Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-05 / 3. szám

II. évfolyam 3. szám. Szeaed, 1945. ianuár 5, péntek Egyes szám ára 39 fillér A. Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapfa _ I.I. , .. .•..!. „imiiiiii IIIIIIII ... Ilin IMIIMHII NI KÍH I II MM—W—IMIB—— Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Szerkesztőbizottság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai József Magyar Kommnnlsta Párt A népi önkormányzat szervezeteire épül a szabad, de­mokratikus Magyarország belső rendje. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány első nagyjelentőségű intézkedései gondoskodnak a magyar demokrácia és a nem­zeti függetlenség külső védelmé­ről: a nemzeti kormány hadat üzent Németországnak és meg­kezdte a fegyverszüneti tárgya­lásokat a Szovjetunióval. Ezzel egyidőben a belügyminiszter nyilatkozata bejelenti a Nemzeti Kormány kezdő lépéseit Magyar­ország belső demokratikus újjá­építésére. „El kell indulnunk a népi ön­kormányzat uj és járatlan ut­ján" — mondja belügyminiszter nyilatkozata. Hogy uj és járat­lan ez az ut, az éppen mélyre­tn barnásunknak egyik fő oka. Ha lett volna népi önkormány­zat, ha kialakulhattak volna a nép szabad akaratnyilvánításá­nak szervei, nem következett rolna be március 19-ike. — Ma t független Magyarország lété­nek alapfeltétele a nép cselekvő részvállalása az építés munká­jában. Enélkül nem indulhatott volna meg az élet a felszaba­dult országrészen, a demokrati­kus pártok nem kezdhették volna cl munkájukat, nem lehe­tett volna Nemzeti Független­ségi Front, nem lennének nem­zeti bizoltságok, nem ült volna össze a nemzetgyűlés és ma nem lenne kormánya az országnak. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány tudja, hogy a néptől kapta megbízatását. Tudnia kell ezt a népnek is. Régen nem volt nálunk olyan példa, hogy egy kormány hivatkozik a nép szabadságára és nemcsak emle­geti, hanem a valóságban is arra épit és előfeltételnek tekinti azt munkája sikeréhez. A kormány a néppel együtt tudja, hogy a magyar közigazgatás régi szer­vezete nem olyan hagyomány, amit most teljes egészében foly­tatni lehetne. A belügyminiszter nyilatkozata is rámutat a mait vármegyei és városi közigazga­tási szervezetének tarthatatlan­ságára Igy az ország mai álla­potában, amikor a községek és városok közt még nincs rend­szeres forgalom és magárautal­va, egymástól jórészt elszigetelve küzd a nehézségekkel minden kö/ősség, óriási jelentősége van a helyi kezdeményezésnek. Sok városban már megalakult a helyi nemzeti bizottság. Ahol még nincs ilyen, ott a legsürgő­sebb feladat ennek megalakítása. A nép a saját demokratikus szervezetein keresztül érvéave­Az oroszok Budapesten már a Belvárosban harcolnak i lankcsala Komáromnál Budapesten, a beérkező je­lentések szerint, most már tel­jes erővel tombolnak az utcai harcok. Egyes megfigyelők sze­rint a küzdelem hevessége he­lyenként felülmúlja a sztálin­grádi harcok méreteit is. A nácik a legtöbb épületet erőddé alakították át, úgyhogy az elő­nyomuló szovjet erőknek min­den egyes házat külön ostrom alá kell venni. A pesti oldalon északról a 2. ukrán hadsereg a rendezőpályaudvar felől már elérte az Angyalföldet, ahol 230 háztömbből verte ki a némete­ket A tűzvonalból küldött tu­dósítások speciális orosz gép­fegyveres és dinamitos különít­ményekről beszélnek, amelyek a náci csapatok közé ékelődve a házerőditéseket a bennük levő védőcsapatokkal együtt felrob­bantják. A szovjet harcba vetette folyami flottilláját is, hogy a német dunai naszádokat meg­akadályo i erősítések partra­tételében a szorongatott helye­ken. A szovjet légierő pedig azon őrködik, hogy a németek éjszaka légi uton ne dobhassa­nak le anyagot és erősítést. Az orosz haditudósitások le­írják, miként nyomulnak előre lépésről lépésre a szovjet csa­patok, hogy egyre szűkebbre szorítsák a hurkot a németek körül. A már felszabadított ut­carészek arról tanúskodnak, hogy a visszavonuló németek példátlan lelkiismeretlenséggel pusztítják a főváros értékeit. A lakásokból ledobált bútordara­bok borítják az uttesteket, a há­zakat pedig felgyújtják. Közben persze mindenütt fosztogatnak, a tiltakozókat egyszerűen agyon­lövik. Mindezt az eljárást élén­ken megvilágítja Wesenmayer budapesti német követ azon ki­jelenlése, amelyet most Vö­rös János honvédelmi minisz­ter idézett Moszkvában : „Nem törődünk vele — mondta We­senmayer —, ha Budapest tíz­szer is elpusztul, ha ezzel Bé­cset védeni tudjuk." Ugyanezt a felfogást tükrözi egy fogságba jutott német tiszt kijelentése is, aki a tudósítók előtt azt mon­dotta, hogy „nem mi építettük Pestet, hát mit törődjünk most a sorsával!" A fővárosi csata állásáról a legszenzációsabb híradást esti műsorában a newyorki rádió jelentette, amely rendes adását megszakítva, a szovjet hírszol­gálat rendkívüli jelentéseként közölte, hogy az oroszok szer­dán reggel két helyen is átkel­tek Budáról rohamcsónakokkal és a Rudolf-rakparton szilárdan megvetették lábukat. Az egyik csoport az Országház és a Tőzs­de környékén harcol, a másik pedig az Egyetem épületcsoport­jánál, amelyet erőddé alakítot­tak át a németek. Ez tehát azt jelenti, hogy most már valóban csak órák kérdése lehet a város teljes birtokbavétele, bár a vég­leges megtisztítása még sokáig elhúzódhat. Ugyanekkor Komáromnál a magyarországi csata egyik leg­nagyobb ütközete zajlott le, amely vetekedett a hires debre­ceni csatával. A németek itt már közvetlen érzik Bécs fenyegeté­sét és ezért természetes, hogy minden erejüket harcbavetették. Az oroszok azonban a támadó tankhadosztályokat és gyalog­diviziókat súlyos veszteséggel visszaűzték. Hogy mennyire tisztában vannak a nácik a helyzet fenyegető voltával, azt bizonyítja az is, hogy Hitler máris elrendelte Bécs teljes pol­gári kiürítését. A nyugati arcvonalon Patton tábornok 3. hadserege tovább halad előre Rundstaedt déli szárnya ellen. A bastognei be­sitheti igényeit és akaratát és kell is, hogy érvényesítse. A Nemzeti Bizottságnak mindenütt meg kell teremtenie a helyi ön­kormányzat népképviseleti szer­veit, biztosítania kell a városi és községi igazgatás demokra­tikus irányát, népbiróságok ut­ján gondoskodnia kell a meg­indult népi fejlődés védelméről a demokrácia ellenségei, a fa­sizmus lappangó maradványai ellen. Az Ideiglenes Nemzeti Kor­mány a nép oldalán küzd a ne­hézségek megoldásáért és első feladatának ismeri el: „erősíteni, segíteni és összehangolni a helyi népi önkormányzatok kezdemé­nyezéseit és szervezni, elősegíteni összekapcsolódásukat egy meg­ujnlt államszervezetben. keritett szövetséges erőket telje* sen felszabadították és márh jelentősen előnvomultak. Ugyan* csak szövetséges sikereket elen­tenek az Ardennekből, vala­mint a Saar vidékről. A néme­tek azonban most ugylátszik a heves járőrtevékenység bizony­sága szerint megint támadásra készülődnek, ezúttal Elzászban Ezt az egész akciót a katonai szakértők szerint a félelem dik­tálja a német vezérkarnak, hogy valamikép minél több szövetsé­ges haderőt leköthessen. Azon ban hogy a németeket a raosl lezárult offenziváiuk első mene­tében súlyos csalódás érte, a* kitűnik Rundstádt most megta­lált és nyilvánosságra hozott parancsából is, amely azt igértf katonáinak, hogy öt nap alatt ismét Antwerpenben lesznek. Nos, azóta már ötször öt nap is elmúlt és a németek nincsen­nek Antwerpen közelében, sőt még csak a Meusig sem tudtak eljutni. Budapesten az Egyelem* néí és a Parlamentnél folynak a legheyesels!) harcok Newyork, január 3. A szovjet hírszolgálat rendkívüli jelentése közli, hogy orosz csapatok két helyen átkeltek Buda felől a Dunán, behatollak Pestre ét megvetették lábukat a Rudolf­rakparton. Áz egyik ponton a Parlament oldalánál és a Tőzs­dénél szorítják vissza az ellen­séget, azok az orosz rohamegy­ségek pedig, amelyek a máso dik átkelést hajtották végre, be­kerítették az erődítéssé átalakí­tott Egyetem épületét. Megállás nélkül nyomulnak előre a Vö­rös Hadsereg katonái és roha­muk során további 299 ház­tömbből veéték ki a német csa^ patokat. Eredményesen halad a szövetségesek támadása nyugaton London, január 3. Az ameri kai 3. hadsereg ujabb tért nyer! a németek déli szárnyán a» Ardennekben. Észak felé Bastog­ncnál az amerikai beszöge'léj

Next

/
Thumbnails
Contents