Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-14 / 35. szám

DftLMIC; V ABORSZ4G 1945. február l«. A három hatalom haderői külön-külön tónál szállnak meg l</emrtoisiágban. Központi ei­ienörzö bizottságot állítanak fel rzrk főparancsnokaiból és a lzékhely Berlin lesz. Francia­országot felkérjük, hogy ameny­•yihen ugv kívánja, vállalja el »gv tön a megszállását és vegyen részt a bizottságban negyedik tagként. A francia zónát a szö­relséges hatalmak együttesen fogják megállapítani. A háború utáni béke­szervezetről t következőképpen nyilatkoz­nak : — Elhatároztuk, hogy szövet­ségeseinkkel együtt minél előbb általános nemzetközi szerveze­tet állítunk fel a béke és biz­tonságfenntartására. Szükséges, mind az erőszakos támadás megakadályozása, mind a há­ború politikai, gazdasági és szociális okainak eltávolítása érdekében ez a szervezet. A jelenlegi tanácskozáson si­került megoldani a szavazási nehézségeket is. 1945. április 25-re San-Franciskoba az Egye­iült Nemzetek konferenciát hív­nak össze a nemzetközi szerve­tet alkotmányának előkészíté­sére. Kina kormányát és az ideiglenes francia kormányt azounal tájékoztatják és fel­kérik, hogy a három hatalom­mal együtt azonnal küldje ki a meghívókat. A ielszabadított Európával külön deklarációban foglalkoz­nak : — Az európai rend megterem­tését és a nemzetek gazdasági életének újjáépítését olyan mó­don kell megvalósítani, hogy a felszabadított népek elpusztít­sák a nácizmus és fasizmus utolsó nyomait is és saját óha­juknak megfelelően teremthes­sék meg demokratikus intézmé­nyeikel A három hatalom tehát mindenütt együttesen segíteni fogja minden felszabadított ál­lani, vagy csatlósállam népét a szükséges lépések megtételében. Ezek a következők: a béke hely­reállítása, az inség enyhítése, ideiglenes kormányhalóságok felállítása, amely széles körön reprezentálja az ország minden demokratikus rétegét és kötelezi magát, hogy majd felelős nép­kormányt létesít, végül pedig ahol szükség van rá, a válasz­tások megtartásának elősegítése. — A három hatalom azt re­méli — mondja a nyilatkozat - -. hogy Franciaország ideigle­® ;s kormánya csatlakozhat hoz­i Íjuk az eljarásban. E deklará­t óban megerősítjük hitünket r Atlanti Bulla alapelveiben. El­t» kéltük, hogy a békeszerető nemzetekkel karöltve törvényes világrendet építünk a béke, biz­tonság, szabadság és az egész emberiség általános jólétének szolgálatára. Ezután a nyilatkozat Lengyelországgal foglalkozik. Erre vonatkozóan • kővetkező egyezmény jött lét­re: Uj lengyel egységkormány alakul Lengyelországban, ame­lyvt a három hatalom elismer F célból a most működő ideig­lenes kormányt szélesebb de­mokratikus alapon újjáalakít­ják. LeuavelorizáQi és kül/áldi demokrata lengyel vezetők be­vonásával Ennek végreha lásá­ra Molotov szovjet külügymi­niszterrel, az Egyesült Államok és Nagybritannia moszkvai nagyköveleivel egy bizoltság fog működni. Az első értekezletet Moszkvában tartják meg. Az uj lengyel kormány kötelezi ma­gát, hogv amint lehetséges, meg­ejti a választásokat az általános választójog és a tilkos szavazás alap án. Minden demokratikus náciellenes pártnak joga van résztvenni a választásokban. A lengyel határokra vonatkozóan a kővetkező megegyezésre ju­tottak Lengyelország keleti ha­lára a Curson-vonalat követi. Lengyelország északon és nyu­gaton jelentékeny területgyara­podásban részesül. A nyugati lengyel határ végleges megvo­nása a békekonferencia felada­ta lesz. A jugoszláv helyzetre vonatkozóan a hármas konfe­rencia azt ajánlja, hogy Ti/ó tábornagy és dr. Szabasics azon­nal léptessék hatályba egyezmé­nyüket Midőn az ui jugoszláv kormány megalakul, legye a következő intézkedéseket: 1. Szélesítse ki a nemzeli fel­szabadító mozyalom antifasiszta testületeit a jugoszláv parlament ama tagjainak bevonásává akik nem kompromittálták ma­gukat az ellenséggel váló együtt­működéssel. Igy mintegy ideig­lenes parlamentként működne 2. A nemzetgyűlés által hozott törvények végső beiktatása al­kotmányoző nemzetgyűlés fel­adata legyen. A konferencián áttekintettek más balkáni kérdéseket is. A konferencián részt vett a három ország külügyminisztere, vezérkari főnöke, több más mi­nisztere és magasrangu képvi­selője. Moszkvai tudósítások arról számolnak be, hogy mintegv 603 szövetséges szakértő veit részt az értekezleten. Az érte­kezlet január 4-én kezdődött. Boroszlói körülzárták az oroszok Összeomlott a németek oderai vonata A orosz arcvonal főeseménye továbbra is a Koniev sereg ha­talmas előretörése Felsősziléziá­ban. Ez a sereg, miután Zsukov középoderai offenziváia magára szívta a németek fő védelmi erejét, nagyszerű lendülettel támadva, egyszerűen elsöpörte a németek egész felsősziléziai védelmi rendszerét. Ennek a pompás hadműveletnek nem csak abban van a jelentősége, hogy. nagy városokat és igen fontos támaszpontokat foglalt el, hanem elsősorban abban, hogy az oroszok ezzel a gyors átkeld mozdulattal az Oderát megfosztották minden stratégiai értékétől. De ezzel együtt meg­fosztották egyben a németeket most már attól az utolsó illúzió­juktól is, hogy még van egy természetes védővonaluk, a melyre támaszkodva talán még megkísérelhetik szétzilált had­erejük átcsoportosítását és uj védelembe állítását. Zsukov Küstrin és Frankfurt között lépte át ezt a végső természeti védővonalat, Koniev pedig Bo­roszló fölött. Ezek a hadmoz­dulatok most egyszerre három német metropolist hoztak köz­vetlen veszélybe, a csaknem öt­milliós Berlint, a 790 ezer la­kosú Drezdát és a 600 ezres Boroszlót. Nyilvánvaló, hogy a három nagy városnak elvesztése alap­jában rendilené meg a már egyébként is erősen megingott német ellenállási készséget. A Berlin Boroszló közti vasút és autóutak vonala már át is van vágva, de maga Boroszló egyéb­bént már csaknem teljesen kö­rül vau zárva, igy tehát ez a nagy német város már is el­veszelnek tekinthető. A tegnap már jelentett Liegnitz elfogla­lása egyébként olyan rendki vüli fontosságú kulcsáilás bir­tokába juttatta az oroszokat, ahonnan egyaránt támadást in­tézhetnek Berlin vagy Drezda irányában. Ez azt jelenti, hogy ezekután a náciknak már nem csak Zsukov elönyomulásától kell Berlint féltenie, hanem Ko­niev seregétől is legalább any­nyira Nem kétséges ezekután még inkább fejvesztetten kap­kodová vá'ik. Az első háborús években any­nyiszor méltányolt és még el­lenfelei által is elismert német vezetés most egymásután igy követi el a legszembeszökőbb hibákat. Ezen azonban nincs mit csodálkozni, ha tudjuk azt, hogy Hitler az oderai német erők parancsnokságával egy egé­szen fiatal vezérkari tisztet, Réhiner tábornokot bizta meg — amint a svéd sajtó jelenti — és most ez a tapasztalatlan ifjú generális áll szemben olyan zse­niális nagy stratégákkal, mint Zsukov és Koniev. Ezalatt pe­dig a régi nagy német táborno­kok, akik a háború kezdetén tagadhatatlanul sok sikerre tud­ták vezetni a német seregeket tétlenül szemlélik most. miként' náci rendszert vezeti a német haderőt a biztos pusztulásba néhány ifjú éj ke­vésbé felkészült ismeretlen had­vezér. Ennek a magvaráruta pe­dig igen egyszerű. Hitler ugyanis „zsenialis" és „ösztönös" hadve­zéri intuícióival állandó ellen­zékre talált a ko noly'és tapasz­talt német tábornokokban, akik — amint azt a fogságba került német vezérkari lisztek most el­mond ák — mindig kifogásolták a Fülirer túlságos dilettáns stra­tégiai elgondolásait és nem vol­tak hajlandók azokat a való­ságba is átültetni. Hitler ezen kivül politikailag sem tartotta már ezeket a régi embereket megbízhatóknak, aho­gyan a birodalom és a Führer csillaga hanyatlani kezdett, egy­re kevésbbé merte a haderő tényleges katonai vezetéséi ezeknek a régi generálisoknak a kezébe adni, A legutóbbi iu« liusi merénylet is a legnagyo »b óvatosságra intette ebben a te­kintetben. Mindezek az okok arra kényszeritették tehát, hogy ilyen egészen ismeretlen, de szándékainak maradéktalanul behódoló hadvezérekkel kísér­letezzék. Igy bosszulja meg ma­gát most az a balkezes rend­szer, amely a hadi vezetésben is elsősorban a politikai elgon­dolásainak akart minden áron érvényt szerezni. A nyugati arcvonalon tovább­ra is teljes sikerrel halad a szövetségesek nagy támadása. A brit és kanadai csapatok már jelentősen benyomultak Német­ország területére és a reichswal­di erdőséget teljesen megtisztí­tották a német csapatok­tól. Pedig ez a nagy támadás londoni jelentések '«e©«nt még mindig csak a bevezetője an­nak a még hatalmasabb kato­nai akciónak, amely majd csak ezután fogja megrohanni a nácik nyugati védővonalait. Nem nehéz megjósolni, hogy ez a kegyelemdöfés végleg meg fogja ingatni a német ellenál­lást és egyszerre roppantja ösz­sze a keleti front végzetes orosz csapásai után most már nyu­gatról is az utolsó heteit élő Százhatvan kilométer széles honion nyomulnak Drezda felé az oroszok Moszkva, február 13. A TASS­iroda jelenti: A szovjetcsapatok által február ll-én elfoglalt Deutschkrone városánál az el­lenséges helyőrség megsemmisí­tése során 2 ezer német katona és tiszt esett el. 36 ezer német páncélkocsit tettek tönkre, il­letve rongáltak meg az oroszok és nagy hadizsákmányra tettek szert, azonkívül 600 foglyot ej­tettek. Az első lengyel hadsereg csa­patai harcok közepette 15 kilo­métert törtek előre. Az első ukrajnai arcvonal csapatai Boroszlótól északnyu­gatra támadásba lendüllek. Élő­retolt szovjet csapatok Steinau­tól északra és délre hidászkülö­nitmények segítségével átkeltek az Oderán és biztosilották a fő­erőknek az Oderán való átke­lését. Az Odera nyugati partján levő Stenau városát bekerítet­ték. Több mint 3000 német ka­tona és tiszt holtteste maradt a város utcáin. Gyalogosaink, tankistáink és tüzéreink, mintán hidfőállást létesítettek, áttörték az ellenség mélyen lépcsőzött hídfőállásait és előrenyomultak. Nagy páncélos és gyalogsági erőket vetettek a németek harcba, de a szovjetcsapatok előnyomulását nem tudták fel­tartóztatni. Liegnitz nagy iparvárost az oroszok heves harcok után fog­lalták el. A gyors iramban elő­renyomult szovjet tankisták északról törtek be a városba. Ugyanakkor a gyalogsági köte­lékek dél felől támadtak. Egész nap tartottak a heves utcai harcok. Liegnitz elfoglalása után a szovjet csapatok 169 ki­lométeres fronton nyomulnak előre Drezda irányában. Egy nap alatt 60 német pán­célkocsit, 79 páncélos gépko­csit és 120 ágyút semmisítettek meg az oroszok ezen a szaka­szon, ezenkívül 37 német repü­lőgépet, sok fegyverzetet, lőszcr­és hadianyag raktárakat zsák­mányoltak és 2000 foglyot ej­tettek

Next

/
Thumbnails
Contents