Délmagyarország, 1944. április (20. évfolyam, 74-85. szám)

1944-04-06 / 78. szám

4 ÖBEMAGYARORSZAO mely részéri a polgári közigazgatásii rsfrtttrtrtír ioia xuottic c • „._ -771. CSÜTÖRTÖK, 1944 ÁPRILIS 6, megfelelően vagy nem teljesitik. Ha­nsági felügyelő kirendelésének he­lye van akkor is. ha a vállalatnak nz állam hitelt ad, ha a cég hadi­üzem. Ha az ország területének vala­hatóságok működése ténylegesen megszűnik, mindaddig, amig ezen a területen a polgári közigazgatás ismét megkezdheti működését, a közigazgatás feladatait a katonasag látja el. A rendelet ánrilis én lépett ha­tályba. Közel a rendőrség erkölcsrendészeti osztálya ezer személyt állított elö három hénap alatt j Húsvéti Ünnepekre Rumok, likőrök, valódi kisüsti pálinkák legjobb minőségben kaphatók. | Kitűnő uradalmi FAJBOROK, PEZSGŐK stb. lego'csobb napi­i íerzhentőkbé KUCSMA WlifllY wtáü&t^ j SZEGED, KQSS11IH IVI0S S. I1T 2 . sz - Telefon 29 33. Besszarábia - a itepck áftdröta A keleti fronton folyö német} jellegzetes izü, kissé száraz és sá­li admozdulatokkal kapcsolatban (A Délmagyarország munkatársá­tól) Az utóbbi időben hetenként közöltünk tudósítást arról a szor­gos és lelkiismeretes, nagyfontos­ságú tisztogató munkáról, amelyet közülük 47-et fertőző betegséggel a bőrgyógyászali klinikára vitték gyógykezelés végett. A fentieken' , ki Ml 283 céltalanul Szegeden tar­tózkodó idegen nőt és férfit tolonc®. a szegedi rendőrség erkölcsrendé- j uton távolítottak el Szeged terül e® szeti osztálya végez dr. Góberjtéről, illetőségi helyükre. Márton fogalmazó veztésével a sze-1 . ,, A kozeljovoben az erkolcsrende® szeti osztály sürün fog ja a razziákat megismételni és. a razziákból elő­állitottakat a legszigorúbban meg® a német hadijelentések a legutóbbi időben sürün említik Besszarábia nevét. A történelemtudósok Bessza­rábiáí gyakran »A népek átjárójá­nak* nevezik. Valóban, ha vissza- . apozunk történelmének lapjain és •gv pillantást vetünk földrajzi fek­vésére, meggyőződünk ennek az el­nevezésnek helyességéről. Bessza­rábia a Kárpátok gerincének keleti ejtőjénél terül el olyképpen, hogy !. déli része folyosóként köti össze t nagy Szarmata-síkságot a Bal­tonna], északi része pedig a begy­lerinc mentén Nyugateurópa felé vezet. A nagy népvándorlás korszaká­vanykás könnyű »beszarábiai« bor készül. A lakosság nagyon kedveli is az italt és a vizet helyettesítő, boroskancsó ott áll minden ház > asztalán. gedi alvilágban. Beszédesen rávilá-j gitanak erre a munkára azok a; számok, amelyek az osztály most ] elkészített kimutatásában szerepci­nek. A kimutatás szerint az elmúlt j három hónap alatt összesen 952 személyt állított elő az erkölcsren­dészett osztálv és pedig 678 nőt és 275 férfit. Közülük 31 nő cs 8 férfi rendőrhatósági félügyelet alá helyeztetett, 28 nő és 3 férfi mint nem szegediek Szeged területéről kitiltatott, 15 nő cs 14 férfi inter­náltatott. A fentieket mint a köz­rendre, közbiztonságra, közerkölcs­j re és közegészségre káros elemeket állították elő a szegedi alvilág kü­Besszarábia déli részében sok tó és a -tenger felől messze a száraz-, lönboző rétegeiből. Van köztük ha­ló! dbc nyúló lnguna van. Ezért itt miskártyás, betörő, zsebmetsző, tflz­büntetik, szállásadóikat szintén, ha nem jelentik i'el őket a rendőrsé­gen. Tilos a rendőrkapitányság hozzájárulás nélkül tömegszálláso­kat létesíteni. A legszigorúbban büntetik azokat is, akik lakásukon* titkos találkahelyet rendeznek be, fiatalkorú csavargó nőknek a rend­őrség előzetes hozzájárulása nélkül bútorozott szobát kiadnak, vagy mint ágyrajárókat fogadnak. Az erkölcsrendészeti osztálynak ez a tevékenysége méltán dicséri vezetőjének, dr. Göber Márton fo­erősen fejlett a halászat. A román kaviárnak nagyrészét Bcsszarábiá­ban termelik. Északi részében a földmüvelés mellett állattenyész­téssel, főleg juh- és szarvasmarha­tenyésztéssel foglalkozik a lakos­ság. Besszarábia igen szegíny ásvány­kincsekben. Jelentéktelen mennyi­ségű só és barnaszénen kivül. föld­tan errefelé vonultak a népek,jje nem rejteget semmi ipari szem­oindannyiszor pusztító áradatkéntj pontból fontos ásványt. Ezért ipara égigsörpörve vidékén. A honkere- jj is ,alig számbavehető. Energiaforrá­sö magyarok sem kerülték el ezt az: sok híján a lakosság még ma is utat. sót ma már teljes-bizonyos- gyakran ősi módszerekkel dolgozik, sággal tudjuk, hogy őseink egyes ; Erre vallanak galmazónak hozzáértését és ügy® köves, kocsmai botrányos vereke- ] buzgalmát. Góber fogalmazó, aki dók, találkabelytulajdonos és köz- megszállott területen is kimagasló­veszélyes munkakerülő nő és férfi. Összesen 9 találkahelyet oszlattak fel. Közerkölcsiség szempontjából és egéségügyileg 185 nőt állítottak elő, érdemeket szerzett magyarságával és akit a Kormányzó ur legutóbb nemzetvédelmi keresztlel tüntetett* ki, három éve folytatja Szegeden közhasznú tevékenységéi. •ufcavállalék lavadalmazősa a légiriadó alall őseink egyes ] Erre vallanak például a lépten ötzseinek töredékei le is teleped- (nyomon található szélmalmok, Budapest, április 5. A ra. kir. mi­nisztérium kívánatosnak tartja, hogy az ipari (kereskedelmi, bányászati és , , *3 ~ , ,. - . - -- '.kohászati) munkaadók az alkalmazt­ok Besszarabiaban. Ennek bizony- amelyek hangulatossá teszik a vi- sukban álló munkavállalók javadal­agaul szolgai többek közi néhány déket. (marásának ás léo védelmi riasztás .eíységének magyar eredetű neve. | i^gnagvobb városa Kisenev, kö­Lennészetes, hogy más népek to- rülbeIül 200000 la!(f,,sal itt fúlnak edékei is ott maradtak azon a össze a vidék vasulja5 és utjai és oldön. Besszarábia népi összetéiele itt van Besszarábia közigazgatási vegul is rendkívül tarka lett ás kereskedelmi központja. Több Földrajzi fekvése nagyrészben j városai közül fontos még a fekete­negszabta a történelmét is. A nagy tengeri kikötője, Akkerman és a o»ai birodalom idején Róma ha- Dunán fekvő Reni és Izmail. áskörébe került, de határszéli fek- ' Mint más földművelő népek, a moldvaiak is erősen ragaszkodnak hagyományaikhoz. Konzervatív élettel fogásnak. Nagyon szépek és hangulatosak az aratási és szüreti ünnepségeik, melyek során napo­kon keresztül táncol, dalol és mu­lat a falvak apraja-nagyja. cse okozója volt annak, hogy tosszarábiában sohasem aiakulha­ott ki valamelyes szilárd állam­dakulat. Később Bizánc, majd a vV.-század végétől az ozmán biro­dalom terjesztett^ ki reá a hatal­mát, két évszázaddal később pedig az oroszok tették rá kezüket, ősla­uissága szláv eredetű volt ugyan, j ^ __ le történelmének viszontagságai jfCilí'ÉlÓ IVlill&S&fgii sak kevés őslakót hagytak meg! telyén. Benépesedése a későbbi , zázadokba ment végbe, főleg p < omán fajtájú moldvaiak és kis- ( orosz fajtájú »ukránok« termesze-, es terjeszkedése folytán. Népessé­gének mai összetétele, román sta- ,< isztikai adatok szerint, felerész­en moldvaiakból (románokból), jó >egyedrészben (28 százalék) oro­zokból (nagy- és kisoroszok) és 22 zázalékban más népfajtákból te­vődik össze. Besszarábiának kitűnő a termő­földje és kedvező az éghajlata. La­osságának főfoglalkozása a föld-tárakon •növelés. Gabonatermése csaknem "0 milliq métermázsa évente. Nagy­mennYifiégben terem itt finom faj­tájú dohány és szöllő, amelyből be-'vi és asztali borok a húsvéti ünnepekre legolcsóbb ár­ban beszerezhetők MAJOROD .TAN OS borpincészetében, Petőfi S. sugárut 37b. Telefon 25-48. j mazásának és légvédelmi riasztás idejére való fizetése tekintetében az alábbiak szerint járjanak el: 1. Ha a munkavállaló a légitáma­dás következtében elrendelt riasztás miatt a rendes munkáját nem végez­heti, a munkaadó — a második és harmadik bekezdés korlátai között — a riasztás következtében elmulasztott munkaidőt a lehetőséghez képest ugy pótoltassa, hogy a riasztás miatt a munkavállaló a javadalmazásban ne rövidüljön meg. Ne kívánja meg a munkaadó az el­mulasztott munkaidő ama részének pótlását, amely napi nyolcórás mű­szakon belül a félórát, nyolc óránál hosszabb műszakon belül pedig az egy órát nem baladja meg. Az erre az idő­re eső javadalmazást azonban — be­leértve ebbé a jogszabály alapján já­ró bér- (fizetési) pótlékot is — fizes­se meg. Ennek megfelelő alkalmazásával járjon el a munkaadó abban az eset­ben is.- ha a munkavállaló teljesít­ménybérben (szakmány-, akkordbér­ben. stb.) részesül. A munkaadó az elmulasztott mun­kaidőnek az előbbi bekezdésben emli­tól reggel 5 óráig terjedő időben az el*, mulasztott munkaidőt pótolni nem le­het, ha a munkavállaló egyébként: csak nappali munkát végez. Amennyiben a munkaadó — akárl az egyébként fennálló jogszabályok korlátaira tekintettel, akár aiás okból­— a riasztás következtében elmulasz-( tott munkaidőnek a második bekez­désben emiitett időtartamot meghaladó* részét nem is pótoltatja, az elmulasz­tott munkaidőre eső teljes javadalma® zás 80 százalékát. teljesítménybér* (szakmány-, akkordbér, s*b esetébe* az egy órára eső átlagos sereset ala­pulvételével — fizesse meg. önként! értetődik, hogy ha jogszabály, szer-,' ződés vagy a munkaadó vállalatába* (üzemében, üzletében) kialakult gya-j korlat (szokás) értelmében a munka® vállalót az önhibáján kivül eső ok­ból elmulasztott munkaidőre a telje* -javadalmazás megilleti, a munkaadó a riasztás tartamára a telies javadal­mazást köteles megfizetni. 2. Ha a munkavállaló a rendes munkáját a légitámadás áttai veszé­lyeztetett munkahelyen a riasztás tar­tama alatt is továbbfolytatni köteles (az I. légoltalmi csoportba sorozott! ipartelepek tekintetében: >üz:mi he­lyén maradó személy*), a munkaadó*, munkavállalónak a riasztás tartama • alatt végzett munkáját az erre az idő­re egvébként járó teljes javadahna-i Hwsvééi iUcd&zeMk szép üvegekben 1.50, 1.70, 1.80. 1—, stb árakon DUDÁS SZÉCHEN'VI-TÉR 2a. Nézze meg jurakatunkst. tett időtartamot meghaladó része pót- /ásnál 30 százalékkal magasabban di­lását csak annak a hétnek vagy az azt követő két hétnek egy vagv több köznapján kívánhatja, amelyen a mun­kavállaló a riasztás következtében a monkaidejébő', elmulasztott. Ezen az időtartamon belül is az elmulasztott munkaidő pótlását csak a fennálló jogszabályok figv különösen az üzlet, iízem, vagy vállalat zárvatartásának ideje alatt való foglalkoztatás tilal­mára vonatkozó, úgyszintén g gyer­mekek és a fiatalkorúak éjjeli foglal, kozását tiltó jogszabályok) korlátai kőzött lehet megkívánni. Este 21 órá­jazza, 3. Az olvan munkavállalót, aki * riasztás tartama alatt a munkaadó vállalatában az 'óvóhelyen kivül sze­mélves légvédelmi szolgálatot telje­sít. ugv kell tekinteni, mintha a légi­támadás által veszélyeztetett munka- * helyen rendes munkáját végezné, eh-! hez képest az ilven munkavállalónakI a riasztás idejére járó javadalmazásai tekintetében nem a 4730—1040. M. E. számú rendelet 10. szakaszának (105 bekezdésében foglaltak, hanem a fenti i 2. oontban foglaltak irányadók.* I

Next

/
Thumbnails
Contents