Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-11 / 58. szám
ö!SriM$6Y«R0BSZAg SZOMBAT. 1944 MARCID?: 11, MAGYAR NYILVÁNOSSÁG JŐ CSÍK LAJOS, a kiváló iró irja az alábbi cikket /Kossuth nevét hiába ne vegyed!* cimen a Kis Újságban: Kőt dátum közeleg, máreius idusa és március 20. éjjelének 11. órája. Az egyik nemcsak a magyarság, hanem a dunai népek történetének is eddigi legnagyobb eseménye, amikor a magyarság Kossuth vezetésével a középdunai népeknek kezébe adta a feudalizmusból való kibontakozás kulcsát: a joboágyszabaditást. A második dátum már anuak halálát hirdeti ennek előtte 50 esztendővel, aki a bözépdunamedencei feudalizmusnak ezt a világtörténeti döfést megadta, öt nap távolságában a naptári időben megemlékezünk a nagy eseményről és a nemzet nagy gyászáról. S a két évfordulóval kapcsolatban mindenki készül, hogy kihasználja a technikai lehetőségeket. Mindenki Kossuth-apológiára és Rossuth-siratásra készül. Készülnek a kossuthi örökspg egyenes érvényesítői és jogos birtokosai. Készülnek azok, akik napjában százszor megátkozták nem is olyan régen a liberalizmust, holott Kossuth éppen ennek jegyében hajtotta végre történelmünk legnagyobb eseményét a Jobbágyszabaditásban. Készülnek az antiszemitizmus újfent harcosai, holott Kossuth zászlói alatt zsidók is harcolhatlak a szabadságért. Készülnek fajelméleteseink. holott Kossuth számára egyetlen faj létezett: az emberiség! Klapkát és Görgeyt az emberiség ügyére figyelmeztette akkor is, amikor hadmozdulataikat szervezték a komáromi sáncok alatt. Készül az a politikus, akinek tu<faf$ban nem dolgozik immár a ma gvar politikai öncélúság, holott Kossuth a II. Rákóczi Ferenc harcában elejtett magyar politikai öncélúság Zászlaját emelte magasra Készül a körmyhuHatásra az a. nagyiparos, aki Mtá'ar mit sem gondol a magyar ipar öncéluságára, holott Kossuth ezért alapította meg az Iparegyletet és a Védegyletet és gazdasági öneélusáérdekében harcolt azért, amit 67 meggondolatlanul odadobott: az önálló vámterületért! Készül az ünneplésre és a siralásra végül az, aki határainkon nem lát túlra, vakságba zárkózik, felett Kossuth az egész Duna völgyérc figyelmeztetett a magyar lét biztosításával kapcsolatban. Készül az ünneplésre és siratásra a negyvennyolcas, a hatvanhetes, a deákpárti és széchenyiánns, S mi lesz az ünneplés és siratás utáni Eltesszük ünnepi könnyeinket és örömünket a következő évfordulóig? A cselekvés javára nem következtelünk éppen Kossuthtal kapcsolatban, holott minden ó és maradi értékelésben, melyet róla írtak, megtaláljuk ezt a sztereotip mondatot: Kossuth a cselekvés embere volt? Szálljunk magunkba hál az ünneplés és siratás előestéjén és Kossuth nevét felelőtlenül ne vegyük ajkunkra! Nézzünk mélyen magunkba és csak akkor mérjük gondolatainkat és szándékainkat az ö gondolataihoz és szándékaihoz, ha övéihez hasonlatosak. Csak akkor álljunk öröksége meüé, ba bizonyosan tudjuk, hogy negyvennyolcban és negyvenkilencben ott lettünk volna zászlói alatt" s ha vele meufünk volna a száműzetésbe is. Aki egy rezzenetnyi fenntartást is érez vele kapcsolatban, nz ne vegyüljön az ünneplők és siratók táborába. Vegye észre, hogy ezzel éppen ugy megtisztelheti] mintha álkőnnyekri hullatna emléke felett -36 Nemzetgyalázás! kSvet el, aki március 15-én a nemzeti érzést sérti, szakadnzs", fakó zászlót tüz ki házára HorooM **"inck H gyümölcsösök terU lésére kiválóan alkalma, nagyrészt marhafrágya, vagontételben kapható. Szeged, Szent* györgy utca 10, I. em. 1. Telefon 3J-3S Budapest, március 1U. A Jogi tiw lap legutóbbi száma a Kúria hatáiuzuiai között hozza a törvényszék jogerőre emelkedett ítéletét, meJy szenet egy vádlottat nemzetgyaíázásban mondott ki büuösnek, mert a házára mar cius lö-en kitűzött nemzetiszínű lobogó kicsi, csúnya, kirojtosodott szélű és zöld része fakó volt. A törvényszék ítélete ellen a vád tolt semmisségi panaszt jelentett be, de azt a Kúria elutasította és Ítéletéhez a következő érdekes indokolást rüzte: Március 15-ike törvényhozásilag nemzeti ünneppé nyilvánított nap. Egy miniszterelnöki rendelkezés értelmében az illetékes hatóság rendelkezéséhez képest március 15-én a házakat nemzeti lobogóval vagy a nemzeti színek alkalmazásával fel kell disziteni, hogy március 15-ének nemzeti ünnepnap jellege, a külső disz, minél általa nosabb alkalmazásával a lehetőség szerint kifejezésre jusson. Ellenben nincs olyan rendelkezés, amely a lakóházak diszitésére szolgáló lobogó nagyságát, vagy anyagának minőségét előírná. A dolog természetéből következik azonban, hogy nemcsak ünnepélyes alkalmakkor, hanem egyébként is általában használni szokott nemzeti lobogónak feltétlenül olyannak kell lennie, hogy annak nagysága s anyagának minősége a célnak, a rendeltetésnek megfelelően, vagyis a nemzeti lobogó a magyar állam hivatalos jelvényeként külsőleg a magyar állami méltóság, továbbá a magyar nemzeti együttérzés és együvétartozás kinyilvánítására alkalmas, ezenkívül a lobogó tulajdonosának tár-J sadalmi és vagyoni hleyzetébez képestt megfelelő legyen. Ehhez képest a magyar állani méltóságát, a magyar nemzetet megillető tisztéletet sérti s a magyar nemzettel való együvétartozást tagadja meg az, aki általában, főleg pedig nemzeti ünnepnapon a vádbelihe* hasonló nagyságú és minőségű anyagból, továbbá a vádbeli módon készített kicsi, csúnya, kirojtosodott szélű, fakószinü és az ő személyi és vagyoni körülményeihez egyáltalán nem illő lobogót használ, illetőleg eltűri, hogy házára ilyen lobogó kerüljön. Az Olvasó irja Rendezzék a klinikák és iskolák környékéi! Tisztelt Szerkesztő tirl 'A' tavasz közeledtével ismét felmerült az a probléma, hogy Szegeden a klinikák, valamint a tanintézetek környékét még mindig nem rendezték. Valami bosszantó véletlen folytán éppen a klinikák és az egyes tanintézetek környékén található az a zörgős, rázós, nyáron poros és lármás kövezet, amely a leginkább nem oda való! Amint kinyitják az ablakokat, a szegény betegek szívhatják a kellemetlen, poros levegőt és hallgathatják a dübörgő kocsizörgést, a tanárok és tanítók pedig kiordithatják a tüdejüket, vagy ötpercenként, esetleg percenként félbeszakíthatják az előadást, amelyet a kocsizörgés amugyis hallhatlanná tesz. Persze, mire ismét folytatják — két kocsizörgés közötti csöndes percekben —, a gyermekek, tanulók figyelme másfelé terelődött és kezdhetik újra az egész témát... Egy kis séta Szegeden meggyőzhet akárkit arról, hogy mennyi sürgős városrendezés probléma van még megoldatlanul. Ott van a gyönyörű Szukováthy-tér, a bölcsészetkari egyetemi épülettel. Évek óta elcsúfítja és porossá, lármássá György szobor környékén, ha egy kicsit esik, hatalmas tócsák és sár tenger terpeszkedik ugy, hogy a múltkor láttam — az egyetem részére nem lehetett a tözclőkészletet behordani, A klinikák körül nincsen aszfaltburkolat, ami por és zaj szempontjából igen kellemetlen, de még ennél is kellemetlenebb, hogy a rakodópart forgalma is ott bonyolódik le. Más városok ban, amelyek folyó partjára épültek, azért van az alsó rakodópart, hogy ott bonyolódjék le a vizi teherforgalom. Ezt Szegeden is sürgősen meg kell oldani, mégpedig az alsó rakodópart komoly kikövezésével s ne a Tisza Lajos-körut alsó, hanem felsővárosi végén bonyolítsák le a bekötőforgalmat, igy elkerülné az a klinikákat, amelyek nyugodt munkáját illene már végre biztosítani! Illetékeseknek nem szabad állandóan arra hivatkozniok, hogy háborús időket élűnk s azért nem lehet semmit csinálni. A minap jártam Szentesen s ott olyan városrendezési munkát láttam, ami példaadó lehetne Szeged számára is. Ha Szentes kap hozzá anyagot, munkást és egyebet, akkor Szegedteszi a sportpálya, amelynek fa- j nek is kapnia kell! Szeged szellemi kerítésénél csúnyábbat el sem le-j rangja megköveteli, hogy egyeteme het képzelni a hatalmas, szép épü- és egyéb tanintézeteinek kulturlet tövében! És emiatt a pálya miatt nem lehet az épületet főbe* járattal megközelíteni, csupán a Baross-utcai bejárat felől. Vigyék el onnan sürgősen a sportpályát valamelyik közelfekvő, de mégsem annyira közeli térre, területre és a Szukováthy-teret parkírozzák ki, valamint lássák el aszfaltburkolattal! Rövidesen úgyis aktualitást nyer az egyetemi tornacsarnok felépítése, de nehogy a Szukováthytérre tervezzék, mert ott lenne a legalkalmatlanabb helyen. A Dám-tér mőg'éh pedig, a Szent munkáját ezzel is elősegítse! (Aláírás.) Spanyolország ismét kap o!ajot Jícwyortc, március 10. A Budapesti Tudósitó jelenti: A Néwyork Tribüné jelenti, hogy küszöbön áll a Spanyolországba irányuló olajszállítmányok tilalmának felfüggesztése a szövetségesek és Spanyolország kőzött rövidesen várható megállapodás alapján. A lap megjegyzi, hogy Spanyolország , , „ , hajlandó a azövetséfíwk legfontosabb .gyermekeket alkalmaznak, feltételeit teljesíteni. (MTI). jraég iskolakötelesek volnának. Kormányrendelet a köz* hivatalon elhelyezéséről Budapest, március 10. A uivalaloe lap pénteki száma kormányrendeletet közöl, ameiy szerint a belügyminiszter a honvédelmi törvényben meghatározott honvédelmi szolgálatosok igénybe vételét közhivataloknak és más közérdekű intézményeknek elhelyezése céljából is elrendelheti. Felhatalmazza a kormányrendelet a belügyminisztert arra is, hogy » honvédelmi törvényben felsorol: dolo* gi bonvédelmi szolgálatosok igénybevételét is elrendelhesse fenti célból. A belügyminiszter felhatalmazása alapján mindezek igénybevételére a kormánybiztos is jogosult. Városokban az indokolt lakásseakségletet ugy kell megállapítani, hogy öuátló felnőtt személy részére egy lakószoba és ha családja van, egy családtag esetében egy további lakószoba, több családtag esetén pedig egy-egy ujabb lakószoba érintetlenül maradjon. Annak részére pedig, akinek tekintettel élethivatására, vagy foglalkozására, külön dolgozó szobára vagy dolgozó helyiségre van szüksége, ézeta a cimen is egy külön szoba érintette* niil maradjon az emiitett mértéken fe* lül. Községekben az indokolt lakásszűksrgletct esetenkint a községi elöljáróság állapítja meg. Szigorúbb elleuőrzést sürget az iskolaszék az ískolamulasztók ellen (A Délmagyarország munkatársától) A város elemi iskoláiban aa őszi beiratkozások során 3000 gyermeket vettek fel. Egy esztendővel ezelőtt még 3,500 volt az elemi iskolák növendékeinek a száma, ugy hogy az iskolaügyi hatóságok felfogása szerint sok lehet Szegeden az iskolamulasztó. Általában ugyanis 3 és félezer körül szokott lenni a városi elemi iskolás 7107011* dékek száma és egyáltalán neia indokolt, hogy a mult évről ötszázzal csökkent ez a szám. Időközben ugyan szoktak behatásokat eszközölni, de ez csupán néhánynyal emelheti a beiratkozott növendékek létszámát. Az iskolamulasztás tényét igazolja az a körülmény is, hogy aa elemi iskola hetedik és nyolcadik osztályaiban feltűnően lecsökken a tanuló létszám. Tavaly a hetedik osztályban még 30 növendék iratkozott be, az idei tanévben azonban a nyolcadik osztályban mindössze* 15 gyermek jár. Az iskolaszék véleménye szerint sok Szegeden az iskolamulasztó H előterjesztést is tettek a város hatóságánál, hogy körültekintőbb ellenőrzést rendeljenek el. A törzskönyvi hivatalnak volna a teendője az iskolakötelesek nyilvántartása* de értesülésünk szerint — személyzet hiányában nem tudják a nyilvántartást elkészíteni és aa ellenőrzést sem foganatosítják. A!s iskolaszék legközelebb újból felhívja a várost, hogy az iskolaköteleseket ellenőrizze, mert a tapasztalat szerint sok helyen olyan akik