Délmagyarország, 1944. november (1. évfolyam, 1-10. szám)

1944-11-22 / 3. szám

I. év'olyam 3. szám. Szeged, 1944. november 22, szerda Egyes szám ára 30 fillér A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Lapja Szerkesztőbizottság: Bslogh István dr. Erdei Ferenc Révai József Független Kisgazdapárt Nemzeti Parasztpárt Magyar Kommunista Pár. ' Miskolc felé irányul Nyugaton a Rajnáig nyomultak a szövetséges csapatok A Szovjet hadsereg felszabaditotta és Görömbölyt folyása erőscbb volna a józan magyar belátásnál. A német és nyilas propaganda hazug állításait a szovjet hadsereg szándékairól most maga Vörös tábornok cáfolta meg, a magyar nép tehát fogja tudni, bőgj kinek higvjen, a magasrangu tisztnek, vagy a nyilas gengsztereknek. Ilogy milyen »jó barátai* a németek! a magyar népnek, az kitűnt a budapesti rádió egyik legutóbbi zavaros előadásából is. Ez önkénytelenül is elárulta, hogy a magyar gazdasági jövő legfőbb ellensége a német szövetséges, akinek a leghizottahb ser« tés sem elég nagy és a legsoványabb csirke sem elég kicsi ahhoz, hogy el ne hurcolja. Budapest igy ma még áll, tchál még meg lehet menteni. De hogy meddig, azt senkisem tudja. Mindenesetre az, hogy megmaradjon, a magyar nép bátorságán és elszántságán múlik London, november 21. 'A Tass Iroda jelentését ismertetve a Iondoni rádió a következőket mondja: Magyarországon aMlinovsZki tábornok csapatai tegnap továbbra is vjsszakíéinyszerftctték a német és magyar csapatokat Budapesttől északkelet irányába. A harcok1 során elesett [ j M Diósgyőr, Csaba, Ostoros l's Szamoros. A "németeket minden vonalon visszavetették; 1 Moszkva, november 20. A' moszkvai rádió szemléje a magyarországi arcvonálról közli: Csapataink elfoglalták Gyöngyös városát, vasulállomását és több más helységet, köztük Hernádfát, Görömbölyt, Főfalut, Vécset és Galgahévizet. A harcokban az ellenség 2 gyalogos zászlóalja pusztult el. A szovjet csapaíok erős tüz alatt tartják a 'Hatvan—Budapest vasútvonalat. Egy katonai raktár kézrekeritésénét 70.000 lövedék és Í40.000 akna került orosz kézre. A nap folyamán 500 német és magvar katonát foglyul ejtettünk Mi mentheti meg Budapestet a teljes pusztulástól? London, november 21. Az angol rádió egyik ismert magyar hírmagyarázója a magyar főváros jelenlegi helyzetéhez a következő kommentárt fűzte. — Budapest még áll. De ez a tény nem a hurokbakerült németek és a németbérenc Szálasiék érdeme, hanem sokkal inkább a Vörös Hadsereg és az angolszász repülők türelmének az eredménye. Az ostrom azonban megkezdődhet és a legkevesebb, amit a magyar főváros joggal elvárhatolt volna a németektől, hogy éppúgy nyílt várossá deklarálják, mint azt annakidején Rómával tették. Szálasi még csak meg sem kísérelte, hogy, ezt »szövetségesénél* keresztülvigye, pedig ki kételkedik benne, hogy a németeknek fett szolgálataiért ezt követelhette volna. Az elmúlt két hét bizonyossá tette tehát, hogy a támadók nem akarják a pusztulást, de most már a magyar népen is múlik, hogy ezt minden rendelkezésre álló eszközével, legfőképpen ellenállásával megakadályozza. A munkásság az általános sztrájk fegyverével is rákényszerítheti a nyilas lázadókat, hogy adja föl a főváros védelmét és szüntesse be a további kilátástalan küzdelmet. Ez most a fennmaradás egyetlen lehetősége, mert talán mégsem lehetséges, hogy, a nyilas propaganda beA magyar egyházak szembefordultak Szálasiékkal London, november 20. A Swcnska Morgenbladet írja a magyar papság magatartásáról: Magyarországon az egyházak közvetlenül Szálasiék puccsa után szakítottak a nyilas árnyékkormánnyal. Különösen a zsidókérdésben fejezték ki tiltakozásukat a németbérenc kormány intézkedései ellen és hangsúlyozták, hogy ilyen rendeletek soha nem találkozhatnak az egyház helyeslésével, hanem annak éles ítéletével fognak mindig szembenállni. A katolikus és protestáns egyházak püspökei felszólították az alsóbb papságot, hogy nyugtassák meg a fasiszta propaganda által megrémített lakosságot, hogy bizalommal várja a szovjet felszabadító csapatokat, ne meneküljön, mert aki a németekhez fut, végnélkül! szenvedéseknek néz elébe. A papságnak pedig kivétel nélkül a helyén kell maradnia, tcljesitenig kell a hivatását, amely most nagyobb nemzeti kötelesség, niint valaha. Aki elhagyja a helyét, az hütelen nemzetével és egyházával szemben. A svéd lap szószerin t idézi Raffa), Sándor ev. püspök körleveléből a következőket: »A vihar letépi az emberekről az álarcot. Aki elhagyja posztját, elfut a kötelesség teljesítése elől, ,az hütelen és gyáva.* Elérte a Rajnát a nyugati előretörés London, november 20. A Geilertkirchent elfoglaló második1 és kilencedik hadsereg tovább folytak ja előrenyomulását. Francia csa patok tulhaladVa Belfort városát. elérték1 a Rajnát. ietteneles munkát végeznek Budaepslen és a Dunántúl a Szálasi bandák'. Pusztításaikban, hazugságaikban és országromboló igyekezetükben versengenek a németekkel s uralmuk utolsó heteiben mindent magukkal akarnak rántani, a: ni még imieg van az országból és a népből. Soha a megvár történelemben ml ég ilyen nyomorúságos uralom nemi pusztitótl a magyar nép soraiban s ilyen aljas és hiábavaló célra még nem használta föl a magyar föld értékeit és a magyar nép vérét. Elrendelték a télies mozgósítást 2.s céltalan és öngyilkos harcokba akarják kergetni a magyar férfiak százezreit. A bevonulási parancsot esztelen és bestiális fenyegetésekkel akarják végrehajtani s kihirdették, hogy aki nem vonul be, pz a hozzátartozóit taszítja veszedelembe. Tehát ez a nyomorult banda szülőket és testvéreket, feleségeket és gyermekeket akar büntetni azért, mert magyar férfiak követni merik a józan észnek, a nép érdekének' és a nemzet megmentésének a parancsait és nem hajlandók vérükkel szolgálni és védeni egy országpusztitó banda élelét és rettenetes uralmát. Felszólításaik és parancsaik olvan kétségbeesetlek és fenyegetőek, hogy nyilvánvaló a valóság: a nép miár nem' teljesili ellenállás nélkül parancsaikat éá bujdosással és szabofázzsal felel felhívásaikra. Dc még többet is akarnak ezek ö magyarságukból és emberségükből kivetkőz ölt bitangok': nemcsak a férfiakat hajtani a fegyverek1 tüzébe, hanem a nép többijet is, asszonyokat, gyermekeket, öregeí et egyaránt kikergetni otthonaikból és magukkal vinni nyomorult visszavonulásuk1 utján. Ezért rikácsolja rádiójuk' a legképtelenebb rémmeséket az orosz hadlsercgről 'és á felszabadított területek' sorsáról. Azt hazudják a hatalmuk alatt kínlódó népnek ezek' a szemérmetlen bitorlók', hogy az Alföldről férfiakból összeállított éhező, végtelen karavánok mennek Oroszország felé, hogy a gyermekeket zsúfolt kocsikban hurcolják' el innen az oroszok, hogy porrá égetik a városokat, falvakat és tanyákat. Ezeket a szemérmetlen és becstelen hazugságokat csak' azért merik terjeszteni ezek' a mindenre elszánt gonosztevők, mert a zsarnokságuk alatt vergődő nép nem1 tudhatja meg a Valót és az Igazságot. A fölszabadított országrész azonban most már meggyőződhet, hogy mit ér a nácik szavahihetősége. Ilyen hazug és alapjában hamis minden szavuk' és lépésük és semmi mlás nem' tartja már uralmukat, mint féktelen és mindenre elszánt erőszakosságuk. De már panaszkodnak is a nyomorultak. Akadozó hangon biztatják a népet, hogv nincs olyan veszedelem. ami indokolná a gyengeséget, de ugyanakkor fenyegető hangon ostorozzák' azokat, akik nem1 hajlandók' közreműködni, hogy megszámlált napjaikát tovább nyújtsák. Kecsegtetik' és fenyegetik az Uralmuk alatt vergődő szerencsétlen népet, győzelmet és uj világot Ígérnek' az öngyilkos barcba hajszoltaknak1 s ugyanakkor városok és falvak tönkretételére és a halálig való kitartásra kényszerítik őket. Már megbomlott valahol a belső front mögöttük', mert a hangjuk és beszédjük' egyr© jobban akadozik s a szavaik' egyre idétlenebbek1 és üresebbek' s a rendelkezéseik' egvi-e kapkodóbbak és kétségbeesettebbek. De kell, hogy a bomlás és a szembefordulás gyorsan, nagyon gyorsan haladjon előre,, mert ha eltökélt védekezésüket végig tudják vinni az országon ezek' i gaz bitorlók, akkor olyan mélységbe taszítják a magyar népet, i milyenben még sohasem voit története során. i i