Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-12 / 19. szám

Magyar politikusok elhurcolása Szomorú sors várt arra a magyar K

litikusra, aki az elmúlt négy hárus esztendő során védte Magyarország függetlenségét; szembeszállt Hitler gyarmatosító akaratával, háború fcelyett békét akart. Nem azokról akarunk most írni, •kiket 1941—42 és 1943-ban Szombathelyi vezérkari fönök hónapokig 'kínoztatott a csendőr-nyomozó osztály pribékjeivel, azután fegyházba záratott, majd biztosabb elpusztításuk céljából büntetett munkásszázadokba osztva Ukrajna messzi mezőire küldött aknát szedni, hullát takarítani. Az igy elpusztult sokszáz magyar szabadságharcos emlékét mélyebb tnyagba véssük, mint az ujságpapiros Azokról setn szóluuk, akiket ott Irt a Szálasi puccs a börtönök mélyén, Vácon, Budapesten, Székesfehérvár katonai börtönében, vagy Márianosztrán és akiket azóta ismeretlen helyre hurcolt a Gestapo, csak szerető és féltő gondjaink szállnak hozzájuk. Nem ezekről írunk, mert ezeket Bá-dossy, Kállai vagy Szombathelyi Magyarországon fogatta el, magyar bírók által ítéltette el, magyar börtönökbe záratta, magyar "munkásszázadokban pusztítatta el, — de a magyar felségjogok érintése nélkül. Ezeknél az intézkedéseknél Hitleréknek csak közveteti befolyásuk érvényesülhetett; súlyos Ítéleteket követelhettek, hogy az ország politikai vezetőit, polgárságát cinkostársukká tegyék, egyre mélyebbre züllesszék és igy elzárják annak visszafelé Vezető útját. Március 19-én a Sztójai kormány fz eddig legalább formailag őrzött felségjogok maradványait is feladta. Tűrte, sőt elősegítette, hogy a Gestapo i magyar polgári demokrácia vezető politikusait letartóztassa és Németországba szállítsa. A Gestapo hurcolta e! Bajcsi Zsillinszki Endrét, a Kisgazda Párt egyik vezetőjét, a magyar függetlenség kiemelkedő bátor harcosát, Peyer Károlyt, a Szociáldemokrata Párt elnökét sok más politikus társukkal együtt. Elhurcolták a németek Keresztes Fischer Ferencet a belügyek keménykezű vezetőjét a politikai rendőrség vezetőjévelSchweinetzerrel együtt. Eltüntették Pestről Baráti Huszár Aladárt, aki a turáni gondolat hamis igéivel, de harcolt a magyar szabadságért. A Gestapo foglya lett Sigrai gróf, a legitimisták háború ellenes vezetője, Parragi György, Kunszeri Gvula sok más antifasiszta újságíró társukkal, mert nem voltak a német megszállás barátai. Március 20—21-én százával szedték össze túszként Pesten és vidéken a magyar demokratiku> polgárság ismertebb, értékesebb elemeit és szállították Németország intézését is. A németek szolgálatába helyezte a csendőrséget, a rendőrséget, — teljesen feladta az ország szuverénitását. Legjobb polgárait, akiknek „bűne" a függetlenség védelme volt, kiadta a függetlenségünket eltipró idegen hatalom igazságszolgáltatásának. A március 19—20 utáni hetek eseményei: megvalósult a második front, ujabb orosz győzelmek szorították hátrább a németeket; megváltoztatták a márciusi „kompromisszum" aiáiró feleinek egymással szembeni erőviszonyait. Horthy óvatosan, fokozatos kiállással vissza akarta szerezni azt, amiről márciusban lemondott. Az államtitkárok kicserélésével kezdte és eljutott Lakatos miniszterelnökké tőrtént kinevezéséig Lakatos bemutatkozó rádió beszédében már foglalkozik az elhurcolt politikusok sorsával; mosakszik, kijelenti, hogy mindazért, ami az országban eddig történt, nem felelősek, — a zsidók elhurcolására is gondolt — mindent csak a németek csináltak, mert.hiszen március 19-e után Magyarország nem volt szuverén állam. Most ismét az — sejttette Lakatos — és ígérte, hogy visszahozza az elhurcolt politikusokat is. ígéretéi nem teljesítette. Folytatta maga is a márciusi „kompromisszum" pohfiát. Nem ismerte fel ő sem és még akkor sem, hogy ez az „alkusz* politika a magyar szuverénitást soha vissz i nem adhatja, hogy a felségjogok fölötti alkuba bocsátkozás mag i is kétségessé teszi annak létét, az nlku maga már nagyfokú feladás, egy veszedelmes folyamat kezdete Nem ismerték fel, hogy csak c szembefordulás, a szabadságharc megindítása biztosíthatja egyedül n. ország szuverénitásának és függe'ienségének visszaszerzését. Alkalm i adtak a nagyhatalmak sikerei; augusztus 23-át, a román kiugrás napját, de a Lakatos-kormány nem élt sem ezzel, sem más alkalommai, mert ha Sztálingrád után a politikai hatalom birtokosai gondolhk is a németektől való elmaradásra, a háhorubó! való kiugrásra, — nem jutott eszükbe belső népellenes politikájuk feladása. Ennek alátámasztásához pedig nélkülözhetc'lennek hittén a hitlerista szuronyok irienlétét. inkább tűrték a nemzet f.cégjogainak eltiprását, semhogy i cgosszák saját népükkel politikai p >zicióikat. Ezért hurcolhatták el a magyar politikusokat, ezért vanm: ezek még ma is ismeretlen helye i és sorsban. A felszabadult Magv" jrszág népe sietve segítsen Németmczág legyőzésében, hogy visszakapja értékes fiait, még élve. Sz. I. Kistelek népe lelkesedéssel fogadta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívását Kistelek is magához tér lassan háborús aléltságából és a nagy változás ijedtségéből. De lassan, nagyon lassan halad a felocsudás, mert néhányan ottmaradtak még a régi rendszer hangadói közül és ezek céltudatos suttogással és rémhírterjesztéssel ijesztgetik a népet és igyekeznek megakadályozni az uj élet elindulását. Ezért fél és húzódik a nép és nagyrésze még nem mer belépni a pártokba és beleszólni a község vezetésébe. Már több mint egy hete jár a faluba a Délmagyarország, a község uj vezetői is gyakran belátogatnak Szegedre, ezeknek a bátorításoknak a következménye, hogy mégis csak megmozdult a község népe. A szakszervezet a legfontosabb szerve az újjáéledésnek és itt folyik a közélet legnagyobb része. A szakszervezeti vezelőség rendezte vasárnap azt a gyűlést is, amelyen a Magyar Nemzeti Függetlenségi Fron t szegedi szervezetei részéről is résztvettek : a Szabad Szakszervezetek képviseletében Komócsin Mihály, a Magyar Kommunista Párt részéről Gombkötő Péter és a Nemzeti Parasztpárt képviseletében Erdei Ferenc. A gyűlésen szép számmal gyűlt egybe a község népe és bizakodó várakozással hallgatta a szónokokat. Az előadások eredménye : megfordult a nép hangulata Kisteleken és a visszahúzódás helyeit merni és vállalkozni készek az emberek. A' gyűlésen lelkesedéssel fogadta a nép a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját s a helyi vezetők javaslatára kimondta a szervezkedés erőteljes megindítását. volt Szeged és az ország életének. Érdemeit még az ország határain tul is elismerték. Csak akkor tagadták meg tőle érdemei elismerését, amikor a szélsőséges hitlerista irányzat fészkelte be magát a torony alá. A német megszállók bejövetele után egyetlen szó, köszönet nélkül, azonnali hatállyal nyugalomba helyezték. Szívbaja ekkor hatalmasodott el rajta s egészv ségi állapota egyre romlott, mígnem szombatról vasárnapra virradó éjjel fél 11 órakor elhunyt. Temetése ma, kedden délelőtt 10 órakor lesz a fogadalmi székesegyház kriptájába. A temetési szertartást Hamvas Endra dr megyéspüspök végzi. Szegedi hírek — A Szent Kereszt Egyesület, melynek célja, liogy a zsidó származású katolikus hivek érdekeit védje és az elhurcoltak hazatérését előkészítse, ma kedden dec 12-én d. u. 3 órakor tartja összejövetelét Tisza Lajos kórul 52. sz. II. em. uj helyiségében. A vezetőség kéri" az érdeltek szíves megjelenését. Vidékieket is szívesen látunk. Színházi műsor A Városi Szinház december 13-án szerdán d. u. mutatja be Molnár Fe» renc világhírű színmüvét a Liliomot, kitűnő szereposztással. A közönség körében nagy érdeklődés nyilvánul meg az előadás iránt, annál is inkább, mert a Liliom előadása már hosszn idő óta le volt tiltva a színpadokról. A Liliom csütörtökön és szombaton is szinrz kerül. Mozih műsora Korzó Mozi Mindenki kívánságár* ismét játszuk! Lukács Margit Nagy István és Gol Bea filmremekét: Feketí Hajnal. Előadások mindennap 4-kor, Belvárosi Mozi kedden és mindennat délután 4 órakor Lalahár falrengcli burleszk vígjátéka; Behajtani tilost Vaszary, 2 Pethes, Széchenyi Mozi Leányálino'.: Romai* tikus szerelmi történet. Előadasok mindennap d. u. 4 órakor. Meghalt József dr. különböző, hírhedt internálótáboraiba A budapesti politikai élet ismert! Pálfy József dr Szeged nyurezetői, a Hitler ellenes magyar pol- galmazott polgármestere 71 éves Szeged utolsó választolt polgármestere gárság és munkásság képviselőit Tildi Zoltánt, Szakosíts Árpádot, Kéthly Annát, Kovács Imrét és a magyar irodalom nagyságát: Illyés Gyulát bujdosásra kényszeritették. Törvényen kivül helyezték a makorában elköltözött az élők sorából. Egy demokratikus gondolkodású, becsületes, igaz magyar ember és városáért életét, egészségét is feláldozni kész polgár távozott el örökre. Állandó K

ar katolikus társadalom kitűnő j harcban állott a kormány széldósát: Szekjü Gyulát, aki az or- sőséges képviselőjével: Tukats izág szuverénitásának bátor tollú teo- Sándor főispánnal s az, hogy /etikusa. Üldözték, illegalitásba kény- hamarább, mint ez év márciusa szeritették a nemzet világhírű pro- nem küldhették nvugdijba, antesszorát: Szent-Györgyi Albertet. Inak volt köszönhető, hogy az A Sztójai-konnány átadta hát a ország legtekintélyesebb polgárnőm eteknek az orszác belügyeinek mesterei közé tartozott Az elhunyt polgármester nem kevesebb, mint 47 éven keresztül szolgálta Szeged városát és tiz esztendővel ezelőtt: 7934ben lett a város polgármestere. Pálfy József mind kulturális, mind szociális téren azon munkálkodott, hogy a város polgárainak tavát szolgálja. Számos kultúrintézmény és szociális egészségügyi intézmény köszönheti létét az ő polgármesterségének. Az elhunyi polgármester érdemeinek egyike a Szegedi Szabadtéri Játékok rendezése, amely évek során át eseménye Rz elhapotf frrtoKokon maradt termés beiaka« ritása Aki mostanában járt Szeged Iiatüb rában, a legnagyobb meglepetéssel tapasztalja, hogy egész kukoricatábláit vannak betakaritallanul mindenfelé. Dh nemcsak kukoricát hanem paprikái, burgonyát, egyes helyeken még szőlői is látunk a tőkéken. Ezeknek a földeknek tulajdonosai elmenekültek, ezzef magyarázható, hogy még mindig nincsenek ezek a fontos termések betakarítva. A városnak viszont nem áll módjában sem embert, sem igavonó munkaerőt beállítani a betakarításához. A polgármester most rendeletei adott ki az elhagyott birtokok számbavétele és a termés tTeíakaritása^ tárgyában. A rendelet szerint a város, a környező helyeken a község szegény ellátatlan lakosai között a termesterületeket felosztatja ugy, hogy azok a termés' élvigyék saját részükre díjmentesen, Csnpán a szántóföldön levő kukorica szárat köteles levágni és azt kupokb\ rakni. Még az sem lesz baj, ha s;t ját szükségletükön túlmenően takart tanak be terményeket, amit azután « • piacon foigalombá hoznának. A lénycj az, hogy ne maradjanak kint télir* ezek az igen fontos termények. Természetesen csak helyeselni tudjuk ezt a rendeletet, Igy egyrészt a a már-már veszendőbe menő termés megmentődik, másrészt a legjobban rászorulók kannak komolv segítséget