Délmagyarország, 1945. január (2. évfolyam, 1-24. szám)

1945-01-20 / 15. szám

II. évfolyam 15. szám. Szeged, 1945. január 20. szombat Egyes szam ára 30 Jíllé* A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front La of a Szerkesztőbizottság: Balogh István dr. Erdei Ferenc Révei József Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommnnlsla Piri r ••Él Szolidaritás Szomorú beszámolót közöltünk nemrég azoknak a csángó családoknak szomorú torsáról, Bmeiyeket a rövidlátó jelszavas politika telepitett szinte erőszakkal ót a bukovinai falvakból a „felszabadított" Délvidékre, az elnéptelenedett bácskai falvakba és amelyek a nagy sorsfordulat óta hontalanul, a legtöbb cselben a katonai szolgálatra beparancsolt családfő nélkül rójják a havas, sáros országúi akat. Hiába : nincsen uj a nap alatt. A szegény, c sángó családok egyszer már, több mint hatvan esztendővel ezelőtt, alaposan kitapasztalhatlak, hogy mit jelentenek a gyakorlatban ezek a hangzatos jelszavak. A mult század nyolcvanas éveinek legelején repült fel először a jelszó a magyar firmamenlumra, hogy haza kell scgiteni idegenben sínylődő véreinket, a csángókat. Óriási volt a felbuzdulás és 18S -ben tényleg útnak inditotlak messzi Bukovinából ezer csángó csalidot. Mindent Ígértek nekik, ami szépnek és jónak látszott. De aztán senki sem törődött rele, hogy a szépen berendezett telepes gazdaságok helyett az Alduna maláriás, mocsaras vidékén rögtönzött barakok és primitív szükséglakások fogadlók az ősi ha lékükből kiagitált csángókat, akik egy teljes éviizedig átkozlak azulán hiszékenységüket, mig végül földhöz jutói lak a délvidéki kincstári birtokokon. A kisértékéi, kevés hasznot hajtó kincstári földeket ilyen módon előnyösebben hasznosíthatta a fiskus. Szeged város mai vezetősége, amelynek herkulesi erővel kell megbirkóznia a ^napról napra felbukkanó rendkívül súlyos szegedi problémákkal, felfigyelt erre a nem annvira szegedi, mint inkább országos és magyar problémára és gondjaiba vélle a város közelében bolyongó szerencsétlen csángó családokat. A végleges megoldásra feltétlen lehetőséget nyújt majd a Nemzeti Kormány földreformtörvénye, amely végre, liosszu, keserves évtizedek óta üzölt bűnös sibolás után felszámolja a feudális földbirtokrenclszert és azoknak a tulajdonába juttat a a drága magyar földet, akik a verejtéküket, a vérüket dolgozzák bele. A Nemzeti Parasztpárt földreformjavaslata komoly és közeli terminusokat tűzött ki. Kimondja, hogy a javaslatot I9l5 októberéig végre kell hajtani. Ennek u földbirtokrendezésnek a keretében beválthatja végre a nemzet A főváros egész pesli része fölszabadult London, január 19. A Reuter Iroda jelentése szerint az orosz csapatok elfoglalták a magyar főváros egész pesti részét. Már csak néhány kisebb budai körzetben vannak harcok. Budapesttől délnyugatra, a Balaton irányában az oroszok visszavetették nagy német haderők támadásait. Három orosz sereg feltarthatatlan támadása zádal a német határ felé Lengyelország teijes felszabadítása küszöbön áll Az orosz harciéren most már drámai gyorsasággal kezdenek kibontakozni az események. Koniev marsall 1. ukrán hadserege indította meg a támadást, amelyhez elsőnek Zsukov 1. fehérorosz hadserege csatlakozott a varsói áttöréssel, majd a következő nap Rokosovszky tábornagy 2. fehérorosz hadserege a Varsó feletti szakaszon indított nagy támadásával, amely egyetlen lerohanással egész sereg várost szabadított fel, közlük Szcuszcyii városát, amely már csak 28 kilométerre van a porosz határtól. Közben Zsukov serege is folytatta rendkívüli tempójú előretörését és Szuchaczev, valamint Lovicz elfoglalásával nagy iramban közeledik Lodz felé. Koniev csapatai pedig ugyanakkor Czenstochowa felszabadításával a sziléziai határ közvetlen közelébe jutottak. Meg kell említenünk, hogy a lublini lengyel kormánynak — amely közben Varsóba tette át székhelyét — egy jelentése szerint már Krakkó is felszabadult, bár ez még orosz i'észről nem nyert megerősítést. Ez a hatalmas támadási tempó szinte példátlan előnyomulási gyorsaságot jelent, hiszen alig négy nap alalt 170 kilométert haladt előre az offenziva. Az amerikai lapok történelmi jelentőségűnek mondják a Visztulafront ilyen gyors és lenyűgöző áttörését és felvetik a kérdést, micsoda reménysége lehet még Németországnak ezekután, ha ezt a minden technikai fortéllyal és műszaki alapossággal kiépitett fővédelnii vonalát az orosz seregek ilyen meglepő gyorsasaggaí át tudták törni. De nem is kell idegen kommentárokat idézni az orosz győzelem rendkivüli jelentőségéről, amikor maga a német hivatalos jelentés és maga a náci rádió is tökéletesen tükrözi azt a kétségbeesést amit az orosz offenziva Németországban előidézett. A Deutschlandsendcr tegnapi adásában nagyon sokszor fordult elő az „összeomlás" és a „kudarc" kitétel. A német liadijelentéshez fűzött magyarázat pedig beismerte, hogy az OKW legfontosabb teendője most a krakkói fronton feltartóztatni az oroszokat, amig sebliben felépülhetnek az uj vonalak és erődök, amelyek a sziléziai bányavidék megvédéséhez szükségesek. Ezek nélkül ugyanis rendkívül megnehezülhet a háború folytatása — tette hozzá a jelentés kom nentárja. A berlini rádió katonai szakértője hosszas előadásban fejtegette, hogy „155 orosz hadosztály, lehát 25 teljes páncélos hadsereg soha nem tapasztalt ember- és anyagfölénnyel indult támad isra. A német állások legyűrése után a hadvezetőség most a hátországban kénytelen embereit és fegyvereit tartalékolni, mert egyelőre elszakadással kell védekezni és még senki sem tudja, hol lehet majd visszavágni." Pedig a német hadvezetőség valóban jól tudta, hogy az oroszok általános támadást terveznek, — amint azt néhány hét előtt mi is megirtuk, jelezvén, hogy a folyók beálltával bizton lehet számitani a fokozott nagy szovjet téli támadásra — és hs ennek ellenére mégis ilyen gyorsan összeomlott védelmük, akkor ott valóban igen nagy bajok lehetnek a hadsereg felkészültsége és szelleme körül. Paul Winlerton-nak, az ango! rádió hírmagyarázójának van igaza, amikor a helyzetet ugy jellemzi, hogy „nem lehet még jóslatokba se bocsátkozni afelől, hogy ez az igazi gőzhenger hol fog majd megállni." Közben pedig Budapesten egyik házcsoport esik el a másik után. Ma már a németek csak egész kis területre vannak összeszorítva, persze ez a tömörült védekezés egy kissé lea csángóknak lelt Ígéreteit is. De ezekben a sorokban meg kell emlékeznünk ínég valamiről, még pedig arról a csodálatos szolidaritásról, amelynek gyönyörű példája adódolt éppen a csáugókérdés újonnan történt felbukkanásával kapcsolatban. A röszkei gazdasági népiskola mai igazgatósága szintén fölfigyelt a Délmagijarország beszámolójára és a szerkesztőségünkhöz irt levélben bcjeleutctte, hogy megélhetést szeretne nyújtani egy ilyen hontalanná tett csángó családnak. Az iskola kívánságát azonnal továbbítottuk illetékes helyre, ahol megígérték, hogy a legrövidebb időn belül Röxzkére irárwit.iák af alkalmas csángó-családot. A röszkei iskola vezetőségéi nem a terror, nem a hamis jelszavak, nem valami ködös álhazafiság irányította, hanem f testvéri szolidaritás cselekvésre serkentő érzése, az az érzés amely a mai súlyos időicben felelőssé tesz valamennyiünket valamennyiünk sorsáért