Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-12 / 59. szám

•esess ELLY ANNA és LECiENYEI JÓZSEF dr. vidám esti©. Tisza április este 7-Scor. Jegyek 1 P-től 8 P-l«. Hatvanöt személyt állított elő a rendőrség erköícsrendészetí osztálya az elmúlt héten (A Délmagyarország munkatársá­tól) a szegedi rendőrség erkölcs­rendészeti osztálya nem csökkenő buzgalommal folytatja a városnak az erkölcsi okokból kifogás alá eső személyektől való megtisztítását. Dr. Góber Márton fogalmazó, az erkölcsrendészeti osztály vezetőjé­nek irányításával folyó tisztogató munka ezen a héten jó eredmény­nyel járt. a nyomozó közegek a hét folyamán 65 személyt állítot­tak elő az erkölcsrendészeti osztály­ra, ahol kikérdezték őket, ezenkívül a nőket rendőrorvosi vizsgálatnak is alávetették. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az előállított nők közül 17 egészségügyi szem­ponból is kifogás alá esik, ezeket beutalták a bőrgyógyászati klini­kára, Egy személy ellen internálási eljárás indult, négyet kitiltottak Szeged területéről, 43 személyt pe­dig kellő igazolás után szabadon­boesátottak. Internálási eljárás alá kerül Kolonics Erzsébet 36 éves, Somogyitclep XXIV. utca 937. szám alatti lakos, aki csavargás miatt már többször volt elitélve és rend­őri felügyelet alatt állott. Csavargó életmódjával nem hagyott fel, munkát nem vállalt, ezért most in­lernálótáborba kerül. Azt. a négy nőt, akivel szemben a kitiltó határozatot hozták, egyik szállodából állították elő. G. F., a szállodához tartozó kávéház egyik törzsvendége panasszal fordult az erkölcsrendészeli osztályhoz, hogy a szállodában négy fiatal nő vett ki szobát. A csinos szállóvendégek nappal a kávéházban tartózkodnak és feltűnő módon viselkednek, ki­kezdenek a férfivendégekkel. Gó­ber fogalmazó néhány rendőr kí­séretében megjelent a szállodában és előállította a négy női. Előállí­tották Kádár Zsuzsán na 25 éves, hódmezővásárhelyi férjes asszonyt. Kádár Zsuzsánna saját bevallása szerint sürün járt he Vásárhelyről Szegedre és itt férfiakkal találko­zott. A társaság többi tagja Szabó Mária 28 éves, hódmezővásárhelyi varrónő, I. M. 17 éves és B. I. 18 éves hódmezővásárhelyi leány. A kitiltottak között szerepel Tóth József kisteleki cipészmes­l'er, akit mint munkakerülőt ismer­nek a rendőrségen s akit a Borbás­ulca 26. szám alatti hirhedt tö­megszállásról állítottak elő. Ugyan­csak a Borbás-utcából került a rendőrségre S z i 1 v á s i Lajosné mindszenti asszony, akit hazato­loncolnak falujába. A rendőrség ezúton hívja fel a magánszállásadók figyelmét, hogy fiatalkorú leányoknak ne adjanak ki szállást a rendőrség előzetes tudta, vagy beleegyezése nélkül. »Légive$zély« és »zavarórepü&s« közlése a rádióban Budapest, március 11. 'A hivata­los lap mai számában kihirde­tett honvédelmi miniszteri rende­let az ellenséges légitevékenység és mértéke tekintetében uj, rádión keresztül történő közléseket rend­szeresít. Ez a két jelzés a »légíve­szély* és a »zavarórepülés« közlése. Mindkét közlés csak egyes riasztó körzetek területén fekvő városokra és községekre vonatkozik, vagyis csak ezen a területen kell végre­hajtani a különböző feladatokat. •Légiveszély* közlése azt jelenti, hogy a megnevezett riasztó körzet területét az ellenséges repülőgépek megközelítették, de légiierébe még nem hatollak be. A /zavarórepülés.* a légi veszélynél már többet jelent és hasonló helyzet lorog fenn, mint légvédelmi riadó esetén. Zavaró berepüléskor nem nagyobb kötelék, hanem csak néhány ellenséges re­pülőgép készül behatolni a riasztó­körzet légiterébe, illetve a légi­térbe már behatolt. Mind /légi­veszély*, mind »zavaró rpiilés* be­álltának közlése Budapest I. hul­lámhosszán történik, természetesen.! minden közlésre csak akkor kerül­het sor, ha kellő idő áll rendelke­zésre és erre egyébként is mód van. Előfordulhat tehát az is, hogy minden előzetes közlés nélkül fel­hangzik a légvédelmi riadó köz­lése. A /légiveszély* közlése Buda­pest I. hullámhosszán a következő szöveggel történik: /Légiveszély, légiveszély (az érintett riasztókör­zetek földrajzi neve kétszer egy­másután), légiveszély. Zavaróre­pülés közlésének szövege: /Zavaró­repülés, zavarórepülés (az érintett riasztókörzetek földrajzi neve két­szer egymás után), zavarórepülés. Mind a légiveszély, mind a zavaró­repülés feloldásának közlése Buda­pest I. hullámhosszán, vagyis a rádión keresztül történik. A hon­védelmi miniszter 120.300—elnöki 35—1944. H. M. rendelete a Buda­pesti Közlöny március 13-i, 59. számában jelenik meg. Szövegét közli a Riadó, a légoltalmi folyó­iratok március 15-i száma. A ren­delet március 15-én 0 órakor lép hatályba. (MTI) András Alighasznált, kifogástalan állapotban lévő Adóprések eladók. Háziipari Vállalat, Bocskay­vtca é. í 250 A számláíólapok illetéke (A üplmagyarország munkatársától) A szárnolólapokra vonatkozó rendel­kezéseket a 90—1914. M. E. rendelet újra szabályozta. Az életbeléptetést március 15-ben jelöli meg. A rendelet túlnyomó részben a jelenlegi rendele­tekben levő szabályokat foglalja ösz­sze, de néhány igen jelentős módosí­tást tartalmaz. Ezek a módosítások az eddigi kétféle kulcsot egyesilik cs az iparüzö felelősségét az eddigivel szemben nagy mértékben növel'k. Így a vendéglátóiparokban (fogadóban, vendéglőben, kávéházban, stb.; aa il­letéket ezidőszerint emelkedő tétetek szerint kell leróni, vis/r az iparok' egy csoportjában (kocs. san, kifő-] zésben, italmércsi engedéllyel nem' biró cukrászdában, stb.) az ille'ék az összegre tekintet nélkül nünden eset­ben csak 40 fillér. Ezt a kettősséget az ujabb rendelet megszünteti s a számolóiap kiállítására köteles min­den iparban (üzemben) a fizetett ösz­szeg nagyságához mérten emelkedő tételek szerinti illetéklerovást rend­szeresíti. A hivatalos indokolás sze­rint a vendéglátó iparok között az il­leték emiitett kettőssége a gyakorlat ban a forgalom eltolódására vezetett s ebből a szempontból szükséges volt az illeték egységes alapon való sza­bályozása. Az újraszabályozást azzal is indokolják továbbá, hogy ez i!le­téknemnél az illetékkötelezettség ki­terjesztésére is lehetőség látszott. Az uj rendelet az illetékkötelezettséget kiterjeszti a bort, sört, vagy egyéb szeszesitalt, valamint a cukrászipart vagy csokoládéipari termékeket Sru­sitó üzletekre, továbbá a kozmetikai ipari üzemekre. Kis- és nagyközsé­gekben azonban a fűszer-, csemege­vagy vegyeskereskedők által kiszol­gáltatott enkorka- vagy esosoládé­ipari termékekről nem kell illetékkö­teles számolólapot kiállítani. Az ujabb szabályozással kapcso­latban a kamarához az érdekeltség köréből befutott észrevételek aiapján megállapítható, hogy a rende'et 8. és 9. szakaszaiban foglalt. büntetőszank­ciók tulszigomak. illetőleg . nincsenek tekintettel az egyes esetek körülmé­nyeire. Túlzottan szigorúnak és indo­dolatlannak kell tekinteni a rendelet 11. szakaszában foglaltakat is, ame­lyek a felelősséget egész a kincstári jogosítvány, illetőleg iparengedély kötelező elvonásáig kiierjeszti. A je­lenlegi rendelkezés az iparjogosit­vány visszavonására szintén megadja a lehetőséget, de a kötelező vissza­vonást nem mondja ki. Az érdekeltség kifogásolja, hogy a rendelet 11. szakasza nem mondj* ki, hogy a történt kihágási esetekről az üzlet tulajdonosát értesíteni keli, te­hát előfordulhat az az eset is, hogy az alkalmazottat megbírságolják anél­kül, hogy erről a munkaadója tudo­mást szerzett volna. Amennyiben már most ezt az alkalmazottat ugyanannál a munkaadónál három cven belül má­sodszor is megbüntetnék, ez az ipar­űző egzisztenciáját semmisitené meg anélkül, hogy az előzményekről tu­dott volna. A rendelet azt sem tisz­tázza, hogy vájjon a 11. szakaszban emiitett ez a három év a jelenlegi jogszabályok vagy az ujabb jogszabá­lyok életbeléptetésétől számitandó-e. A múlt év folyamán mind a kamara, mind az érdekelt iparok ismételten kérték a pénzügyminisztériumtól az átalánvozás engedélyezését. Az 'srner­tetett szigorú rendelkezések mellett az átalányozás kérdése különben nagy fontossággal bir. A kérdés pénzügy­miniszteri felvetése alkalmával olyan kijelentés hangzott el, hogy esetleg egy későbbi időpontban lehet szó az átalányozásról. Cipők nagyobb mennyiségű férfi, női és gyermek bőrtalpú cipők ér­Érdekes látogatóm volt valame* lyik borús délután. Illedelmeseik szólalt meg az előszoba csengője és amikor ajtótnyitottam, ott ál* lőtt diáksapkában, sötétkék, rövid télikabátban András. Amikor utoljára találkoztunk, még And­riska volt kis kedvencemnek, a* aranyhajú Anikónak bátyja. Egy házban laktunk s az óvóhe­lyen eltöltött órák — a szerb bom­batámadás idején, meg később is — közelebb hoztak egymáshoz ben­nünket. Anikó aranyos tempera­mentuma és Andriska imponáló komolysága szelídítette kedves em­lékké azokat az együtt töltött óvó­helyi éjszakákat. Most azonban egy másik", mé|$ komolyabb és határozottabb fiú ál­lott előttem, nem Andriska többé* hanem András... Fekete gyász­karszalagjára esett a tekinteten* és tudtam, hogy súlyos bánat ér* hette őket. Andriska hamarosa« elmondotta ,hogy drága nagypapád ja meghalt. Annakidején, a nagy^ mama halála utná az egyedülma* radt nagyapa kedvéért költöztek ej a házból s most, alig másfél é* múlva a nagyapa is elköltözött $ nagymama után... . — Már egy hónapja, bogy meigi* halt a nagyapa — mesélte András — és azóta folyton arra gondolok, hogy meg kellene emlékezni vala* hogv róla. Ila én újságíró volnék, feltétlenül szép cikket tudnék írni a nagyapáról. Tessék csak elgon­dolni, 50 éven keresztül or* v o s volt, hosszú évtizedeken ál gyógyította az embereket, a tudá* sát, a szivét ,az idegeit osztogatta' szét embertársai között... Azé.rl jöttem el most, hogv elmondjam, mi mindent lehetne írni róla... És Andriska — az öntudatos, kcx moly András — szépen, folyó­konyán és meghatóan elmesélte,, hogy ki volt a nagyapa, hogyan dolgozott embertársai javáért féj évszázadon át, hogyan nevelte­gyermekeit és milyen társadalmi életet élt. Szavai nyomán kibonta­kozott előttem a nyugalmazott já­rási tisztiorvos, Csanádmegye tb, főorvosának és a Szeged-Csanádi' Vasút pályafőorvosának egész éle­te, munkássága, becsületes ember­szeretete és gyermekei, unokái iránti önzetlen szeretete... Az alig 14 esztendős András elbeszélésében szebb emléket állított nagyatyjá­nak, mintha köbe, márványba Vés­te volna a megszokott szavakat:­/Felejthetetlen nagyapánknak*, vagy valami hasonlót... Maeterlinck /Kék madárc­ának poétikusan szép jelentete su­hant át a lelkemen, amíg Andrá* szavait hallgattam. A nagyszülők, akik az unokák kegyeletében, sze­retetteljes visszaemlékezésében új­ra élnek... És arra gondoltam, hogy amíg lesznek ilyen Andris­kák, akik ifjú, zsenge lelkükben a* elődjeik iránti megbecsülést, elis­merést és kegyeletet híven őrzik, addig nem kell féltenünk az ifjúsá­got és bizhatunk az örök feltáma­dásban. Mert a kegyelet az ifjú szí* vekben olyan, mint a hó alól elő* kandikáló első virág, a tavasz, » feltáraadás eleven, illatos és cso­dálatos ígérete... f«*. p t kezlek. Zöldutalványra. Rusz Péter cipőkereskedő, Gróf Apponyi Albert utca 13, Szabóseütdef lehetőleg konfckciós, esetleg betanít* juk, felvétetik, munka egész éyen ál biztosítva. U NIÖ börruhá?a<i üzem, Budapest, VIII. Kenyérmező n. 3. mu.

Next

/
Thumbnails
Contents