Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-06 / 28. szám

OELMAIÍYARORSZIG íyiD. reöruar o. pek támadták meg, amelyeknek vezetője Csekmek László „inagvar" repülőszázados volt. Félórával — lessék csak idefigyelni, mert ez történelem — félórával a repülőtámadás előtt a budapesti német követ ullimátumszcrüleg követelte. Oroszország megtámadását. Következeit a bombázás. A bombázás után minisztertanács volt, amelyen csak négy miniszter vett részt és állítólag ezen határozták el a hadüzenetet, Azért mondom, kogy állítólag, mert a minisztertanács jegyzökönyve elveszett {Majd elő keressük I). Este Bárdossy már közölte Wecktmeister német kill ügyi tanácsossal, hogy Magyarország belépett a háborúba. Éjjel 11 órakor a külügyi bizottság ülést tartott, amely tudotnásnlveüe a kormány ezen lépését. Harmincnyolc tagja közül a külügyi bizottságnak, de csak tizenhármán vettek részt >z ülésen, akik erre külön tele Tonmeghivást kaptak. — Nem fűzök megjegyzést a lelkiismeretlenségnck és hazár dériának ehhez a példátlan cse léhez Bírálják el önök, miért adták oda sokszázezer honvéd drága vérét, miért kellett elpusztulnia legszebb városainknak, miért kell még most is pusziul nia Budapestnek, miért lelt hazátlan és hajléktalan sok száz ízernyi magyar, miért kell az éhhaláltól rettegnie Budapest meggyötöri és megkínzott lakosságának és meg fogják *rleni, hogy Budapest megmaradt ifjúsága miért követel még a kenyér elölt is fegyvert, hogy bosszút álljon mindazon kínokért, amelyeket a „baráti" Németország és az úgynevezett keleti veszedelemtől félő magyar sáy mért rá. Budapest ifjúsága nem szégyenitheti meg Szeged "jrfilakosságát. A toborzó fel hívása elhangzott. Minden ép kézláb férfinak kötelessége jelentkezni. Bizonyos, hogy sem n kormány, amely erre ígéretet tett, sem a nagyhatalmak, amelyek a harctéren való megjelenésüket joggal várják, a raavyar népben, legkevésbé Szeged lakosságában nein fognak csalódni. — Hogy a szovjetkormány mennyire nagyvonalú, mutatja az is, l'ogy ehhez az előbb emiitett 1 IÜ.Ó00 létszámhoz 40.000 hadifoglyot maga ia átenged. (Lelki s éljenzés.) Az oroszorazágban levő hadifoglyok száma ennél sokkal magasabb, de oly messze vidékeken teljesítelek szolgálatot leginkább raefőguydasági szolgálatban, hogy Onnan nagy tömegekben való ba/a jövetelük hónapokig tersfeti > időt igényelne, tehát csak azok jönnek vissza rögtön, akik « közelben vannak, a többiek majd a békekötés után fognak hazajönni. — Emlékeznek arra a hazug }

propagandára, mintha a Szövet igényt tartana oltlevő testvéreinkre? Mint a fegyverszüneti egyezmény egyik aláírója valóban autentikusan mondhaiom, ilyesmiről nem hogy szó, ílc még belii sincs. — Ezzel szemben vállaltuk gyökeres kiirtását Magyarországot a nácizmusnak és mindannak. ami német, tehát fasiszta a ientációt jelenthet. Ugy érzem, •z a fel létei még a hadseregnél •is könnyebb. — Avagy van-e józan,becsületes ember, még olyan is, aki talán a demokráciától fél, van-e, aki látva hazája pusztulását, nem irtózik áltól a gondolatlól, liogg e sors megismétlődhetik és nem akarna-e mindent elkövetni, hogy annak elejét vegye. Értsék meg jól mindannyian: nem nyugtalanságot, terrort, vagy éppen erőszakot akarunk, ellenkezőleg, rendet és biztonságot, rendet még akkor is, ha a nagyhatalmak nem követelnék, mert rend nélkül nem indulhat el az uj magyar élet. Rend nélkül a vállalt kötelezettségeinket nem teljesíthetjük. De biztonság is kell, hogy valami rejtett nyilas mánia hátba ne támadhasson. Vannak hibák, vannak kilengések. Ezek nem a rendszer hibái, az elmúlt szenvedések visszahatásai ezek, amelyeket a demokratikus pártok maguk is, de végül a kormány minden körülmények kőzött meg fog szüntetni. Háromszázmillió dollár fizetéséről is van szó. De nem készpénzben, hanem terményekben, állatokban és gépekben, nem egy év alatt, hanem hat év alatt kell letörlesztenünk. És itt megint rá kell mutálnom arra, hogy a szovjet kormány velünk szemben a legnagyobb előzékenységet tanúsította (éljenzés). A finnek is, a románok is 300 millió dollárt fizetnek. Mi sokkal később léptünk ki a háborúból (elég baj az), tehát anyival többet kellett volna kapnuuk. Sőt nekünk nemcsak a szovjet kormánnyal szemben vannak elintézetlen számláink, Csehszlovákiának és Jugoszláviának is fizetnünk kell. De a szovjet kormány ugy intézkedett, hogy annyival kevesebbet kér 5 tőlünk, hogy ne legyen a magyar nép túlságosan megterhelve. Néhány ábrándozót kell még álmából felkelletni. Vannak közöttünk olyanok, akik látván saját nyomorúságunkat, olyan országok felé sóhajtoznak, arne lyeket az angolszász nagyhatalmak szabadítottak fel. Ezek bizonyára nagy jólétben élnek, — gondolják ők — és nincsennek semmiféle gondjaik. — Tájékoztatásul csak néhány adatot: amint nálunk a vörös hadsereg nyomott pengőt, épugy az angolszászok is, például Olaszországban nyomják a lirát — nem tudom, hogy mennyit —, de azt tudom, hogy január l-ig a megszálló csapatok által forgalomba hozott lira 31 milliárd volt. Szicíliában jólét van, mert jó volt a termés. Rómában éhínség és Róma milliós lakosságának ellátása attól a 200.000 munkanélkülitől függ, akik napszám ellenében kimennek a környező falvakba, tanyákra, hogy felássák a krumplit és zöldséget cs beviszik Rómába a közellátás céljaira. A kenyér napi fejadagját a napokban emelték föl 20 dekára. Befejezésül még egyet a moszkvai impresszióimból: lakásom ablakából megfigyeltem egyaszszonyt, aki a hó eltakarításán dolgozott. Oly serényen, oly keményen. lelkiismeretesen, pedig nem volt mögötte egy se. Nem ugy, mint itt Szegeden (igaz, igaz!) látni a közmunkánál. Arról az asszonyról 'e lehetett olvasni, hogy ő teljesen és tökéletesen tudatában van annak, hogy az ő munkái a hozzájárul a Vörös Hadsereg dicsőségéhez (Éljenzés!) Lehet, hogy azt az asszonyt láttam este a Csajkovszkv-terem koncertjén, ahol — becsületesen elvégezve munkáját — szórakozott. Joga van hozzá, jogosan élvezheti. — Rákosi Mátyás felesége azért nem föheleíl haza, mert munkájának még nincs helyettesitője. Majd ha helyettest talál, ő is hazajön. Meg is látszik a Vörös Hadsereg diadalain,, mit ért a Szovjet minden egyet polgára a hazafias köleAesséa alatt, ahol mindenki dolgozik becsületesen, hűséggel, amig ex a háború diadalmasan és győzelmesen be nem fejeződik. — Kedves testvéreim 1 Ezt tanuljuk meg mi is legalább, hogy mindenki munkahelyén, ahová most e szörnyű napok* ban a Gondviselés álíitotta, lelkiismeretesen helytálljon, meri csak igy lehet magyar újjászületés. (Hosszantartó lelkes éljenzés és taps.) Révai József toborzója Tisztelt Nagygyűlés I ..ijedjék meg, hogy mindenek előtt átadjam Szeged népének Sze (ed nemzetgyűlési képviselőjének és a Magyar Kommunista Párt vezéré lek, Rákosi Mátyásnak az üdvözle tét. (Éljen Rikosi) Rákosi Mátyás elvtársam legszi vesebben maga jött volna Szegedre hogy kifejezze köszönetét azért a bi zalomért, mellyel a szegediek meg választották az ideiglenes nemzetgyűlésre képviselőjüknek. Sajnos bi zonyos rajta kívülálló okokból nem ehette ezt, de ígéri, hogy egyik első utja abba a városba vezet, amelyhez •ajnos nem tul vidám emlékek fűzik : tiz évet töltött el itt a Csillag-börönben, azért, mert a magyar nép érdekeiért harcolt. Balogh állam'itkár ur (éljen) kie melte, hogy mit jelent Magyarország .zámára a fegyverszüneti szerzöde: negkötése. Azt jelenti, hogy lezárul a magyar történelem egy korszaka, és megkezdődött egy másik. Hogy Magyarország a fegyverszüneti szerződés aláírásával ráléphetett az ujj) születésnek, a felemelkedésnek az ut iára, ezt elsősorban a Szovjetuniónak, i vörös hadseregnek köszönhetjük Tisztelt Nagygyűlés! Töriénheieti volna ez másképp is. Történhetei volna ez ugy is, hogy a Szovjetunió lem köt velünk fegyverszünetet. Szánhatta volna nekünk Magyaroknak, Magyarországnak azt a sorso is, ami a fasiszta Németországra vár. Sose felejtsük el, hogy mi utoljára maradtunk szégyenszemre ebben a háborúban Hitler oldalán és ha a Szovjetunio és a vörös hadsereg nem nyújt nekünk segítő kezet, akkor nem került volna erre sor, hogy a magyar nép nyilvánítsa akaratát, nem kerüli volna arra sor, hogy megteremtsüs iz ideiglenes nemzetgyűlést és az u nemzeti kormányt. Ha a Szovjetunio tem akarta volna istápolni, támogatni felemelni a porbasujtott kis nemzeeket, ha nem akart volna segítő ke '.et nyújtani még azoknak a népeknek is, amelyek igazi nemzeti érde keiktől eltévedve elszegődtek a né met imperializmus oldalára. Ha a nagy orosz nép nem akart volna se*itö kezet nyújtani még azoknak a <is népeknek is, amelyek ellene fordultak, akkor ma nem tartanánk ott, ihol tartunk és nem kezdhetnénk meg az uj magyar életet. A fegyverszünet megkötése az első lépése a szovjet-magyar barátság megteremtésének és megszilárdításának, az első lépés ahhoz, ami feltétele a nagyar újjászületésnek. De a fegyverszüneti szerződés aláírása még ko ránt sem elég. Nem várhatjuk, hogy ennek a szerződésnek aláírásával a szovjet nép egyik napról a másikra elfelejti és megbocsájtja azt, amit elene tettünk. Az államtitkár ur be szélt azokról a felégetett vidékekről, amelyeken keresztül utaztak. Moszkvába. Sajnos, magvar katonák is részesek ebben. Nem egyKönrt;eil feiejti el nekünk az orosz nep, hogy ebben a háborúban el ene fordultunk, i világszabadsig ellen fordult a magyar. Hogy elfelejtse, hogy továobra is segítőkezet nyújtson nekünk felemelkedésünkhöz, aioz az kell, hogy először is becsülettel, az ado t szavunkhoz hűséggel betartsuk azt, amit Moszkvában a fegyverszüneti feliételek aláírásival vállaltunk. Létérdeke az országnak, az egésa magyar népnek, hogy vállalt feladatainkat becsülettel végrehajtsuk. Ezek i terhek nemcsak a gazdak és viruló országnak, ami Magy trország volt ennek a bűnös hiborunsk, eníek a nemzetellenes háborúnak a megindítása előtt, nem súlyosa s, de ia "ezt a vérző, elpusztító.t, lerongyolódott o.szágot nézzük, bizony nem cönnyüek. Mégis azt mon íjuk, hogy neg kell feszilenünk minden e.öntet, össze kell fognia minden mavarnak, hogy teljesítse ezek t a vál« ait köte'ess^geket, nemcsak becsttetből, hanem azért is, ^mert ez létérdeke az országnak. (Éljenzés.) Minél inkább látia a nagvvilág, a j/őztes nagyhatalmak és elsősorbar Oroszország, hogy álljuk a szavunkat, annál inkább számithatunk jóindulatra és eln zésre. Az orosz—magyar barátság megeremtésének második feltetele a* logy kivegyük részünket a HitlerNémetország elleni háboiuban, méf most, az utolsó percben is. Harmadik felteteie, tiszteit Nagygyűlés, hogy megvalósítsuk azt, amirf lem elsősorban a fegyverszüneti szerződés kötelez bennünket, hanem salát jólfelfogott érdekünk, a magyar népnek önnön érdeke: megvalósítani Magyarországon a demokráciát. A Szovjetunió három dolgot akar tőlünk: Hogy 1. Álljuk a szavunkat; 2. Résztvegyünk saját szabadságunk kivívásában és biztosításában a németek elleni harcban; 3. Hogy megr teremtsük a magyar demokráciát. Nem akar a Szovjetunió tőlünk nást, mint azt, amit nekünk magunkban kell akarnunk saját érdekünkbea Migyar érdek, hogy ebben a háborúban részt vegyünk. A nyolc hadosztály, amelyről a fegyverszüneti szerződés szól, nem ránk rótt kötelesség, hanem jog, amivel élnünk kell. Száznegyvenezer katona kiáll* ásáról van szó. Meg kell őszintét nondani, hogy nem könnyű 140 ezer katonát kiállítani 3 és féléves há>oru és annyi baj és szenvedés után, imi az osztályrészünk lett. De ezr négis meg kell csinálni, ha élni akarunk, meg kell csinálni, ha emelt fővel akarunk szemébe nézni Európa lemzeteinek, ki kell állítanunk ezt a uyolc hadosztályt, ha törik, ha sza<ad Saját érdekünkben, nemcsak azért, hogy lemossuk magunkról azt t gyalazatot, amit ránk kent az a tény, hogy Hitler utolsó zsoldosai voltunk, nemcsak erkölcs.' okokból, hanem a