Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-26 / 7. szám

1941. november 26. n fi L M A n Y A R 0 R S Z A G 3 Kerfhy Miklós felelőssége Horthy Miklós több, mint egy hónapja a Gestapo foglya. Nem tudni, él-e, hal-e? Október 15-iki felhívása óta a nemzet nem hallotta szavát. Szálasiék arcátlanul hazudnak, amikor azt állítják, nogy Horthy visszavonta október 15-iki kiáltványát, hogy Szálasil nevezte ki utódjának. Ha ez igaz lenne, akkor Szálasiék és a németek kapva-kaptak volna az alkalmon, hogy magával Horthy Miklóssal, Magyarország kormányzójával üttessék rá a törvényesség bélyegét a nyilas-bitorlók rémuralmára. Maga az a tény, hogy ezl nem telték, bizonyltja, hogy Horthy Miklós nem nőnként* ment Németországba, hanem erőszakkal elhurcolták. Akármi legyen is az embernek a véleménye Horthy Miklós országlásáról, tény, hogy Magyarország törvényes államfője volt. A magyar függetlenség és állami szuverénitás Iábbaltiprását mi sem jelzi jobban, mint az, hogy német Geslapo-legények szuronyok közt hurcolták valamilyen német gyűjtőtáborba Magyarország kormányzóját. Horthy Miklós személyes sorsa nem nélkülözi a tragikus vonásokat. De ez a tragédia épp abban áll, hogy azoknak az erőknek az áldozata lett, melyeket ő maga idézett fel. Nem az ország némel elnyomóival vivott harcban esett cl, hanem az ország német elnyomóival kötött szövetség áldozatává lett. Bukását annak köszönheti, hogy nem tudta elvágni azokat a köteleket, melyekkel ő maga kötözte az országot Hitler szekeréhez; nem tudta elvágni őket még akkor sem. amikor már maga is látta, hogy a német szövetség az ország romlására vezet. Horthy Miklós maga ásta meg a saját sírjál. De ennél ezerszer fontosabb, hogy az ország sirját is ő ásta meg Szálasiék felelősek érte, hogy az ország október 15-ikén nem tudta megkötni a fegyverszünetet, hogy a nemzet még mindig a németekért vérzik. De azért, hogy az ország ebben a háborúban a német hódítók zsoldosaként vett részt, nem Szálasiék. hanem Horthy Miklós a felelős. És Horthy Miklós a felelős azért is, hogy i a nyilas-puccsistáknak 1944 október 15-ikén sikerült meggátolni a fegyverszünet megkötését, hogv sikerült nekik a nemzet hátába döfni a kést. A magyar nemzet szégyene, hogy .9 domokralikus népek nagy Hitler-ellenes szabadságharcában a német zsarnokság oldalán vett részt. A magyar nemzet szégyene, hogy utolsónak maradt a német imperializmus zsoldosainak sorában. De mindez a szégyen tetéződött azzal, hogy azt, amit az olaszok, a románok, a bolgárok, a finnek megtudtak csinálni, azt ml nem tudtuk megcsinálni. Az olaszokéi tudtak készülni némelbérenceikkel. a bolgár nép le tudott számolni Hit ler ügynökeivel, a románok el tudták intézni Anloncscuékat. Csak ml magyarok nem tudtuk elintézni a nyilasokat. Csak Magyarországon esett meg, hogy egy maroknyi csőcselék erőszakot tudott tenni a nemzet túlnyomó többségén és meg tudta akadályozni az ország szakítását HitlerNémetországgal I Vannak, akik azt állítják, hogy ennek Magyarország földrajzi helyzete az oka. Nem állítjuk, hogy nemzetünk tragédiájánan földrajzi fekvésünk semmi szerepet nem játszik. Van szerepe. De ebből csak az következik, hogy a nemzet.előtt igen nagy nehézségek áütak volna, ha elszánta volna magát függetlensége védelmére, de nem az következik, hogy az ország földrajzi helyzete eleve lehetel^nné és kilátástalanná telte függet«r»ségünk megvédését. 18(8-banMagyarorsilg tö'drajzi helyzete ugyanolyan kényes volt, mint' 1941-ben, a függetlenségi harc feltételei ugyanban súlyosak voltak, mint egy' év•lázaddal később. Kossuth Lal"« azont ban mégsem behódolással oldotta meg a földrajzi helyzetünkből fakadó nehézségeket, hanem szabadságharccal. Az 1848-as szabadságharc elbukott. De ki meri állitani, hogy hiba volt elkezdeni? Ki meri még ma is azt állitani, hogy az volt a helyes politika, hogy 1941-ben engedtünk a német nyomásnak, nem pedig az lett volna a helyes, hogy szembeszállónk vele? Ki meri állitani, hogy Horthy Miklós utja bizonyult helyesnek, nem Kossuth Lajosé? Lehet, hogy ha 1941-ben szembeszállónk a német hódilókkal, ugyanarra a sorsra julotlunk volna, mint 1849-ben. Lehet, hogy Hitler leverte volna a magyar ellenállást és megszállta volna az országot. De nem szállta meg igy is? Leliport, megszállt ország lettünk, anélkül, hogy előzőleg szabadságharcos ország leltünk volnál Nem lett volna-e mindenesetre jobb, ha szabadságunkért és függetlenségünkért küzdve lettünk volna megszállt országgá? Tudjuk, hogy voltak magyar hazafiak, a kommunistákon kivül is, akik azt javasolták, hogy a nemzet álljon ellen a németeknek, még akkor is, ha a vereség előrelátható. De a Bajcsi-Zsilinszkyek szavára nem hallgattak. Pedig nekik lett igazuk! 1849 után 18 évig tartott hazánkban a német hódítók rémuralma, ezúttal 3 évig se tartott volna. És most büskke, szabadságharcos nemzetként állnánk világ előtt, nem megvetett zsoldosnemz.ctkéntt Letagadhatatlan, hogy ezt Horthy Miklósnak köszönhetjükI Kossuth útjáról ő téritette le a magyart 1 A háború első éveiben akadtak, akik azt állították, hogy Horthy Miklós politikája bölcsebb politika, mint Kossuth Lajosé volt. Azt állították, hogy Horthy engedett a németeknek, amikor erősek voltak, de szakitani fog velük, ha meggyengülnek. A következetes magyar hazafiak, köztük mi, kommunisták, azt hirdettük, hogy egy rablóbandához nem szabad csatlakozni, még ha az ís a szándékunk, hogy később kiválunk belőle. Mindazonáltal azt mondtuk, hogy kiválni a rablóbandából még mindig jobb, mini folytatni a rablómestérséget. A 3 és féléves háború alalt nem egy ízben adtuk értésére a magyar kormányzóköröknek, hogy készek vagyunk mindenkit támogatni, aki szakit a német rablókkal és ellenük fordul. De gyenge kísérleteken, tehetetlen próbálkozásokon kivül nem "történt semmi. Horthy Miklós bűne nemcsak abból áll, hogy 1941-ben, amikor Hitler erős volt, csatlakozott a német rablóháboruhoz, hanem abból is, hogy 1943 óta, amikor a németek a sztálingrádi vereség után, egyre jobban gyengültek, nem szakított velük. 1941 nyarán talán reménytelen lett volna a helyzetünk, ha ellenállunk a német nyomásnak, de 1943 telétől kezdve biztos, hogy nem lett volna reményleien. De Horthy Miklós, aki a német túlerőre hivatkozva engedett 1941ben Hitler nyomásának, akiről azt híresztelték, hogy csak a kedvező alkalomra, a németek meggyengülésére vár, hogy szakítson vélük, nem szakított velük 1943 után sem. Három nagy alkalma lett volna Magyarországnak szakitani Hitlerrel : Sztálingrád és Voronezs 'után, 1943 januárjában, Olaszország kiválása után 1943 augusztusában és végül 1914 augusztusában, Románia kiválása után. Horthy Miklós mindhárom alkalmat elszalasztotta. Ki meri állítani, hogy országunk földrajzi helyzete az oka annak, hogy Horthy minden alkalmat elszalasztott? Nem átütjük, nogy Horthy Miklós 1943 óta ne lett volna tisztában azzal, hogy a németek elvesztik a háborút. Azt sem állítjuk, hogy nagv kedve volt elpusztulni a németekkel együtt. Nemt Hortny Miklós 1943 óta kereste a kiutat, szeretett volna elszakadni Hitlertől még a szakadék előtt. De nem volt bátorsága ahhoz, hogy a német vereség előrelátásából levonja a végső következtetéseket. Még akkor is, amikor már minden gyereknek látnia kellett, hogy Magyarországnak, na el akarja kerülni az összeomlást, a némelek ellen kell összpontosítania erőit és Hitler támadása ellen kell biztositékokat és szövetségeseket keresnie. Horthy Miklós nem a németek, hanem az oroszok ellen keresett biztosítékokat. Horthy Miklós megpróbálkozott az angolszász orientációval, de nem azért, hogy segítséget kapjon a németek ellen, hanem azért, hogy segítséget kapjon az oroszok ellen. A főgondja nem a német támadás elhárítása volt, hanem az úgynevezett • orosz veszedelem* elhárítása. A szövetségesek közötti állítólagos ellentélekre spekulált. Még a teheráni értekezlet után sem látta, hogy ez a spekuláció homokra épült és hogy a várakozás az ango'szász segítségre az oroszokkal szemben, a kinálkoző alkalmak elszalasztására vezet. És nemcsak a kínálkozó alkalmak elszalasztására, hanem egyre ujabb behódolásra a némelek előtt. Igv eshetett meg velünk március 19-ikének szégyene, amikor 6 rongyos német hadosztály úgyszólván kardcsapás nélkül, Horthy Miklós jóváhagyásával, megszállta az országot. Hogy Horthy akkor Hitler foglya volt a német főhadiszálláson? De miért ment el önként Hitlerhez? Nem ismerte az olasz események tapasztalatait? Kállavék jóval március 2I-ike előtt 'tudták, hogy 'Hitler csapatokat von össze Magyarország határain. Ellenintézkedés nem történt. A magyar csapatokat nem a nyugati határokra küldték, a német támadás ellen, hanem a kárpáti határokra, az oroszok ellen. Horthy Miklós március 19-ike előtt ugy tett, mintha elszánta volna magát a németekkel való szakításra. Az egész ország azt várta, hogy koalíciós békekormány alakul a kisgazdák és a szociáldemokraták bevo-' násával. És e várakozások közben, mint derült égből a villámcsapás bekövetkezett a március 19-iki árulás. Ezért kt felelős? A legfelsőbb hadúr kötelessége lett volna készenlétbe helyezni a honvédséget a várható német ellenakcióval szemben. A legfelsőbb hadúr elmulasztotta kötelességét. Március 19-ikén már az a kifogás sem állfa meg helyét, hogy nem szakithatunk a németekkel, mert nincs közelben szövetséges hadsereg, amelynek a segítségére a német ellenakcióval szemben támaszkodhatnánk. Volt a közelben szövetséges hadsereg: az orosz! Dc Horthy Miklós inkább behódolt a németeknek, mintsem igénybevegye az orosz segítséget? Március 19-ike után ugy látszott, hogy megismétlődik a március 19ike előtti fejlődés. Az orosz hadsereg benyomult az országba. A vereségek hatása alalt, látva az oroszok és az angolszászok megingathatatlan egységét a Hitler elleni harcban, Horthy Miklós nem mondhatta többé, hogy az angolszászokkal igen, de az oroszokkal nem áll szóba. Horthy Miklós előkészületeket tett a Hitlerrel való szakításra. Kinevezte a Lakatoskormányt. Aztán jött az október 15iki szózat. Az egész nemzet fellélegzett. És két órára a fegyverszüneti kérelem után megismétlődött március 19-ike. A nemzet egységes akaratának érvényesülését meghiúsította a németbérencek maroknyi söpredéknépe. "Egy félév alatt másodizben történt meg, hogy az ország a németekkél való szakítás küszöbén visszazuhant a háború örvényébe. Egy félév alatt másodszor történt meg, hogy Horthy Miklós elmulasztotta megtenni az ellenintézkedéseket. A románok meg tudták védeni Bukarestet, mi nem tudtuk megvédeni Budapestet. Talán Horthy Miklósnak kevesebb katonai erő állt rendelkezésére, mint Mihály román királynak? Azt, amit a 23 éves tapasztalatlan román király előre látott, azt a 76 éves tapasztalt magyar kormányzó nem látta előre? Miért nem összpontosított megbizhaló honvédcsapjlokal a magyar főváros védelmére? Miérf nem tudta megtenni azt, amit a román király meg tudott tenni: miérf nem adott fegyvert 5—10000 budapesti munkásnak? Erre egy magyarázat van: Horthy Miklós jobban félt a magyar néptől, mint Hitler hordáitót. A németek elleni szabadságharcot csak a magyaí nép segítségével, csak a magyar demokrácia erőivei szövetségben lehetett volna megvivni: ettől pedig Horthy Miklós visszariadt, még akkor is, amikor már ő is látta, hogy az ország megmentésének egyetlen utja Hitlerrel szakitani és ellene fordulniI Horthy Miklós félt felszabadítani azokat az erőket, amelyeket ő maga, az ő politikai rendszere nyomott cl egy negyedszázad óta. Látta, hogv Hitler ellen fordulni a saját politikai rendszerével való szakítást jelentette volna és erre Hortny Miklós, aki 1919ben nemcsak a kommunisták. íianeni a magyar demokrácia erőinek eltiprása jegyében jutott hatalomra, nem tudta rászánni magát. Amikor választania kellett a nemzeti érdek és egv 25 éves mutt felszámolása között, nem tudta a nemzeti érdeket választani. A néptől való félelem a végső oka annak is, hogy Horthy Miklós a honvédségnek beléje vetett bizalm;fl sem igazolta. Lehet, hogy a katonai helyzet, az erők elosztása olyan volt, hogy Budapcslet nem lehetett volnj megvédeni a németek és a nyilaspuccsisták ellen. De akkor miért zár kózott be Horthy Miklós a budai vár ba, miért nem helyezte magát egj hozzá liü magyar hadsereg oltalmi alá? Nem volt ilyen hadsereg? Tagadjuk! Akármennyire meg is voll fertőzve a magyar tisztikar alsó rétege a nyilas »eszraékkel«, akármenynyi németbarát volt ís a tábornoki karban, egész bizonyos, hogy a honvédtisztikar zöme hü volt Horthyhoz és teljesítette volna parancsát, ha a legfelsőbb hadúr harcba szólította volna a németek ellen. Miérf nem ment el Horthy Miklós az 1. honvédhadsereghez, amely dálnokl Miklós Béla vezérezredes parancsnoksága alatt egyemberként követte volna? Azért nem, mert Horthy Miklós nemcsak a népre, hanem még a hadseregre sem mert támaszkodni I 23 éven át a legfelsőhb hadúr nem arra nevelte a honvédséget, hogy szabadságharcos hadserege legyen, hanem arra, hogy gyűlölje a nópct, megvesse a szabadságol. És amikor a honvédségben a háború keserű tapasztalatai alapján ébredezni kezdeti a nemzeti érzés és egyre nagyobb tért hódított az a belátás, hogv * magyar katona 3 és féléven át ideaou érdekekért ontotta vérét, Horthy Miklós félt olyasmit tenni, aminek következtében a honvédség a reakció hadseregéből végérvényesen a nemzet haderejévé változott volna. Ezérf zárkózott be Horthy Miklós a budai várba október 15-ikén, ahelyett, hogy elment volna az 1. hadsereghez. íme, ebben ált Ilorlhy Miklós történelmi felelőssége a történtekérf. Senki nem hasonlítja össze Horthy Miklóst a Szálasi-féle banditákkal. Horthy Miklós sorsa tragikus sors. De a nemzet tragédiája nagyobb tragédia Horthy Miklósénál. Ezért a tragédiáért őt terheli sulyos felelősség. És még egyéni tragédiája sem sz.abad, hogy feledtesse velünk Horlhy felelősségét a nemzetre zudult szerencsétlenségért Horthy Miklós a Gestapo foglya. Szálasiék bitorlók. De Magyarország újjászületése mégsem mehet végbe a Horthy Miklóshoz való hűség jegyében. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front nem oszlja azoknak " nézetét, akik a kormányzói legitimitást vallják, a visszatérést a 25 esztendős Horthy-rendszerhez. Ma-üviszsza "Horthyhoz, hanem -slői* a demokráciához: ez az álláff-onlja minden igaz magyar hazafinak. • éval UMtL