Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-04 / 27. szám

1945. február 4. ma Igazságos és igazságtalan háború Mi dönti el, bogy egy háború Igazságos e, vagy igazságtalan? Vegyünk néhány példát a törté jelemből. Igazságos éa igazságtalan háborúk a mattban Már a rabszolgaság ideién is meg lörtent, hogy a kegyetlenül kizsák fcányolt, még emneiszámba sem ve' jabstolgák fellázadtak a rabszolga fartők ellen. A legnagyobb ilye lázadást, meg Krisztus szeletese előtt JpartaMisz vezette. Spartakusz é harcostárs-ai a rabszolgák felszabad! lásáért harcoltak. Nyilvánvaló, hog) ez a háború a római rabszolgatartó' tilen — igazságos háború, a rab tzolgataitók haborúja pedig a rab uolgák ellen — igazságtalan há ború vo't. Dézsa György a magyar jobbágyo kat vezette fegyveres harcra elnyo Sióik ellen. A jobbágyok a földes árié nyomás elten, felszabadulásukér harcol'ak. Világos, hogy az igazság 9 jobbágyok old * Ián volt. Ráktczi a magyar szabadságért 9 német elnyomás ellen ve.ette harcb. áurucait. Háborúja ezért igazságosvolt. Igazságos háboiút viselt a 18 azázad vígén a francia nép a neanet, osztrák és egyéb beavatkozók tlien, akik vérbe akarták fojtani a Irancia n p forradalmát A franca király (XVI. Lajos) éa a fran cia ellerriorradalmárok szövetkeztek az elíensvggel a francia nép eilen \ francia nrp igazának tudatában azétzúita ellenaégeit és XVI. Lajosi mint baíaáriílúi és nemzetenek ellen •égét kivagexe. A magyar nép nagyszerű szabad lágharca 1848 49 ben a Haös burgok, majd a cári hadsereg ellen is. Magyarország függetlenségéért és szabadságiért folyt. Ezzel a magyat aep aranybeiűkkel irta be nevét az toazsáfds háborúk történelmébe. 1871-ben a párizsi munkások, mióta a világ frnnáll, először bar coiták ki belső és külső ellenség •Jlen saját kormányukat. Ezt a fran cia el enforradalom csak a némete Euronyaival tudta megdönteni. Fran cia hazafiak e harca a francia níp ás az egész emberi haladás ügye tzolgálta. Ezért igazságos háború Volt. A francia hazaárulök, akik s jémet ellenséggel szövetkeztek, ígaz»ág!alan, saját népük ellen irányuló gsak a francia nép feletti uralmuka' fétíő, az emberi haladással ellenkezí fcá borút viseltek. Az 1914-18. évi első világháború aitidkét részről igazságtalan háború Ktit, mert mindkét hadviselő féi f riíág út feloszlásáért, új országot bódításáért és az uralkodó réteget tralmának további biztositásáér harcolt. Az orosz nép 1917-ben megdönBMtc a cári ura'inat és felépitette szovjet államát, az első népi államot Az orosz földbirtokosok és gyárosok külföldi segítséggel fegyveres harcot kezdtek Oroszország népei ellen. A külföldi beavatkozók s az orosz ellen forradalmárok vissza akarták áüitarti • földbirtokosok és gyárosok uralmát, darabokra akarták tépni Oroszaamzágot és az Imperialisták gyarmatává akarták tenni. A külföldi be •avatkozók éa rablók között, akik lávetettók magukat a fiatal, épper hogy meea'akult szovjet államra, a jémet imperialisták voltak az elsők 1918-ban a Vörös Hadsereg. A szövet nép ebben a háborúban az ellen u radalmi fehér gárdisták és kü> midi beavatkozók ellen a vüdg etsc szovjet államát, hazáját, földjét, gyá • ait és üzemeit védte. Háborúja igaz •ágos háború volt Az ellenforradal narok és külfö'di beavatkozók hátorúja igazságtalan volt. f gazsúg os és igazságtalan itaboi úk az első wiugháború óta Vegyük Mussolini háborúját Abesz•zinia ellen. Akart-e az abeszin nép valamit Olaszországtól? Semmit a világon. De Mussolininak kellet \besszinia, hogy gyarmatává tegye Ezért kezdett eller.e háborút. Musso tni háborúja igazságtalan, az abe zln nép háborúja Olaszország ellen gazság os háború. A spanyol köztársaság ellen a spa nyol fasiszták, német és olasz segítséggel, azért indítottak hí borút, hogy verbefujtsák a demokrácia egyik legerősebb bástyá ét és a fasizmus szá nára ujabb támoontot teremtsenek a .zabadságszerető népek e'len. Sztálin Igy határozta meg a spanyol nép narcanak jelentőségét: „Spanyolor zag fe szabadítása a fasiszta reak ciósok igája alól nem a spanyolo4 nagánügye, — ez az egész halad > •rnoeriség ügye". A spanyol köz trsaság háborúja ezért igazságo? volt és a spanyol-német-olasz farisz ak háborúja igazságtalan háború. A kinai nép is függetlenségét ér szabadságát védi hősi önvédelm aáborújáian, mely 1937, sőt tula reppen 1931 óta folyik. Ezért háwúia igazságos. Már ebből is világos, hogy csat az a háború igazságos, amelvnek célja: vagy a nip védelme küUő imádás és leigázási kísérletek ellen; vagy amely a rabigába döntött nép etevabaditésáért folyik; vagy az a iiíború, melyet elnyomott és függ' trszágok viselnek felszabadulásukért íz elnyomás igája alól. És igazságtalan minden háború, nelvnek célja idegen országok meghódítása, idegen népek meghódítása és elnyomása. A háború a poUf&a tobfufása A háború nem az égitől pottyan e, nem „hirtelen" tör ki, nem „vétet en bűnbeesés". Azok a társadalmi csoportok, amelyek idegen földeket karnak elfoglalni, gyarmatokat akarnak hódítani, idegen népeket is ki akarnak rabolni, népeik előtt a legnagyobb titokban tartják ugyan a ervezeít háborút, de annál serényebben készítik elő, jóval előbb, még nielőtt az ágyúk eldördülnek. A há ború a valóságban csak folytatása a náborút megelőző politikának. Ugyanazt a politikát, amelyet egy bizonyos társadalmi csoport, egy bizonyo állarn a háború előtt folytatott, folv tatja a háború alatt is, csak má« eszközökkel; puskával, ágyúval, harc kocsikkal, repülőgépekkel. Ezért a> a kérdés, hogy egy háború igazságos-e, vagy igazságtalan, attól függ, hogv milyen társadalmi csoport poli rikájánrk a folytatása, hogv a háború milyen szándékkal és milyen célokért folvik. Az igazságos háború mindig a haladó, az emberiség fejiödásér szolgáló, a népek érdekeinek megfelelő politikának a folytatása. HWer háborúja — rablóháború Vegyük Németországot. (Itt nem érünk ki Németország hódító potiskájára és háborúira az első világháborút megelőzően.) Már az első .'ilagháború előtt háromszáz pénznágnás kezében volt a föld, övéi oltak a bányák, a bankok, a leg nagyobb gyárak. Mérhetetlen gazdag ságot harácsoltak össze, de mindé/ evés volt nekik. Németország tumat zűk lett számukra. Európa, sőt a világ feietti uralomról kezdtek álmo iozni. Európában Hollandiát, Bel ^tumot, Elzász-Lotharingiát, S*áj cot, Dániát, a balti országokat, Lenjyelországot, Ukrajnát akartak el ogla'.ni; a Balkanra és Magyarországra akarták rátenni kezüket; Törökországot akarták befolyásuk alá keri eni; középafrikai gvarmati birodalon után áhítoztak; Közel-, sőt mr-g Távol-Kelet felé is kinyújtották csap ikat. Ma már a napvilágra kerü ítkos okmányokbői világos, bog) Németország 1914 ben enel a terv/ei lépett a háborúba. Nagy erőfeszítései és kezdeti győ zelmei ellenere Németország elvesz tette a háborút. Dc Németország pénzmágnásai nem mondtak le világ uralmi terveikről, sót m g megnőtt az étvágyuk. Ezért a célokért és a néptömegek mérhetetlen kirablása miatt a Németországban egyre növe edfl elégedetlenségtől félve, Német ország igazi urai: a földbirtokosok, gyárosok és bankárok, hatalomra szólították Hitler bandita pártját, hogy etörjön minden belső ellenállást é hogy előkészítse az új háborút a német imperialisták világuralmáért Ezért mondja Sztálin, hogy „a hit JA velük való harcban született megMeristák pártja imperialisták pártja, még pedig a legragadozóbb és legrablóbb imperialistáké a világ ösz zes imperialistái között". Hit'er, gazdái megbízásából, ura omrajulásának első napjától kezdve, tzonnal a népek elnyomásának és a táborának szolgálatába áhította ar •gész állami gépesetet. Felgyújtatta i német parlamentet, vadába ti mólon irtó háborút kezdett a munkás •sztály ellen, megsemmisítette a nunkásosztály szervezeteit és eltö rőtté az összes demokratikus szabadságjogokat „Ágyút vaj helyetti" ezzel a jelszóval kezdte meg a báron! lázas előkészítését Ennek a politikának a folytatás-Hitler háborúja az összes szab.dsag szerető népek ellen. Nyilvánvaló, hogy ez igazságtalan, rablóháború. Magyarország háborúja a Hitíer-Nemetország oidatan ig*<sú>ialan háború volt KI ellen viselt háborút Magyar ország 1941 július 27 e óta? A Szovjetunió és szövetségesei ellen. A Szovjetunió a leghaladottabb társadalmi rendszer állama. Szövet régesei mind de nokratixus allam tk. Sem a Szo/jetunió, sem szöveisé;esei nem támadták meg Magyarországot. Még csak követeléseket *em támas'totlak . Magyarországga •zemben. Sem terü'eti, sem más ermészetfl követeiésiket. Ellenkező eg: a Szovjetunió jószomszédi viszonyt akart Magyarországgal. Ezt anusitják azok az 1848—49-es nagyar szabadságzászlók is, amelyeket 1941 márciusában a szovjet rormány adott vissza a magyar oépnek. Magyarországnak tehát semni oka nem volt arra, hogv feev/ert fogjon a Szovjetunió és szövet égései ellen. Magyarország mégis — meg»aadva Ráxóczi, Petőfi és Kossuth irökség t — az em iert ha'adls t«glühödtebb ellenségei, a fasizmus, i hitleri Németország és Mussolini* Olaszorszag oldalára áilL Nem volt az emberiség történelméén igazságtalanabb, gazabb rablótáború, mint Hitler háoo úja a Szovetoiiió és szövetségesei e!íen. Nem vult igazságosabb, magasztosabb há>orú, mint a Hitleri Németország és :sattósai elleni háború. És Madarászig az emtteri fejlődés e törtélelmi fordulópontján a gaz rablók cinkosa lett. A Szovjetunió is szövetségesei hakorája igaztHBgos háború A szovjetek országa az el3Ő világháború idején elsőnek aránlot a fel az összes hadviselő feleknex a löket és elsőnek hozta meg népeinek a bekét. Fennállásának első tápjától kezdve következetes békepolkíkát folytatott és csak akcor nvúlt fegyvernez országa és vívmáiyai védelmére, amixor megtémadák. 1941 június 22-én is HitlerNaíiMtország erőszasolta rá hitszegő ámadásával a háborúi a Saovtetunióra. A Vörös Hadaereg kénytehm vo't hadbivonu ni, hogy megvédje íazájat a itemet rablótól, akik a szovjetek országát mej akarták semntskeni és népeit rabjuikká a zárták enni. A Saovje u<ió háborúja ezért gazságos, kotvedelmi háború. A Seovjeíuaió háborúja a tejigazságot'ibb hiború, mert népei a legaa aJotwbb társadalmi rendszert védik, amelyben mevszOnt az emtwf ki•sákmánvoUsa ember áital és amriynek lététói és győzelmétől a tovabnf emberi fejlődés föjzg. A legigazságosabb háború azért is, mert a szovjet nép és a Vfcröa Sadsereg nem csak a saját szabsdtagát és fa^geiensígéi yédi, hanem az összes szabadságizerető népikét is. Ez a magyarázata annak is, hogy z szovjet népak szabadságáért folyó sáború egybeolvad a vilá; összes nípziaek harcával saját függetlensé. fűkért,demokratikus szabad-agjogai<ért. E ért alakult ki a háború to'yamán, a Stovjefunióval, Angliával s az Egyesüh Áhamok al az élén, 28 ország eeységfron ja Hitler ellen. A Szovjetunió és szővetsío^einele nábo'ú a azért rs igazságos, mert a titlerbandiíák háborús cé jaival e!entétben, a Szovjeéunióíiak és szöetség eseinek nem cé'juk idegen területek elfoglalása és idegen népek eigázása. N iri cétjuk saját akaratokat és revdszeröfeet más n pekre ráerőszakolni. „A mi céiunk az — nondotta Sztálin 1941 no vembe? 6-i beszédiben —, hogy a népeknek •egítsünk feissabaditó haicukban a hitleri zsarnokság ellen és azután ájuk birzuk, hogy teljesen szab d >u rendezkedjenek be saját földjükön toogyan akarnak." Magyarország igazságos háborút hezd Magyarország az Ideiglenes Nem* etgyülés és az Uetglenes Nemzeti <ormány megalakulása u án beszbnette a háborút a Szovjetunió éa -zövetségesei ellen és hadat üzent Németországnak. A magyar kornány a fegyverszünet egyezményben na kötelezte magát, hogy „legalább nyolc, nehéz feg/verzettel ellátott gyaloghadosztályt állit ki.* • 9