Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-11 / 33. szám

1945. február 11. DELMAlii'AROKSZAG A tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez ^ minden községben termeSési és munkatervet keli készíteni A iöldm'welésügyi miniszter hörrendelete A földmüvelésügyi miniszter a kővetkező körrendeletet intézte a vármegyék alispánjaihoz, a kerületi " mezőgazdasági kamarákhoz, a vármegyei és járási gazdasági felügyelőkhöz és a községi elöljáróságokhoz: A németek és nyilas bérenceik által rombadöntöít ország gazdasági újjáépítésében, a háború által feldúlt és szétzilált mezőgazdaság talpraállitásában és a lakosság élelmezésében döntő szerepe van a tavaszi mezőgazdasági munkák minél siketesebb elvégzésének. Ugy a földmives lakosság egyéni gazdasági érdekei, mint a nemzeti érdekek parancsolóan követelik, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkákra a községek lakossága ugy a gazdák, mint a mezőgazdasági munkások, már most jó eleve ugy felkészüljenek, hogy "a tavasszal a határban egyetlen talpalatnyi termőföld se maradjon megmüveletlenül. A siker záloga, a legmesszebbmenő erőki fejtéssel minden rendelkezésre álló gazdasi|i erőforrás legteljesebb és tervszerű kihasználása Ennek biztosítása érdekében elrendelem, hogy minden község elöljárósága, a gazdasági elöljárók, a mezőgazdasági bizottságok, valamint a gazdák és munkások képviselőinek bevonásával, a járási (vármegyei) gazdasági felügyelők irányítása mellett, haladéktalanul fogjötníozrá termelési- és munkaterv kidolgozásához, a tavaszi mezőgazdasági munkák hiánytalan elvégzésére. A termelési- és munkaterv kidolgozásánál a következő szempontokra tartom szükségesnek felhívni a figyelmet: 1. A fent emiitett szerveknek haladéktalanul, anélkül, hogy felsőbb utasításra várnának, ami a mai közlekedési viszonyok mellett csak késleltetné a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészületeit, kezükbe kell venni a kezdeményezést, termelési bizottságot kell alakítani, metynek sürgősen ki ke'l dolgozni a termelésiés munkatervet. 2. A tervet a helyi viszonyok alapján, a megművelésre váró földterület, a rendelkezésre álló erőforrások, — Igaerő, gépek vetőkészletek és kézi munkaerő lehető legpontosabb számbavételével kell elkészíteni, 3. A terv elkészítésénél abból kell kiindulni, hogy a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzését csakis a helyben rendelkezésre álló még megmaradt erőforrásoknak, — vetőmag készleteknek, továbbá az emberi, állati és gépi munkaerőnek a teljesítőképesség határáig való fokozásésával lehet biztosítani. 4. A termelési terv összeállításánál számba kell venni a határban megművelésre váró földeket és mihőség szerint osztályozni kell azzal a céllal, hogy elsősorban azokon a földeken kell a munkát megkezdeni, amelyek a legjobb termést ígérik. 5» A rendkívüli nehéz viszonyokra, de főképen a lecsökkent jószágállományra való tekintettel, a rendelke zésre álló igaerőt, a kölcsönös se gitség elve alapján ugy kell beosztani ét felhasználni, hogy azoknak a földjei is megtnüvehessenek, akik táját erejükből nem tudják elvégezni a tavaszi szántást-vetést. A kölcsön igáért a helyi viszonyoknak megfelelően méltányos díjazás állapitható' meg, de ugy, hogy az későbbi időpontban, a termés betakarításakor is megfizethető legyen. Az igakölcsönzésnél tekintettel kell lenni arra, hogy elősorban az igaerő tulajdonosának a földje művelendő meg. Ha az igaerőtulajdonos az igaerőkölcsönzést megtagadná, a termelési bizottság a szükséges igaerőt kirendeli akijelölt munkák elvégzésére. 6. Az 5. pontban kifejteit irányelvek vonatkoznak a helyben rendelkezésre álló mezőgazdasági felszerelésekre, kocsikra, szerszámokra és gépekre (traktorok, stb.) is. 7. Számba kell venni a különböző termények, takarmányfélék, olajos- és rostnövények terén a rendelkezésre álló vetőmagkészleteket és gondoskodni kell megfelelő elosztásukról, a lehetőséghez képest tekintetbe véve a gazdák kívánságait, hogy mit óhajtanak termelni. Azokat a gazdákat, akik fölös vetőmagmennyiséggel rendelkeznek, fel kell szólítani, hogy vetőmagkészleteiket a hiányt szenvedők számára kölcsönképpen, természetbeni visszaszolgáltatás, vagy a helyi viszonyok alapján megállapított méltányos árak mellett és utólagos fizetés lehetőségének kikötésével ajánlják fel. Amennyiben ez nem történne meg, a termelési bizottág hasonló feltételek mellett, a szüksé ges vetőmagmennyiséget kényszerítő rendszabályok alkalmazásával is igénybeveheti. 8. Amennyiben valamely községben, akár vetőmagban, akár emberi-, állati-, vagy gépi munkaerőben a saját termőterület megműveléséhez szükséges mennyiségen felül felesleg mutatkoznék, a termelési bizottság tartozik ezt haladéktalanul a járási főszolgabirónak, illetőleg a mellette működő járási termelési bizottságnak jelenteni. Ugyanígy tartoznak eljárni azok a községi termelési bizottságok is, ahol a tavaszi mező gazdasági munkák elvégzéséhez szükséges vetőmagban, felszerelésben, munka- és igaerőben hiány mutatkozik, hogy a másutt feleslegben lévő etőforrásokat megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében, kellő időben, rendelkezésükre bocsáthassák. 9. Nagy suly helyezendő a tavaszi munkák kézierő szükségletének biztosítására. A mezőgazdasági munkák elvégzésére az elöljáróság a nem foglalkoztatott munkaképes lakosság közül bárkit kirendelhet a helyi viszonyoknak és szokásoknak megfelelően természetbeni, vagy pénzoeni térítés ellenében, avagy kölcsönössági alapon, a munkák elvégzésének biztosítása érdekében, ha ennek szükségessége fennáll, más rendszabályok (szomszédos, vagy távolabbi községekbe, avagy elhagyott uradalmi és tanyai birtokokra való vezénylés) is foganatosítható. 10. Az állati és gépi munkaerőben fennálló hiányra való tekintettel, a termelési bizottság figyelemmel tartozik lenni arra, hogy mindama gazdasági munkálatok, melyek kézierővel is elvégezhetők, még annak a gazdálkodónak a földjén is kézzel végeztessenek, akinek egyébként állati, illetve gépi muukaerő fölös mértékben áll rendelkezésre. Az ilymódon felszabaduló gépi és igaerő máshol hasznosítható. 11. Amennyiben a gazdasági mun kálatok elvégzésének biztosítása ug. kívánja, az elöljáróság (polágrmester) esetenként a vasárnapi munkaszíine ;et is felfüggesztheti. 12. A tavasszal megművelésre váró vetésterületet terményszerinti megoszlásnál a rendelkezésre álló vetőmagkészleten kívül a következőkre kell tekintettel lenni: a) Már most nyilvánvaló, hogy a tavaszi búzavetőmagból olyan elenyésző mennyiség áll rendelkezésre, hogy az elmaradt őszi buzavetésekei csak kis hányadában pótolja. A tervben tehát eleve gondoskodni kell arról, hogy az elmaradt buzavetéseket más termény — árpa, tengeri, burgonya, borsó stb, — termelésével pótolják. b) A sertésállomány nagyarányú csökkenése következtében számolni kell azzal, hogy a lakosság zsirszük ségletének fedezésében hiány fog mutatkozni. Fel kell tehát hivni a gazdákat arra, hogy tartsák fenn.de ha lehetséges, még növeljék is az olajos magvakkal, elsősorban a napraforgóval bevetett területet. c) Tekintettel a lakosságnak textilárukkal való ellátása terén fennálló rendkívül nagy nehézségekre, valamint a kender- és lenfeldolgoző üzemek nyersanyag hiányára, a termelési bizottságoknak szorgalmazniok kell a rostnövények (kender, len) fokozottabb termelését ott, ahol annak előfeltételei megvannak. d) Azokban a községekben, ahol nagy igaerő, gép és üzemanyag hiány mellett megfelelő számú emberi munkaerő áll rendelkezésre, a szántást igénylő növények termesztése helyett olyan termények fokozottabb termelését kell tervbevenni, mint pl. a burgonya. amelynél a talajelőkészitést megfelelő kézi munkaerő mozgósitasa utján ásással, illetőleg kapálással is el lehet végezni. 13. Minden községben, a termelési bizottság a rendelkezésre álló emberi, gépi és igaerő legcélszerűbb és leggazdaságosabb kihasználása érdekében, az elvégzendő munkák sorrendjére, u. n. termelési-naptárt állit össze, hogy az erők szétne forgácsolódjanak, hanem minden munkáskezet, gépet és igát, mindig a soronlévő feladat elvégzésére összpontosíthasson. Erre annál nagyobb szükség van, mert a rendelkezésre álló csekély erőkkel a különböző mezőgazdasági munkák egyidőben való elvégzése lehetetlen. 14. A termelési bizottságoknak oda kell hatniok, hogy a különböző ipari növények termelésére állandóan berendezett gazdaságok (dohány, hagyma, cukorrépa, rizs, szőlő és egyéb kertgazdaságok, valamint gyümölcsök) a lehetőséghez képest tovább folytathassák termelésüket. 15. Az elhagyott tanyai és uradalmi birtokok vezetésére a községi termelési bizottság haladéktalanul gondnokot rendel ki, akik vezetik a gazdaság ügyeit és a termelési bizottsággal szemben minden ténykedésükért felelősséggel tartoznak. 10. A termelési bizottságok feladata gondoskodni arról is, hogy a község határában lévő gazdátlanul hagyott tanyabirtokok és uradalmak művelésre alkalmas területei is megmíiveltessenek. A kirendelt gondnokok segítségével oda kell hatni, hogy a birtokon lévő mezőgazdasági munkások (cselédek) helyükön maradjanak és folytassák termelő munkájukat. Az elhagyott birtokterületből elsősorban a rajta élő cselédség igényelhet haszonbérbe annyi földet amennyit a rendelkezésre álló erő. források felhasználásával meg tud nüvelni. Az uradalmak müvelésre alkalmas területének ama részét, amelyet a gazdaságban foglalkoztatott cselédség nem képes megművelni, az arra vállalkozóknak kishaszonbérletek formájában kell müvelésre kiadni, akik az eredményesebb munki erdekében társulhatnak és kishaszonbérlő szövetkezetbe tömörülhetnek. A haszonbérlés rövid lejáratú és mindössze a termés betakarításáig tart, 17. A haszonbérletet, tekintettel a gazdasági nehézségekre és a hiányol felszerelés következtében előrelátható alacsony terméshozamra, olyan mél-j tányos összegben (a termésmennyi^ ség bizonyos százalékában) kell meg«< állapítani, hogy ne legyen akadálya* ellenkezőleg serkentője legyen a ha< szonbérlés utján való földmivelésneki 18. Ugyanezen szempontok iránya dók azokon a sváb és volksbundist oirtokokon is, amelyeken a tavasz mezőgazdasági munkák elvégzéa nincs biztosítva. 19. Sem a gazdátlanul hagyott sem a sváb-voiksbundista birtokokon való haszonbérlés semmi vonatkot zásban sem érinti az előkészületbet ievő földreformot ée igény támasw tására nem jogosib 20. A termelési bizottságoknak att öól az elvből kell kiindulni, hogy I termelés kötelező. Aki tehát földj| akár hanyagságból, akár rosszinda latból meg nem műveli, annak a bhj tokát közmunka igénybevételével ka megmüveltetni. Ebben az esetben { termés a község (város) közéleimé zési alapja javára fordítandó. 21. Azok a mezőgazdasági mai kások (cselédek) és kisparasztok, ai a tavaszi mezőgazdasági rn unkák í rán becsületes munkájukkal* tanuie adták gazdasági képzeit sémiiknek t szorgalmuknak,az előkészületben I földreform során előnyben részese nek. 22. Jelen rendelet végrehajtásába és a fenti pontokban összefoglalt tel melési irányelvek gyakorlati megvi lósitásában a Mezőgazdasági Kami ráknak é« szerveiknek, a munki szervezése és ellenőrzése terén ped a Nemzeti Bizottságoknak fonfa szerepel kell vállalniok. Az idei tea més biztosítására irányuló erőfesz! lésekbe nekik is minden erejükké minél hathatósabban bele keli kap csolódniok. 23. Jelen rendelet és a bennfoo irányelvek gyakorlati megvalósító ért a felelősség a törvényhatóság i zetőjére (alispán, polgármester) há 24. Kötelezem a törvényhatósás vezetőit, hogy a tavaszi mezőgazd sági munkák előkészületeiről és mene léről 10 naponként hozzám kimeríti jeientést tegyenek. Egyben utasítom, hogy ezen reé deletemet a legrövidebb idő alatt ( legszélesebb körben hozzák törvényi hatóságuk területén a lakosság tál domására, Debrecen, 1945 január 23. W Nagy Imre s. k. A földművelésügyi míniszfét Megnyílt müstoppolő Tisza Lajos-k6rut 13 si. fsz, t Szakadt, molyrígott, kiéget ruhák és öltönyök lAH>atat!«» beszövése. Szabók részére szivarzsebek, gomb lyukak gyors és lelkitsmere tes beszövése.