Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-21 / 16. szám

1945. január 21. d ÉL »i a g v a r o i! szag • I^enin. muve 21 évvel ezelőtt halt meg Lepin, a szovjet állam megalapítója Hét esztendeig, 1917-től 1924-ig állt Oroszország és a vele önkéntcsen szövetkező testvérállamok élén. De az orosz történelemre nemcsak Leninnek ez a hétesztendős államvezetése nyomta rá a maga kitörölhetetlen bélyegét, hanem az a tizennégy esztendő is, mely megelőzte és az a busz esztendő is, mely követte. A lenini korszak felöleli az orosz történelem utolsó negyven évét. Ebben a korszakban készítették elő Lenin és munkatársai a világtörténelem első igazi népállamának megteremtését, ebben a korszakban zajlott le Lenin vezetésével az orosz történelem nagy fordulata, az 1917-es októberi forradalom, ebben a korszakban folytatta és tetőzte be a Lenin éltal megkezdett müvet Lenin vezértársa és nagy utódja, Sztálin. Lenin müve a német fasiszták elleni nagy szabadságháboruban állta ki a világtörténelmi tüzpróbát. Ebben a háborúban vált az egész haladó emberiség számára nyilvánvalóvá hogy a szovjetállam nemcsak az orosz nép, hanem az egész emberiség számára jelentelt egg világtörténelmi lépést előre. Mi lett volna a társadalmi haladásból, ha nincs a Szovjetunió, LeninSzláiin állama, az a kétszázmilliós népi nagyhatalom, mely szárnyát szegte a német fasiszták világhódító terveinek? Ma már mindenki látja, hogy a Szovjetunió nélkül a német fasizmust nem lehetett volna legyőzni. A Szovjetunió nélkül Európa népeinek évtizedes, tatán évszázados rabság lett volna az osztályrésze, állami és nemzeti létük talán örökre megsemmisült volna. A Szovjetuniónak köszönheti az emberiség, hogy ma már elmondhatjuk: ennek a halálos veszedelemnek, ennek a szörnyű lidércnyomásnak egyszer•mindenkorra vége. 1917-ig nem volt nagyhatalom, mely a népszabadságnak, a nemzeti szabadságnak, a politikai és társadalmi haladásnak lett volna az őre. 1917 óta van! A magyar népnek kellene a legjobban az emberiség történelmének ezt a hatalmas vívmányát értékelni tudni, hiszen a magyar szabadságharcok tragédiája éppen abban állt, hogy a német világhatalommal szemben a magyarok csak saját erejükre támaszkodhattak és igy alulmaradtak. Mit jelentett volna a magyar nemzet számára, ha lett volna egy nagyhatalom, mely őre és támogatója a népek szabadságtörekvéseinek ! Kossuth Lajos 18i8-ban és később kétségbeesetten, de hiába kereste azt a nagyhatalmat, amellyel szövetségben a magyar ügyet diadalra vihette volna. Hogy Lenin alkotása, a szovjetállam, a fasiszta tatárjárással szemben betölthesse az emberi haladás védőpajzsának szerepét, ahhoz mindenekelőtt az orosz államot kellett haggyá és erőssé tenni. Lenin és Sztálin az egész Emberiségnek szolgáltak azzal, luuit az orosz nép és a vele együttélő népek számára tettek. Áz orosz mindig nagy nép volt, nagy nemzeti erényekkel. Tatár, német, svéd, francia hódítók ellen vivta ki állami egységét és védte meg nemzeti függetlenségét. De az orosz nép erényeit az Oroszországban évszázadokig uralkodó állami és társadalmi rend nem engedte szabadon fejlődni és kibontakozni. Oroszország hatalmas állain volt, a XlX-ik század óta mégis egyik megszégyenités és vereség a másik után érte. Az orosz nép és az orosz társadalmi rend közölt szakadék tátongott. Ez a szakadék volt az orosz állani gyengeségének, gazdasági és kulturális elmaradottságának főoka. Lenin müve volt ennek a szakadéknak az eltüntetése. Azzal, hogy uj állami és társadalmi rendet teremtett Oroszországban, utat nyitott az orosz nép ősi nemzeti erényeinek és képességeinek szabad érvényesülésére. Atnevelte, átgyúrta az orosz népet: ezzel vetette meg az alapját az orosz állam felemelkedésének és erejének Oroszország nagy honvédelmi háborújában a német hódítók ellen nem kis szerepet játszanak az orosz nép ősi vitézi és hadi erényei. De döntők azok az uj erények és képességek, melyeket az 1917-es nagy szocialista forradalom hozott felszínre, plántált bele az orosz népbe. A német fasiszták ellen aratott győzelmeit Oroszország annak köszönheti, hogy Lenin uj orosz államot, u j orosz társadalmi rendet teremlett a régi helyébe. De Lenin államvezetésének hét esztendejéből négy háborúkkal és polgárháborúkkal telt el, a szovjetnép uj hajlékának építésére csak három év jutott. Lenin a szovjetállamnak és a szovjettársadalomnak csak alapját rakta le, falait hozhatta fel. Az-uj hajlék befejezése a nagy építőmesterre, Sztálinra maradt. Az ő keze alatt változott meg Oroszország arculata. Az ő vezetése alatt hajtotta végre az orosz nép a világtörténelem legnagyobb ipari forradalmát. <3 alakította át a muzsik országát a nagyipar, a gépesített mezőgazdaság országává. Sztálin előrelátta, hogy a szovjetállam számára ütni fog az óra, amikor a harcmezőn kell maid kiállnia a próbát. Sztálin érdeme, hogy a Szovjetunió az ukrajnai szén és crcbázis elvesztése után is rendelkezett az uráli, a szibériai ipartelepekkel, melyek ontották a hadianyagot. Sztálin érdeme, hogy a Vörös HadSfereg nemcsak a hősök, hanem a modern fegyverek hadserege is. Ez Sztálin maga, ha jellemezni akarja működésének alapelveit, azt mondja: Lenin tanítványa vagyok, Lenin példáját igyekszem követni. Gondolkozó ember számára ma már nem kétséges, bogy az a hatalmas erőkifejtés, melyre a Szovjetunió ebben a felszabadító háborúban képesnek bizonyult, a legszorosabban összefügg Lenin és Sztálin müvével. Nincs ország, mely kibírta volna azokat a megpróbáltatásokat, melyeket a Szovjetunió kibírt. És hogy kibírta őket, azt ne elsősorban kiterjedt területének, lakossága számának köszönheti, hanem annak, amit Lenin és Sztálin alkotott. Mi a titka ennek az uj társadalmi és állami rendnek? Hol a forrása annak a hazaszeretetnek, mely az orosz népet nemcsak rendkívüli nehézségek leküzdésére és nagy áldozatok elviselésére, de emberfölötti kitartásra és hősiességre is képessé tette? Vörösmarty szavai magyarázzák meg ezt a „csodát". A nagy magyar költő irta: „Neve: szolgálj s ne láss bért Neve: adj pénzt és ne tudd inért. Neve: halj meg más javáért. Neve : szégyen, neve: átok: Ezzé lett magyar hazátok." Fordítsuk meg mindezt és megtudjuk, mi a titka a szovjet állam erejének. Az orosz nép látja munkájának „bérét". Az orosz nép tudja, miért ad pénzt, mire áldoz. Az orosz nép, ha kell, meghal, de nem a más, hanem a mag a javáért. Az orosz haza neve ezért nem szégyen és nem átok, hanem dicsőség és áldás kétszázmillió fia számára. Az orosz nép világraszóló helytállásának, a Vörös Hadsereg diadalainak titka, hogy Lenin és Sztálin egy önmagának dolgozó társadalmat teremtettek, melyet nem szabdalnak szét osztályellentétek és melyet nem gyengít kizsákmányolók és kizsákmányoltak lappangó polgárháborúja. A szovjetállamban a dolgozó nép önkormányzatának ereje abból származik, bogy nem a nép elnyomása a feladata, hanem a nép védelme külső ellenség ellen. Lenin müve, hogy földet adott az orosz parasztnak és a két legnagyobb dolgozó néposztály, a munkásság és parasztság szövetségét tette meg az uj orosz állam alapjává. Az a nép, mely élvezi saját munkájának gyümölcsét, nem kívánja meg a másét. Ez az alapja annak, hogy a Szovjetunió népei közös nemzetiségi államot, egyenrangú nemzetek nagy családját tudták alkotni. De ez az alapja annak is, hogy a szovjetállam teljesíteni tudta felszabadító hivatását és önzetlen segítséget tud nyújtani a német fasizmus ellen küzdő népek szabadságharcainak. A fasiszták és minden rencfü és rangú barátaik Lenin müvével ijesztgetni próbálják az emberiséget. Elrettentő példaként állítják a népek elé azt, ami minden gondolkozó és haladó emberre ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorol. De nagy kérdés, hogy ez a rémitgetés nem fog-e visszafelé elsülni ? Nem azt fogják-e a népek mondani, hogy az a bizonyos „bolsevizmus" mégse lehet az ördög találmánya, ha olyan vezéreket tudott adni az orosz népnek, mint Lenin és Sztálin l Mi félni való van attól a bolsevizmustól, mely képessé telte az orosz népet arra, hogy rövid idő alatt jobb hadvezérekel állítson seregei élére, mint a «verhetetlen" porosz generálisok, akik a haditudományt állítólag az anyatejjel szivtákmagtikba ? Valóban olyan rettenctes-c az a „bolsevizmus", raelv gránitnál és acélnál keményebb szervezetet tudott terem teni, erősebbet, mint a némei militarizmus katonai gépezete f Olyan ijesztő-e Lenin müve, ha hihetetlen rövid idő, alig husz esztendő alatt, a cári Oroszország évszázados elmaradását tudta eltüntetni, az orosz államot nagyobbá és hatalmasabbá tette, mint valaha volt? A bolsevizmussal, a „keleti veszedelem"-mel rémítgettek Magyarországon is. De volt idő, amikor a magyar feudalizmiu a „nyugati veszedelem"-mel rémítgetett. Az ördög mindig arról az égtájról fenyegette a magyar urakat, amely felől a legmelegebben, a legtermékenyitőbben sütött a társadalmi haladál napja. És amikor egy évszázad előtt a haladás napja nyugatos kelt fel, a magyar hazafiak — akárhogy rémítgették is őket a a jakobinus rémmel — Párisra vetették vigyázó szemüket. Ba csányi, Petőfi, a márciusi fiatalság a francia forradalomból tanult magyar hazafiságot. Leninnel a haladás napja keleten kelt fel. Érdemes volna követni Bacsányi ét Petőfi példáját és magyar hazafiságot elmenni tanulni Lenin és Sztálin népéhes Révai József. 8 stésgprl vas- és iémmugysoÁ a Magyar Nemzeü Front programja mellet! ötezer diósgyőri vas- és fém munkás tett hitet a Miskolcon tartott nagygyűlésükön a Ma gyar Nemzeti Függetlenségi Front programja mellett Üdvözölték az Ideiglenes Nemzeti Kormány Németország elleni hadüzenetét. A teljes felszabadulás és a háború gyors befejezése érdekében a magyar ipari központ munkássága elhatározta, hogy még fokozottabb energiával folytatják termelő munkájukat, hogy elősegítsék r nemzet kettős célját: a végsd győzelem elérését és az ország újjáépítését. Gyöngyösön is megkezdődő!! a tisztogatás Gyöngyösön is megkezdődött a fasiszták, nyilasok és csatlósaik eltávolítása a közigazgatás igazságszolgáltatás és közoktatát hivatalaiból. A purifikációí mozgalom egyre inkább országos méreteket ölt. Igen sok hitlerbérenc hazaáruld várja már a rendőrség fogdáiban a népbiróságok ősszeülését. flz olasz nép nagyobb rászt kivele! a néms ek elleni barcb&f Az olasz nemzeti felszabadító bizottság Cburchillhez, Rosevelthcz, Sztálinhoz és de Gaulle tábornagyhoz küldött üzenetében azt kérte, bogy juttassanak az olaszoknak nagyobb részt a németek elleni harcban. Az olasi nép maga is részt akar venni a hitlerizmus és fasizmus kiirtásábar