Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-20 / 40. szám

IKLNAOnaOISltfl 1945. február 2a I, hogy i rend biztosítása melleit «? uj demokratikus élet kialakuIfcsál biztosítunk. Ezek a kormányrendeletek minden pár*ra egyenlően kötelezőek • magú* I pánok hivatottak elsősorban annai btzios.tasára, hogy a rendelteket r lazának mtndm demokratikusan éraf polgára magára nézve kötelezőnek tartsa és azt végrehajtsa. Az á'kos rémet külpolitikai orienIfcrió Trianorban szinte sin* szélérr fektette a magyarságot. Nemzeti lé lénknek még Trianonnál is nagyobb temetője az a végzet, amely a ná ttzmus és annak magvar szövetsé fesei révén ért bennünket. De még ebből m. mai mé ységből is van kivezető nt A nagyhatalmaknak, különösen a Bzovjetnek Jó Indulata a fegyver Utüneti egyezmény révén uj reményeket keltett, uf életlehetősegeke nyitott meg a magyar nemzet szó tndra. Csak egyetlen egy körülmén) khet, mely reménységeinket elso>• foszthatja, éteffettételeinket elpusztíthatja és ez, ha felborulna a belső fend, mely nemcsak megzavarná o termelés folytonosságát, hanem kep felenné tenne vállalt kötelezettségein> ké/esttésére és éhínsége*. pusztulási nyomort zúdítana az amúgy Is meggyötört lakosságra. A nyilasok bűneinél mm fyobb volna luc a ban, melyet elkort ae «z, aki a belsőC

ni Itllor galáiára tür, d* oös volca a kormány la. tea minden llyei ikU-rlrtrt »«m » legnagyobb <-róIhr«I és StérlelbcteÜeu ssigomu tö*ee le. Kérem az összes pártokat és a Nemzeti Bizottságokat, hogy a kor Stányt e töiekvcsében hathatósan támogassák. Most pár szót a Nemzeti Bizottságokról, melyekkel a sajtó az utóbb; időben sokat foglalkozott Nemzeti Bizottságok. A Nemzeti Bizottságok orezágo San elismert munkát végeztek az átalakulás nehéz kezdeti időszakában. Ma azonban hivatásuk lényegesen módosul. Az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, va Itrmnt a Nemzeti Kurmanynak megalakulásával az egységes irányitii txclleire kell, hogy érvényesüljön ei 3

ész ország területen. Amidőn pej a Nemzeti Bizottságok az étVényben levő kormányrendelet értei pében megalakítják a helyi köifc

:gaíási icstflleteket, képviseleteiteket és törvényhatósági büott Ságokat, akkor a helyi közigazga fisnak bitézését b át kell engedniük műknek a hatósági szervezeteknek. A Nemzeti Bizottságoknak ezentu' battös hivatása tesz. Egyfelől a ma fpror nemzett függetlenségi fronibar. egyesült demokratikus pártoknak központi irányító bizottságai marad mák es az aj Magyarország meg termlésé ben politikai feladatoké mtgrznek, másfelől pedig támogatják S kormányzásra és köziga gotástv heaatort hatóvigokat, véleményezés Sei és javuslanéteítel. Habár a Nemzeti Bizottságoknak Ükként a jövőben már nem Is le* husóscgt jogkörük, azonban meg maradó poliuaaJ és se*»tő feladatuk továbbra is nagyon fontos lesz* t» sbom S szeltoubea ezentúl ts SZá mttunk s Nemzeti Bizottságoknak áldozatkész támogatására. Ai sgáss világ várja a független demokratikus Magyarország katonáinak megjelenését a Hitler elleni karcokban. Előbb a nemzetre háruló felada•okat soroltam fel, most ezek k^zfli t legfonfosflbb fek-daot, mely sutyénál és sOrgőfségénél fogva lép elő Arbe, a honvédség felállítását emli em meg. A kormány kötelezett*éeet vállat nvolc hadosztály feláttftására, hogv /zabadvlgharcos őseink példáján fel •"•űzdúlva részt vegyen a gyfllótt hft erlsta rendszer szétzúzásában és a Szátasi banditák kiirtásában. Igy te tetjflk jóvá a mult rendszer bűnei'« igy foglalunk helyet a szabadságszerető demokratikus népek sorában Azon hitemnek adok kifejezést, hrgy tz uj, demokratikus magyar honvédség vitézségben és szabadságunk ki•>Ivásában derekasan kiveszt részér ujabb babérokat és megbecsülés' szerez a magyar fegyvereknek. Hoeyne tenné ezt, midőn mosdzárólag magyar célkitűzésekért, magyar érdekekért harcol, nem ag\ mint a Don mentén 1942—<3-ban vagv 1944-ben német parancsra német érdekekért. Az uj honvédsép demokratikus szel'emben alakult meg. Ezentúl megszűnik minden társadalmi osztityzerO megkülönböztetés. A bonvéd égben minden jó hazafi tehetsége rátermettsége éa vitézsége szerim írvényesfllhet. Erről a helyről uzólHom fal « pártokat, liúgt a tegze eexvsahbtBoaölog tánogzsták • kormásy toborzási Ulkivitit. Parttagjaikat buzdítsák belépésre a honvédségbe és srra, hogy vitézül t magyar harci erényekhez méltóan harcol ana k a fasiszta hóhérok ellen. Tudni kell minden ló magyarnak, hogy most hol a helye. Az ujennen megalakuló honvédség táborában és mnak zászlói alatt, hogy lemossak az 1944 március 19 és október 15 'nek gyalázatát és a szabadságszerető népek sorában vegyünk részt a rab i hitlerista Németorzzég elhnt harcban Hasson át minden magyart Rákóczi kuruc vitézeinek és Kossuth 45-as honvédéinek széliemé. Kelet laté orientálódnak Tudnurk ke'l, hogy az elmúlt vt'ágháhoniban és most csak't Bérrel érdekekért harcoltunk. A magyarság épp ugy, mint a múltban, most ti nagy árat fizetett a németekkel való szövetségért. Akár a Habsburgok íkár a horogkereszt jegyében állót' v magyar nemzet Németország okiján, mindenkor kockára tett, mindért ílveszíthetett anélkül, hogy valamit •a nverhetett volna. Amikor bajdaa zagy volt s naeyar, as akkor volt mlkoi magyarság nemzeti királyai alatt ba> colt a németség o Ion. K+nCbbt nzab.dnág harcaiban fa m nd g a német volt n 'ogédaznbk ellen elfi»k. Vagy vizsgáltuk meg azt a kérdévt nlt tett a magyar a muttban Euró páért ? Másfél századon át vére hullásával védte a török ellen Európa népeit. A hoaszu idö alatt a folytoros törökdulás köve'kez'ében az ort ág lakossága nagyon megcsökkent vti sem bizonyltja johran a magyar nemzet áldozaihozásának a nagysá /át, mint a következő összehasonlíts. A 13. században Magyaroszágnak annyi latosa volt, mint Angliának. H"gy áll most az arány? A szigetországnak kb. 41 millió lakosságával szemben az eg sz tC dkerrkségen mindössze 18 millió magyart unhatunk számon. MH kapott ezért az áldozatért » vagyar nemzet? Azt, hogy az el ifr pütt magyar nemzetet fe'sxaba titó Hahjbuzgok hazánkat fegyver el mez hódított területnek tekinetlét ls a magvar nemzetet etevomták. A 'émetségtél függő viszonyunk azét* sem szűnt meg, amit legjobban bi onvit a hitleri Németország visel <edése. Annál szembeszökőbb a különbsé? i mult és a jelen között. A dicső *éges Vörös Hadsereg az orszáx -agy részéből és a fővdrcsból kiverit r németeket, meg a nyt'as néme herenc bandát és ugyanakkor nrgyeiküen biztosította az CnáUó.függr W? derr okroHkus Magyarerszég fö 'djét. Viztcgá'juk m-g, hogy viselkr1ett ezzel szemben a mai halért Németország. Ez a hitleri Németország azzal tetézte be rabló prUtiká lát, hrgy a német népi terjeszkedé •ltjában álló Magyarországot rrrn ..Donon Gatt"-t le akarta nyelni Hitler előttem a mult év juiiusábar i magyar nemzet szuverenitásé ró "kicsinylőleg ryilafVozott. Hazánk?* német előtérnek tekintette amidőn Kijelentette, bogy Magyarország r .Középeurópai térségben" fekszik ihol 6 az ur, 6 az erővebb, a ve •etó és akkor voru! ki az országból tmlkor neki tetszik. Hála Istennek azóta más a hely •el. A magyar kormány már a mul* tv december hó 28-án megüzente a i 'borút a hitlerista Németországnak. Ez a badftxaoot éa a barc » gyfilölt német elnyomok ellm *xt jrltoli, hogy a magyar urmxet rgymr • nindeasorra szakit a német nafivtdlífgV és bogy ex a barc benifinket örökre xzétvólasxt tő<Sb. A fest előadottakból müyen következtetést kell levonnunk? Azt, hogy a magyar nemzet tanult a múltból és a jövőben más külpolitikai l-ányt fog követni. Kelet felé orientálódik. nuek nx nf külpolitikának •arkalaton alapköve, begy a Ifiegetlen. éné lé, dámok ra I- nx Magyaromig a hatalma* Szovjet na 6 barátságát ée axövetséfét fogja kereeaL Ugyan cank Igvekexnl log kerexkeleJncf kapcsolatokat teremteni a Szovjettel. Epp egy barátságot ée jé visxoevt kíván kötni az • nx -xea demokratikus érzelmű országokkal, eJvővorban az vmeriaai Eeyesfilt Államokkal »a a Brit Birodalommal. Ezenfelül öez nte egyfit'möWödézt óba jt abözvetlea Szomvxérifeivul Jngczzlú viával, Csehszlovákiával ás Romául ávuL A kormány hozzáfogott a Ícgyverszíccti feltételek végrehajtásához. Bejelentem, hogy sz Ideiglene? Nemzeri Kormány az Ideiglenes Nemzetgyűlés Alul 1944 évi december bc 22-én edolt felhatalmazás alapján * szocialista Szovjet Köz ársafág^k, az Egyesűit Brit Királyrág és az Északamerikai Egyesűit Államok kormányaival, utóbbiak ugy maguk, mim a Magyarországgal háborús viszony, ban átió nemzetek nevében, Moszkvában 1945 évi január hó 20 an a fegyverszüneti egyezményt megkötötte. Enől a február hó U-iki szegedi nagygyűlésen Dr. Balot-h István ninis terelnökségi államtitkár már hevzámolt. Ehhez a beszámolóhoz magam rézéről a Kormány nevében a kivetkezőket akarom hozzáfűzni. A Kernány a fegyverszüneti egyezményben vállalt kőtetezetteégeinek a vég»hajtását megkezdte. A német szö^eiséggel való szakités, valamint a émet hadüzenet és a honvédség felT'lkásán kivül, melvek mtr köíisnertek, egyéb, a fegyverazflneri egveznés^ben foglalt kötelezrnségeinek etjesiléaére rendeleteket bocsátott ki É* pedig: a) Jogilag kifejevésre juttatja, hogy i fegyverszüneti eg'ezméry 2. rontja rtetmében hatályon iivtil hehezi mindazon törvényeket, miriszteri rentekteket, úgyszintén tőrvénvhozásf s közfg:zgatesi intézked *eket, egv<zóval minden rendeletet, mehek 939 őta visszacsatolt területekre vonatkoznak. Ezt tő ünk az egész világ 'árja és e kérdésben a kormány állásfoglalása sürgős. b) Állampolgárságra és nemzetiségre való tekintet rélktti felsrabaHja mindazon személyeket. a» ik at evyesült nemzeiek lávái a kifejlett tevékenységük, vagy rokoni zenvük miatt, vagy faji származáruk rtb következtében őrizetben vannak. c) Minden olyan vagyontárgyat, mely állami, társadalmi szftvrtkezeek, vállalatok, üzemek, vagy egyei :>o!gárok tulajdonát képezte, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság altal rnegál apitott határidőben visszaad a •ízwjetueiónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának, ahonnvn azokat magyar csaftatok, hatóságok, vagy más zeraélyek elhurcoltak. Az erre vonatkozó kormányrendelet intézkedik beszolgáltatás, illetve a bejelentés módozatairól és a re ü eget ők meg* Tüntetését helyezi kilátásba; d) Egy má«ik kormányrendeleé i talyozza Németország, vagy polj rainak tulajdonát képező vagyon otását. e) A háborús főbPnösök és bflnő^ sök névsorát a kormány már ö-sz©« Hlltotta, hogy velük saemben a fegy^ verszflneti egyezmény fettételei szee nt járjon el 0 A kormány rendeletet bocsát kjj •nelyben felosztatja az össaes pro-, 'asiszta egyesületeket, szervezetek éf izondoskedik arról, hogy ezek t} -gvrs Sietek ne működhessenek tovább •kármilyen űrügy alatt és más tor* mában, sőt még sej ek alakjában M udjanak létrejönni. g) Továbbá rendetetilrg szaWM 'vozza a Szövetségesek eHenl, vagy1 demokrata ellenes fasiszta sajtótér? nékek, könyvek, szépirodalmi .művek összegyűjtését és meg sem mislését ugv magánosok, mint pedig a Kereskedők, könyvtárak és iskoláit ulajdonaban. h) A város és vármegyei köz igaz* vatas megalakulása folyamatban van, \z egyezmény 17. pontja szerint es sz országnak kötelességé a mugalom, valamint belrend biarositása c«ját>ol. 4 magyar közigazgatásnak, mini hatóságnak kell a betrendre, valamint a közbiztonságra ügyelni. Errt rz Ellen' rző bizottság nagy sulyf nelyez. Elvárja a magrar társadalomtól, hogy fegyelmezetten viselhetik, a rendet és a közbiztorwégof Vnntartja Az Ellenőrző Bizottság 'okozott figyelemmel kiséri a fejieuénjekd. Az orszüe helyzete Most vizsgáljuk meg az ország gazdasági helyzetét. A háború vérigszántott hazáikén és alaposai megtépázott mindnyájunkat. Sok ér-