Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)
1945-03-07 / 53. szám
IV. évföryam 33. utóm. Szagod, 1945. március 7, szerda Egyes szám ára 59 fillér MJl A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapfa Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Paracztpirf Révai József Magyar KommnnMta Pírt A reakció minden ulat megpróbál, hogy akadályozza a demokratikus kibontakozási, hogy késleltesse, meghamisítsa azokat az életbevágóan fontos reformokat, amelyeket a Nemzeti Függetlenséf i Front programiába vett és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megvalósít. A nép körében igyekszik bizalmatlanságot kelteni az újjáépítés iránt, ismét a falvak és tanyák dolgozó népét ekar-a fölhasználni nemzetellenes céljainak elérésére és most is régi tőkéjét, a tudatlanságot és a tudatosan szított félelmet szeretné gyümölcsöztetni a maga iavára. A parasztság létérdeke, hogy a magyar föld teljes egészében a kezére jusson cs ez az érdek a nemzeti újjáépítés alapja is. A földreform végrehajtására, a feudális nagybirtok végleges felszámolására javaslatot tett a Nemzeti Parasztpárt s az a Magvar Kommunista Párt hozzájárulásával és a többi demokratikus párt hozzászólása után a nemzeti kormány programja, rövidesen törvénye lesz. De mit tesz ezalalt a reakció a földreform elgáncsolására? Többet akar. Nem clcg neki. hegy a magyar föld végre azok tulajdona lesz. akik megművelik hanem ékesebb akar lenni a nincstelen zsellérnél, radikális: bb a földért századok óta vérével harcoló szegényparasztságnál és azt suttogja,' terjeszti a Kép közt: „Minek a föld magántulajdonban? Minek a kisbirtok ? Ugy kell csinálni, ahogy a Szovjet csinálta! Kollektivizmus kell ide, kolhozokat kell szervezni Magyarországon Igen, mi jól ismerjük a földtclen nép akaratát, tudjuk, hogy a nyomoruságnak és elkeseredésnek milyen mélységeiből táplálkozik a föld utáni vágy. I)e nem gunyoljuk ki, nem értjük félre ezt a vágyat, hanem érthetően kimond uk : a parasztság magáénak akarja a földet. Ennél nem akar többet, de kevesebbet sem. l\i hiszi cl most már, hogy őszinte a volt uradalmi intézőknek, a tavalyi rabszolgaha csáX'oknak, a nép zsírján élt elcsapott jegyzőknek, a nép közölt bu káló bankügynököknek meséje a kollektivizmusról ?Iíi nem ismeri föl bennünk a zavarosban halászét, aki az igények valóságos kielégítése helyeit tovább is ábrándozásra akarja birni a népet és a ködben, zavarLan a maga ispánságát akarja valóban megmenteni? De vannak más utjai is a reakciónak. A feudális uri MaZsukov és Rokosovszki seregei a tengerparton egyesültek Az amerikaiak Köln ulcáín harcolnak Rokosovszki marsall haderői óriási ütemben haladnak a pomerániai partvidék mentén előre. Ennek a hadseregnek a mozgási irányára csaknem merőlegesen, délkelet felől Zsukov marsall hadserege zudul előre a pomerániai síkságon. E támadó két orosz hadsereg most végigsöpör Északkeletnémetországon és a Keleti-tenger vidékén. A két hadsereg három hadoszlopban zúzza szét a német védelmet és hatalmas, 200 kilométer hosszúságú csapdába szorítja bele a náci hadakat, széles frontszakaszokkal választja el őket egymástól és a nyu gatra yezető országutaktól. Máris három hatalmas katlant alakítottak itt ki, amelyekben öszszesen mintegy 200—250 ezer németet vágtak el. A nagy támadás lendületét most még az is fokozza, hogy a két marsall serege már egyésült a tengerpart közelében és fokozott iramban kerítik hatalmukba Pomeránia középső részét. Sztálin tábornagy tegnapi hadparancsában jelentette, hogy a Zsukov-hadsereg 100 kilométert nyomult előre két nap alatt Pomerániában és Kolberg alatt elérte a tengerpartot, miközben tönkrevertek három SS gyaloghadosztályt. Ez a hadsereg fő irányában Slellin ellen vonul fel és előnyomulása közben elfoglalta Stargardot és utána Neugard városát is, amivel már 20 kilométerre közelítette meg keleti irányból is a nagyfontossága balti kikötőt, Stcttint. A sereg déli szárnya már el is érte a város alatt az Oderát. Ugyanekkor Rokosovszki tábornagy csapatai délkeletről északnyugat felé nyomulva távolabb keletre jutott ki a tengerparthoz. elfoglalta Köslin városát, a fontos vasúti csomópontot, ahol szintén nagy német erőket szakítottak el törzsüktől. Ezeket az elvágott német erőket háttal a tengerhez szorították és igy azok a biztos megsemmisülésnek néznek elébe. A két hadseregnek ezzel a pompásan együttműködő mintaszerű hadmozdulatával győzelmesen fejeződött be a háboru eguik legnagyobbszabásu bekerítő hadművelete. Az igy kialakult helyzetnek másik veszedelmes következménye a németekre az is, hogy a szovjet csapatok az Odera alsó folyásánál 25 kilométeres fronton felzárkózva 50 kilométerre sorakoznak fel Berlintől északra. De riasztó híreket kapnak a nácik Kelctporoszországbó! is, ahol a bekerítő orosz seregek már csak 700 négyzetkilométernyi szűk területre szorították össze az itt bezárt 22 német hadosztályt. A hatalmas területek elvágásával pedig előállott az a furcsa helyzet, hogy az oroszok az elvágott Danzig elfoglalására egyidejűleg keletről, délről, sőt most már nyugat felől is előnyomulóban vannak. A nyugati arcvonal szén* záciőja a 1. amerikai hadsci-eg bravúros nekilendülése, amely* lyel hétfőn hajnalban páncélo saival benyomult Kölnbe, ahof városszerte máris nagy utcai harcok tombolnak. Hitler „védekező módszere" tehát nem kímélte meg a pusztulástól ezt a történelmi várost sem, a jelentések szerint az egész város klasszikus szépségű gót székes• egyházával együtt máris lángok* ban áll. A város eleste a jelentések szerint csak rövid id® kérdése, miután a szövetséget seregek a várostól északra mái 50 kilométeres szakaszon megszállták a Rajna partját. Rend* kívüli jelentősége van a 3. hadsereg frontszakaszán elrendelt hírközlési tilalomnak is. A korábbiakból már tudjuk, hogy minden ilyen tilalom mögött a harctereken roppant horderejtl események játszódnak le. Bizonyosan várhatjuk tehát, hogy a hírközlési tilalom feloldásával ujabb nagyfontosságú szövetséges győzelmek híreiről számolhatunk be. Köslin és Sfargard eleseti Moszkva, március 6. A TASS iroda jelenti: A szovjet csapatok március 4-én Kőnigsbergtől délnyugatra folytatták harcukat az ellenség keletporoszországi erőinek megsemmisítésére s elfoglaltak számos helységet és vasúti csomópontot. A 2. fehérorosz hadsereg csapatai kijutottak a Balti-tenger partjára és elfoglalták Köslint, a fontos vasúti pontot. Az arcvonal csapatai elvágták az ellenség keletpomerániai kötelékeit a nyugati erőktől, s birtokba vettek több mint 50 helységet. A frontáttörés körzetében a németek erő; sitéseket vetettek be a harcba; egy SS gépesített hadosztályt és egy Hoízstcin páncélos hadosztályt. Időközben más osztagaink elvágták az ellenség valamennyi vi.szavonulási útját. A németek huzamosabb védelemre készültek Köslin városában, a szovjet csapatok azonban keletről, délről és északról egyszerre támadva, még délután folyamán bevonattak Köslinbe, „ IíeletPomeránia nagy ipari központjába. Foglyul ejtettek 2500 katonát és tisztet s elpusztitoltak gyarországnak ugyanezek a csatlósai, a nagybirtokok szökésben lévő gazdáinak szolgái és itlmaradt barátai máskor az aggodalom és a részvét álarcát veszik magukra és azt mondják a falu szegény népének: „Miért igényelsz földel? 50 60 pengős napszámot fizetünk neked a tavasszal, jobb kereset ez, mint az 5 10 nyomorúságos hold föld, amit ugy sem tudsz megművelni.^ Nevezhetjük-e még a magyar föld gazdáinak azokat, akik igy beszélnek? Akik bért Ígérnek azért, bogy a föld munkása lemondjon vérrel és verejtékkel szerzett jogáról, lemondjon méltó emberi, politikai és társadalmi rangjának valóságos biztosítékáról ? Tudjuk, bogv ezek az urak szivesen tizein'-! nek százpengős napszámbert is azért, bogy két-három év gulva ismét jobbágyként, filléres napszámban lássák dolgozni a parasztot cukoTépaföldieiken, mesgyétlen kaszálóikon. A parasztság azonban ma nem bérért, hanem a jogaiért, a szabadságáért dolgozik. És nincs szüksége arra, bogy vágyait túllicitálják, s nem hisz olvan tál lencsében sem, amiért eladná elsőszülöttségi jogút. Ellenben szüksége van földre, hisz a földben és akarja a becsületes földreformot. (E. S.)