Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-14 / 21. szám

évfolyam 21. sxam. Szegeo, 1944. december 14. csütörtök Egyes szám ára 30 fillér A Magyar Nemzeíl Füg g eílenségi Front Lapja Balogh István dr. Független Kisgazdapárt Sze rke sztöbizoltság: Erdei Ferenc Nemzeti Parasztpárt Révai Józsel Magyar Kommunista Párt WTffilWBBBIfBMBBTMBWMfliMIWMHMBiBgWTO Harcos, demokratikus népmozsalmat! Az orosz hadsereg pörölycsa­pásai alatt összeomlóit hazánk­ban az a rendszer, mely törté­nelmünk legsúlyosabb nemzeti szerencsétlenségébe taszította az országot. Minden gondolkodó magyar érzi és tudja, hogy az összeom­lott reakciós-fasiszta rendszer romjain uj világnak kell meg­születnie. Ennek az uj világnak szellemi és anyagi tartalma adva van a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programm­jáhan. Az, hogy mit akarunk, vi­lágos előttünk. Ami azonban még nincs teljesen tisztázva: hogyan juttassuk diadalra azt, amit akarunk. Gyakran találkozunk olyan nézettel, bogv az oroszok fel­adata a magyar fasizmus teljes Jelszámolása is. Mit jelent az ilyen nézet? Akik azt vallják, hogy, az oroszok feladata — mi­után megdöntötték Magyaror­szágon a reakciós-fasiszta rend­szert — a magyar fasizmus tel­jes felszámolása is, nem értik meg a magyar nép önálló sze­repét a megindult demokratikus átalakulásban. A magyar nép jelene és jö­vője kétségtelenül elönyösebben alakult volna, ha nem az orosz hadsereg, hanem a magyar nép harca számolta volna fel azt a rendszert, mely reakciós-fasiszta bel- és külpolitikájának követ­keztében szembeállította hazán­kat és nemzetünket a szabad­ságszerető népekkel. Ha a ma­gyar nép követte volna Európa szabadságszerető népeinek pél­dáját és harcbaszállt volna a a német fasizmussal és a ma­gyar nép árulóival, akkor a magyar ma a szabadságszerető népek nagy családjának egyen­rangú tagja volna. Sajnos, nem igy történi! Fájó szivvel, dc mégis ki kell mon­danunk. mert az őszinteség és az igazság ajkunkra kényszeríti a szót, hogy ma magyarnak lenni a demokratikus átalakulás e nagy korszakában nem valami /elemelő. Száz évvel ezelőtt magyarnak lenni annyit jelentett, mint sza­badságharcosnak lenni, ma ta magyar egyértelmű a német fasizmus szolgájával. De képzeljük el, hogy mi len­ne a demokratikus világ nézete a magyar népről, ha nem hasz­nálná ki az adott lehetőséget, hogy magára találjon és hogy sorsa intézését saját kezébe ve­gye? Kétségtelen, hogy a sza­badságszerető népek a leghatá­Megkezdődött a végső harc Budapestéri Az oroszok az Ipoly völgyében is előnyomulnak Malinovszky marsall seregei­nek egyes részei Miskolc elfog­lalása után északra kanyarodtak és elfoglalták Bolvát, Sajókápol­nát és Sajókereszturt. Amig a sereg középső csoportjai Buda­pesttől északra a felszabadított Surány, Varsány vonalán tör­nek előre, addig a seregcsoport más kötelékei az Ipoly völgyé­ben baladnak fölfelé és elfog­lalták örszállást és Montot, a mivel már fenyegetően közel jutottak a szlovák határhoz. Nyilvánvaló, hogy az orosz elő­retörés legközelebbi célja ebben az irányban Pozsony felé mu­lat. Ugyanakkor a szovjet sere­gek már Budapest külvárosai szélén harcolnak, amennyiben a jelentések már Újpest határát is felemlítik. A németek kétség­beesetten igyekeznek védeni Budapestet, ezért nemcsak a nyugati frontról és az olasz harctérről vontak cl hadosztá­lyokat, hanem lényegesen meg­gyöngítették emiatt a szlovák határmenti védelmüket is. Ezt az orosz stratégia alaposan ki is használta most. Mindennek ellenére a végső harc Budapest­ért megkezdődött. A Bécs felé vezető országút és a vasútvonal is már az orosz ágyuk tüze alatt áll, A rossz időjárás és köd most kivételesen az oroszo­kat segitette, mert ennek leple alatt sikerült Malinovszky tá­bornagynak csapatait a táma­dáshoz összevonni és csoporto­sítani. Eunek köszönhető az északkeletre lévő erős védelmi vonal elleni sikerült rajtütő tá­madás, mely ilt a védelem ösz­szeomlásához vezetett. Maga az a tény, hogy már a visszavonu­lás minden utja tüz alatt áll, jelzi a főváros további védel­mének teljes kilátástalanságát és értelmetlenségét. A nyugati fronton kiemelke­dő sikernek számit a 7. ameri­kai hadsereg pompás lendületű támadása, amellyel áttörte Ha­genaulői északkeletre a német vonalat és 35 kilométerre köze­litette meg Karlsrulxet. A néme­tek kétségbeesett harcmodorára jellemző, hogy itt még a stutt­garti rendőröket is harcba ve­tették, csakhogy az életbevágó fontosságú iparvidék elleni elő­retörést feltarthassák. Az egyre fokozódó erejű légiharcokban most ismét főleg a meslerséges olajgyártó telepeket támadták. A németeknek ezeken a máris alaposan megrongált olajmüvein kivül már csak egyetlen olaj­forrás áll rendelkezésre, a ma­gyar Lispe olajkutjai. Tekintve azonban a Tolbukin seregek gyors előretörését a Dunántulon, bizonyos, hogy ez az utolsó for­rás is rövidesen elvész szá­mukra, Három esemény foglalkoztatja még mindig a világsajtót, a gö­rögországi forradalom, a francia­orosz szövetség és a spanyol­országi események. Görögországban tovább foly­nak a súlyos harcok. A'„Borba" Cimü belgrádi lap, mely a ju­goszláv ideiglenes kormány hi­vatalos szócsöve, az ellenállási mozgalom vezérét szélső jobb­oldalinak minősili, „ötödik had­oszlopnak nevezi s szemükre hányja, hogv irredenta politikát folytatnak. Azt állítja a lap, hogy az „Ellas"-szervezet jugo­szláv és bolgár-maccdon terü­letekre tart igényt és igv a béke ellenségeinek tekinthető. A francia-orosz szövetség, il­letve egy ilyen együttműködés lehetősége 50 év óta lidércnyo­másként nehezedett Németor­szágra. Bismark, a németek talán legutolsó nagv politikusa, vilá­gos ésszel, reálisan gondolko­dott és kontinentális, reális po litikát űzve kereste és meg is rozottabban elítélnék a magyar népet tunyaságáért, közömbös­ségéért, melyet a fasizmus teljes megsemmisítésével szemben ta­núsítana. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a fasizmus teljes megsem­misítése Magyarországon és a demokratikus népi Magyaror­szág kialakulása nem orosz, ha­nem magyar és csak magyar ügy. A magyar népnek, a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveinek, a Nem­zeti Bizottságoknak kell a fasiz­mus elleni harc. élén járniok. A demokratikus pártoknak kell erélyt és keménységet mutat­niok a fasizmus felszámolásá­ban, mert ezt követeli meg a demokratikus magyar állam megteremtésének érdeke. Hogy a magyar nép élni akar az adott lehetőségekkel és be akar kapcsolódni az egész Európát átfogó demokratikus átalakulásba, annak bizonysága, hogy Szegeden, Debrecenben. Hódmezőzásárhelvcn. Szente­sen, Orosházán. Békéscsabán megalakultak a Magyar Nemzeti Függetlenségi F"ront helyi szer­vei, a Nemzeti Bizottságok. Ez azonban csak a kezdet. A feladatok sikeres megoldá­sa érdekében kell tisztáznunk egyes fogalmakat. Tudatában kell lennünk an­hogy a Magyar Nemzeti Függet­lenségi Front nemcsak a demo­kratikus pártok képviselőinek az összefogása, hanem elsősor­ban a néptömegek egységes frontba tömörítése és mozgásba hozása. Mint abogv igaz az, hogy a Kommunista Párt egyedül nem képes a nemzet előtt álló fel­adatokat megoldani, ugy igaz az is, hogy a néptömegek moz­gásba hozása nélkül még az egységbe tömörült demokrati­kus pártok sem tudják megol­dani az uj helyzet napirendre tűzte feladatokat. . Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front csak akkor lesz életképes és csak akkor tudja történelmi küldetését sK kerrel betölteni, ha a néptöme­gekre támaszkodik, ha harcra mozgósítja a magyar nép mil­lióit és a harcra kell néptöme­gek erélyes szervezője és irá­nyi tó ja lesz. A megalakult Nemzeti Bizott­ságok feladata most, hogy a nép elé álljanak és felvilágosítsák arról, hogy ki kell lépnie tu­nyasagából és véget keli vetni* közömbösségének. A Nemzeti Bizottságok feladata megmagya­rázni a népnek, hogy ha már a reakciós-fasiszta rendszer meg­döntése nélküle történt, a fasiz­mus teljes megsemmisítése és az uj, demokratikus, ncpi Magyar­ország felépítése az ő müve, a magyar nép harcának eredmé­nye kell, hogy legyen. A magyar nép tragiku? Iiely zetének egyik jellegzetes vonása abban áll, hogy a nép még m» sem lát világosan. Nem tudja hogy kik felelősek azért a sze

Next

/
Thumbnails
Contents