Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-08 / 55. szám

A Kárpátövezet országainak agrárgazdasági szerkezete és eredményszintje A Kárpátövezet országaiban az ős-1 világháború előtti, utolsó évtized!.. termelőnépesség lélekszámaránya a | következőképp alakult: Ország Teljes Az őstermelők lélek> népesség száma és aránya ezer 1 élek százalék Trianoni Magyarország 8.710 4.600 51-52 iVolt Csehszlovákia 15.000 ' 4.230 28.2 iVolt Ausztria 6.770 2.145 31.7 Nagyrománia 18.670 13.500 72.3 Volt Jugoszlávia 14.450 10.840 75— Bulgária 5.925 4.400 74.3 Összesen és átlag 69.525 39.715 57.1 Ezek szerint a Kárpátövezet orszá-i lélek volt őstermelő hivatásu. Ez gaiban a tárgyalt időszak átlagában a 69.5 millió középlétszámn népességnek 57.1 százaléka, csaknem 40 millió utóbbi népelem termőfölddel való ellátottsága következő volt; Ország Trianoni Magyarország Csehszlovákia Ausztria Nagyrománia Jugoszlávia Bulgária Összesen és átlag összes mezőgazdasági i • r • 1 Szántóföld e t ezer holdja 7.561.4 8.406.2 3.208.2 18.965 13.700 4.130 ezer holdja 5.622 5.854 1.780 18.900 7.285 8.600 Esett 1 őstermelő lélekre mezőgazdasági mflvelt terület holdja holdja lés úgyszólván Qátterbe szőrit Ellenkezőleg Csehszlovákiában és Ausztriában a tengeritermeiés viszonylag csekély, illetve 'elenyésző arányú. Ez utóbbi országokban viszont többszörösen magasabbarányu a gumósnövények, tehát a burgonya és cukorrépa termesztése. A termelési eredményszlnt tekintetében a Kárpátövezet országaiban a j különbözőség köztudomásu. A volt Csehszlovákiának, abból is a történelmi tartományoknak, termelési eredményszintje a legjobb nyugateurópai nivót is megközelítette, viszont a balkánállamokban a gazdálkodás általános szintje s ennek megfelelőleg a hozamok igen alacsonyak. Mig Cseh- és Morvaországban a gabonafélékből a hektáronkénti átlaghozam 16—20 mázsa között van, addig Jugoszlávia országos átlagai alig érik el a 10 métermázsát. Magyarország szántóföldi termelési eredményszintje köztudomásúlag középhelvet foglal el nemcsak a Kárpátövezetben, hanem mondhatni az egész Európában. Megközelítőleg 14—15 mázsás hektáronkénti gabonatermelésekkel. Ugyancsak nagy eltérések tapasztalhatók a teröleteavü E L M A G Y A R O R S Z A Q HZER.DA, 1914 MÁRCIUS 8 V1 "joy1'1"1—1,1 tön $£DÖGLOVAS 1.64 t.98 1.5 1.4 1.27 0.69 1.29 1.43 088 1.07 0.73 0.63 55.970.8 38.050 1.41 1.01 .Végeredményben a Kárpátövezethftn egy-egy őstermelő lélekre körülbelül 1.4 hektár mezőgazdasági terület jutott, de éhből intenzivebben müveit terület alig volt több 1 hektárnál, a 1.8 kat holdnál. Az egész szántóföldterület az évtized átlagában mintegy 38 millió hektárt tett ki A Kárpátövezet fistermelőinek földdel való ellátottsága, amint látható, nagy határok között eltérő. Ez a különbözőség azonban nemcsak az országok között, hanem az egyes országok határain belül is tartományok és vidékek szerint megállapítható, tgy például mig a trianoni Magyarországban as átlagos földellátottság nagyjából egyenletesnek volt mondható (magától értetődően nem a birtoklást tekintve), a néhai Csehszlovákiában a cseh és morva tartományokban egy őstermelő lélekre 1.84 hektár szántóföld esett. Szlovákiában ez a hányad 1 hektáron alul maradt, a A szántóföldi vetésterület megoszlása: Kárpátalján pedig alig volt töhb fél hektárnál. Nagy volt az elosztási egyenlőtlenség Jugoszláviában is, ahol az elcsatolt magyar területeken legkevesebb kétszerannyi művelhető, mezőgazdasági terület jutott egy-egy őstermelőre, mint Ó Szerbiában és Horvátországban, különösen pedig Dalmáciában. A kis Ausztriáról is köztudomásu, hogy hegyes vidékein az őstermelő népre aránytalanul kevesebb megművelt terület jutott (itt a rétmüvelés és legeltetés, illetve az állattenyésztés nyomul előtérbe), mint a dunamenti síkságon. Az országok általános élelmiszerellátását éz az egyenlőtlenség kevésség befolyásolja, legalább is nem kimutatbatóíag. Sokkal érdekesebb tárgyunk szempontjából a Kárpátövezet országainak mezőgazdasági struktúra alakulása, illetve e téren tanasztalba tő különbözősége. ségre eső burgonya- és cukorrépahozamokban, minthogy a hazai _ 70—81 métermázsás országos átlagú burgonya- és 210—230 mázsás répahozamok kal szemben a volt Csehszlovákia J38 —160, illetve 300—310 q hektáronkénti I átlagterméseket mutathatott fel. A roj mániái átlagok ez utóbbi terményekben a miénkkel közel egyezőek, elj lenben Jugoszlávia és Bulgária hozamátlagai még számoltevőleg alacsonyabbak. Mindezek tanulsága szerint már ts .megállapítható, hogy a Kárpátövezet j országaínak agrárgazdasági, nemkü' lönben egyetemes gazdasági fejlettsége igen különböző fokon áll, ami természetesen az általános és azzal öszszefüggően az élelmezési jólétet is erősen befolyásolja. Újlaki Nagy Árpád Mihálovtfs s«8sé»ek Kárász-uica 9. Telelőn: 14-85. fotócikkek orvosi műszerek A tábla MBuesesen sultfosbfiiloifa a halálos pofont adá lepár Ibisei ís társai hiintetcséí Bw S(«M zarib prabon. T«a««ri Bnrgii. Cukor. Egyéb répa vetésterület® ezer hektárban az évtized átlagában Trianoni Magyarország 1607 660 730 1124 283 61 1158 Volt Csehszlovákia 885 1020 1490 100 735 170 1454 .Volt Auszrla 250 380 503 65 205 44 343 Nagyrománia 3415 345 2810 4425 193 43 2670 Volt Jugoszlávia 2175 260 935 2610 253 37 1015 Bulgária 1345 375 537 725 16 13 790 összesen: 9577 3940 7005 9049 1683 367. 7430 Az összes szántóföldterület arányában pedig: BUM ROM g»bon» T«ag«ri BWBWJé Ouker-JMéteTS méayatt • • é I • t é k Trianoni Magyarország 29.46 13.12 130 20.6 6.17 Lt> 18,53 Trianoni Magyarország 41.58 .Volt Csehszlovákia 1512 17.42 32.54 25.45 1.71 12.55 2.9 25.85 Volt Ausztria 13.96 21.23 35.19 28.1 3.63 11.45 2.48 19.15 Nagyrománia 24.57 3.48 20® 31.83 1.38 0.31 1931 iVoit Jugoszlávia 27.05 iVoit Jugoszlávia 29.85 357 3342 13.83 35.82 3.47 0.& 13.95 Bulgária 34.58 7.64 42.22 14.92 10.14 0.44 0.38 21.95 Adagban: 20-17 7.73 18.41 23.78 443 096 19.74 3289 A Kárpátövezet országainak szán- kenyérmagvak (a buza és rozs) tertöfőldi tormelóssm kezeto igen váltó- mcícsébeu, melyeket ItomáöAábee, de zatos. Különösön faUüű'í a* eltérés * főleg Jugoszláviában a teagíritem®. (A Délmagyarország munkatársától) Tavaly nyáron suhancokból álló társaság tartotta rettegésben a belváros esti sétálóit A gengszterbanda tagjai nyolcafi-tizes csoportokban összegyűltek a Stefánia-sétány padjain, vagy a korzó székein és innen indultak körútra, amelyeknek során megtámadtak békésen mendegélő gyanútlan polgárokat és tettleg inzultálták őket. Abban az időben sok feljelentés érkezett a rendőrségre, a többi kőzött igen előkelő, köztiszteletben álló emberek részéről is. A rendőrség sokáig biába nyomozott a Belváros utonállói után, mignem egy véletlen halálos eset rendőrkézre juttatta a gengszterbanda valamennyi tagját Egyik nyári este Lep ár István 21 éves kifutó megtámadta az utcán Lakatos József kárpitossegédet mert Lakatos az ő ideáljával tartott hazafelé. A támadás a Kárász-utca és a Kölcsey-utca sarkán történt Lepár ugy arculütötte Lakatost, hogy az hanyatesett és beleütötte fejét az aszfaltjárda szélébe. Az ütődés következtében koponyatörést szenvedett és nyomban meghalt Lepárt a rendőrség elfogta s kihallgatása közben támadt az az ötlete a kihallgatást végző Gyólai László detektivnek, bogy hátha ő is tagja a belvárosi verekedéseket rendező bandának. A feltevés helyesnek bizonyult Lepár bevallotta, hogy 6 és társa! Inzultálják az est! sétálókat Igy került rendőrkézre az egész banda, amelynek tagjai felett november 20-án a törvényszék ítélkezett A törvényszék Lepárt halált okozó sulyos testisértésért 3 évi fegyházra, bandájának tagjait: Adóba Lajost 1Q bóoaDi börtönre; Szárát Mátyist 8 hóawti börtönre. Kádal 1 Jánost 1 hónapi és 10 napi fogházra itélte a törvényszék. Kél fiatalkorú vádlott 2—2 hónapi fogházat kapott, egy fiatalkorút javítónevelésre utaltak. Fellebbezés folytán kedden az ítélőtábla tárgyalta az ügyet ét» lényegesen sulyosbbitotta gengszterbanda tagja büntetését, amenynyiben Lepár büntetését 5 évi fegyházra, Adobét 2 cvi börtönre, Szórát Mátyásét 2 cvi fegyházra, Kédel Jánosét 4 hónapi fogházra emelte fel. A két fiatalkorú $—8 hónapi fogházat kapott. A harmadik fiatalkorú javitónevelését helybenhagyták. Egyedül ez a vádlott nyugodott meg az ítéletben, a többiek semmisségi panasszal éltek, de semmisségi panaszt jelentett bo sulyosbbitásért dr. Horánszky Miklós főügyész is. JívuI Mussolini állapota Zürich, március 7. Chiassobó! jelentik: Mussolini az utóbbi napokban fokozottabb tevékenységei i fejtett ki, ami egészségi állapotának javulására enged következtet'ni. (MTI) FUTUüA RT. szegedi bevásárló kirendeltsége fémzárolt lucerna, valamint tavaszit iikkSny vetőmagot os%i sjét o mai naptól kezdődően