Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-22 / 3. szám

n i L 9! A G Y A KOKSZAI Bű Megtorlást a nyilasok ellen SzáJasieknál aljasabb, |?a;abb söpredéknép nem bitorolta még a magyar kormánybataímtat. Ez a bűnszövetkezet hivatásos haza­árulókból áll, akik ezüst márká­kért adják el Hitlernek a magyar­ság nmlljűl, jelenét és jövőjét s bocsa jt ják áruba a magyar hon­véd vérét, a magyar föld. a ma­gyar munka gyümölcsét. Ezeknek a bandilóknak köszönhetjük1, hogy az ország október 15-iki fegyver­szüneti kérelme nem valósulhalott meg, ezeknek a banditáknak a lel­kén szárad, hogy a magyar váro­sokat és falvakflt feldúlja a hábo­rú és hogv százezrek' válnak föl­dönfutókká. Ha a nyilasokon mú­lik, akkor Budapest is romhal­mazzá lesz, csakhogy Bécset, Ber­lint valamivel később érje el az elkerülhetetlen végzet. Aki meg akarja menteni Ma­gvarországot. annak le kell szá­molnia a nyilasokkal. Vannak, akik' azt hiszik, hogv a nyilas-bandibikkai leszámolná most már csak1 Budapesten kell és az országnak azon a részein, ahol még a németek az urak. Vannak, akik azt hiszik', hogy az országnak azon a részein, ahová bevonult az orosz hadsereg, már nincs nyilas­vcszed'elem. Nincs Szegeden nyilas-Veszedc­írnr? Hál akkor kik'terjesztik Az aljasabbnál aljacabh és a butább­nál butább rémhírekét? kik haji­gálnak éjnek idején kézigránátokat orosz lisztekre? Kik micrészkfednek odáig a tanyákon, hogy letartóz­tatják a demokratikus pártok bi­zalmi embereit? Gyerekes önámiilás, veszedelmes öncsalás azt állítani, hogy mert a nyilas-vezetők többsége miegszö­kött, nem1 kell többéi tartani a nyilas-banditáktól. A vezetők több­sége megszökött ugyan, de azért: maradlak itt vezetők is, al vezet ők is, éppen elegen. És nem1 véletlenül maradtak itt, nem azért, mert le­késtek az ntolsó német gépkocsi­ról, hanem' azért, mert itt hagy­ták őket tudatosan, előre megfon­tolt szándékkal. A nyilasok' a föld alá' vonultak, hogy szervezetten folytathassák hazaáruló akramm­kájukab Alii tjük', hogy Szegeden — és nemcsak Szegeded! — van­aak és működnek földalatti, nyi­las-szervezetek! Állítjuk, hogy fegy­vereik vannak! Nyíltan persze nem' merik meg­mutatni az ábrázatukat. De annál veszedelmesebbek! Ravaszul ken dőzik' magukat, hogy ne lehessen rajuk ismerni Befurakodnak a de­mokratikus pártokba, hehizelgik magukat az oroszokhál és megkí­sérlik az igazán hazafias, demo­kratikus elem'ekic uszilani őket. Ezt a földalatti, nyilas-aknamun­kát nem lehet tovább türnit Szé­gyen, megbocsájthalallan mulasz­tás, hogy a városi hatóságok, a rendőrség, a polgárőrség, a de­mokratikus pártok eddig úgyszól­ván semmit sem lettek a nyifas­bitangok kifüstölésére é® ártalmat­lanná' tételére. Állítjuk, hogv az orosz katonai hatóságok hzért bi­zalmatlanok még mindig az uj, demokratikus magyar városi ha­tóságokkal szemben, mert nelmi lát­ják, hogy komoly harcot folytat tak volna a német-bércnc nyilas hazaárulók' ellen! Hiszen — jiogy egyebet ne mondjunk — a sze­gedi házak falán még mindig nyi­las-feliratok' olvashatók',, a hirde­tőoszlopok'ról még senki sem tar­totta érdemesnek' lekaparni a fa­siszta plakátokat. Nem joggal kö­vetkeztetnek-e mindebből az oro­szok1 arra, hogy mi magyarok nem Is gyűlöljük olyan nagyon saját legádázabb belső ellenségünkét? Hogy van az, hogy nem' inter nálják a nyiIas-gazfickök'al? Hogy van az, hogy nem oszt­ják be őket nyilas-munkaszázad'ok­ba? Hogy van az, hogy még egyet­lenegy megszökött, vag!y ittmaradt nyilas-kolomposra sem mbndtákki az erre illetékes hatósági szervek a hazaárulóknak kijáró fő- és jó­szágvesztés büntetését? Hogy nem' működnek a birősai­gok? Hál a városi tanácsok', a többi közhivatal működésében ta­lán nem volt fennakadás? Nem teremtett a nép uj, demo­kratikus hatóságokat az elmene kült régiek helyébe? És amit meg tudtunk csinálni a városi hatósá­gokkal, ne tudnánk megcsinálni a bírósággal is? Nem1, nincs kifogás, nincs ment­ség a nyilas-banditák' elleni harc­ban elkövetelt mulasztásokra! Elég volt a hazaárulókkal szeml­ben alkalmazott keztyüs-kléz po­litikájából! Elégi volt a békétürés­bőll A német-bérenceke.t ártalmat­lanná kell tenni — haladéktalanul! ft Délmagyarország a városban (A Délmagyarország munkatársá­161.) Az utca megszokott hangjain ki­fül uj hang harsan végig a "főtéren: — DélmagyarországI Megjelent a Délmagyarországi A hang uj s mégis oly jólesően megnyugtató. Újságol árulnak a sze­gedi főtéren... Az újság a város megszokott életé­hez tartozik. A .Délmagyarország* pedig különösképpen. Nem csoda, ha örömmel üdvözli most a lakosság, mint ahogy a riporter saját szemével tapasztalja: Az egyik ujságárust azonnal körül­•cszik az emberek s ugy versenge­nek a friss, még festékszagu lap­példányokért, mintha — cukrot, tü­zelőanyagot, vagy női harisnyát osz­togatnának — Ingyen) Valóságos em­bergvürű veszi körül az öreg lap­árust, aki boldogan osztogatja a »DéI­íiagyarországot*. Rókus felé haladunk s a villamos megáll. A friss lapot árulják itt is. A villamosról leugrálnak az emberek és lapot vásárolnak. Hármasával, ötö­sével kapkodják ki az újságárus ke­zéből. Mindenki visz haza egyet-egyet ajándékba a — szomszédnak. A vil­lamos pedig vár addig, flniig az uta­sok i Jé.'magyaro: szággal* felszerelve elfoglalják ismét helyüket a kocsi­ban. A másik utcasarkon egy fiatalem­ber nem kevesebb, mint 20 pél­dányt vásárol egyszerre. — Egyet sem viszek haza belőle •— mondja mosolyogva a fialal mun­kás. — Mindnek megvan a helye. Kint lakom a Fodor-telepen és vi­szem az elvtársaknak, meg a szom­szédoknak. Azelőtt is ezt az újságot járattuk. Nagyon örülünk neki, hogy újra olvashatjuk. Ki mii szél hozzá? Érdekesnek tartottuk megkérdezni az ujságvásárlókat, hogy mit szólnak a .Délmagyarország* megjelenéséhez. — Minden egyes sorát elolvasom 1 — mondta a manikűrös kisasszony. Annyira hiányzott már az újság, ifél­küle süket és vak az emberi — A legelemibb kulturigénvünk az újság — mondja a városi tisztvise­lőnő. — Olyan jó!eső, szinte bizton­sági érzés, hogv végre olvashatjuk t A városban most ez a szenzáció. Mindenütt, amerre csak figyelemmel kisértük az újságárusok útját, nagy érdeklődés tapasztalható. Munkában elfáradt emberek gyorsítják lépteiket, hogy utóiérjék a friss lappéldányok­kal megrakott ujságárust, vagy a lap­köteget cipelő ujságárusasszonyt és megvásárolják a .Délmagyarország* vasárnapi szárnál. — Most tudjuk csak, mit jeleníett nekünk a napisajtó — mondja a ke­reskedő, aki átböngészte már a lapot. — Egészen tájékozatlanok voltunk, a rendeleteket falragaszokról kellelt tanulmányoznunk és lemásolgalnunk, ha nem tudtuk mindegyiket észben tartani. Most már nyugodtan rábíz­hatjuk magunkat az ujságunkra! Igen hálás a lap megjelenéséért a színház és a mozik vezetősége és sze­mélyzete. A nézőközönség megnöve­kedését várják attól, hogy minden nap olvashatják majd a műsort az emberek. A rémhírek orvossága. Rádió és újság nélkül a város la­kosságának fogalma sem volt arról, hogy milyen stádiumban van a há­ború? Hol járnak a győzelmes orosz haderők és mennyire szorították visz­sza a fasiszta megszállókat? — Pusztán találgatásokra és rém­hírekre voltunk utalva — mondja egy családapa, akinek hozzátartozói közül többen élnek az ostromlott Budapes­ten. — Most tapasztalhattuk,, hogy njság nélkül hogyan terjednek a rém­hírek,, amelyeket még a bujkáló nyi­las uszítók terjesztenek! A korádéiutáni ntea visszhangzik az újságárusok kiáltásától: — Délmagyarország! Megjelent a Délmagyarország! S a város közönsége — munká­sok, tisztviselők, inteileklnellek, di­ákok és mások — egyformán vásá­rolja s ngy viszi haza, mint valami diadalmi jelvényt. Mint a város meg­ujuló éleiének megnyugtató, bizton­ságérzést nyújtó, rcménvlkeltő jelké­pét... Szegedi h rek — A Magyar Demokratikus Nök Szövetségének folyó hó 11M gyűlése. Elnöki megnyitó után a gyűlés hatá­rozati javastatot fogad el, mely sze­rint az Antifasiszta Dolgozó Nők Szö­vetsége nevét Magyar Demokratikus Nők Szövetségére változtatja meg. Forgách István tanár és Majthényt igazgató tartják meg ezután előadá­saikat a demokratikus nők jelen hely­zethez mért feladatairól. A két elő­adás között Nagygyörgy Mária szavalt! hatásosan. A hallgatóság zsúfolásig töltötte meg az Ipartestületi Székház előadótermét és lelkesen ünnepelte az előadókat. —- Az egyeiemi klinikákon teljes munka folyik. A bombakárokai és egyéb háborús rongálásokat már leg­nagyobbrészt sikerült helyreállítani s valamennyi klinikán a betegfelvétel, járóbetegrendelés teljes rendben fo­lyik le. Két klinika működik csupí.n más helyen, az idegktinikal rende­lések a Pulez-ulcai elmeklinikán tör­ténnek, a gyermekgyógyászati járó­be legrendelés és gyermekrelvétel ideiglenesen a szülészeti és nőgyó­gyászali klinikán történik. Mozik műsora Korzó Mozi- 3 órai kezdettel Be­hajtani tilos. Szereplők: JLalabár, Ri­licsi, Simor Erzsi, Kiss Manyi, T-aszary| Piri és a két Pclhcs. Belvárosi Mozi. 3 órai kezdettel A 28-as. Szereplők: Uray Tivadar, MAI 54 Gerő, Mészáros Agl, Ilajinássy Miklós. Széchenyi Mozi. 3 órai kezdettel Szeptember végén. Szereptők: Szöré­nyi Éva, Horváth László, Dclly Fe­renc, Mihályi Ernő, Makiári Zoltán, Bulgáriában folyik a tisztogatás Moszkva, november 20. Bulgária-.lak', nkik'cl fasiszla levék'enys'ggej ból jelenük, liogy Szófiában 70 írót, | vádolnak* újságírót és művészt letartóztat-! Nagy légitámadások a Ruhr-vidék ellen London, november 21. Szövetsé­ges bombázók tegnap délután tá­madásokat intéztek a ruIiüvidékS oélponlolé ellen. Vasárnap 20Q amerikai bombázógép 700 vadász­gép kíséretében a nyugati német szinlétikus olajgyárak' ellen inté­zett támadást. Ugyancsak! táma­dást intéztek' á szövetséges repülők Münsler városának.1 teherpályaud­varai ellen. Ugyancsak tüz alá vet­ték' a Hollandiába vezető kő/le,­kédési vonalakat. E támadásokból 18 vadászgép nem' tért vissza, da tíz valószínűleg szövetséges terü­leten szállott le­Olaszországból felszálló szövet­séges bo-rabázók tegnap folytalláW támadásaikat a németországi olaj­telepek' ellen. Különösen a fcfső­sziléziai célpontokat támad lak-, Eisenhower tábornok a franciák teljesítményéről London, november 21. Eisenho­wer tábornok1 egy rendkívüli saj­tóértekezleten francia újságírókkal beszélve tegnap a következőket je­lentette ki: A francia csapatok' megérkeztek a Rajnához. Jó munl a volt. Bol­dog yajjvok, liogy ez francia győ­zelem. Mindig áz volt az óhajom, hogy a francia népnek a lehető legnagyobb segítséget nyújtsam ah­hoz, hogy lehetővé tegyük aztj hogy legjobban kivehessek részü­kéi országuk' felszabadításában. Ebben már a partraszállás előtt megegyeztünk'. Ehhez Franciaor­szágnak! joga volt es Európa szá­mára ez a legjobb Az orosz hadsereg felszabadító hivatása MoszkVa, november 20. A mosz kVaí rádió lapszemléje ismerteti a Pravda vezércikkét »A Vörös Hadsereg nagy felszabadító hiva­tásai címen. Sztálin egy korábbi hadparancsában első célul tűzte ki a fasiszták áitnl bitorolt terüle­teink' felszabadítását. A VÓrö* Hadsereg végrehajtotta ezt a pa­rancsot. Jól tudta a hiüerí im­perializmus, hogy győzelmei netirí lehelnek állandóak, amiig a Szovjet fennáll. Mert a Szovjetunió lo­va bbra is Üszta eszmékért har­colt s ázzál, hogy határain lul Lengyelország, Jugoszlávia és Cseh Szlovákia népeinek segítségére ste< lell, bebizonyította az orosz néo történelmi hivatását

Next

/
Thumbnails
Contents