Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-06 / 52. szám

II. évfolyam 52. szám, Szegőd, 1945. március 6, kedí Egyes szám ára 5 3 fitfér A Magyar (Semeeti f ú cj qetlenségl Front V a p t a Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Fereno Nemzett Parasztpárt Róval József Magvar Kommunista Piri j||||ftflfflftlMBBffl •ItlMBIIII IIIII Ilii II Finnország is hadat üzent Rémetországnah A külpolitika híre Most derűit ki, hogv Chur­chill miniszterelnök kairói tar­tózkodása alatt tárgyalásokat folytatott az arab világ politi­kai életének majdnem minden rezetőjével. Tárgyalt Ibn Saud­dal, Faruk egyiptomi királlyal, iraki, szíriai és libanoni arab személyiségekkel és Abbesszinia császárával is. Churchill kairói tartózkodásának idejében már íolyl az arab államok képvise­lőinek kongresszusa, amelynek célja egy arab liga összehozása. Minden bizonnyal ezekkel a kairói tárgyalásokkal lehet ösz­szefűggésbe hozni az angol kor­mányköröknek azt a kijelenté­lét, hogy Sziria és Libanon nem fog részt venni a sanfran­cisfod érteknzleten. Érdekes, hogy ezzel rést is ütöttek már a yaltai konferencia egyik ha­tározatán, Szíriával és Libanon­nal kapcsolatban ugyanis angol kormánykörök leszögezték, hogy a Németországnak és Japánnak szóló hadüzenet előfeltétele ugyan a sanfranciscoi értekez­leten való részvételnek, de nem ad arra feltétlenül jogot is. • A romániai kormánykrizis még mindig nem oldódótt meg. Miután Stirbcy herceg kor­mányalakítási kísérletei ku­darcba fulladtak, végre eleget tett a román király a román demokrácia régi követeléseinek és Groza Pétert, az Ekés Front elnökét, a bukott Radescu tá­bornok-minisztcrclnők helyette­sét bízta meg kormányalakítás­sal. Groza Péter vezetője a ro­mániai demokratikus nemzeti arcvonalnak és mint ilyen, most már valószínűleg a nemzeti front pártjainak kormányát alakítja meg. A Groza-kormány feladata lesz, hogy megsegítse végre az egyre vakmerőbb román reakciót és hozzáfogjon a fegyverszüneti Feltélelek megvalósításához. Eze­ket a feladatokat szabotált ik el az eddigi román kormányok, bűnösök bíróság és megbüntetése A háborús elé állítása folyik minden felszabadított európai országban. Párishan az Oüvre volt főszerkesztőjét. Deát voit titkárát életfogytiglani kényszermunkára ítélték az eh lenséggel való együttműködés miatt. Folyik a tisztogatás Bul­gáriában és Olaszországban is, ahol a népbiróságok naponként hoznak ítéleteket a hazaárulók fölött. « Március 3-án a finn kormány is megüzente a háborut Német­országnak. A hadüzenet szöve­gében a finn kormány kiemeli, hogy tulajdonképpen Finnor­szág már szeptember 5-e óta hadban áll Németországgal. A finn északi határszéleken már hónapok óta rendszeres harcok len megjegyzést tesz, hogy a finn hadüzenet a parlament egyhangú hozzájárulásával tör­tént. • Két amerikai történelemtudós tartott előadást a yaltai konfe­rencia határozatairól. A san­franciscoi egyetem rektora, dr. Presiter szerint Európa súlyos gondok alatt görnyed, ezek csak részben gazdaságiak, na­gyobb részükben politikai ter­mészetűek. A politikai kérdések nem oldódnak meg maguktól, de maga a felszabaditó nemzet sem tudja megoldani azokat A nagyhatalmak közös feladata, hogy a rendet és a biztonságot folynak finn és német csapatok [ állítsák vissza, felépítsék az uj között Az angol sajtó a finn élet idegzetét, a problémák hadüzenettel kapcsolatos egyet-! megoldása azonban a felszaba­dított népek joga és kötelessé­ge marad. Érdekel bennünket az egész világ. Kelelvagydéléppugj részei az egységes világnak, mint a Csendes-óeeán. Azok a népek, amelyek a távolkeleti háborúban nincsenek érdekelve, tudomást kell hogy szerezzenek arról a gigászi veszélyről, amelyet az agresszió jelent, a világ birme­lyik sarkán jelentkezik is az. A Columbia-egyetem történe­lemtanára Roosevelt kongresz­szusi beszédéhez a következő­ket fűzi: A nemzetközileg biz­tosított béke kérdése már ne/K tür félmegoldást, összhangbi kell hoznunk a békét a demok­ráciával, hogy az elkövetkező évtizedekben az emberiség fej­lődésének iránya biztosítva le­gyen. A szövetséges seregek Rajna mentén sorakoznak fel Orosz előnyomulás Pomerániában A keleti arcvonalon Rokosov­szki marsall csapatai tovább folytatják előnyomulásukat a pomerániai öböl irányában északnyugat felé. Itt a legheve­sebb harcok Köslinpartmenti város közelében folynak, ahol a Danzigból kivezető vasút és müutak átvonulnak. A németek természetesen szeretnék ezt a keletebbre elvágott erőikhez vezető utolsó és egyetlen vé­kony kis összeköttetési vonalat valahogy nyitva tartani, éppen ezért elkeseredetten védekez­nek, az oroszok azonban le­küzdve minden ellenállást, ki­tartóan nyomulnak előre. Ez az egész pomerániai offenziva nagy területi sikereitől elte­kintve azért is jelentős, mert előkészületi mozdulata a Berlin ellen rövidesen meginduló végső nagy rohamnak. Á pomerániai előnyomulás tökéletesen fedezi a Zsukov hadsereg északi szár­nyát cs ezáltal teljesen szabad mozgást biztosit az ode~ai had­erők meginduló támadó lendü­letének Igy azok minden ere­jüket Berlin ellen és a főváros védelmére összevont erők meg­semmisítésére fordíthatják. Hogy ez az utolsó és döntő nagy roham mikor indul meg Berliii ellan, annak pontos idő­pontját természetesen az érde­kelt vezérkarokon kivül senki sem tudhatta. Azokból a nyi­latkozatokból azonban, amelye­ket már korábban is közzétet­tek a háború utolsó menetére vonatkozóan, világosan lehet következtetni, hogy a végső nagy támadás utolsó fázisa egy­szerre fog minden oldalról ne­kilendülni. Az oroszok már fel­sorakoztak korábban az Odera innenső partján és készen áll­nak az utolsó rohamra. És ha most nem nagyon ér rá törődni bezárt csapatai felszab i-i 'ásá­val, mert eddig itt még egyet­len ilyen kísérlet sem történt Azokból a jelentésekből viszont, amelyek a Rajna-hidak lebom­bázását közlik, világosan követ­keztetni lehet, hogy Eisenhowei még a Rajna nyugati partján akarja a német erőket megverni, ez a nekiindulás még késik,ak-l ezért nem kiméli a visszavonu­láshoz szükséges hidakat. Tőbb helyen már is elérték a történelmi nagy folyót az ame­rikaiak — igy a legújabb jelen­tések szerint Kölntől északra it és most ezen a vonalon beás* sák magukat nyilvánvalóan az­ért, hogy a többi szárnyak ha­sonló fe/zárkózását itt bevárják. Ahogyan az arcvonal helyzete ma elárulja, ez az általános fel­zárkózás a Rajna mentén n» pokon belül megtörténik és ak­kor megkezdődik majd a nagj csata az átkelési pontokért. En­nek kimenetele persze, egy pil­lanatra sem ké/séges, de hosz­szusága attól függ, hogy mek­kora néinet erőket sikerül elő­zetesen még a Rajna nyugatf oldalán megsemmisíteni. Feb­ruárban mindenesetre márif megsemmisült a Rundslftdt-visz­szavonulásban a J3. hadosztály, kor ennek csakis az lehet az oka, hogy a nyugati fronton még nem sorakoztak föl mind a döntésre szánt erők. Az utolsó menet kiindulási vonala nyilvánvalóan az utol­só természeti akadály mö­gött kell tegyen. Keleten ez az Odera, mig nyugaton a Rajna. Az utolsó nagy támadás tehát ezek szerint akkor indul meg egyszerre • minden oldalrói, araikor a szövetségesek nyuga­ton széles arcvonalon átkeltek a Rajnán. Ez az időpont pedig már meglehetősen közel van. A leg­ujaob jelentések szerint a nyu­gati offenzívában már a négy külön szakaszon operáló és erős támadásban lévő hadsereg közül három máris csatlakozol! egymáshoz, ami a front kon­centrált sűrűsödését mutatja. Ezek az egyesült szövetséges erők nagy német csapattestek visszavonulási útját végták el a Rajna felé. Ugy látszik azonban, hogy a német hadvezetőség mig most ujabb öt divíziót vág­tak el. A nácik tehát meglehe­tősen legyengült erőkkel tud­nak már csak védekezni, igy

Next

/
Thumbnails
Contents