Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-28 / 8. szám

1944. november 28. D F. L M A U v A szegedi nyilas arcképcsarnokbólt Iván M háty A nyilas mozgalom Budapesten B egyes vidéki városokban is már hullálmokat vert, amikor Szegedén még a mozgalomnak legcsekélyebb Jelei sem mutatkoztak. Egyszer­es ak' a Tábor-utca egyik városi bérházának1 falain idétlen kis pla­kátok, ízléstelen rajzok jelentők meg, amelyek azt jelezték; hogy ez az akkor még alvilági mozga­lom* Szegedén is fel ötölte a fejét. A közönség érdeklődéi kezdett s a nyomok odavezettek a Szegedi U| Ndn&edíflk! cimö lap szerkesztősé­géhez. ahol akkor Iván Mihály volt • teljhatalmú vezető. Titkáraként fiatal, kezdő ujságipót alkalmazott: fréliér Istvánt, akinek' nyilas beállí­tottsága nagyszerűen illett a kibon­takozó nyilasvezér terveihez és cél­jához. A .Szegedi Ujj Nemzedék, mely addig katolikus Jellegű volt, az egyházakkal s katolikus intézmé­nyekkel minden összeköttetést meg izakitott s egyszerre nyíltan a ra­dikális jobboldalhoz csatlakozott. Annak' lelt szóvivője és véresszájú kirharsonája. A háttérben akkor uár Iván Mihálynak erős támasza Jelentkezett, Seliz Ferenc, a Nenr­*cli Sajtóvállalat vezetője szemé­lyében, aki mint a Baross Szövct­lég elnöke, a szövetség tagjaival ÍO.OOO pengőnyi összeget íratott alá »zzal, hogy ezt az összeget egy íven belül lefizetik'. Ez az anyagi legitség azonban miég nem volt fclég Ivánnak' ahhoz, hogy nagy­f aszóló terveit megvalósítsa. Be­ápcsolla Kétlii*g Lajos nagyke­E skedőt, aki százezreket keresett íálisan és illegálisan s akinek nem' sokat jelentett egy Összegben kifizetni 22.C00 pengőt, hogy egy budapesti nyomdának' félreállított mtáeii'sgépét az ,Uj Nemzedék' BK'g'- ásárolhassa. Ekkor történt, hogy a nyilas tő­Kések biztosítani akarták, hogy a lap irányifása intézményesen kezük­be kerüljön. Puccsszerűen alaptőkét emeltek, ugy hogy a régi részvé­nyeseket kijátszva a majoritást megszerezték' llrkats Sándor aklko­5 1 főispán Javára, akinek Telhisz slván városi ügyész volt a képví­•elője az igazgatóságban. Az ered'­ményt igv fejezték' ki: — Kipöcköltflk a papokat az Uj Nemzedék bői 1 Most már szabadkeze volt ?s korlátlan anyagi lehetősége Iván Mihálynak; ahhoz, hogy gyűlölkö­dő és uszító'programiját megva­tósilsn. Az anyagi eszközök' rendel­kezésére állottak1, mellette SUt a politikai lialaTom, terrorizálhatta az egész várost Elkövetkezett a ísidö törvények sötét időszaka. Ezeket Szegeden mindenütt a legszigorúbb értelme­zéssel valósi tolták meg, mert az Ujj Nemzedék KlIandÓ uszítása az illetékes tényezőkét befolyásolta s szinte kierőszakolta belőlük a m'axiinuimiát annak', amit a külön­böző rendeletekből a legnagyobb rosszakarattal kimagyarázni lehe­tett. Elkövetkezett a nőmét megszál­lás. Iván Mihálynak' egyetlen, még el nemi ért vágyálma is mlegvaló­sulhalott. A' Dérmiagvarországot, a demokratikus polgári társadalom és a szervezett munkásság szegedi orgánumát mégszüntellélkl Nlagy örömi volt Ivánékhál, amikor — beszerzést áron alul! — a Défm agyarország kiét iés fél vagon rotációs papírjára rátehették a ke­züket! A nyilas lapvezér mlost már azt hitte, hogy kisisten lehet Szege­den, hogy a nyilas nftrtturalom Őrökké rög tartani s neki ennekl a 'védelme alatt mindtent szabad! Iván Mihálynak' volt már »tekintélye« vojt politikai hatalma, volt sok; d'e természetesen sohasem eléig — pénze- Egész lelki beállítottsá­gához képest vámszedője lett an­nak a nyomornak; amit ő uszí­tása is 6egilelt Szegeden megte­remteni. Menekülni kényszerült Zsidó­kat szöktetett — pénzérti Ki tudja mennyi pénzért, amelyhez kí tudja mennyi Véres könny s mennyi fájdalom tapadt!? Ez a narancshéj Volt az, ame­lyen Iván Mihály elcsúszott. Még á nyilas hatóságok' is kénytelenek voltak letartóztatni. Letartóztatása alatt is Ő jegyezte a lapot s csak akkor vették le nevét az UJ. Nemi­zedékVől, amikor az egész város felzúdult ellene. Iván Mihály letartóztatása azon­ban csak addig tartott, amig újra kebelbarátja s lelki beállítottság­ban oly közelálló társa: Tukats Sándor lett n főispán. Tukatsnak első d'olga volt a bajbajutott cinp­borát kiszabadítani. Ki tudja meny­nyi további vérengzéstől, mennyi további késerves kíntól, szenvediés­töl menekült meg Szeged1 polgár­sága azzal, hogy jött a diadalmas orosz hadsereg p elseperte mind­azokat az Iván Mihályokat, ákHU Szeged! közéletét ugy lealjasitot» ták. fl náczmus összeférhetetlen a Katolikus Egyházzal (Levél a szerkesztőhöz,.} Igen tisztelt Szerkesztő Urt Mint liithfi katolikus, nagy elég­if'tellel olvastami nb. (apjában, hogy az egyházak nemi vállallak közösséget Szálasiékkal. Ismerőseim közül sokan mint •zenzációt vették ezt a hírt. Van­nak' olyanok ís, akik csak propa­gandát látnak benne, mert a ma­Ryarqrszági hazug náci népámitás íveken át hirdette és szinte elhitet­te, hogy az ő irányuk »keresztény«. A jobban tájékozottak mindig tud­ták, hogy a hitlerizmus a keresz­ténység legnagyobb ellensége és kezdettől fogva a legnagyobb raf­nnériával küzdött oz egyház ellen. Kereszténységünket az antis®emá­hzwussal tévesztették össze. A háború elölt még magyar fa­( ok is gyakran hoztak híreket a égyetlen nárifildözésekről. De a szemfüles Góbbels-propngnnda ha­marosan elnémította Magyarorszá­gon is az igaz szókimondás*, sőt valótlan hirek' közlésére kénysze­rbe tték a magyar sajtót. i Az egész világ tudta, hogy íölea a katolikus papság szióláisszabao­ságát kötötték gúzsba és egysze­rűen politizálásnak1 mánősilettek minden igehirdetést. Volt olyan eey­liáaaniegye Németországban, ahol a papoknak egyhartmadbésze ült bör­tönökben, mert egyedül ők' merték szavukat felemelni az égtiekiáltó igazságtalanságok, fajelmélet stb. ellen. Persze, hogy a nácik man­dig más ürüggyel ítélték el a Krisz­tus igazságát hirdető papokat. Va­!utacsempészéj& eikölcstelensget fogtak rájuk, csakhogy a nép előtt igazolják magukat. Mikbr aztán ezekből az érvekből kifogyta», nyíltan is meghirdették1 a germán »vallást«, amii Rosenberg szerint nem' más, miint a német faj imá­data. A nyugodtabb békeévek' felada­ta lesz, hogy tudományosan is fel­dolgozza a rengeteg méltatlansá­got, rágalmat, bűnt, amit a ná­cizmus elkövetett a keresztényig ellen. De ni«, katolikusok busz­kék' vagyunk arra, hogy. szinte a ARORSZÁG legveszélyesebb ellenségéi bennünk látta a horogkereszt. Mär XI. Pius pápa nagy horderejű körlevelet adott ki a német pogányság ellen »Mit brennender Sorge... kezdtet­tél, német nyelven, amit az egész világon ismernek, csak nálunk'nem ismertethettünk eléggé, mert ak­kor raiár figyelemimlel kellett Tenni a német szempontokra, sőt érzé­kenységre. Ezért történt, hogy lapot is til­tottak be nálunk' a »keresztény« Magyarországon, amiikor kellőjog méltatni merészelte a pápa körle­véléit Pedig- a hatalom birtoká­ban volt urak' minden alkalom­mal a mellüket döngették, de ke­reszténységüket csak papírokkal igazolták'. Micsoda farizeusi kör­szak volt ez, csak' most látjuk Lisz,tán! Ott tündökölt a keresztény jelző a kirakatokban, szónokiatok­ban, a gazdasági és kereskedelmi élpt megnyilvánulásaiban, de Ieg­ktevésbbé a szivekben és lelkiekben. Fehérre meszelt sir volt a magyar I közélet, belül rothadás: ez okozta a nemzet gyászos bukását! Megérdemeltük' sorsunkat, mert magyarságunkat felcseréltük né­metbérencséggel önállóságunkat náci rabszolgasággal, hitünket és erkölcsi felfogásunkat ktercsztievél­gyártással. Mégis bizunk a szebb jövőben, de annak' óra lerázni mindazt a német és fajvédő hatást, mely mna­gyar önérzetünkből megfosztott, nemizeli céljainkat eUioninlyositot­ta, politikánk' demokratikus fejlő­dését gátolta, közéletünket bemocs­kolta, országunkat a német érde­klek1 csatlósává züllesztene. őszinte tisztelettel egy magyar szabadságért lelkesedő Olvasója. Iz új német titkos fegyver: a csodavárás LIndlay Eraser, az ismert an­gol publicista érdekes cikket irt a legújabb német »lelkesítő« propa­ganda kétségbeesett erőfeszítéséről. A németek — mondja Fraser — most egy ujabb propaganda - irányelvvel próbálkoznak: az irrarionidizmussal Az észszerű szempontokra már úgy­sem hivatkozhatnak, hiszen az telje­sen csődöt mondott. Most már nem világos, tényeken alapuló érvekkel akarják a népet meggyőzni a végső erőfeszítés szükségességéről. Korábbi érvelésük sorra megbukott. Uj szem­pontot kereslek tenát, amivel még ugy remélik, fel lehet rázni az egyre lankadó német energiákat. Az uj jel­szó: fanatizmus. Himmler és G fl b b e 1 s is ennek az uj Jelszónak az értelmében'beszélt már legutóbb­a német nép vak lelkesedéséről és habozásnélküli, kélelyinenles enge­delmességéről. jjgy látszik nem gon­dolnak arra, hogy az ilyen nagylen­dületü jelszó hamar kopik el a hasz­nálatban. Még keservesebb lesz a né­met' nép rádöbbenése a tragikus va­lóságra. A náci párt fenntarlásnélküli vakhitet követel magának. Amig ko­rábban lényleges hatalom és a né­met haderő eredményei áll­tak a vak hit mögött, addig ma Csak a párt és a Gestapo terrorja. Hihe­tetlen, hogy lenne még német, aki ne látna tul a párthirdelte fanatizmu­son. Rövidesen eljön az Idő, amikor a német katona megunva az észsze­rűben, hihetetlen szempontokra való hivatkozást, szembe fordítja fegyve­rét Igazi ellenségeinek, mai urainak. Amerikai bombavető gépek a Fü­löp-szigetek melletti harcokban súlyos csapásokat mértek a japán flottára. A tengeri ütközetben az USA légi­flottája még a harcok kezdete előtt kivívja n légifölényt s szakadatlan bombácúsávul akadályozza az ellen­séges hadihajók mozgásút. 3 Szegedi hreH mmmmmmmmmmmmmmamam^mmmmmmw — Kiadóhivatalunk Kárász-u. 1-3, szám alatt, a volt Magyar-Olasz Bank helyiségében működik. Minden hir­detést itt lehet feladni a megjelenést megelőző napon, 12 óráig. A délután beadott hirdetések már nem jelen­hetnek meg a másnapi lapban Sem a szerkesztőség, sem a nyomda nem vesz fel hirdetést. A »Ki tud róla?« és • Üzenetek« rovatba is a kiadóhiva­talba adhatók be közlések. Előfizetni a kiadóhivatalban és a lapkihordók­nál lehet. — Halálozás. Id. Ribizsár Gyula f hó 26-án elhunyt. Temetése a Gyevt temető halottasházából 28-án dél után féf 4 órakor lesz. Mozik műsora Belvárosi Mozi. Héttőn, kedden d. u. 3 órakor Latabár Kálmán bur­leszk vígjátéka, az Afrikai vőlegény. Széchenyi Mozi. Hétfő, kedd d. n. 3 órakor. Szeptember végén. Dráma. Szereplök: Szörényi Eva, Horváth László, Delly Ferenc, Mihályi Ernő, Makiári Zoltán. Korzó Mozf. Héttő, kedd d. u. 3 órakor: Behajtani tilos. Elejétől vé­gig kacagás! Latabár, Bilicsi, Kiss Manyi, Vaszary, Simor Erzsi és a két Pethesscl. Szakszervezeti Iriek Értesítés! Orvosszakszervezeti iga­zolványok a Szakszervezet helyisé­gében minden nap 8—12 óráig átve­hetők. Az elnökség. A kereskedelmi alkalmazottak, uta­zók, ügynökök f. hó 28-án, kedden d. u. 3 órakor a Szakszervezeti Szék­házban értekezletet tartanak. Az ér­dekellek pontos megjelenését kéri a vezetőség. Feibivás! A vendéglátóipari mun­kások szakszervezele felhívja a szak­mában dolgozókat, u. m.: üzletvezető, főpincér, éttermi segéd, kávéházi fel­szolgáló, szakács, portás, csapos, fő­zőuő, kézilány, szobaasszony, pénz­tárosnő, felirónő, takarítónő, stb.-t, hogy a szervezetbe való belépés cél­jából Horthy M.-u. 8., I. jelenjenek; meg. Hivatalos órák: szerda, szombat d. e. 9—12-ig. A posla alkalmazottai f. hó 28-án, kedden d. u. 3 órakor a Szakszer­vezeti Székházban (Horthy M.-u 8., I.) szabadszervezelűk megalakítása céljából gyűlést tartanak. Az érdekel­tek megjelenését kéri » Szervezőbi­zottság. A Szakszervezeti Székházban mű­ködő szervezetek: Kereskedelmi Alkalmazottak min­den d. u. 3—5-Ig. Epitők minden d. u. 2—4-íg, va­sárnap 9—12-ig. Textilmunkások minden d. u. 2— 4-ig. Ruházati ipariak minden d. u. á— 5-ig, vasárnap 9—12-lg. Élelmezésiek minden d. 0. 2—4-lg. Magántisztviselők' délután 3—4-ig Földmunkások' csütörtök! délután 3—5, vgsárnap 10—12-ig. Kisiparosok, kiskereskedők dél­előtt 1 (V—12-lg, ck'lután 3-4 ig. Tanárok, tanítók vasárnap dél­előtt 10—11-ig. Húsipariak vasárnap délelőtt 10 —ll-íg. Hírlapterjesztők hétfőn 9—11-ig. HBőnpariak Hétvezér-utca D.d!. e 9—12, délután 2—5-ig. Orvosok, gyógyszerészek SzecMe­nyi-tár 16.. T délelőtt 8-10-ig. Famunkások Hétvczér-u. 9. va­sárnap délelőtt 8—10-ig. Nyomdászok Báró Jósika utca 2L péntek d. u. 4—0, vasárnap 10 -U Vasmunkások Hétvezér-utca 9. csütörtök és szombat d. u. 3—5 A

Next

/
Thumbnails
Contents