Délmagyarország, 1945. március (2. évfolyam, 48-72. szám)

1945-03-04 / 51. szám

fcqves szám ara 8 J illiw Balogh István dr. Független Kltgazdapárl Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magvar Kommnnuia Pfrt A Nemzeti Bizottságok feladatáról sokat irtunk ezeken a hasábokon. Biztató, hogy már gyakorlati eredményekről szá molhatunk be, írhatunk arról hogy a Nemzeti Bizottságok ér­lik feladataikat és be is töltik nivatásukat. Elsősorban a nagy városok Nemzeti Bizottságairó szólunk : a budapestiről, a sze yediről és a debreceniről. Ezek ről méltán állapíthatta meg i magyar államfő nagy szegedi beszédében, hogy nem végre hajtó szervek, „nem hatóságok" Töbi^k minden hatóságnál és jeladatuk nem a végrehajtás, hanem az irányítás, az ellenőr­lés, a kezdeményezés, a kor­mányzás segítése javaslatokkal, a kormányzás kiegészítése te­kintettel a távolságok áthidalha­tatlan nehézségeire. A példák bosszú sora igazolja hogy a Nőmzeti Bizottságok jól politizálnak: ismerik a valósá­gos helyzetet, ennek megfelelően a megkívánt rugalmassággal al­kat áraztatják és magyarázzák a rendeleteket. Ismerik a politikai erők helyi megoszlását, a re akció szándékait, harci eszkö­zeit és éppen ezért könnyen felismerik a rendeletek hiányos­ságait és pótolják azokat. Sze­ged Nemzeti Bizottsága megál­lapította, hogy a reakció ki tud oujni az igazolást elrendelő törvény paragrafusai közül, két határozattal is elzárta hát a kibúvókat: megvonta a két be­hívott tag szavazati jogát és megadta az igazoló bizottságok­nak az indokolás nélküli „nem igazolás" lehetőségét. örködnek a Nemzeti Bizott ságok, hogy ^emrai ne zavarja ÍZ építést és vigyáznak arra, hogy jól és biztos alapra épit íünk. Épitik lelkesen, minden íldozatra készen az uj magyar hadsereget, de gondosan ügyel­nek hogy cz a nép hadserege legyen és ne lehessen a reak­ció búvóhelye. Legyen az uj hadsereg élén a régi tisztikar minden értéke, de hogy csak cz maradhasson az éten, ehhez sü­rü szövésű rostát kell alkal­maznunk. Az uj nemzeti had­sereg az ország egyik nagy éitéke lesz és hogy a népé ma­radjon, a nép pártjainak fel­ügyelete mellett építhetik csak. Ezért csatlakozott Szeged Nem­zeti Bizottsága a debreceni Nem­zeti Bizottságnak ahhoz a ha­tározatához, amelyben az a tiszti igazoló bizottságok össze­tételében a demokratikus pár­tok delegátusainak többséget áö*1 peleit. Szükségesnek látták ezt R szegedi politikai pártok ve­vetői is, annak a tökéletes bi­zalomnak ellenére, amellvel a A kilencedik amerikai hadsereg áttörte a Siegfried-vonalat Orosz előnyomulás a pomerániai öböl páriján A keleti arcvonal hadműve­leteinek mintaszerű bravúros vezetése a késő utókor előtt is az ötletesség és alaposság klasszikus példája gyanánt fog szerepelni. Az itt elért tünemé­nyes orosz sikerek titka egyál­talán nem a lenyűgöző ember­és hadianyag fölényben kere­sendő, hanem sokkal inkább a németekénél alaposabb meg­szervezettségben és főleg az orosz vezérkar nagyobb és ru­galmasabb leleményességében. A szovjet marsallok sorozato­san rászedték a német vezér­kart — amint azt Hanson Baldwin amerikai katonai szak­író is megállapítja. — Először főnt a balti országok mentén kezdtek el nagyobb színlelt tá­raadás-sorozatot, amire a né­metek ide összpontosították fő tartalékerejüket. Csakhamar az­után egyszerre délen, Budapes­ten át Bécs irányában indítot­ták el ujabb offenzivájukat, er­re a németek ezen a szakaszon vonultatták fel minden moz­gósítható tartalékjukat Ekkor ugyanis azt hitték, liogy az oroszok itt akarnak nagy támadásukat a birodalom ellen, hanem az arcvonal kö­zepén és délfelől, Kcletporosz­országban. Az össsze-vissza rán­gatott német védelmi tartalék erre a mozdulatra már nem tudott olyan hirtelen viszont­huzással válaszolni, különösen nem a légitámadások következ­tében megrongált úthálózatában és igy egyszerx*e bekövetkezett a német vonalak összeroppanása. Ennek eredményekép a szovjet­csapatok ma már a pomerániai öböl partján nyomulnak előre, óriási területeket vágtak el a birodalomtól és hatalmas had­erőket szakítottak cl a főcrőktől. Zsukuv serege ugyan ugrásra készen még mindig csak vár, de ennek a várakozásnak a fe­szültsége már a pattanásig fe­szíti a lakosság idegeit Ber­linben, amint azt a Stockholms Tidningen levelezője irja. A nyugati fronton %gyanakkor teljes erővel megindult a szö­vetségesek nagy offenzívája. Az 1. kanadai hadsereg bevonult Weselbe és nyolc kilométerről ágyútűz alatt tartja Kölnt. A 9. hadsereg hadműveleteire ki­Bécsen keresztül a birodalom adott közlési tilalmat végre fel­testébe behatolni, az egész of-, függesztették és ez mindjárt fel fenziva lendülete és a határok is tárta a nagy szenzációt: a szövetségesek áttörték a Sieg­fried vonalat teljes egészében védelmének ottani hiányossága erre a feltételezésre minden valószínű alapot megadott. Az oroszok azonban a németek várakozásával ellentétben sem itt, de még a balti részen és nagy előhaladást téve elfog­lalták MüncIien-GIadbachot, a mely a legnagyobb város az eddig elfoglaltak közt nyugaton sein indították el az általános a maga 200 ezer lakosával Monlgomery tábornagy magi jelentette be katonáinak kiált­iványában, hogy „ismét sikerült egy olyan hatalmas jellegű át­törést elérni, mint a nyáron Bretagneban 1" A bretagnA át­törésnek hatalmas katonai ka­tasztrófa lett a következménye a nácik számára. Ha tehát a marsall ezt a mos­tani áttörést a bretagneihoz ha­sonlítja, akkor minden okunlr megvan annak feltételezésére, hogy ez a rainavidéki áttörér még súlyosabb katasztrófát je­lent a németek számára. Az at­lanti vonal után itt most egy másik vonal is a szövetségesek, mögött áll: a Siegfried-vonal, amelyet a nácik bevehetetlennel' hittek és mondottak. A szövet­ségesek azonban ezen a hatal­mas akadályon is átlendülve, most a Rajna mentén sorakoz­nak fel. Ha a támadásnak ez a lendülele továbbra is meg ua­rad — és eddig semmi jele sincs az ellenkezőjének —, ak­kor a háború valóban hirtelen gyors befejezéséhez állhat kö­zel, mert a Rajna után már nincs akadály és nem lesz meg­állás. Előnyomulás Panorámá­ban, utcai harcok Boroszlóban Moszkva, március 3. A TASS iroda jelenti: Rokosovszki tá-, bornagy csapatai az Északlcn­szegedi kerület kitűnő hadse­regszervezőjének személye iránt viseltetnek. Támogatják a Nemzeti Bi­zottságok a falvak és tanyák népét, hogy azok megmüvel­íessék a földeket. A helyi ottságok figyelembevételével megalakították Délmagyaror­szág minden helységében a termelési bizottságokat, azokat munkába is állították. Őrködni fognak az igaerő helyes kihasz­nálása, a vetőmagvak helyes el­osztása felelt, munkába állítják a nyilas munkaszázadokat, hogy mindenüvé jusson munkáskéz, íogy minden talpalattnyi földön kenyér teremjen, a szabadság első esztendejének puhább, johbizü kenyere. Felismerik a Nemzeti Bizott­ságok a szükségleteket, amelye­ket ki kell és ki lehet elégíteni. Bátor kritikával szállnak szembe a kormányzás hiányosságával ott, ahol ezek a hiányosságok indokolatlanok. Meg kell oldani és meg lehet oldani az apró­pénz krizist. A pénzügyi kor­mányzat tehetetlenségét nem fe­dezi Nemzeti Bizottságunk, meg­kritizálja és intézkedést követel. Hasonló szellemben nyilatkozik a közellátás bajairól Is. Bt is látja és nem rejtegeti a hibá­kat, megfelelőbb vezetést kiván a közellátás élére. Ezek a prob­lémák, amig nyitottak és meg­oldatlanok, akadályai az épí­tésnek és a Nemzeti Bizottságok feladata az akadályok eltávolí­tása. A nemzetnek ezek az első politikai szervei komoly támo­gatást nyuilanak mindenütt a Nemzeti Segélynek, szervezik a' élelmiszer vásárlást és szállítást Budapest éhezőinek, otthont teremtenek a főváros elmene­kített gyermekeinek, kórházakat, betegotthonokat, menekültháza­kat állítanak fel, hogy meg­mentsék a fővárosból az egyet­len megmaradt értéket, aj életet. őrködnek a Nemzeti Bizott­ságok a demokratikus pártok együttmüködéséuek harmóniája fölött, épitik a Nemzeti Függet­lenségi Frontot, bizalommai él gyakorlati segítséggel erősitik az Ideiglenes Nemzeti Kormányt, hogy a közös program Ígéreté­ből mielőbb valóság legyen Igy és ezért lettek a Nemzeti Bizottságok nélkülözhetetlen szervei az uj magyar életnek. Szirmai István.

Next

/
Thumbnails
Contents