Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-02 / 26. szám

Ii IL évfolyam szám. Szeged, 1945. február 2, péntek Eqves szám ára 39 fillér A Magyar N s m e e ti Fdggetieaiégi Front Lapja Szerkesztőbizottság: B&logh István dr. Erdei Ferenc Révai József Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magvar Kommunista Piri \ .,:- :. - - " a Vakvágányra? Ez az ország, ez a nép, amely nek hitványabb árulói sohasem voltak, mint történelmének ebben a sötét korszakában, tul minden katasztrófán, megaláztatáson, tul a halálos kábulaton is — élni akar. Be akarja tölteni továbbra is történelmi hivatásai, amely ázsiai bölcsőjéoől löbb, mint egy évezrede, útnak indilolta nyugat felé, hogy ilt századokon át harcosa legyen a szabadságnak, a függetlenségnek és az emberiességnek. A súlyos láz, amelynek kórokozója a szervezetébe erőszakolt idegen méreg volt, elmúlt. A betegséget legyürle az életerő. A lábadozó beteg még érzi a gyöngeségét és tudja: ügyelnie kell, hogy elkerülje az "ujabb ferlőzés minden veszedelmét, mert különben visszaesik és akkor soha többé talpra nem állhat. Minden oka meglehet az aggodalomra. A mérgező bacillusok itt kavarognak körülötte, lesik az alkalmat, "hogy megindítsák ellene az ujabb rohamot. Itt ólálkodnak ezek az alattomos kórokozók körülöttünk, lépten-nyomon észlelhetjük jelenlétüket, ha nem fertőtlenítjük idejében és a legradikálisabb szerekkel a levegőnket, — talán az egyetlent, amit még nem raboltak el tőlünk — könyörlelenül elpusztulunk. A magyar nép életmozdonya indulásra készen áll. De a váltok körül fasiszta banditák ólálkodnak. a germán nácizmus mindenre elszánt bérencei, hogy hamis váltóállítással ismét vak vágányra tereljék az induló vonatot. Holtvágányra, amely a biztos pusztulásba vezetné. A módszer nem uj. Kipróbálták és sikerrel alkalmazták már izamtalanszor. Üres jelszavakkal akarják elterelni a föleszmélt nemzet figyelműt a maga életproblémáiról" Hazug problémák röppentyűit eregetik a lassan világosodó ég felé, kivetik ravasz horgaikat a tervszerűen fölzavart vizekbe és ráaggatják álnok csalétküket, közte a zsidókérdést. Titkos suttogó antiszemita propaganda kezdődött ismét. Gondolják: a régi recept most is beválik, a halálos méreggel átitatott csalétek horogra csábítja ujból a magyar népet. Hát nézzünk szembe a „zsidóKérAís" kérdésével, Huszonöt év óta mérgezi vele tervszerűen a reakc:/> és a fasiszta progaganda a magyar életet, amely eljutott miatla egészen a halál küszöbé in. Ujabb hatalmas áttörés Brandenburgban Az oroszok 130 kilométerre Berlin előtt A nagy orosz offenziva most a huszadik napja tart. Ezen idő alatt a Vörös Hadsereg megsemmisítő csapásokat mért ellenfelére és három különböző ponton lépte át Németország határát, vagy amint a Pravda irja, „három nagy résen át nyomult be a fasiszta fenevad barlangjába" Keletporoszország keleti és déli részén, BrandenburgPomeránia területén és Sziléziában. Minden támadási oldalon már mélyen bentjárnak az orosz csapatok német földön és igy most már a németek nem nagyon merik alkalmazni velük szemben eddigi visszavonulási taktikájuk leghatásosabb védekezési eljárását, a „felperzselt föld" módszerét. Igaz, hogy erre az eljárásra a gyors orosz rajtaütő támadások nem is adtak sok alkalmat, hiszen egyre több tudósítás számol be arról, bogy a legnagyobb városok teljes sértetlenségben jutottak az oroszok kezére. Gleiwitz és Hindenburg például a bravúros megrohamozás után teljesen ép állapotban került a szovjet csapatok birtokába, az üzemek annyira sértetlenek maradtak, bogy a nagy hadigyárak és közüzemek máris az orosz hadsereg szükséglete számára termelnek tovább. A villanyáramszolgáltatás egy pillanatig sem szünetelt és a telefonközpontok is zavartalanul tovább működnek. Az állomásokon még ott álltak a füstölgő lokomotivok a megrakott szerelvények élén. Az élet teljesen normális mederben folyik tovább mindenütt, a különbség csak az, hogy az óriási üzemek most már a Vörös Hadsereg részére dolgoznak és ezzel hatalmas utat és sok időt takarítanak meg az orosz utánpótlás részére. A legújabb jelentések szerint ujabb támadás zudul most a német védelemre Brandenburgban, ahol Zsukov csapatai 80 kilométer szélességű arcvonalon csaknem 40 kilométer mélységben ujabb áttöréssel szaggatták szét az egyébként is megrozzant német védelmet és elfoglalták Landsberg városát, amely Brandenburg egyik mezőgazdasági ipari központja és már veszedelmesen közel fes« szik az oderai Frankfurthoz, dn ugyancsak közel van Stettinhet is. Ez az ériékes város elfoglalást után az oroszok már 13J kilométerre kőzelitették meg Berlint, amit most m'ir ebben a tempóban akár egy hét alatt el is érhetnek, tekintve különösen azt, hogy a sorozatos áttörések után nyilvánvalóan könnyebb az összekuszált védelem közt a> előretörés. De ujabb Jelentős sikereket jelentenek Kelet-Poroszországból is, ahol Marienwerder ét egy sor más kisebb-nagyobb város jutott az oroszok kezére. Nagy figyelmet érdemel az a hadmozdulat is, amelyet I)anzig délről való megkerülésével hajtottak végre Rokosovszki csapatai, egyre nagyobb vidékeket fenyegetvén ezáltal a teljes elvágás veszélyével. A németek, akiket az utóbbi két év hadiszerencséje nem túlságosan kényeztetett el, most aztán csőstül kapják a folyton súlyosabbá váló harctéri híreket. Most már nincs sehol semmi vigasztaló körülméDV. csupa A Földet követelnek a nincstelen zsellérek milliói és követelésük elől már kitérni nem lebet? A zsidó birtokok elkonfiskálásával még megmenthetők a feudális tiz—százezer holdak! A javak igazságosabb és méltányosabb megosztását követelik az éhező munkanélküli tömegek? EL kell venni a zsidóktól a gyárakat, vállalatokat, üzleteket, ki kell hajigálni állásaikból és imc: megmenekült a kapitalista nagytőke is, a maga sápjából nem kell leadnia semmit sem. Hogy nem jut igy minden nincstelen zsellérnek föld. hogy az elkobzott zsidó birtokok javát vitézi főlörzskapitányok és egyéb közéleti kiválóságok kapták; bogy nem jut vezérigazgatói állás, üzlet, gyár, részvénypaket, bérpalota minden elégedetlennek és akinek jut, az történetesen az államtitkár ur sógorának unokaöccse ? Mellékes! Akiknek jut, azok majd rendíthetetlen bérencei lesznek a „rezsimnek" cs fákentartják azokat, akiknek jutott. A „zsidókérdésének ez volt az anyagi és az erkölcsi tartalma a belnolilikában. A külpolitikában pedig az, hogy halálos szakadékba ráncigálhassák vele az élettérré degradált országot, hogy eltakarják vele, a nemléíezővel a véres valóságként létező — németkérdést. Zsidókérdés nincs sem pozitív — és ezt is tudomásul kell végre vennünk — negatív vonatkozásban sem. Régi a megállapítás, hogy „az antiszemitizmus a buták szociálizmusa", viszont igaz az is, hogy a filoszemitizmus meg a buták humanizmusa. Ne tévesszen meg senkit a suttogó propaganda, amely azt adja szájról szájra, hogy néhány volt munkaszolgálatos. aki Szegeden várja az otlhouába vezető ut megnyitását, a várakozás idejét valutázásra, üzérkedésre használja fel. Az igazi demokrácia ezeket éppen ugy parazitáknak minősiti, mint a többieket, akik nem viselték a sárga csillagot, de hasonlóképpen kívánják kihasználni a nemzetre szakadt nyo• moruságot. Paraziták ezek, linllarablók, származásukra való tekintet nélkül valamennyien, és eszerint is kell elbánni velük. De az is igaz, bogy az ilyen parazitáskodásra jogchnet semmi sem adhat senkinek. A pillanatnyi inség éppen ugy nem. mint az évekig teljesíteti munkaszolgálat, vagy a hónapokig viselt sárga folt. A demokrata társadalom nem ismer zsidót, dc nem ismer árját sem. Csak embert ismer és egyéni értékét aszerint állapitja meg, hogy milyen mértékben teljesiti a közösséggel szemben fennálló kötelességét. Azok tehát, akik ismét antiszemita jelszavakkal akarják megmérgezni a magyar életet, u abb ncmzetgyilkosságra,ujabb hazaárulásra szövetkeztek. Fölbérelt banditái a fasizmusnak, alattomos kórokozók, akik gyilkos v mérgükkel végérvényesen el akarják pusztítani a lábadozó magyar életet. Hamis váltókezelők, akik a rettenetes karambol után vakvágányra szeretnék ismét irányítani a magyarság indulásra készülő élet mozdonyát. Ha cini akar ez a csúful elárult cs aljas módon kifosztot nép, nein ismerhet, nem gyakorolhat sein kíméletet, sem könyörületet irántuk. ím)