Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-01 / 11. szám

19Tf. 'december T. kasr" -n&MHMfMMRMBMi D e I- !M .4 G \ A R I ) R S ZIG "J fi győzede'mes demokráciák háborús erőkifejtése A fasiszta propaganda egyik le? /Ibb télele volt a demokráciák élet­képtelenségének áüainló hangoztatása. Ezen a hazug és látszatokra épített lltitáson épült fel a nácik egész pro­pagandahadjárata a demokráciák ellen. A demokráciák a történelem vÜlságos pillanataiban nem állják meg a, he­güket — hirdette ez az ostoba pro­K ganda — és legkevésbé kívánnak Rszlvenni valamely háborns össze­csapásban. A mo<t folyó világháború kitörésének is egvik előidézője volt a náciknak ez a rögeszmés elképzelése • demokráciák állítólagos gyengeségé­ről. Diplomáciai okmányok is tanu­tótják, hogy Ribbenlrop mint londoni nagykövet annakidején olyan értelmű Jelentést küldött Hitlernek, hogy egész nyugodtan inegkczdlheli a háborút Lengyelország élten, az elpuhult és Visszaütésre képtelen plnlokratikns hngol demokrácia semmi hajlandósá­got sem érez a küzdelembe való be­nvalkozásra. I Most aztán ezek az »elpuhult« 5S& harctól irtózó demokráciák megmu­tatták, hogy milyen rendszerek kép­viselik tulajdonképen az igazi ütő­erőt. Mialait a fasiszta rendszerek diktatórikusán felülről összetákolt építményei éppen a népuralomra való, alapozottság hiányában egymás után omlanak össze, addig az igazi demo­kráciák egyre diadalmasabban és egyre erősebben kerülnek ki a küzde­lemből. Hányszor parenlálta el Gőb­hels illúziókkal szédítő sajtója nz »enervált« francia nemzetet, amelyet . n nácik szerint a demokratikus gon­dolat juttatott a sir szélére. És hány­szor Iiuzla meg a lélekharangot a fasiszta propaganda-apparátus a szer­lehulló és elöregedett angol demokrá­ria fölött, amelyről azt hirdették, hogy nem fogja túlélni ezt a hábo­kut. Mégis csakis a francia demo­krácia volt képes ari. a, hogy négy évi megszállás keserű ín^g­Aláz tatása és kifosztotlsága ellenére Agy szólván netek alatt olyan ragyogó teljesítményekre képes uj hadsere­get teremtsen, amelynek mostani hős­tetteitől visszhangzik az egész világ, téz az angol demokrácia pedig, n melynek idejétmúlt kényelemszere te­lét és mindeii nemzeti megmozdulás iránli közönyét harsonázták a fa­aisztáfc, most nyilvánosságra hozta háborús erőfeszítésének megdöbben­tő és valóban hősi eltökéltségről ta­núskodó adatait. Az angol kormány •gyanis Fehér KőnvVet telt közzé, a mely felfedi a brit birodalom hábo­rns teljesítményének statisztikáját. Kitűnik ezekből az adatokból, liogy Bsak magának ar angol szigetország­nak 45 milliós lakosságából 26 mii­Hó teljesít háborús szolgálatot, tehát az összlakosságnak több, mint 60 sz.í­lalékat A vesztesége 1943 végéig, tehát a tulajdouképeni nagy angol háborús bevetés, az invázió és a nyugati offenzíva előtt több, mint félmillió ember, ezek közül a pol­gári lakosság kórénői 57 ezer ember volt az áldozat. A szigetország ezidő­nerinü haderejében négy és fél­millió férfi és 600.000 nő teljesít Szolgálatot. A hadiipar kolosszális tel­É sitményéről megemlékezve a könyv 1 sorolja, "hogv az nngliaí hadiüze­mek 1943 végéig 102.000 repülőgé­pet, 35 ezer ágvut, 25 ezer tankot E ártottak. Kétezerkilencszáz keres­delmi bajó került ki az angol hajó­gyárakbél, összesen 11 millió 800.000 tonna. Hétszázhuszonkét nagy hadi­hajó és 3600 rohamnaszád, vagy más kisebb egység készült az Egyesült Királyság területén. A "háború előlU árubehozatal a szükségletek kétharmadát tette ki, inig most ezt sikerült egyharmadra redukálni. A parasztság erőfeszítése során a búza-, árpa- és burgonya­termeié« megkétszereződött. A fan­'asztikns háború« kiadások összesen .85 millió fonfsteriinget tesznek ki és a brit királyság hadi adóssága most már eléri a 2.3 milliárd font­sterlinget. Ezek a számok önmagukban is be­szélnek. De ugyanugy beszélnek a szabadságharcos népek erőfeszítései­ről azok a hatalmas és hősi teljesít­mények Is, amelyeket a többi demo­kratikus nemzetek ragyogó é« áldo­zatos háborns kiállása mutat föl. A Szovjetunió példanélküli áldozatkész­ségét és csodálatos katonai teljesít­ményeit is bizonyságul Idézhetjük, a demokratikus gondolat felsőbbrendű erejének és a legválságosabb időkben Is egyedül helytálló hatalmának do­kumentálására. Avagy hivatkozhatunk a jugoszláv hősi éposz Csodájára, ahol ugyancsak a demokráciában egyedül jelenlévő főlényes erő adott egyre megújuló elszánt lendületet a négy éves népemésztő küzdelem folytatá­sához. ÉS ugyanez az áldozatkész harcos kiáfiás jellemezte a többieket is mind, a görögöket, albánokat, nor­végeket, dánokat és hollandokat és mindazon népeket, az aprókat és leg­nagyobbakat, akik ugy érezték, hogy a demokráciáért, tehát a szabadsá­gért és függetlenségért szenvedni és meghatni is érdemes. A nagy próbát tehát Ismét a de­mokráciák állták ki. A nép uralmára és ellenőrzésére alapozott rendszerek erősebbnok és életképesebbnek bizo­nyultak a diktatúrák zsarnoki ural­mánál. A demokrácia, éppen építő jellegénél fogva, nem hive a viták fegyveres eldöntésének, do ha az események arra kényszerilik, akkor viszont sokkal jobban és sokkal biz­tosabban bírják a háborús erőfeszí­téseket, mint a fasiszta diktatúrák. Ezt igazolják a harcterek mindennél jobban bizonyító eseményei mellett most az angol Fehér Könyv rendkí­vül érdekes és tanulságos adatai is. Hogyan biztosithaló a város pénzsziikséglete? 'Ax a pánikszerű menekülés, me­lyet a győzedelmes orosz haderő bevonulása előtt a német céltudatos propaganda előidézett, nemcsak üres lakásokat, nemcsak elhagyott munka­helyeket, de üres kasszákat Is ered­ményezett. Elvitték a város pénzét, a különböző állami hivatalok kész­letét, a pénzintézetek pénztárai) és természetesen minden megmozgatható készpénzt. Ez mindenütt érezhető pénzhiányt idézett elő. A pénznek belső vásárló ereje határozottan emel­kedett: drága lelt a pénz, olcsó az áru. A város állandóan a legna­gyobb pénzügyi nehézségekkel küzd. Még nagyobb gondokban élnek azok az állami hivatalvezetők, akik hivatva lennének a beosztottak és alkalma­zottak fizetéséről gondoskodni. A* állami bevételek ugyanis a minimum­ra csőkkentek. Mindez azonban a bajoknak Csak egyik része. A pénzügyi helyzetet még súlyosabbá (eszi az a körülmény, hogy a város hatóságának olyan köz­munkák anyagi fedezetéről is gon­doskodnia kell, ami tulajdonképen nem városi, hanem állami feladat volna. Mivel pedig sem a közmun­kákat — melyek elsőrendű fontos­sággal bimak — sent felfüggeszteni, sem arányaiban Csökkenteni nem le­het súlyos veszedelmek előidézése nélkül, sem azt, hogy H tisztviselők megérdemelt fizetésüket megkapják, halasztani nem lehet, pénzforrást kell találni és ígénybevenní. A mostani nagy szükség fttlajdon­képen azért állt elő, mert • város­nak kell az állami szükségletet b fe­dezni. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a városi pénztárba visszatérül mos­tani kiadásainak Igen tekintélyes ré­sze, ha az állami adminisztráció meg­indul. Megvan igy á fedezet a ké­sőbb! Időre, csak a mostanf hely­zetben szorongató a szűkség. Hogyan biztosítható tehát a város pénzszük­ségtote? A szegedi Kisgazdapárt egyik vezetője vetette fel az alább! tervet: — A pénzforrás nem lehet más, minthogy a város kölcsönt vesz fel. A kölcsön összege legalább kétmillió pengő legyen. Mivel a szegedi pénz­intézetek trésorjai üresen állnak, 6k legfeljebb a kölcsönjegyzés lebonyo­lításánál jöhetnek tekintetbe^ magát a kölcsönt a közönség fogja lejegyez­ni. De ez Csak akkor fog sikerrel járni, ha a város a kölcsönjegyzésnél hajlandó lesz a pénz 'értékcsökkené­sének lehetőségével szemben kezes­séget vállalni. Ennek egyetlen mód ja, ha a jegyzés buzavalnlAban tör­ténik. 40 pengő egy mázsa buza ára. A város a visszafizetéskor nem 40 pengőt fog téríteni, hanem a vissza tizelés idején érvényben levő hiva talos búzaárat. Fedezetül a város je­lölje meg 48.000 hold bérlöldjéiiek bérleti összegét. A bér jelenleg buza­valutában van megállapítva. 50.000 q buza, amely mennyiség az évi bért meg nem haladja, éppen kétmillió pengőnek felel meg. A teljes évi bért a város egy évi költségvetésében nem nélkülözheti, 5 esztendőre beosztva azonban különösebb megte helés nél­kül is visszafizetheti. Ez annál kc vésbé fogja a várost megterhelni, mi után mostani kiadásainak egy részét az államnak hitelezi, ahonnan azt an­nakidején esetleg színién több éven át, de minden bizonnyal visszakapja. — A kölcsön mindenképen sikerül nl fog. Akiknek készpénzük van, azt semmi "értékálló dologba bele nem fektethetik. Magának a pénznek ér tékcsőkkeuése pedig a főváros fel­szabadulása után kétségtelenül ki­egyenlítődik azzal a nívóval, mely Budapesten és a Dunánlul a forga­lomban már életbe lépett. A kőivé nyek névre szólóak lehetnek, tehát az elidegenítés veszélyéuek sincse­nek kitéve. Várjuk a városi hatóság kezdemé­nyezését, hogy azok a zökkenők, me­lyek pénzügyi téren most még mu­tatkoznak, minél hamarább elsimul-1 janak. András napja a szegedi katolikus polgárságnak 8 a tanyák katolikus népének csen­des ünnepnapja, mert ezen a na­pon emlékeznek meg imáikban fő­pásztorukról. ér- Hamvas Endréről, András püspök csendben, vissza­vonultan él s dolgozik, csak akkor látja őt a nyilvánosság, ha hívei­nek tesli, vagy lelki jótétét kell szolgálnia. Amikor éíetveszedel­mekkel is szembenézve bátor ki­állásra volt szükség, akkor nem kellett őt hivni, keresni, ott volt mindenütt s vigaszt és lelkierőt nyújtott a szenvedőknek és üldö­zötteknek. Névünnepén minden jó­érzésű szegedi polgár szeretettel és ragaszkodással gondol a főpást­torra. Ahogy mi tudjuk, hogy a főpásztor -a miénk, velünk maradt és velünk érzett minden megpró­báltatás közepette, ugy tudja ő is, hogy vele van híveinek hűsége, szeretete és ragaszkodása. N éviin ­népén minden hívének szivéből őszinte fohász száll a Teremtőhöz, hogy a nehéz időkl>en adjon a főpásztornak erőt, egészséget és lelki edzetLséget, hogy az újjáéledő hazában sokáig lehessen uiég hí­veinek bölcs irányítója és Jóságos atyja. Szegedi híre'i jivőháfea mnsiMk a gázszolgáltatás Szegeden ? Beszámoltunk' arrŐI, btogy a saege«tí Gázgyár milyen súlyos nehézségekkel közti. Naponta 6 vagon szénszükségl elével szem­ben alig sztáaniUiat arra, hogy szénkészletét kiegészíthesse s ilyen körülmények között leg­feljebb december köziepéig tud eleget tenni a villany- és gáz­szolgáltatásnak. Miután a Kez­dteti nehézségek még mindig fennállanak. a Gázgyár vezető­sége ugy határozott, hogy, — amennyiben ff Városi hatéság hozzájárulását megszerzi — a jövő héttől kezdve beszünteti a gázszolgáltatást, hogy ezzel a villanyszolgáltatás időtartamát kitolhassa. Remélik, hogy az orosz katonai parancsnokságok segítségével a szónbeszerzés problémája megoldódik, s amennyiben Petrozsényból, Lu­pónyból szénszállítmányt kap­nak, a gázszolgáltatás újra meg­indulhat — Nevelő sziliek tizeimébe! Az ál­lami gyermekmenhely a »Délraagynr­ország« utján értesiti a Szegeden lakót nevelőszülőket, hogy a náluk elhelye­zett állami gondozottak után ez év jnlius elsejétől szepteiniier 30-ig ese­dékes tartásdíjakat a női klinika épü­letében: Ií. euielet 4. sz. ajtó alatt tévő irodahelyiségben délelőttönkinl fél 9 órától fél 11 óráig kifizetik, A sorrend a nevelőszülők nevének kezdőbetűje szerint a következő: de­cember 1-én A—D, 2-án: E—H, 4-éni I—L, 5-én: M—P, 6-án: R-Sz, 7-én) T—Zs. A nevelőszülőknek a náluk elhelyezett gyermekeket és a gyer­mektartást könyveket magukkal ketl vinniük, mert ezek nélkül a tartás­díjat nem Tize tik ki. — OTI körzeti kezelőorvosok: 1, számú körzet: Dr. Simon Akos he­lyett rendel: dr Bukovinszky László, Somogyi-utca 22., reggel 8-tól fél 10­ig. 2. sziimu körzet: Dr. Bnkovinszky) László rendel: Somogyi-utca 22., reg­gel 8-tól fél 10-ig. 3" számú körzet j Kovács Károly helyett rendel: dr. Zajtai Lajos, Korona-utca 4., reggel 8-tól 10-ig. 4. számú körzet: Dr. Ka­váts Béla helyett rendel: dr. Wnr­inuzsa Rezső, OTI székház, földszint 4., fél 12-től 13-ig. 5. számú körzet: Dr. Baksay István helyett rendelj dr. Mccsér Ferenc, Tisza L.-kőrul 46., I. e. 1., 13.30-tői 15-ig. 6. számu körzet: Dr. Mertz Tioor rendel: Kál­vária-sor 16., d. e. 8 tói fél 10 ig. 7. számu körzet: Dr. Nagy József heiyelt rendel: dr Yeszeiovszky Ká­roly, Kossuth L.-sugáruf 21., d. e­10-től fél 12-Ig. 8. számu körzet j Dr. Salgó Gábor helvett rendel: dr, Berzéki Erzsébet, OTI székház, II. em., 7., d. e. 8-tól 10-ig. 9. számu körzet Dr. Gottwald László helyet! rendel: dr. Lamper József, Tisza* L.­körut 29., d. if. 14-től 16-ig. 10­számu körzet: Dr. Hatos Sándor he­lyett rendel: dr. Lamper József, TI< sza L.-kórut 29., d. u. 14 tői 16-ig, II. számu körzet; Dr. Baracs Marceif helyett rendel: dr. Lantos György, Kigyó-ulca 5., d. u. 14-től fél 16-ig. 12. számu körzet: Dr. Zajtai Lajos rendel- Korona-utca 4., d. e. 8-tól 10-ig. 13. számu körzet' Dr. Kelemen Béla rendel: Szeged-Somcgyltelep VI utca 280., d. e. fél 8-tól ü !g. - A Szeged* ZsMé ilttkörség közti, tagjaival, hogy a péntek esti hten­liszTelet minden héten fél 4 órakor lesz megtartva a Korona-utca 8. szá­mú hóuhsuv

Next

/
Thumbnails
Contents