Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-18 / 39. szám

1945. február 18. » e l. nt a g v a fi o r s z k G 19 Szegednek népe, nemzetem büszkesége, szegény elárult hazám oszlopai Mélyen megille­tődve hajlok meg előtted. Mikor Szegedhez közeledtem, sajnálni kezdém ho-y mellemhői kifogyott a hang; de midőn Szeged népét látom, ugy látom, hogy nincs mit sajnálnom, mert itt többre nincs szükség, mint hogy a lelkesedés előtt mélyen meghajoljak. Midőn én, az ország teljha­talmú biztosa, s a honvédelmi bizottmány egyik tagja, népfelkelést inté­zendő, utamban más helyekre bemen'em, azért mentem be, hogy lelkese­dést ébresszek; de Szegedre azért jötttem, hogy itt a lelkesedést szemlél­jem. És én mondhalallan örömmel szemlélem Szeged népében a lelkese­dést; mert veszedelem fenyegeti szegény elárult hazánkat, oly veszedelem, melyhez hasonlót évkönyveink nem mutatnak s melynek láttára némely kicsinyhitűek a fővárosban azt mondák, hogy a magvar nemzet napjai megszámilvák. De én azt mondám: ez nem igaz. Alkudozásba akartak ereszkedni Jellasiccsal, ama gaz árulóval, kit az ármány, pokoli céljainak kivitelére, arra, hogy csak nemrég visszanyert szabadságunkat s függet­lenségünket kezeinkből kicsikarja s a népet újra a szolgaság jármába hajtsa, eszközül szemelt ki. De én azt mondám, hogy mielőtt a nemzet annyi erővel s küzdelemmel kivívott szabadságából csak egy hajszálnyit is le­alkudnék, elmegyek és megtekintem a népet. És most, miután Szeged népét látom, látom szemeiben a lelkesedés szikráit, nem késem megírni a fővárosba, hogy Szeged népe az árulóvali minden alkudozás ellen ünne­pélyesen tiltakozik. Megirhatom-e ezt? (A nép: „Meg!") Igenis megírom, hogy miután Szegedet s népének ezreit a haza szerelmétől lelkesülve láttam, kőszirtté szilárdult keblemben a hit, hogy e haza, lépjen bár a pokollal szövetségre ellene az ármány, mentve lesz. Krisztus mennyei országát megalapítandó a földön, egynek választottai fcözül ezt mondá: e kőszálra építem egyházamat; és én hasonlóan mon­dom: hogy Szegedre s ennek lelkes népére épitem nemzetem szabadsá­gát és a pokol kapui erőt nem vesznek azon. Oly hatalmasnak hiszem én a népet, hogy ha felkel és összetart, a ropogva összerogyó ég bol­tozatait is képes fenntartani erős karjaival. Hazámfiai I Mondhatatianul fontos az óra, melyben hozzátok szólok; talán ebben az órában ütköznek vitiz seregeink az áruló csordáival. Ki tudja, mit hoz reánk ez óra? gyö­zelmet-e vagy veszteséget? De győzzünk bár vagy veszítsünk, én Szeged népére mindenesetre számolok. A népre mindenesetben szükségünk lesz: ha győzünk, hogy a győzelem gyümölcseit learassa; ha vesztünk, hogy a veszteséget győzelemmé változtassa. Tehát e fontos órában, e mondhatat­ianul fontos pillanatban kérdem: találkozik-e egy fia a hazának, találko­zik-e egy polgára e városnak, ki hazája szabadságáért vérét és életét feláldozni kész ne volna? (A nép egyhangúlag: „Nem\") Én es'-üszőm a mindenható istenre, ki védi az igazságot és a hit­szegő árulót megbünteti; eszküszüm, hogy hazánk szabadságából egy f ajszálnyit utolsó csepp véremig elraboltam! nem engedek; esküszöm, hogy hazánkat védeni fogom, mig karomat fölemelhetem. A magyarok istene- ugy segéljen és áldjon meg engemet! (A nép e szavakat hajadon fővel s fölemelt kehekkel lelkesülve mondotta el a szónok után) Hajdan, midőn a hazát veszély fenyegette, hős apáink véres kardot hordoztak körül a hazában s ennek láttára, mint a sasok repültek harc­mezőre a vitéz magyarok. Én látván a haza jelen veszedelmét, zászlót ragadtam kezembe, megesküdve, hogy addig nem nyugszom, szegény fe­jemet nyugalomra nem hajtom, mig az elárult haza fiait szabadságának megmentésére, annak árulói ellen zászlóm alá nem gyűjtöm. De most, miután Szeged népének lelkesedését látom, bizvást összehajtom e zászlót, e zászló nem enyém többé, én Szeged zászlója alá állok. Es én bizok a magyarok isten :ben, bizom Szeged népének lelkesedésében, hogy kevés idő múlva mentve lesz a hon; ha pedig a hadiszerencse kevésbé moso­lyogna fegyverünk! e, ha netalán a végrehajtó hatalom, az ármány által a fővárosból kiszorittalnék, azon esetre Szegedet oly pontnak tekintem, melyről a haza szabadságát, a nemzet függetlenségét megmenthetni erősen hiszem. Szegediek! Testvériség köt össze bennünket. Nincs nemes és nemtelen többé; egy hazának fiai, polgárai vagyunk mindnyájan. Tehát testvérileg összetartva ragadjunk fegyvert az árulók ellen, legyünk készek hazánk oltalmára. Testvérek! Ha ugy jöttem volna e városba, mint vala­mely rendkivüü ürömnek, boldogságnak hirnöke, igényelhettem volna talán tőletek koszorúkat; de miután avégre siettem körötökbe, hogy benneteket fegyverre, a haza megmentésére hívjalak fel, azon virágkoszorúkat, me­lyeket lelkes hölgyeitek utamban elhintettek, nem tekinthetem máskép, mint előjeléül azon győzelemnek, melyet a haza ellenségein nemsokára kivivandunk. Egész életem küzdés és szenvedés vala; de e pillanatban jutalmazva érzem magamat, — ám pihenni nem fogok, árva fejemet nyu­galomra nem hajtom, mig el nem mondhatom az írás ama szavait: Most bocsásd el, uram szolgádat, mert látták szemeim hazám szabadságát, bol­dogságát megmentve. Keblem tele érzéssel, még sok mondanivalom volna hozzátok, de az érzés elfojtja ajkamon a szót. Különben egy pár napig körötökben szándékozván maradni, még lesz alkalmam hozzátok bővebben szólani. De most nézzétek — soha nem sírtam — és most könnyezek". Kossuth Lajos mondta el ezt a beszédet kilencvenhét évvel ezelőtt a szegedi Szabadságtéren és húsz­ezer főnvi tömeg hallgatta minden mondatát határtalan lelkesedéssel, a fölindult lélek olyan feszültségével, hogy csak az eskü szavaiban talál­hatta méltó kifejezését a nagyszerű fellángolás, a nép mélységes hite a magyar szabadságban. Kilencvenhét évvel ezelőtt a nem­zet jogot büszkesége táplálta a lei-! kesedétL A nemzetőrség mögött a márciusi forradalom állt, a szabad­ságért már nehéz harcokat vívott a magyar nép és lehetett végül siker­telen a küzdelem, — de szabad lé­lek, szabad nép nézett szembe ak kor a veszélyekkel. A történelem kifogyhatatlan a vál­tozatokban, sem ismétli önmagát, de létünk alapjaira vonatkozó kérdései mindig egyforma súllyal ismétli meg. 1944 márciusában nem volt más a j kérdés, mint 1848-ban. De a tavalyi (ftárciustnemShónapos nagyszerűküz­delem követte, hanem hosszú, nyolc hónapos rabság, amely harc helyet' csüggedésbe taszitotta a magyar népet. A történelmi kérdésre azonban felelnünk kell. Ha közel egy évszá­zaddal ezelőtt magunkra maradva kilátástalan harcok elé nézve is a szabadságot választottuk, most, hogy a réakció szörnyű igája már össze­tört fölöttünk, amikor a szabadsáv­nak hatalmas védőbástyái vannak Európában s a mi harcunkat pw pillanatig sem hihetjük kilátástalan­nak, — most sem választhatunk máskép. Nem történelmi érdekesség ma Kossuth Lajos szegedi beszéde, ha­nem maga az életrekelt magvar tör­'énelem. Ma is mondhatatianul fon­os órában élünk, ma is azt feleljük a kérdésre: Nem találkozik egyetlen fia a hazának, egyetlen polgára a városnak, ki hazája szabadságáért vérét és életét föláldozni kész ne "o'na. A moszkvai Pravda cikkét közöljük. A cikk a Szovjetunió népeinek álláspontját ismerteti és utat mutat a magyar népnek. A németek és magyar laká­./aik kiűzése lehetővé tette, hogy a magyar nép hozzáfogjon a demokratikus Magyarország fel­építéséhez. 1848 és Kossuth La­jos óta ez volt a vágya minden magyarnak. A magyar nép most folytathatja és győzelemre vi­heti szabadságharcát Magyarország több mint há­rom évig résztvett a Szovjet­unió elleni bűnös háborúban, A magyar nép árulói, a magyar reakció képviselői, a magyar fasiszták az országot teljesen alárendelték a hódítók érdekei­nek. Ok az okai annak, hogy Magyarország elvesztette állami önállóságát és az ország terüle­téből harctér lett. A vörös had­sereg kiszabadította az országot a németek karmaiból és felsza­badította a magyarságot a fa­siszta járomból. Lehetőséget adott ezzel a magyar népnek, hogy maga intézze sorsát. A fegyverszüneti szerződés aláírása nagy történelmi ese­mény Magyarország számára. Lehetőséget ad a magyarságnak arra, hogy a németek ellen fordítsa fegyverét és tiszteletre méltó helyet biztosítson magá­nak a szabadságszerető népek között Az Igeiglenes Magyar Nem­zeti Kormány megtette az első lépéseket az ország demokra­tikus felépítésére. Hozzá fogott a hivatalok és a magyar közélet megtisztításához, a fasiszta sze­mélyek eltávolításához és fele­lőségre vonásához. Meg kell kezdjék működésüket a nép­bíróságok is, hogy ítéljenek a haza ellenségei, a nyilaskeresz­tes és hungarista banditák fe­lett. Az Ideiglenes Magyar Nem­zeti Kormány főfeladattá tette a földreform megvalósítását. Ez a legfontosabb kérdés Ma­gyarország jövő fejlődésének szempontjából. A földreform gyors keresztülvitele lehetővé teszi az egész ország gazdasági és kulturális fellendítését. A földreform gyökeresen ki fogja irtani a feudalizmus maradvá­nyait. A földreform végrehajtása azonban csak akkor hozza meg a várt eredményt, ha a föld­mives nép egész széles rétegéi figyelembe veszi és a végrehaj­tás gyors ütemben megtörténik. A régi, csődbejutott alapelve­ket teljesen hatályon kívül kell helyezni. Szakítani kell a múlt­tal és uj életet kell kezdeni. A három hatalom vezetőinek krimi nyilatkozata figyelembe veszi a segélynyújtás lehetőst geit a tengelyhatalmak volt eu­rópai vazallus országai számára is, a legfontosabb politikai éa gazdasági kérdések demokratW kus megoldásával kapcsolatban. Ez természetesen Magyarország­ra is vonatkozik. Ezt a nagy­lelki segitséget azonban ki It kell érdemelnie az országnak. Ez a magyar néptől függ. Moz­gósítania kell minden erejét at ország életének igazi és követ­kezetes demokratikus átalakítá­sára. Mozgósítani kell minden erejét, hogy részt vehessen é felszabadító háborúban. A Vörös Hadsereg hosszú harcok árán felszabadította Budapestet Ebben a városbau rendkiyül nehézséggel, sulyoe harcokkal kellett kiragadni min­den házat, minden városnegye­det az ellenség kezéből. Ez tei* mészetesen áldozatokat is köve­teit. A Vörös Hadsereg meghozlt ezeket az áldozatokat, mert kö­vetkezetesen teljesiti feladatát hogy felszabadilsaEurópa népen a német fasizmus és militarim mus jármából. A felszabadult Magyarország­nak minden erejét mozgósítani* kell, hogy a Németország elleu viselt háboru végső szakaszában méltó harcostársa lehessen a szabadságszerető népeknek. SZIKRA" KÖNYVKIADÓ SZEGED, KIGYÓ-UTCA 1. MEGJELENT: LENIN ÉLETE ÉS TEVÉKENYSÉGE FCZVE 8 PENGŐ KÖTVE 12 PENGŐ

Next

/
Thumbnails
Contents