeti. Hitlerék már felkészültek, várták az al«almas pillanatott, hogy a nagyhatalmak mással legyenek elfoglalva és igy az Auszv lerí merénylet ne vonjon maga ui egységes nemzetközi fellépést. A pillanat eljött: kitört a spanyo polgárháború. Az angolok és franciák előtt felrémlett a Földközi-tenger elvesztésének, lehetősége, az Egyesült Államok belső helyzete nem engedte neg az európai kérdésekkel való fog lalkozást. Ausztria egyedül állott. Dc nem adta meg magát. Nem fogadta el Hitler ultimátumait. Schuschni népszavazással akart védekezni. A utolsó pillanatban fel akarta fegyve rezni a munkásságot, amelynek kezéből szerencsétlen elődje ütötte ki a nemzetvédő fegyvert. Meg akarta nutatni a világnak, hogy az osztrák hazafiság és szabadságvágy több, mint szóvirág. Fel akarta hivni Európa figyelmét, hogy az osztrák tragédia csak a világtragédia kezdete, ie akarta leolezni a hitleri szándékokat, küz leni akart puszta Ököllel is a fasiszt fenevad ellen. A hitleri célok kudarca a náci re zsitn belső bukását okozta volna. Meg kellett akadálvozni a népszava zást. Jellemző Hitlerre, hogy amikor \ népszavazás terve nyilvánosságra terült, azt mondotta külföldi ujságrók előtt, hogy „a népszavazás té nye arculcsapása a demokráciának". Hitler bandái egy gondosan előkészített belső puccs után átlépték az osztrák határt és néhány nap ala" megszállották az országot. Ausztria megszűnt. Nácinémetország tartomá nyává süllyedt. Az osztrák nép nagyon hamar meg 'anulta, mit jelent a fasiszta uralom mit felent a szabad gondolat, a sza bad saitó betiltása. Az élelmezési helyzet gyors romlását, a koncentrá ciós táborokat, a nyílt rablást jelen'e'te. De jelentette a porosz hódítók gőgiét, lenézését minden iránt, ami' xz osztrák kultura alkotott. Ausztria volt az első áldozat. Hosszú sorban iöttek utánna a le wilkolt, megfojtott, elpusztított államok, kicsinvek, nagyok egyaránt. Hitler elérte célját: vérbeboritotta n prróc/ viláorot Anyakönyvi hsrak Az elmúlt héten szülelett 8 fiu, 12 leány. Házasságot kötöttek: Hajdú Jőzsef Guhina Zsófiával, Horváth Sándor Wenzel Annával, Sarlai Imre Czéve Margittal, Varsa Imre Horn Marsiitat, Sási Sándor Szekszárdi Juliannával, Mihály Ferenc Agócs Máriával, Vörös Antal" Horváth Magdolnával, Szántó Ferenc Podráczky Máriával, Kopasz István Obis Gizellával, Szabó Imre Pintácsi Veronikával, Fogas István Voda Juliahnávat, Péter Pál Pintér Marsittal, dr. Tarnav Győző Barálh Máriával, Pál László Vigh Veronikával. Elhaltak: Komócsin Mihályné 49, Kolmics Lajos 78, özv. Iloresnvi Józsefné 65, dr. Szerdahelyi István AI, özv. Asztalos Gvörsyné 66, Kószó István 77, Kovács István 80, Kabók MiMivné 63, özv. Horváth Antalné 81, Ivári Ferencné 68, Kovács Lásztóné Birkás Istvánné 23, özv. Urbán Lajosné 33, Ungurián Ábrahám 72, Vereb Adón 67, özv. Fodor Mártonná 77. özv. Horváth Imréné 84. Schulcz János 45, Szenicsín Gábor 55, Szűcs Ferenc 61, Kopasz Terézia 86, Hitri Lajos 76 és Nagygyörgy Károly 2' éves koriban. jet-ttt-ebrl $z'nházt műsor: Vasárnap A csúnya lány, Hétfőn Oroszország Kedden munkáselőadás Szókimondó asszonyság A Városi Szinház előadásai délután 3 órakor kezdődnek Az eilendi A magyar—jugoszláv egyesület révén, ha nekimelegedik a barátkozás, talán én is nyomára akadok még egyszer régi, ifjú barátomnak: Hrvics Musztafa efrendinek. Bosnyák gyerek volt, ideálisan szép barna fiu és közigazgatási gyakornok Torontálban. Ha jól emlékszem, ugy került oda, hogy az öreg1 Rohonyi, a boszniai al korma nyzó, szerette volna kicserélni a boszniai és a magyar közigazgatási tisztviselőket, tanuliák meg egymás szokását, rendszerét. Musztafa aztán eikezdte tanulmányozni a magyar közigazgatást, de csak té'en. Mert teszem azt, amikor megerkeztek a R nuzanünnepek, amelyek nem olyan csipcsup egy-két napot foglalnak le a kalendárium piros betűiből, hanem égisz hónapot, — kötéllel sem lehetett a hivatalban tartani. — Allah nagyon megneheztel. — sóhajtotta, — ha ilyenkor dolgozom. Az ünnepet meg kell szentelni. Ti is okosabban tennétek, ha itt hagynátok ezeket a füstös falakat s örülnétek a természetbea a tavasznak. A magyar nyelvvel elég gyorsait megbarátkozott, csak apró hiányokat kellett még pótolnia. E gyszer valamelyik kollégája akkor nyit rá, amikor lendületesen csóválja a. fejét. — Mi bajod, effendi? — Azon tűnődöm, hogy milyen jó dolga van nálatok az utkaparóknak. — Hit arról lehetne beszélni. — Itt van Antalfalva község Határozata, amelyik szűrőket ad nekik. Éppen csakhogy felüleres az akta, mert nem magyarázza meg, hogy mifajták legyenek azok?' Én teaszfirőkre gyanakszum. * — Nem értelek, effendi, add csa* ide az aktát. Nézi, aztán nagyot kacag. — De bolondos vagy, hiszetr. az utkaparók szűröket kapnak, — Hát az mi? — Datóckabát az eső, meg r hideg ellen. — Igy is jól van, hanem azért mégis csak bolondos nyelv a tiétek. Musztafa állandóan fezt viselt s mikor az erjesztett kukoricalét áruló úgynevezett „bózások" felfedezték az utcán, fal mellé állították a kannáikat, rohantak utána. Ő is nagyon szerette őket, minden dolgukban eljárt, valósággal a pátronusuk volt. Hiszen azok is Boszniából húzódtak fel. Mégis a megérkezése volt a legérdekesebb, mikor tisztelegni ment Dellimanics Lajos főispánhoz, akinél kisebb kaliberű, de illetéktelenül gőgösebb közigazgatási férfiút még nem hordott hátán a torontáli föld. Az emberek sokat tűnődtek rajta, hogy mire olyan büszke Dellimanics, aki családi nexus nélkül, ha az agya munkájára van utalva, éhen halt volna. Musztafa bement hozzája, megmodta a nevét, aztán nyújtotta « kezét. Dellimanics annvira megdöbbent ettől a vakmerőségtől, hogy önkéntelenül elfogadta a feléje nyújtott kezet. A tisztviselők később, ájuldozva a lojalitástól, szörnyülködve kérdeztek az etfendit, — Hogy mertél neki előre kezel nyújtani? — Mért ne mertem volna, hU szen éppen olyan ur, amilyen éa vagyok. Csak nem szégyenítem meg azzal, hogy kezet se fogok vele, mikoy bemutatkozni megyek,