Délmagyarország, 1944. december (1. évfolyam, 11-34. szám)

1944-12-03 / 13. szám

t) fi L M .4 G Y A R O R S Z A G '^gaaaasass Pillanatfelvételeit Hitler igazi arcáról Kivonatok H. Rauschning, a donzigi Szenátus volt elnökének könyvéből Annakidején öriási szenzációt jefVDtclt H. Rftuschningfiek, a Hantfg szanálus volt elnökének1 »GesC

ache miit dem Führer« c. köny, mely Hitlert teljes őszintr.ségfeet mulatja be. Az akkor már ple'ch schaltolt magyar sajtó nem foglalkozott a Könyvvel érdeme szerint, helyesnek látszik1 néhány érttekesebb idézetét olvasóinknak bemutatni késői okulásuk »Hajlandó vagyok bármit Is atá írni, miind'ent, amtt csak' akarnak. Minden koncesszióra kapható va fcyok, a fő az, hogy semmi se pá toljon politikám' folytáfásában, cél Jahro követésében. Szavatolok én szívesen minden határt, aláírok minden megtenHtámadási, sőt min Öén barátsági szerződést is, rntm Ifent, amiif kérnek. Valóban gyerekes volna részemről nem élni minden eszközzel, csak azért, mert egyszer talán eljön a-/ idő, amikor meg kell sértsem lepünnepélyesíe'bben vállalt kötelezettségeimet. Kü lön Íve n nincsenek1 Is olyan Ünnepélyes szerződések, amelyekét előbb utóbb meg ne szegnének, vagy * melyek idejüket ne múlnák1. Nincsenek örökérvényű szerződések! Aki egy szerződés aláírása előtt fontolgat, lelkiismeretét vlzsgáfont}

a, az- bizony ostoha, — az legobb, ha távpl tartja miagát a poitikától. Miért ls ne tennők meg ellenfeleinknek az? a szívességit, tzereznők meg nekik' azt az örömet hogy aláírunk egy (Tarab papirost, amely egyben biztosítja nekünk a szerződéssel járó előnyöket, — ami kor ők maguk' cl ismerik, hogy meg vannalk1 elégedve is azt hiszik, hogy most már imfin ften el van intézve. Miért is ne írhatnék Ón nífa a világ legnyugodtabb lelkiismeretével alá egy szerződést és tagadhatnám azt meg holnap a legnagyobb hidegvérrel, ha fl német nép jövője ugv parancsolja. Igen, — én aláírok1 bármilyen papirost, nem fontos, hogy mii « (133. lap, t. bekezdés.) Párthíve'nr pedig tudják nagyon Jól, hogy miit gondoljanak, ha engem vílághékéről, tefegyveraésről és biztonsági szerződésekről hallanak beszélni.« »A Versailles elleni küzdelem* csak eszköze, d'e nemi viccéi ja politikai clgondólásBÍmmak'. A Birodalom régi hiatáraí engem nelm/ érdekelnek. Csupán a háború előtti Németország helyreállítására vtar tó törekvés nem volna etegendö arra hogy forradalmunk' jogossáfiát igazolja.« (139. I.) »Lengyelországot akár szépszerével, akár erőszakkal, mindig rá fogom' tudni venni arra, hogv nekünk bizonyos területeket átengedjen. Mindig meglesznek a szúk-sóoes eszközeink ahhoz, hogy orra Kényszeríts ük, hogy semleges maradjon. Elvégre a lengyelek jól tudják, hogy egy ujabb felosztás veszélye állandóan a fejük felett lebeg.« 'A lengyelekkel való megállapodásaim csak átmenetiek! Eszeimé ben sincsen velük komolyan rendbejönni. Nincs nekom szükségem orra, hogy bárkivel ls osztozkodanii Ha akarnám, akár a Szövettel is megállapodhatnék. Len{velországot, amidőn azt Jónak láom, tetszésem szerint fel darabolratnáim. De nem akaroon, mert lul sokba kerülne. Lengyelországra csupán addig van szükségem, amdg Nyugat felől fenyegethetnek bennünket.« (140. I.) »Olyan élettérre van szükségünk, aimely lehetővé teszi hogy ne függjünk többé seani politikai kionstelációktól, somi szövelsiéigcse'ktőf. Uralmunklat Kelet feié ki Kell t eresztenünk a Kaukázusig, esetleg nánlg. Nyugaton a francia ten gerpartru van szükségünk, de ép pen ugy kell nékünk Be'gium1, Hol landlia és mindenekelőtt Svédkrr szág.. . Nemi korlátozhatjuk ma gunkkt, mint Bismarck, csak nonnzeti célkitűzésekre- Vagy uralkodunk Európa felett, vagy pedig a Birod'alon* széthull és apró tartományokra bomlilk. Ezért nemi köthetem meg a kíeztimlet sem Nyu gat, eemi Kelet felé.« (143-144. Í,J »A* uí Binod'almlat ugy fogom összekovácsolni, hogy anniak1 feotelékei gzéttéphetetíen ekl tesznek. Ausztria, Csehország, Morvaország, Nvugatlengyelorszáq! Egy százmilliós széttörhetőtlen fokik', amelyen nem' lesz rés és ahol nem' tesznek majd rabad1 kisebbségek'. íme, ez a ma uralmunk szilárd1 alapja! Ezen blokk Körül legelőször is kialakítanánk a Keleteurópai A1 tárnok Szövetségét Lengyelország, a Balti Államok, Magyarország, a Balkán Államok, Ukrajna, a Volga vidéke Bs Georgia bevonásával. Ez szövetség formájában történnék', a résztvevőknek azonban korSntserai volnának1 meg ugyanazok a jogaik1, mint a németeknek!. Másodrendű népei» szövetsége volna ez, amelynek seam önálló hadserege, sem önálló politikája, somi önálló Közigazgatása nettn lehetne. Pillanatnyilag sémi gondolok' azonban árrá, hogy ezen államok' bármelyikének is emberiességi alapon engedményeket tegyek'. Például Magyarországnak határai visszaállítása érdekében. Semmi különbséget neui' fogok tenni barát és ellenség között. A Kis államok ideje lejárt. Azután meg fo^om alkotni a nyugati vazallus á lamok szövetségét Hollandija, Belgiumi és fiszakfranciaorsziag bevonásával, végül az Északi Államok! Szövetségét, anvelvnek tagjai Dánia, Svédország és Norvégia fesznek'.« (145 -146. 1.) E beszélgetések sórán a Führer Olaszországról ís eteondla véleményét: Mint ahogyan az olasz népből nemi lehet harcias nemzetet formálni, éppen ugy a fasizmus «emi fogta fel lényegében, mii [yen nagy a tétje ennek az óriási küzdelemnek, amely most van kifejlődőben. Időlegesen mii szövetkezhetünkltáliá'Val, de alapjában véve csak' mS, neimizetiszocialisták értettük' meg a most meginduló gigantikus forradalmiak lényegét. Es ezért vagyunk ma az «zyetlen nép, amelyet a Gondviselés kiválasztott, hogy nz eljövendő század amilatját megformSljuk. Németországnak' vtaloban mélyre keltett volna süllyednie. ha felemelkedésének sorsdöntő órájában olyan nemzet segítségére volna szüksége, mint amilyen Olaszország.« (147. 1.) ! Rauschnlng feljegyziSsei szerint Hitler ezen kijelentéseit 1934 erső felében tette. Ugyancsak Cbben az évben került Hitler és Rauschning között az orosz kénlés is szóba. Hitler sohasem utasította el magától az oroszokkal való paíklárás gondolatát. — jegyzi meg Rauschning és amidőn utóbbi rámutatott egy esetleges szovjetszerződés veszélyeirte, Hitler igy válaszolt: »lehetséges, hoc,' né»"1 fogom tudni elkerülni a szövetséget Oroszországgal, azonban ezt az. es>hetőséget utolsó ütőkártyámul tartogatom!. Ez a vakmerő hvzás talán életem' döntő cselekedete tesz, de nem' kell, hogy erről tu(korán fe-i csegjenek. .. És ha valaha el ís! határozom magaimi, hogy ezen tétet megjátsszam, scimtmi sem fog abban Isimét megakadályozni, hogy hirtelen fordulattal meg ne támadI

mn Oroszországot, mihelyt célaimat Nyugaton elértem.« »A pagy Európai Birodalom megalkotására csak egyetlen nép képes és ez mi vagyunk1, de csak akkor, ha öklünket éreztetjük és 1944. '(Jeccmlocr 3 nemi paktumokat Kötünk Moszkvával. Ezt a mindennél nagyobb játszimát mi végigjátszolk meg is fogjuk nyerni*. E győzelem megnyitja mgjd előttünk a világhegemónia kapuját. Ez azonban nem zárja ki, hogy egy darabig ne haladjunk együtt az oroszokkal, ha ez nekünk hasznos lehet, de ezt csak hzon eltökélt számlikká' teszem, hogy mihelyt lehet, visszatérek tulajdonképpeni célomhoz.« '156. 1.) Hírek Ercféíybő! A román belpolitikai helyzet nagy lépésekkel halad a kibontakozás felé. A »Janin - gárdák feloszlatása őszinte megelégedéssel találkozott a népi, demokratikus erők részéről. Ezzel az északerdélyi megszállásban oly hírhedi szerepet játszott terrorista gárda megfékezése befejeződött. Ennek « soviniszta politikának tudható be az a demokratikus sajtó által nagy felháborodással fogadott esemény is, amely a napokban Aradon történt. Diákcsere folytán Aradon maradt magyar állampolgárságú gyermc ftreVrt Internáltak t midőn tt Hazafias Védelem (Apa rarea Pafriotica) szervezet közbenjárt s gyermekek érdekében, elbocsáitották ugyan őket, de huszonnégy óra múlva a rendőrség Ismét letartóztatta a Targu Jiuba, a régi román királyságba szállította és internálótáborban helyezte el őket. A Romániából eltávozol! magyarok és németek javairól rendelet Jelent meg, amelynek értelmében senkinek, magánszemélynek, tisztviselőnek, vagy hatóságnak aem áll ]ogábau eltávozott német és magyar állampolgárok favalt önkényesen eilu'ajdonhanL AM Dyen vagyontárgyat tart birtokában, köteles késedelem nélkül hatósági közeg jelenlétében a vagyontárgyat eredeti helyére visszajuttatni Aki ezt elmulasztja s házkutatás sorárt nála a vagyontárgvakat megtalálják, hadbíróság elé állítják- A fegyverszüneti feltételek nyolcadik pontja értelmében ugyanis a román kormány vállalta aít a kötelezettséget, hogy megőrzi a magyar és német állampolgárok és azon rotnán állampolgárok Javait, akik az ellenséges erőkkel együtt elhagyták az ország területét. A demokratikus romániai sajtó nagy örömmel ad há t a Tudor Vlud&mfrcsru - divlrió győzelméről. Ez a hadosztály a Donnál, Sztálingrádnál A« a hitlerista hadsereg többi vere ságének színhelyén fogságba esett tisztekből és katonákból alakult. A romániai magyarok és románok egvaránt harcolnak ebben a hadosztályban a fasiszta elnyomók ellen az orosz hadsereg oldalán. A Tudor Vladimlrescu hadosztályban ugyanis harcolnak azok a magyar fink Is, akik a bécsi áMntés ntáu Dél-Erdélvben éltek akiket M német elnyomás hurcolt arra • vágóhidra, amelyre román testvéreiket is hajtották. A nyilas csőcselék állal Urabolf Nagyváradon árt a temesvári demokratikus magyarság lapjának, a Szabad Szó-nak munkatársa. Sötét képet fest a kifosztott lakosság nyomoráról. Aki valrfha árt Ady Endre városában, a kis Párisban. borzongás nélkül nem tudja olvasni, hogy • Rrémer-tércn alig lézengenek fényes délben 1« az emberek. Az Miietek feltörve, kifosztva, a »kis hkiat« a németek visszavonulásuk elölt felrobbantották. A városházát telitalálat érte. Mindenfelé csak rombolás, a felgyújtott házak egész sora. A raktárak üresek, a fasiszta hordák kivonulásuk előtt mindent elvittek, vagy felégettek. A lakosság közé elvegyült nyilas csőcselék mégegyszer végigrabolta a várost s a magánlakásokat kifosztották. Emberek százai várják, hogy ruhasegélyt kapjanak. A fasiszta terror lerongyolódott, kiéheztetett áldozatai ezek. Munkásszerv ézfce-iésekr 65, bérmozgalmakról ir még a demokratikus délerdélyi sajtó. A munkáslömegekre megnyug latólag hatolt, hogy az átszervezett Sanalcscu - kormányba munkátok és földmivesek jutottak be. Első eset, hogy román miniszteri bársonyszékbe a nép fiai kerültek be. A földmivelésügyi alminiszter: Zaronl Romulus hunyadmegyei földmives, mig a közlekedésügyi mi ús-,.«rGheorghlu-Dcj, valamint a belügyek közigazgatási a'mínisztere: Tcaharl GcorgesvH munkások. Aradon eredményes bémiozgn'mnk vannak. így az eavik fésíif»v;'>vt»«»» az ujonnau megkötött kollektív szed» ződés értelmében ¿0-60 százalékkal nagyobb ftgetést kapnak a munkások. A gyárban jelenleg a legalacsonyabb órabér 80 leu. Ugyancsak Aradról értesülünk arról, hogy a munkássá/ érdekeivel ellentétesen működő ASTR A-gyárl vezetőséget a muutásság eltávolította a gyártelepről. A fasiszta vezetőség ugyanis nem akart hozzájárulni a béremelésbe*, Valamint nem rendezte a túlórák díjazásának kérdéséi. Maga a kormány is azon munkálkodik, hogy biztosítsa tisztviselőinek és alkalmazottainak a háborús viszonyok közölt való megélhetést. Fölemelték az ál'amMis/tv'sctéh és alkalmazónak fizetését, olymódon, hogy elsősorban is a kiatizetéses állami alkalmazottak helyzetén segítsenek. A legkisebb állami fizetés: 26 ezer leu, ami majdnem 1000 pengőnek fele} még. A nyugdijak emelésének kérdését is tanulmányozzák az illctékea minisztériumban. Ezenkívül a román kormány meg akarja szűntetni az íirmaximálást. Kitűnő amerikai filmeket Játszanak a délerdélyi mozikban. így Temesváron meg Aradon Korda Sándor világhírű filmalkotása, a »Négy toll« fut, valamint Erről Flynn híres Klmje, a »Hős brigád«, Betta Davis és Leslie Howard »Megkövesedett lelkek« ciinü drámája, Elisabeth Rcrgnér nagy, színes Shakespeare - filmje, az ».Ahogy tetszik« él egyéb kitűnő amerikai vígjátékok. így folyik az élet sok bajjal, gonddal, de egyre normálisabb keretek között a felszabadított Dél-Erdélyben,