Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-24 / 30. szám

UC.LMAC YáRftRSZÍli Á Szovjetfalvak kulfurája Az orosz étet háború előtti, éven­ként megismétlődő eseménye voh Moszkvában a mezőgazdasági kiál Htás. A legutolsó kiállítás szenzá­cióját „egy falu életének képei* cimfl részlet adta. A kiállítás egészében a mezőgazdaság területén alkalmazott Újításokkal foglalkozott, a 12 hek tárnyi területen kicsiben felépíteti •zovjet falu a kis mezőgazdasági közösségek, uj, szocialista életét mu tatta be. Láttuk az uj kényelmes ér egészséges parasztházakat. Ezek az ország területén millió számra épül­tek. Olt volt a falu kicsinyített má­sában a gép és traktorállomás, egy, az országban müködö sok ezer közül Egy iskoh, egy kolhoz telep, kór­ház, egy bölcsőde igazolták a fejlő iskolába és ezek közül 13 millió középiskolába is eljutott. Az iskolák tanári karának száma megötszörö­zódött. A könyv és lapkiadás számai min­Jen időben jellemzőek voltak a la kosság kulturális színvonalára. Az 1913-as Oroszországban a falvak részére nyomtatott könyvek példány­száma nem egész 86 milliót tett ki és ezek közül 3 millió példányú volt a mezőgazdasági irodalom A most folyó háború alatt a Szov­jetunióban a falusi lakosság részérc nyomtatott könyvek példányszáma 692 millióra emelkedett és ezek kö '.ül 16 millió példány foglalkozott a mezőgazdasági termelés kérdésévet A régi statisztikák által kimutatott dést, a szovjet falu kuliuráiát. Az itt 859 újság helyett most 8550 jelenik " - meg é8 közü, 3293 kifejezetten a falvaknak készül. A falusi ifjúság 70 százaléka rendszeresen olvas újságot, 63 4 százaléka szépirodalmat, 54*3 százaléka rendszeres könyvtár­látogató. 1940-ben a falusi könyv­tárak száma túlhaladta a 60 ezret Minden 100 falusi szovjet lakos közül 85*3 százalék látogatja a mo­zikat, 74 a színházi előadásokat. A szovjet parasztság 5) százaléka rend­szeres látogatója a muzeumoknak, a kiállításoknak, at ismeretterjesztő tu­dományos * előadásoknak és nézője a sportünnepségeknek. Ami a szín­házak, mozik, klubok számát illeti azok összehasonlíthatatlanok a mult­lálott képek összehasonlításban a múlttal, láthatóan igazolták azt a ha­ladás', amely átalak totta a paraszti ,éle» f irmáját, magasra emelte szín­vonalát. Legnagyobb haladást a földműn kához használt eszközökben látjuk. A forradalom óta a kiállításig, a fackétöl a traktorig jutottak el. Ma már a földmunka minden eszköze gépesfiett. Az 1910 es statisztikák szerint akkor a falusi háztartások ös«zescn 7 millió 300 ezer egyszerű ekével, 2 millió faekével, 4 millió 20U eper vasekével és 17 millió fa­borouával rendelkeztek. Ezeknek az eszközöknek hektáronkénti értéke hat rubel értéket képviselt. A forradalom után a Szovjetunió a faeke orszá­gából a traktorok, cséplőgépek, te­herautók és az összes gépesdett ter meló eszközök országává alakult át A háboró előtt a Szovjetunióban már fél millió traktor, 133 ezer orosz mechanikáju arató-cséplö kombinált gép, I9> ezer teherautó és 130 ezer modern cséplőgép dolgozott a me­zőgazdaságban. Ez a felszerelés a termelő eszközök hektáronkénti ér­tékét az előbbinek tízszeresére emel te. De a földmüvelés kultúrájának nagymérvű fejlődésére mutatnak a kővetkező számok is: a műtrá­gya használata tizenhétszeresérc emelkedett, a gabonának kéthar­mada, a búzának kilenctizede ne mcsliett. A szovjet paraszt felvild gosodott, kulturált termelővé kelleti hogy fejlődjék, hogy ebben a fejlett mechanizmusban megálja a helyét. A falusi lakosság legjobbjaiból lettek kolhoz vezetők, iskola és gé pészklubok szervezői, mezőgazdasági munkacsoportok vezetői. Már a há ború előtt a szovjet államokban egy millió traktorista, 250 ezer kom binált arató-cséplőgép vezető, 20C ezer gépkocsi vezető, 120 ezer trak­tor-csoport főnök dolgozott. Ezek mind a falusi nép soraiból kerültek ki. A falusi lakosság iskoláztatásának kérdésében is hatalmas eredmények mutatkoznak. A szovjet falu népének Judásszomját a kultura és tudo tnányok iránt kielégíti az állam. A mult statisztikája 93 ezer falusi is­kolát, 152 ezer tanitó személyzettel írutat ki. Ez a szám nem tűnik ké­vé nek, de a 93 ezerből csak 450 a középiskola, a többi elemi. Ma már 150 ezer falusi Iskola van és (biöl 40 ezer középfokú iskola. Még meglepőbb eredmények mu (átkoznak a tanulók számát illetően ! n-l -n 6 millió falusi gyermek |á/t iskolába és ezek közül csak í) ezer jutott el középiskolába is. Szovjetunióban a háborút közvet­lenül megelőző statisztikák szerint már 27 millió falusi gvermek járt tal. A forradalom előtt az orosz fal­vakban összesen 88 mozigép volt, nem volt egyetlen színház sem. Ma 95 ezer állandó mozi működik a falvakban. Tizenhét ezer modern fel­szerelésű és kiképzésű sporttelep disziti az orosz falvakat és kolho­zokat A szovjet hatalom a falu és kol­hozok egészségügyi védelme terén is hatalmas eredményekkel dicse­kedhetik. Az ilyen irányú gyors fej­lődést már az ilyen célra fordított költségvetési tételek összegei bizo­nyítják. 1932-ben a falvak és kol­hozok közigazgatásai, közigazgatási célokra 37 rubel és 64 kopejka fe­jenkénti összeget költöttek, egészség­védelemre pedig a fejkvóta 12 rubelt és 69 kopejkát mutatott. 194i-ban a háború ellenére az első tétel fe­jenkénti 127 rubelre, a második té­tel fejenkénti 60 rubelre emelkedett. • A hitlerista barbárok gonosz őrü­letükben nagy területeken oltották ki a felfelé Ívelő orosz kultura tüzeit. Felégették és lerombolták az iskolá­kat, a kórházakat, a színházakat, a muzeumokat, a falvakat és kolhozo­kat az egészséges lakóházakkal, klubbokkal és kulturépüietekkel együtt. A szovjet nép kiűzte hazája területéről a barbárokat, és meg­kezdte az újjáépítést. Az elmúlt 25 esztendő során elért csodálatos tel­jesítmények újra valósággá lesznek Még szebben és jobban épül az uj orosz élet. jobb lesz az alap és még ?vorsabh a feilö^és. Hogyan képezték ki azokat az amerikai csapatokat, akik oly sikeresen rohanták meg Németországot 1 Ml volt a sikeres angolszász invázió titka? Az egész világot őszinte bámulat tölti el a felett a teljesítmények fe ett, amelyeket az angolszász kato­nák mutattak be az Inváziótól kezd­ve egészen a német erődállások meg­rohanásáig. A kiváló felszerelésen és hadi­anyagon, valamint emberállományor tivül a mai háborúban a legfonto­sabb kérdés a kiképzés. Ez volt az, amiben az amerikai haderő a leg ökéletesebbet nyújtotta. Az amerikai commando-csapato' <iképzése „valahol az Egyesült Ál­lamokban, aCamp Cordon Jo ntton gyakorlótéren történik. A kiképzés tosszadalmas és bonyolult, mivel a .partraszállási hadművelet még a olyamátkelésníl is kényesebb és így pontosabb, részletesebb előké­szítést igényel annál is. A partra­szállások végrehajtására kiszemel amerikai úgynevezett „commando­trops" a Oordon Johnston táborban nyerik kiképzésüket. Az idekerülő csapatok teljes harcászati kiképzés után vannak már, a szárazföldi harc ninden egyes fejezetét ismerik és a harceljárást behatóan gyakorolják. Öiheienhéni égy hadosz&áiy A kedvező terep kiszemelése igen IOSSZU időt vett igé íybe. Eleinte a Camp Edvars, majd a Kap Cod te­rületén folyt, mig végül a mostani erületet fedezték fel, amely rendri vüli lehetőségektít nyújtott, meri min­den évszakban lehcséges volt a part­raszállás gyakorlása. A táborparaucsnok Frank A. Kea­ling, egy 48 éves dandárparancsnok, aki az Egyesült Államokban közis­mert gyalogsági szakértő hírében áll. A kiképzé3 az ő elvei szerint folyi. Minden őt hétben egy teljes gyalog nadosztály érkezik a gyakorlótábor­ba, hogy öt hát múlva behajózásra xerüljön Európába. Keating különösen nagy súlyt he­lyez a katonák lelki és szellemi hoz­záidomulná a a „kétéltű hadművele­tek" á'tai okozott különleges köve­telményekhez. Ez az idomítás az egyes csatár különleges kiképzésé \iván{a meg az akadályfutástól és kúszási gyakorlattól kezdve a közel­harc legkorszerűbb fogásainak el­sajátításáig. Mindenek előtt fontos a csatár hozzászoktatása az előre nem látható, váratlan fordulatokhoz, har­cizajhoz s a háború veszélyeihez Én­ek a célnak elérése érdekében Kea­ting és kiképző tisztjei olyan eljá­rást dolgoztak ki, amelyek az észak amerikai haderőben divó kiképzési módszerekül a legjobban közeliti meg a valóságot. Az öthetes kiképzés egy napjára ugyanis úgynevezett ,.beszivárgás! gyakorlat" (infiltration naneuver) van beiktatva, mely tulaj­ionképen kúszó gyakorlat egy kb í03 méter hosszú ,,harctéren" amely gránáttölcséreivel, drótakadályaivai, szilánkokra szaggatott facsonkjaival a valóság tökéletes látszatát kelti. Emellett nem egészen egy méter ma gasaágban állandó géppuskatüzelés filyik éles tölténnyel. Közvetlen gyakorlótér mei'ett őt sir van, olyan katonáké, akik életüket könnyelműen cockára tették és a gyakorlatok alatt estek el. A gyakorlat kezdetének jelzése után röviddel megindul a „kuszó­invázió". Piszkoszöld védőburokban kúszó csatárok százai haladnak előre a gyakorlótér ellenkező széle felé. 1914. december 24 affurmmiiiínru'i'Éír) m n— miközben éles gránátok robbanak él aknák dörögnek. Ezeket egy ellen­őrző állásból elektromos u'oa irá­nyítják, hogy a gyakorlatozó csapa­tok legénysége veszélybe ne kerül­jön, Föld- és viz szökőkutak lö-ci­nek a magasba, a géppuskák vadul dobognak: mintha a pokol szabaduF volna el. Romiam a ,.M ínchen •árosához" címzett ellenállási központ ellen Lélektani szempontból véve ez a kiképzés legkeményebb foka. A csa­tároknak nemcsak testi épségükre, .le felszere'éáünre is ügvelniuk kell. /\ gyakorlat után minden fegvvert megvizsgálnak, hogy tüzelésre képei állapotban vannak-e. Csa ne,n min­den egyes resztvevőm galljaah iyél e-en a vizsgán. Az amerik ii r. kord­órület ide is betört. A rekordidő 20 nerc körül morog A gyakorló áborba érkezó minden egyes katona a tábornoktól a szakácsig a'.ettkezen a gyakorlaton. Á gyakorlat kövekező szakasza az utcai harcra való kiköp és, amely rtarberson City kihalt, faházadból álló varoskájiban folvik. Ezt a köz­séget a hadsereg egy német falu mintájára építette fel, még u\ nevel is kapott: Schickli.rubertiafen. it u a valósághoz hiven utánozzák a há­borút. Vunnak bo.nb'kől ts tíiz:r ségl lövedékektől szétszaggatott h zak, bombatölcsértől es leom'ou falaktéi átszegdelt u cik. A házak evikbei az egységet az elektromos akoák<a való bánasmódra okrai ák ki, ame­lyek érintésre robbannak, niá uit i félig összeomlott h izakba va^ > be törést {.anuljas, ameiyeknen a r pas® tálat szerint sokszor kitart az eden ség egy egy el enálió fészke El sajátítják annak mestersége-, hog; az utcákat kerühék, és enel ett liáa tol házig a k riek között 'ék "Őivé nyeken küzdjek ma >ukar előre, i harmadik napon következik a „Mün chen városához" cimzert nagv ellen állási központ megrohan tsa és el foglalása él a tölténnyel, tüzérség és repülőtámogatás mellett. A b* rangoló lövedékek és gránátok mial meglehetősen nagy a sebesülés vo szélye, de eddig még egyetien ál dozatot sem követelt a gvako latnai e szakasza A fenti kiképzésen kívül a jiu-jitsj és a szabadfngasos birkózás m-nd.3 ágában kikéoz st nyernek, nem vév ki a rKarata"-t sem, amelyet a amerikaiak támadó jiu jttsunak nfl veznek. A teljes felszere'éssel vaj úszógyakorlatok is előkelő szerep foglalnak el a gyakorlatok közöl Iti egy 12 méter magas loro-yto való teljes felszerelésben végrehajtó vizbeugrás is gyakorlásra kerül Akik katonavlseltek, de még aze is, akik nem estek túl kiképzése tisztába vannak azzal, hogy milvi ütőképes hadsereg az, amely ily* kiképzésen esik át. Ezzel magyarázhatjuk az an.goj szász és különösen az amerikai esi patok elsöprő támadását az Ailarit >al, a megfordított Maginot vonal j most a Síegfried vonal ellen. Természetszerűleg a fentiek nem a teljes kiképzést jelentik. Tu ják is, hogy miért harcolnak. Szí lemben is felkészültek a hitleri/m elleni halálos küzdelemre. Ez ap, huzamos adottság teszi ezt a h sereget gvőzede'mcssA. Az angolok ujtipusu moszkil gépeket vetnek harcba, amelya 10 kilométer magasságban tué nak repülni

Next

/
Thumbnails
Contents