Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-12 / 59. szám

Ákaéémiaí MOZAIK A Magyar Tudományos Akadémiának most megjelent, 1943-ról szóló Almanachja nem kerül könyvárusi forgalomba, de tartalma ncm titok, sőt kell is, hogy érdekelje a közvéleményt: ország-világ tudományosságának fóruma örökíti meg benne adatait az utókor számára. Vannak az Almanachnak külön érdekességei is: az a funkció, amelyet a magyar akadémikusok az úgynevezett világviszonylatban végeznek és azok az Akadémiától független tevékenységek, amiknek viszont hazai szempontból van külön jelentőségük. Mindenekelőtt arra mutassunk rá, bogy számos akadémikusunk résztvett az első világháborúban és kitüntetésekkel tért haza íróasztalálioz, laboratóriumába. Moravcsik Gyula klasszika-filológus, Kniezsa István szlavista, Tamási Aron író cs Hajn a 1 István történész az ezüst vitézségi érem birtokosai. Vitéz Moór Gyula jogbölcsésznek és Markó Árpád hadtörténésznek a magyar hadi kitüntetések mellett német vaskeresztjük is van. « Föltűnő nagyszámmal vannak Akadémiánk tagjai között olyanok, akik külföldi tudós társaságoknak is tagjai. Ez egyébként természetes. Mc1 i c h János szlavista a krakkói Akadémiának, Láng Nándor a belgrádi Archeológiai Társaságnak tagja. Kunos Ignác a sztambuli Tudós Társaság tiszteleti tagja. Földes Béla a British Economic Royal Assoclation választott tagja. G'erevich Tibor a belga királyi Akadémia tagja. N é metvölgyi Fellner Frigyes a Sociétó de Statistique de Paris tiszteleti tagja, D é k á n y István az Institut International de Sociologic rendes tag|a. Nagy Miklós az Institut International d'Histoire Politiquc, Tompa Ferenc archeologus a Prehistoric Sosiety of Great Britain tiszteleti lapja. G r a t z Gusztáv az Académie Diplomatique Internationale, Gajzágó László az American Society of International Law, Mágóe s y - D i e t z Sándor a pozsonyi Orvosegycsület és a nagyszebeni Természettudományi Egylet, 2 i m m e r marni Ágoston a londoni állatorvosi Royal College tágja, Fejér Lipót a kalkuttai mathematikai társaság tiszteleti tagja. G e 1 e i József zoologust a Haeckel-Gesellschaft választotta rendes tagjai közé. Papp Károly ceologus a washingtoni földrajzi társaság rendes tagja. Győrffy István kolozsvári professzor a varsói, helsinkii, newvorki, londoni és párisi botanikai társaságok tagja, stb. * Akadémiánk élénk nemzetközi kapcsolatait az is dokumentálja, hogy számos külföldi kiválóságot számitbat tagjai közé. Ezek közül említsük Cajander volt finn miniszterelnököt, Raman Sir Chandrasakara Venkata fizikust, az angolindiai tudományos intézet vezetőjét, N i 11 i volt olasz miniszterelnököt, Monroe newyorki professzort, B a 1b i n o volt olasz minisztert, H u i » zinga leydeni egyetemi tanárt, kV i t r y-t, a Lonvre osztályigazgatóját, Lénárd Fülöp hazánkfiát, aki a beidelbergi egyetem fizikatanára volt, Ferdinánd volt bolgár cárt, Paul Valéry költőt, Nielsen Konrád oslói professzort, aki kitűnően beszél magyarul, Colinder uppasalai professzort, aki szintén jól tud magyarul, valamint a hires kalkuttai szanszkrit-tudóst, akinek neve Mahésachandra Nyayaratna. Külföldi kitüntetéseknek He rezeg Ferenc Nagycenk község, se szeri, se száma akadémikusaink Balogh Jenő pedig Liptószentmikközött Néhány érdekesebb kitüntetést lós díszpolgára. Kéky Lajos a kisemlítsünk meg: József királyi her- kúnfélegyházi Móra Fereno-Társaság ceg (angol Victoría-rend), Petro-jtiszteleti tagja. Vargha Dámján v i c s Elek (francia becsületrend), egy amerikai magyar egyházközség Ivánka Endre (görög királyi Phoe- tiszteletbeli elnöke. Guivás Pál a nix-rend), Angyal Pál (Nagy Szent1 Magyar—Spanyol-Társaság elnöke. DftEMXGYKBORSZÁI! VASÁRNAP, 1914 MÁRCIUS 12 7 Gergely pápa lovagrendje), Mahler Ede (svéd Pro Litterís et Artibus nagy aranyérme), Dolányi-Kovács Alajos (Nilus-rend), vitéz Surányl-Unger Tivadar (német Sasrend és francia Pour le Mérite Agri-j tagok között colé), Szent-G'yörgvi Albert (ju- ötvenkét éve goszláv Száva-rend), stb. Hodinka Antal a Szent Bazil-rend cOnfratcre. Akadémiánk legidősebb tagja Földes Béla, aki 1848-ban született. A legfiatalabb G á 1 d i László (1910!). Legrégebben akadémikus a Gsengery János, aki tagja a Magyar Tudós (Társaságnak... Születési helyűk szerint számos akadémikus megszállt teMég néhány érdekes, akadémiku-' rületről való: Aradról, Brassóból, Posaink közéleti szereplésére valló ci- 2sooyból, Temesvárról... met jegyezzünk kl az Almanachból. Édes Gergely Az elkövetkező békeidők tökéletes alkotása legyen a szegedi egyetemi könyvtár! Tóth László professzor nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától) Szeged város müveit közönségét s különösképpen tudományos köreit élénken foglalkoztatja az egyetemi könyvtár problémája. Legutóbb részi letesen feltártuk azt a méltatlan helyzetet, amelyben a Horthy Miklós-Tudományegyetem könyvtára sínylődik és rámutattunk arra, hogy a könyvtár fejlesztése a jelenlegi körülmények között lehetetlen. A probléma fontosságára s arra a nagy érdeklődésre való tekintettel, amely az egyetemi könyvtár súlyos helyzetével kapcsolatosan megnyilvánult, felkerestük az egyetemi könyvtár bizottságának egyik legtekintélyesebb és legagilisabb tagját: Tóth László professzort, a kiváló történészt, aki az alábbiakban szólt hozzá az égetően fontos kérdéshez: — Az egyetem könyvtárbizottságúnak, amelyben Sfk Sándorral együtt a bölcsészettudományi kart képviselem, állandó problémája a könyvtár elhelyezésének kérdése. Ez szervezeti kérdésekkel is szorosan összefügg. Minden egyetem tudományos életének központja a könyvtár; különösen a szellemi tudományok müvelése szempontjából létkérdés, de természetesen az orvosi és természttudományi kutatásoknál is nélkülözhetetlen a jól felszerelt, céltudatosan fejlesztett könyvtár. — Már gróf Klebelsht i , Kunó felismerte, hogy a szegedi egyetemi könyvtár kérdése nem oldható meg másként, mint egy önálló könyvtárépület felépítésével. Minden más megoldás csak szükségmegoldás. Sajnos, a viszonyok miatt Klcbelsberg nem valósíthatta meg tervét. Könyvtárunk ma is meg nem felelően van elhelyezve. Ez az állapot a tudományos munka és az egyetemi oktatás súlyos sérelme nélkül nem tartható fenn tovább. A háború befejezése után halasztást nem tűrően meg kell oldani az egyetemi könyvtár kérdését. Az átmenetgazdasági tervek közé okvetlenül fel kell venni az egyetemi könyvtár elhelyezésének ügyét is. Tóth László professzor itt kiemelte, hogy már most elő kell ké- után a mimazwium cmjői a sziteni a kőnyvtárkérdés megoldását, nontbóí is fMiilvSzseáTtstná a kőnyvamennyiben ennek halasztást nem tárépület régebben elkészült terveit, szabad szenvednie. _ mondotta a professzor, majd hangKülföldi egyetemek díszdokloral Akadémiánk tágjai közül: Lukis i c h Imre (Riga), báró Korányi Sándor (Lyon, 'Athén), Ravasz László (Lancaster), Divékv Adorján rWiína), Alföldi András (UtrechU. Szent-Györgyi Albert1 Asszonyom! Ón diifa'an kozmetikai tanácsot kap elhanyagolt, szeplős, máifoltos száraz, zsíros, ráncos és kényes arcbőrének megfelelő speciális krémek vásárlásánál. *WDKB AIA sclissf1** éMA, vt" .uiyozta, hogy helyes volna a megoldandó építészeti kérdésekre, esetleg. az egész könyvtárépületre tervpályázatot kiírni. — Annak igazán semmi akadálya, üogy ez már most. a háború alatt megtörténjék! — mondotta. — Az átmeneti idők munkanélküliségét enyhítő építkezések közé okvetlenül fel ketl venni a szegedi egyetem könyvtárának íelépítését is. Tóth László professzor így fejegte be nyilatkozatát: — Hogy milyen lesz a szegedi egyetemi könyvtár uj és végleges otthona, a jövő fogja megmutatni. Elvül csupán azt szeretnénk kivívni, hogy amint a kolozsvári egyetemi könyvtár űj épülete és berendezése az elsét világháborút megelőző évtized legkorszerűbb könyvtári alkotása volt, úgy a szegedi egyetemi könyvtárijait az elkövetkező béke hasonló tökéíetessécíi alkotásának kell lennie! — Az előkészítésnél két irányban' kell haladni — folytatta nyilatkozatát, a professzor. — Egyrészt dönteni) kell affelől, hogy Szeged két legnagyobb könyvtára: az egyetemi és a Somogyi-könyvtár nem volna-e egy épületben elhelyezhető, szervezetüknek olyanféle egyesítésével, ahogy az Kolozsváron az Egyetem és az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárával történt. Erre a megoldási lehetőségre nagyon helyesen mutatott rá a Délmagyarország legutóbbi cikkében dr. Puskás igazgató. Az együttes kezelés, esetleg egyesítés jogi és szervezeti előkészítése azonban magában véve is hosszabb időt igényel; illetékes tényezőknek tehát már most meg k©lIcno kezdeni az erre vonatkozó tárgyalásokat és tisztázni a kérdést Felesleges mondani, mennyire befolyásolja ez az űj könyvtárépület tervezését is. Arra a kérdésünkre, hogy a professzor mint a szellemi tudományok embere milyennek képzeli el az uj, modern szegedi egyetemi könyvtár épületét, Tóth László így válaszolt: — Ami a könyvtár űj épületét illeti. természetes, hogy annak a legmodernebb elvek szerint kell épülnie. Nem az épület művészi kiképzésére gondolok, ami természetesen bele fog illeszkedni az egyetemi épületek már kialakult szegedi stílusába, ha nem arra. hogy a háború pusztításainak tanulságai nyomán kell az űj könyvtárat feléoiteni, tökéletes tűz- és bombabiztos elhelyezési lehetőségekkel. Amikor a torinoi Nemzeti Könyvtár 1905-ben tűzvész áldozata lett] világ nagy könyvtárainak igazgatói a helyszínére siettek és gondos tanulmányokat végeztek, hogv háríthatnák el a hasonló veszedelmet saiát könyvtáruk felöl. Igy lett a torinói tűzvész az európai és amerikai könyvtárak tűzvédelmi berendezkedéseinek elömozdftóia. — A mostani háború pusztításainak tanulságait le kell vonnunk azűj egyetemi könyvtár felépítésénél. Kívánatos volna, ha az előbb említett szervezeti és jogi kérdések tisztázása után a minisztérium ebből a ezemCaoKroik, nouoruk, cserepesvirágo . legszebb kivitelben kaphatók HUS Z T A-kertésxetbew Szege a, Pálffy-utca 4. szám A viz. SAPHATO audás szeged. Lassankint kihai az a nemzedék, amelyik szemtanuja volt a hatvauöt év előtti szegedi árvíznek, mindenki elmondta már róla a tapasztalatát, elültek a viták is — akárcsak az ár —, hogy tőrtént-e rau-, lasztás, meg lehetett volua előzni a pusztítást? Javarészt hiábavaló beszéd volt az egész, hiszen az események megtörténte után mindig sok lesz az okos ember, aki teljes biztonsággal megmondja, mit kellett volna tenni, habár ök maguk kényelmes gibicei voltak a dolgoknak. Szeged nem akkqr pusztult el először, túlélt nagyobb veszedelmeket még lelkiekben is, ahol pedig nehezebb a rekonstrukció, mert az emberiség az őszi vezeklő? formái szerint nem a mellét veri a tégladarabokkal, hanem a felebarátja fejét igyekszik vélük beszakítani bűnbánat nélkül. *A viz, a viz!« — mondják azóts» is tömören egybefoglalva mindent, ami volt, határfalat vonva a hajdani élet, meg az újszerű közé; kére* ve, melyik volt a szebbik, a patriarkálisabb, mikor okozott felháborodást a kenyérnek két krajcárral való megdrágulása s hol találták meg jobban az élet nélkülözhetetlen sóját, a derűt? Boldogabb lett az emberiség, mikor a technika mérföldjáró haladása végeredményben az ö nyugalmát teszi bizonytalanná s bosszút áll-e a természet, mert a tudomány, meglopja a titkait? Jobb, hogy télen kap szelid őszt, tavaszába pedig a tél süvölt, adva szüztiszta havat, hogy már másnap sárrá dagassza az ember? A megszaporodott é* válogatás nélküli betű a műveltséget gazdagítja-e, vagy csak a féikalpagok számát növeli, azt is elrontva ,ami bennünk biztatóan csírázó lehetett volna? De mire jó a rekrimináció, mikor a mai nemzedék úgyis túlsókat hangoztatja, hogy neki kelt helyrehoznia azt, amit az öregek elrontottak. Adjon az Isten eléig erőt hozzá, hogy végre bele i» kezdhessenek, azért engedjék meg; hogy az évfordulón kegyelettel lehessünk a régiekhez, akiknek légióját csak egyetlen névben összpontosítjuk. a legtökéletesebben: Kállay Albertében. Kállay 181$ március 19-én született, tehát mos* lenne 101 éves. Nem is halhalott meg mindenkinek, virágágyaikba* nap után sóhajtozó tulipántok' emlékeznek még rá.