Délmagyarország, 1945. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1945-02-25 / 45. szám

\945. február 2\ 9lmicíakűkszau Tizezer főnyi tömeg ünnepelte Szegeden a Vörös Hadsereg 27-ik születésnapját A város törvényhatósága és a Nemzeti Bizottság diszgyüiést tartott Szeged népe telkesen tüntetett a felszabadító hadsereg és az orosz-magyar barátság mellett Régen látott, hatalmas tömeg részvételével ünnepelte február 2 -án Szeged városa a Vörös Hadsereg születésének 27-ik évfordulóját. A város zászlódiszbe öltözött és a városháza tornván a nemzeti szinü lobogó mellett ott lengett a nagy szövetséges nép vörös zászlaja is. A Vörös Hadsereget a történeimben példátlanul álló vállalkozás győzelmes befejezése előtt érte az évforduló, az ünneplés pedig, Bmelyben Szeged népe részesítette a világ legnagyobb arányú szabadságharcának hőseit, egy rabságából szabadult nép hálájának mély és tartalmában a nagy áldozatokhoz méltóan komoly megnyilvánulása volt. A régi Magyarország a hivalkodó ünnepek, a szép illúziók és a feledtető dicséretek hazája volt, ezen az ünnepségen azonban semmi nem szolgálta a feledtelést, a könnyű mámort, hanem minden az emlékezést és a magáraismerés tisztító fényében a jövőbe vetett bitet táplálta. Fényes egyenruhák, pompázó díszletek helyett a munka viselt öltözetében ünnepelt Szeged népe, a kényes és zárt előkelőség helyett a nép nyilL gondolatai és hatalmas érzéseinek egyenes megnyilvánulása adták az ünnepség belső értékét. A szabadságért küzdő magyar nép fejezte itt ki háláÍ

'át és együttérzését egy olyan íadsereg iránt, amely teljes egészében a népé s amely a leigázotlak szabadságáért küzd győzelmesen. Díszközgyűlés a városházán A város törvényhatósága és a szegcdi Nemzeti Bizottság közös diszgyülést tartott, amelynek vendége volt a város katonai parancsnokának helyettese, Karcenov alezredes. Tizenkét órakor. emelkedett föl a gyűlés közönsége és ünnepi csendben hallgatta végig előbb a magyar, utána az orosz nép himnuszát. Dénes Leó, helyettes polgármester rövid megnyitójában a következőket mondotta — A mai díszközgyűlés egyetlen tárgya, hogy a Vörös Hadsereg születésének buszonhetedik évfordulóján kifejezze Szeged nepének háláját ennek a hadseregnek minden katonája, a hatalmas szövetséges orosz nép és annak vezető iránt. Tudjuk, mit jelent számunkra a Vörös Hadsereg fölszabadító harca és a legmélyebb együttérzéssel veszünk részt a mai ünneplésben. A Vörös Hadsereget, a csodák hadseregét ünnepeljük A helyettes polgármester megnyitója után Szirmai István mondta ei a dí.szgyülés ünnepi beszédét: — „Érezzék, hogy a magyar nemzet himnuszának elhangzott dallama nem az ünnepség külsőségeinek kelléke. Ennek az az ünnepélynek tartalma is. A himnusz akkordjai azt fejezték ki, hogy a Vörös Hadsereg ünnepe, magyar ünnep is. Ünnepe a világ minden szabadságszerető népének, ünnepe minden elnyomottnak, rabnak. Elnyomatottságból, rabságból emelte ki a mi népünket is a győzelem és szabadság hadserege, a Vörös Hadsereg. A Vörös Hadsereg ünnepe a felszabadulás, a szabadság ünnepe. Ennek külsőségei a zászlódisz, a díszközgyűlés, zenekarok játéka. Tartalma mélyebb: emlékezés nemzeti katasztrófánk legsötétebb és legmegszégyenitöbb időszakára, amelyből magunk erejéből kiemelkedni nem tudtunk, de eljöttek egy szomszédos nagyhatalom hős fiai és kiemeltek bennünket a mélységből, visszaadták nekünk emberi méltóságunkat, szabadságunkat. Ezután a szónok a Vörös Hadsereg huszonhét év előtti nagy küzdelmeit ismertette. Akkor a Szovjetunió népei egy hosszú és elveszett háború borzalmaitól megkínozva éltek. — De már Moszkvában volt a forradalom nagy vezére, Lenin. Erőt és bizalmat öntött a fáradtak lelkébe és uj jelszóval keltette életre a népet: „Veszélyben a szocialista haza 1" És erre a jelszóra megindultak a munkások és parasztok tömegei, elindult a forradalom népe és megalkották a nép és forradalom hadseregét, a Vörös Hadsereget. — A fiatal Vörös Hadsereg azonnal harcbaszállt és a Narva és Pszkov alatt megállította a Leningrád felé előretörő németeket: Ez a harc 1918 február 23-án zajlott le győzedelmesen Ez a nap lett a Vörös Hadsereg születésnapja. íme, az első csoda. Egy nép veszteit háború után, lerongyolódva és éhesen uj hadsereget alkot és ez győzni lud. — Ilyen csodát a magyar föld is megtermett már. Emlékezzünk 1818—49 szabadságharcaira, Kossuth Lajos seregére, amely ugy született harcok kőzött, a nép forradalmi harcában, a szabadság boldogító lázában, mint sok évtizeddel később a Vörös Hadsereg. — Ismerjük a háború történetét, a visszavonulás és evakuáció súlyos nehézségeit, amelynek során uj csodák születtek: kialakult a visszavonulás művészete, a nép felkelése a frontok mögött, a partizán harcok. De elkövetkezett a fordulat ideje, megérlelődtek a moszkvai és leningrádi győzelmek, bekövetkezett Sztálingrád és megtörtént a modern idők legnagyobb csodája: az ezer kilométereket hátráló Vörös Hadsereg támadásba lendült és űzte, kergette a rablók és gyilkosok hadát ezeken az ezer kilométereken végig és azokon tul és ez üldözött vad nem tud megállni, nem tud megpihenni, csak majd a feledés és gyalázat sirjában, dögként, amikor a Vörös Hadsereg egyik hős katonája Berlin fölött kitűzi a sarló és kalapácsos vörös lobogót. A gyűlés közönsége itt kitörő tapssal szakítja félbe a szónokot. aki ezután elmondja, miért győzött, miért kellett győznie a Vörös Hadseregnek: — A Vörös Hadsereg győzött, mert népe szabadságáért, nemzete függetlenségéért harcolt igazságos háborút viselt. — A német hadsereg elbukott, mert gyalázatos rablóvágyai kielégítéséért harcolt, igazságtalan háborút viselt. — A Vörös Hadsereg győzeti, mert zászlaján a szabadság és a népek egyenlőségének jelszavait hordta. — A német hadsereg elbukott, mert zászlaján a jogtalanság, más népek rabságának, kizsákmányolásának jelszavait hordta. — A győztes hatalom, a győzedelmes Vörös Hadsereg egyenlőjogu nemzeteknek tekinti a legyőzötteket, csak egyenlő jogú népeket és embereket ismer. Egyetlen ellenség ellen harcol, a reakció ellen, a fasizmus ellen, azok ellen az erők és eszmék ellen, melyek fajokat, osztályokat, nemzeteket különböztetnek meg egymástól, az uralmi vágyak ellen, melyek egész nemzeteket akarnak rab ságba dönteni. — Mindezek ismeretében ünnepeljük ma a Vörös Hadsereget és ennek az ünnepségnek a tartalma fogadalom legyen: r>Megfogadjuk mi, magyarok, hogg kipusztítjuk a mi földünkön is a hitlerizmust és fasizmust. a támadó reakciót. Gyökerestől kiirtjuk a népellenes politika magvát, hogg sohatöb bé magyar ne vegyen kezébe fegyvert igazságtalan célokért. Megfogadjuk mi, magyarok, hogy gyorsan fetálliljuk a magyar nemzeti hadsereget, hogy azok is minél hamarább odaállhassanak orosz kalonalestvéreik mellé a frontokon és vérükkel pecsétetjék meg a magyar nép szabadságra törő akaratát, Megfogadják mi magyarok, hogy Magyarországon a magyar nép demokratikus hazáját épitjük fel, amely testvére lesz minden más szabad és demokrata nemzetnek. Megfogadjuk, hogy felszántjuk és bevetjük földjeinket, hogy fehér kenyere legyen népünknek és vendégeinknek a Vörös Hadsereg Magyarországon elő katonáinak. Megfoaadiuk mi magyarok. hogg ezután örökké szabad lesz a magyar és sohasem fogjuk elfelejteni, hogy szabadságunkhoz a Vörös Hadsereg segített bennünket. Mindezt meg is valósítjuk és ezért emelt fővel, tiszta szívvel Iközölhetjük jókívánságainkat a Vörös Hadsereg ünnepe alkalmából : Éljen a Szovjet—magyar bta rátság I Éljen Sztálin tábornagy 1 Éljen a Vörös Hadsereg!" Tizezer főnyi tömeg vonal a városparancsnokság épülete elé Az ünnepi beszédet lelkes éljenzéssel fogadta a hallgatóság. A gyűlést Dénes polgármesterhelyettes szavai után a zenekar az Internacionálévai zárta be. Ekkor már kintről a városháza előtti térről is főihangzott a* egybegyűlt hatalmas tömeg ütemes éljenzése, amellyel a Vörös Hadsereg és az orosz-magyar barátság mellett tüntetett, zászlók alatt gyülekezett itt Szeged népe. „Éljen az orosz hadsereg", „Éljen Sztálin tábornagy*% „Éljen az orosz-magyar barát« ság" feliratú táblák alatt óriás! tömeg hullámzott: a város társadalmának minden rétege, a tanyákról és a környékbeli falvakból összesereglett nép éa rendezett sorokban a szegedi üzemek munkássága. Ez a hatalmas menet a városi elöljáróság és a nemzeti bizottság vezetésével elindult a városházától a katonai parancsnokság Kölcsey-utcai épülete felé. A zenekar fölváltva játszott magyar katonaindulókat és az Internacionálét, a tömeg pedig szakadatlanul éltette a Vöröa Hadsereget, Sztálin tábornagyot és az orosz-magyar barát* ságot. A parancsnokság épületébe© Donászi Kálmán a Nemzeti Bizottság nevében, Keresztes Mihály a Kommunista Párt délkerületi titkárságának vezetője pedig külön a Magyar Kommánista Párt nevében is üdvözöüt Karcenov alezredest, Szegeá helyettes városparancsnokát. A parancsnokság előtt várta kozó és lelkesen tüntető tömeahez ismét Szirmai István intéii rövid beszédet. A nép mégismétli a fogadalmakat, melyeket a fasizmus kiirtására, a Szov* jetunió iránti hűségre és barát« ságra, Magyarország szabndsá« gának fegyverrel és munkával való kivivására telt. Ezután Kárcenov alezredes szólt a néphez. Orosz szavail kevesen értik, de nyilt hangját ból mindenki megérti a maggal népnek szóló őszinte barátságai és segitő készséget a szabad< ságéri folytatott küzdelmeink ben. Sztálin marsallnak, a szövetséges Angliának és Amerikának nevét fordítás nélkül is érő a nagyszámú hallgatóság és kitörő lelkesedéssel tüniet Európt és a világ szabadságának hatal inas védelmezői mellett. Az ünnepség lelkes, felszaba dult hangulatban ért véget é> minden résztvevőben megerősítette azt az érzést, hogy a magyar—orosz barátságnak mél\ indító okai vannak a magyai nép lelkében s ez a barátság számunkra egy hosszú kiizde lem eredménye és egu nagy né* harcos fiainak aiánaéka