Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-06 / 28. szám

OELMAIÍYARORSZIG íyiD. reöruar o. pek támadták meg, amelyeknek vezetője Csekmek László „ina­gvar" repülőszázados volt. Fél­órával — lessék csak idefigyelni, mert ez történelem — félórával a repülőtámadás előtt a buda­pesti német követ ullimátum­szcrüleg követelte. Oroszország megtámadását. Következeit a bombázás. A bombázás után mi­nisztertanács volt, amelyen csak négy miniszter vett részt és ál­lítólag ezen határozták el a had­üzenetet, Azért mondom, kogy állítólag, mert a minisztertanács jegyzökönyve elveszett {Majd elő keressük I). Este Bárdossy már közölte Wecktmeister német kill ügyi tanácsossal, hogy Magyar­ország belépett a háborúba. Éj­jel 11 órakor a külügyi bizott­ság ülést tartott, amely tudo­tnásnlveüe a kormány ezen lé­pését. Harmincnyolc tagja kö­zül a külügyi bizottságnak, de csak tizenhármán vettek részt >z ülésen, akik erre külön tele Tonmeghivást kaptak. — Nem fűzök megjegyzést a lelkiismeretlenségnck és hazár dériának ehhez a példátlan cse léhez Bírálják el önök, miért adták oda sokszázezer honvéd drága vérét, miért kellett elpusz­tulnia legszebb városainknak, miért kell még most is pusziul nia Budapestnek, miért lelt ha­zátlan és hajléktalan sok száz ízernyi magyar, miért kell az éhhaláltól rettegnie Buda­pest meggyötöri és megkínzott lakosságának és meg fogják *rleni, hogy Budapest megma­radt ifjúsága miért követel még a kenyér elölt is fegyvert, hogy bosszút álljon mindazon kínokért, amelyeket a „baráti" Németország és az úgynevezett keleti veszedelemtől félő magyar sáy mért rá. Budapest ifjúsága nem szégyenitheti meg Szeged "jrfilakosságát. A toborzó fel hívása elhangzott. Minden ép kézláb férfinak kötelessége je­lentkezni. Bizonyos, hogy sem n kormány, amely erre ígéretet tett, sem a nagyhatalmak, ame­lyek a harctéren való megjele­nésüket joggal várják, a raa­vyar népben, legkevésbé Szeged lakosságában nein fognak csa­lódni. — Hogy a szovjetkormány mennyire nagyvonalú, mutatja az is, l'ogy ehhez az előbb em­iitett 1 IÜ.Ó00 létszámhoz 40.000 hadifoglyot maga ia átenged. (Lelki s éljenzés.) Az oroszor­azágban levő hadifoglyok száma ennél sokkal magasabb, de oly messze vidékeken teljesíte­lek szolgálatot leginkább rae­főguydasági szolgálatban, hogy Onnan nagy tömegekben való ba/a jövetelük hónapokig ter­sfeti > időt igényelne, tehát csak azok jönnek vissza rögtön, akik « közelben vannak, a többiek majd a békekötés után fognak hazajönni. — Emlékeznek arra a hazug } propagandára, mintha a Szöv­et igényt tartana oltlevő test­véreinkre? Mint a fegyverszü­neti egyezmény egyik aláírója valóban autentikusan mondha­iom, ilyesmiről nem hogy szó, ílc még belii sincs. — Ezzel szemben vállaltuk gyökeres kiirtását Magyarorszá­got a nácizmusnak és mind­annak. ami német, tehát fasiszta a ientációt jelenthet. Ugy érzem, •z a fel létei még a hadseregnél •is könnyebb. — Avagy van-e józan,becsületes ember, még olyan is, aki talán a demokráciától fél, van-e, aki látva hazája pusztulását, nem irtózik áltól a gondolatlól, liogg e sors megismétlődhetik és nem akarna-e mindent elkövetni, hogy annak elejét vegye. Értsék meg jól mindannyian: nem nyugtalanságot, terrort, vagy éppen erőszakot akarunk, el­lenkezőleg, rendet és bizton­ságot, rendet még akkor is, ha a nagyhatalmak nem köve­telnék, mert rend nélkül nem indulhat el az uj magyar élet. Rend nélkül a vállalt kötelezett­ségeinket nem teljesíthetjük. De biztonság is kell, hogy valami rejtett nyilas mánia hátba ne támadhasson. Vannak hibák, vannak kilengések. Ezek nem a rendszer hibái, az elmúlt szen­vedések visszahatásai ezek, amelyeket a demokratikus pár­tok maguk is, de végül a kor­mány minden körülmények kő­zött meg fog szüntetni. Háromszázmillió dollár fize­téséről is van szó. De nem kész­pénzben, hanem terményekben, állatokban és gépekben, nem egy év alatt, hanem hat év alatt kell letörlesztenünk. És itt me­gint rá kell mutálnom arra, hogy a szovjet kormány velünk szemben a legnagyobb előzékeny­séget tanúsította (éljenzés). A finnek is, a románok is 300 millió dollárt fizetnek. Mi sok­kal később léptünk ki a hábo­rúból (elég baj az), tehát anyi­val többet kellett volna kap­nuuk. Sőt nekünk nemcsak a szovjet kormánnyal szemben vannak elintézetlen számláink, Csehszlovákiának és Jugoszlá­viának is fizetnünk kell. De a szovjet kormány ugy intézke­dett, hogy annyival kevesebbet kér 5 tőlünk, hogy ne legyen a magyar nép túlságosan meg­terhelve. Néhány ábrándozót kell még álmából felkelletni. Vannak kö­zöttünk olyanok, akik látván saját nyomorúságunkat, olyan országok felé sóhajtoznak, arne lyeket az angolszász nagyhatal­mak szabadítottak fel. Ezek bizonyára nagy jólétben élnek, — gondolják ők — és nincsen­nek semmiféle gondjaik. — Tájékoztatásul csak né­hány adatot: amint nálunk a vörös hadsereg nyomott pen­gőt, épugy az angolszászok is, például Olaszországban nyom­ják a lirát — nem tudom, hogy mennyit —, de azt tudom, hogy január l-ig a megszálló csapa­tok által forgalomba hozott lira 31 milliárd volt. Szicíliában jó­lét van, mert jó volt a termés. Rómában éhínség és Róma mil­liós lakosságának ellátása attól a 200.000 munkanélkülitől függ, akik napszám ellenében kimen­nek a környező falvakba, ta­nyákra, hogy felássák a krump­lit és zöldséget cs beviszik Ró­mába a közellátás céljaira. A kenyér napi fejadagját a na­pokban emelték föl 20 dekára. Befejezésül még egyet a mosz­kvai impresszióimból: lakásom ablakából megfigyeltem egyasz­szonyt, aki a hó eltakarításán dolgozott. Oly serényen, oly ke­ményen. lelkiismeretesen, pedig nem volt mögötte egy se. Nem ugy, mint itt Szegeden (igaz, igaz!) látni a közmunkánál. Ar­ról az asszonyról 'e lehetett ol­vasni, hogy ő teljesen és töké­letesen tudatában van annak, hogy az ő munkái a hozzájárul a Vörös Hadsereg dicsőségéhez (Éljenzés!) Lehet, hogy azt az asszonyt láttam este a Csajkov­szkv-terem koncertjén, ahol — becsületesen elvégezve munká­ját — szórakozott. Joga van hozzá, jogosan élvezheti. — Rákosi Mátyás felesége azért nem föheleíl haza, mert munkájának még nincs helyet­tesitője. Majd ha helyettest ta­lál, ő is hazajön. Meg is látszik a Vörös Hadsereg diadalain,, mit ért a Szovjet minden egyet polgára a hazafias köleAesséa alatt, ahol mindenki dolgozik becsületesen, hűséggel, amig ex a háború diadalmasan és győ­zelmesen be nem fejeződik. — Kedves testvéreim 1 Ezt tanuljuk meg mi is legalább, hogy mindenki munkahelyén, ahová most e szörnyű napok* ban a Gondviselés álíitotta, lel­kiismeretesen helytálljon, meri csak igy lehet magyar újjá­születés. (Hosszantartó lelkes él­jenzés és taps.) Révai József toborzója Tisztelt Nagygyűlés I ..ijedjék meg, hogy mindenek előtt átadjam Szeged népének Sze (ed nemzetgyűlési képviselőjének és a Magyar Kommunista Párt vezéré lek, Rákosi Mátyásnak az üdvözle tét. (Éljen Rikosi) Rákosi Mátyás elvtársam legszi vesebben maga jött volna Szegedre hogy kifejezze köszönetét azért a bi zalomért, mellyel a szegediek meg választották az ideiglenes nemzet­gyűlésre képviselőjüknek. Sajnos bi zonyos rajta kívülálló okokból nem ehette ezt, de ígéri, hogy egyik első utja abba a városba vezet, amelyhez •ajnos nem tul vidám emlékek fűzik : tiz évet töltött el itt a Csillag-bör­önben, azért, mert a magyar nép érdekeiért harcolt. Balogh állam'itkár ur (éljen) kie melte, hogy mit jelent Magyarország .zámára a fegyverszüneti szerzöde: negkötése. Azt jelenti, hogy lezárul a magyar történelem egy korszaka, és megkezdődött egy másik. Hogy Magyarország a fegyverszüneti szer­ződés aláírásával ráléphetett az ujj) születésnek, a felemelkedésnek az ut iára, ezt elsősorban a Szovjetuniónak, i vörös hadseregnek köszönhetjük Tisztelt Nagygyűlés! Töriénheieti volna ez másképp is. Történhetei volna ez ugy is, hogy a Szovjetunió lem köt velünk fegyverszünetet. Szánhatta volna nekünk Magyarok­nak, Magyarországnak azt a sorso is, ami a fasiszta Németországra vár. Sose felejtsük el, hogy mi utoljára maradtunk szégyenszemre ebben a háborúban Hitler oldalán és ha a Szovjetunio és a vörös hadsereg nem nyújt nekünk segítő kezet, akkor nem került volna erre sor, hogy a magyar nép nyilvánítsa akaratát, nem kerüli volna arra sor, hogy megteremtsüs iz ideiglenes nemzetgyűlést és az u nemzeti kormányt. Ha a Szovjetunio tem akarta volna istápolni, támogatni felemelni a porbasujtott kis nemze­eket, ha nem akart volna segítő ke '.et nyújtani még azoknak a népek­nek is, amelyek igazi nemzeti érde keiktől eltévedve elszegődtek a né met imperializmus oldalára. Ha a nagy orosz nép nem akart volna se­*itö kezet nyújtani még azoknak a <is népeknek is, amelyek ellene for­dultak, akkor ma nem tartanánk ott, ihol tartunk és nem kezdhetnénk meg az uj magyar életet. A fegyverszünet megkötése az első lépése a szovjet-magyar barátság meg­teremtésének és megszilárdításának, az első lépés ahhoz, ami feltétele a nagyar újjászületésnek. De a fegyver­szüneti szerződés aláírása még ko ránt sem elég. Nem várhatjuk, hogy ennek a szerződésnek aláírásával a szovjet nép egyik napról a másikra elfelejti és megbocsájtja azt, amit el­ene tettünk. Az államtitkár ur be szélt azokról a felégetett vidékekről, amelyeken keresztül utaztak. Moszk­vába. Sajnos, magvar katonák is ré­szesek ebben. Nem egyKönrt;eil fe­iejti el nekünk az orosz nep, hogy ebben a háborúban el ene fordultunk, i világszabadsig ellen fordult a ma­gyar. Hogy elfelejtse, hogy továobra is segítőkezet nyújtson nekünk fel­emelkedésünkhöz, aioz az kell, hogy először is becsülettel, az ado t sza­vunkhoz hűséggel betartsuk azt, amit Moszkvában a fegyverszüneti feliéte­lek aláírásival vállaltunk. Létérdeke az országnak, az egésa magyar népnek, hogy vállalt feladat­ainkat becsülettel végrehajtsuk. Ezek i terhek nemcsak a gazdak és vi­ruló országnak, ami Magy trország volt ennek a bűnös hiborunsk, en­íek a nemzetellenes háborúnak a megindítása előtt, nem súlyosa s, de ia "ezt a vérző, elpusztító.t, lerongyo­lódott o.szágot nézzük, bizony nem cönnyüek. Mégis azt mon íjuk, hogy neg kell feszilenünk minden e.ön­tet, össze kell fognia minden ma­varnak, hogy teljesítse ezek t a vál« ait köte'ess^geket, nemcsak becstt­etből, hanem azért is, ^mert ez lét­érdeke az országnak. (Éljenzés.) Minél inkább látia a nagvvilág, a j/őztes nagyhatalmak és elsősorbar Oroszország, hogy álljuk a szavun­kat, annál inkább számithatunk jó­indulatra és eln zésre. Az orosz—magyar barátság meg­eremtésének második feltetele a* logy kivegyük részünket a Hitler­Németország elleni háboiuban, méf most, az utolsó percben is. Harmadik felteteie, tiszteit Nagy­gyűlés, hogy megvalósítsuk azt, amirf lem elsősorban a fegyverszüneti szer­ződés kötelez bennünket, hanem sa­lát jólfelfogott érdekünk, a magyar népnek önnön érdeke: megvalósítani Magyarországon a demokráciát. A Szovjetunió három dolgot akar tőlünk: Hogy 1. Álljuk a szavunkat; 2. Résztvegyünk saját szabadságunk kivívásában és biztosításában a né­metek elleni harcban; 3. Hogy megr teremtsük a magyar demokráciát. Nem akar a Szovjetunió tőlünk nást, mint azt, amit nekünk magunk­ban kell akarnunk saját érdekünkbea Migyar érdek, hogy ebben a hábo­rúban részt vegyünk. A nyolc had­osztály, amelyről a fegyverszüneti szerződés szól, nem ránk rótt köte­lesség, hanem jog, amivel élnünk kell. Száznegyvenezer katona kiáll* ásáról van szó. Meg kell őszintét nondani, hogy nem könnyű 140 ezer katonát kiállítani 3 és féléves há­>oru és annyi baj és szenvedés után, imi az osztályrészünk lett. De ezr négis meg kell csinálni, ha élni aka­runk, meg kell csinálni, ha emelt fő­vel akarunk szemébe nézni Európa lemzeteinek, ki kell állítanunk ezt a uyolc hadosztályt, ha törik, ha sza­<ad Saját érdekünkben, nemcsak az­ért, hogy lemossuk magunkról azt t gyalazatot, amit ránk kent az a tény, hogy Hitler utolsó zsoldosai voltunk, nemcsak erkölcs.' okokból, hanem a

Next

/
Thumbnails
Contents