Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

ESferRéz? János pozsonyi bmtűz Pozsony, február 29. "A szlovákiai Magyar Párt országos pártvezető­sége ülést, tartott. Esterházy János elnöki beszámolójában is­mertette a szlovákiai magyarok magatartását a mostani világese­mények közepette. A világ helyze­tében bekövetkezett fejlemények mind határozottabban engednek kö­vetkeztetni azokra az eshetőségek­re, amelyekkel ebben a páratlan világégésben a magyarság még szemben fogja találni magát, mon­dotta Esterházy János. A háború hullámai mindjobban közelednek határaink felé. De amikor ezt meg­állapítjuk, kell, hogy távol álljon tőlünk minden kishitű­ség, minden csüggedés még akkor is, hogyha tudjuk, bogy segítségre aligha számithatunk bárhonnan is és főleg, ha tudjuk, hogy a magunk erejére vagyunk utalva. Meg kell hallanunk ezekben a válságos időkben magyar testvé­reink részéről a határon túlról át­hangzó szózatokat, amelyek a ma­gyar igazságon o lapuló tanácsokat tartalmazzák. A magyarnak meg kell őriznie a íélkek tisztaságán alapuló egységét és elszánt öntu­dattal kell megállania az esetleg reá tóduló események közepette. Bátor szívvel és bátor lélekkel kell elkerülnie mindent, ami oda vezet­hetne, hogy megtántorodjék. A magyarnak sohasem szabad meg­feledkeznie magyar és európai hi­vatásáról, amelyek nem engedik, hogy elbukjék, ha csak maga nem szolgáltat erre okot és maga nem tagadja meg természetét. Lelkünk felvértezéséhez tartozik, hogy szembeszálljunk a különböző nro­pagandával is, amelyekkel ujabban mindjobban körűlhálóznak. Értem elsősorban a most keletről felénk, magyarok felé is irányuló szirén­hangokat. Belső helyzetünkre vo­natkozóan szintén nincs okom ed­digi magatartásunk bármely meg­változtatásáról beszámolni. Bizo­nyos, hogy egyes szlovák körök magatartása a "magyarság irányá­ban ma sem változott meg, hanem ugyanolyan, mint hónapokkal ez­előtt. rÁ nehézségek, kisebb-na­gyobb súrlódások ellenére is árra fogunk törekedni, hogy a félreér­tések kiküszöbölődjenek a magya­rok és a. szlovákok kőzött és az el­következő súlyos időkben ne bizal­matlankodva, hanem mint megértő és egvmást segíteni kész lestvérek álljunk egymás mellett. (MTI) Film az iskolánkivülí nép­müvelés szolgálatában Budapest, február 29. Szinyei­Mersc Jenő vallás- és közokta­tásügyi miniszter bevezeti az isko­lánkivülí népmüvelésben a film fel­használását. Folyamatban van minden ískolánkivüli népművelési bizottság hangos keskenyfilmekket Való felszerelése és a közeljövőben már rendelkezésre állának azok a megfelelő körültekintéssel kiválasz­tott és elkészített népművelési kes­krnyf lmek, amelyek el fognak Jut­ni! a t ntsjág legkisebb helységeibe A hiütuszrainiszter rftA&ílttttfl Budapesten most tartották meg az deményewstt népművelési filmeket első vetitégépkezelői tanfolyamot a megfelelő szakértelemmel kezeljék népművelési titkárok és más nép- a falukban és a gyártelepeken, művelők részére, hogy a most kez­Megszűnik a xománcadény hiány! Használt levert, lyukas edények beszolgáltatása ellenében uját kap — Régi edények beszolgáltatási ideje: reggel 8—1 Óráig Bruckner Testvérek Vaskereskedelmi Rt. TELEFONSZÁM: 12-36, 11-83. 340 Elfogtak egy háromtagú csempészband^amoly román térülőiről textilt és élelmiszert csempészett Szegedre (A Délmagyarország munkatársá­tól) Három tagból álló csempész­bandát kisértek kedden a szegedi ügyészségre. A bírnda tagjait, Csefkői Mihály, Fekete Jó­zsef és Bállá József szegedi lako­sokat a battonyai Tompa-pusztán fogták el a határvadászok, amint nagy csomagokkal igyekeztek ro­mán területről magyar területre. A három csempész február 23-án szökött át román területre, 26-án pedig vissza akartak lopakodni, azonban a határvadász-járőr le­csapott rájuk. Átkutatták csomag­jaikat és azokban 23 kész férfi­inget, 18 méter kanavászt, 10 fej­kendőt, 15 méter barchetct, 24 mé­ter kartont, 6 kiló zsirszalonnát. 9 kiló kockacukrot, 9 kiló kristály­Cukrot találtak. A csempészárut el­kobozták tőlük, őket pedig határ­átlépésért a szeged! ügyészségre hozták. A további nyomozás lesz hivatva megállapítani, hogy Csef­kői és társai más alkalommal jár­tak-e román területen és folytat­tak-e rendszeresen csempészetet A három csempészt rövidesen bíróság elé állítják tiltott határát­lépés miatt, külön lefolytatják ezenkívül ellenük az eljárást jöve­déki kihágás miatt. D«L MKG TA B O fíS ZA 0 S35ERDA, 1941 MÁRCIUS 1. Pitiden ellenflk szélt, ments felmentették a lopással vádolt fakarifénőt es fadbdzastorsftt (A Délmagyarország munkatársá­tól) Érdekes lopási ügyet tárgyalt kedden a szegedi tőrvényszék •5 z a 1 a y-tanácsa. Az ügy érde­kességét az adta meg, hogy a vád­lottak ellen mindén terhelő bizo­nyíték összegyűlt, mégsem lehetett őket elitélni, mert a bizonyítékok végső fokon ingatagokká váltak. Igy megnyugtató bizonyítékok hiá­nyában a törvényszék felmentő Íté­letet hozott Az Ügy vádlottjai Fi 6 tét Er­zsébet 32 éves Szatynuz-utca 43. száttt alatt lakó bejárónő és vad­házastársa, Csiszár István vol­tak. Pintér Erzsébet időnként ta­karítani járt id. Domonkos Andrásné rókusi lakoshoz. Még 1942 nyarán, junius 8-án történt, hogy Domonkésné ki akart valamit fizetni és elővette az almárium­ban levő nagykönyvet, amelyben régimódi öregasszonyszokáshoz hi­ten pénzét tartotta. Amint a köny­vet kezébe vette, rögtön érezte, hogy baj van, mert a könyv, amely legutóbb még dagadt volt a lapjai közé helyezett bankókótól, most majdnem egészen lapos lett. Amint kinyitotta és megszámolta pénzét, megállapította, hogy 1860 pengője hiányzik. Később, amikor leánya utána számolta a pénzt, konstatál­ták, 5—6000 pengő tűnt el a kÖnyv­lapok közül. A gyanú mindjárt a bejárónőre terelődött, az azonban tagadta a lopást és azt állította, hogy junius 8-án, amikor a lopás történhetett, nem is volt takarítani. A keddi főtárgyaláson a tanuk elmondották, hogy Domonkosné erre a napra csakugyan Wvta ttktriuuü Pintér Erzsébetéi, é (azonban hívatlanul is elment. Mi­közben takarított, vadházastársa hazahívta. A gyanú szerint ekkor vihette magával a pénzt. Tanuként hallgatták ki Néme­dy László detektívet, aki abban az időben mint detektivgyakornak tel jesitett szolgálatot Szegeden. El ­mondotta, hogy a nyomozás során házkutatást tartót Pintér Erzsébet lakásán és előzőleg megkérdezte tőle, hogy mennyi pénze van. A leány azt mondotta, hogy 30 pen­gője van, mégis 1680 pengőt talált nála, pontosan annyit, amennyi Domonkosné első fe|jelenlése sze­rint eltűnt. Talált ezenkívül a de­tektív a lakásban két kulcsot, amleyek Pintér Erzsébetnél sem ­mit sem nyitottak, a Domonkosné almárium fiókjába azonban ponto­san beleillettek. A leány kijelen­tette, hogy az utcán találta a kul­csokat Ugyancsak a vádlottak ellen szóltak azok a tanúvallomások, amelyek arról szóltak, hogy a leány és vadházastársa házat építettek is éppen azokban a napokban fizettek ki az építőmesternek pár ezer pengőt. Pintér Erzsébet és Csiszár Mván azt állították, hogy a nagy összegű pénzt Csszár halászattal kereste. A férfi elmondotta, hogy azon a nyá­ron rendkívül jó haljárás volt Ős naponta 25 pengőt is keresett hal­eladásból. A törvényszék hosszas tanácskozás után ugy lalálla. hogv mivel megnyugtató bizonyítékok nem merültek fel, Pintér Erzsébe­tet fel kell menteni a lopás, Csi­szár Istvánt pedig az orgazdaság vádja alóL Az itéleibea az wgyéw, i* űtéfitjyutodptL Az újvidéki feketéző textilesek ügyet a tábla visszaküldte a törvényszéknek (A Délmagyarország munkatársától) Beszámolt a Délmagyarország arról a nagyszabású textildrágitási ügyről, amelyet a mult hét keddjén tárgyal' a szegedi Ítélőtábla M o I n á r-tanáesa. Amint jelentettük, az ügy vádlottjaj:.. B1 a z s e k József és P a s z t Ernő új­vidéki textilnagykereskedőket üzlet­szerű árdrágítás bűntettével vádolta ínég az ügyészség. Blazsek és Paszt társasviszonyban voltak s 1941 junius 19-től kezdve so­rozatos árdrágítást követtek el külön­böző módszerekkel. Igy például a há­romszázalék kasszaskontót nem adták meg a náluk vásárló kiskereskedők­nek, ilyen módon jogtalanul 48138 pengő vagyoni haszonhoz jutoitak. amíg a dolgot lé nem leplezték. Még többet kerestek azon az üzleten, amd a zsidó és szerb kereskedőktől átvett áruval csináltak. Nyolcszázezer pengő értékű árut vettek át ezektől az üzle­tektől és ezt a hatalmas mennyiségű anyagot a törvényszabla legmagasabb bruttó haszonkulcs mellőzésével, hatá­lyon kivül helyezett árakon — ame­lyek a katonai közigazgatás alatt vál­tak érvényben — adták el. Alkalmaz­ták ezenkívül az árukeverés módsze­rét, ami sziutéu tekintélyes anyagi hasznot jelentett nekik. Mindezekkel a módszerekkel összesen 150.600 pengő jogtalan vagyoni haszonra tettek szert. Az újvidéki törvényszék tavaly nyáron tárgyalta az ügyet és meg­nyugtató bizonyítékok hiányában fel­mentette a két textilest. A vádhatóság semmisségi panasza folytán megtartott táblai főtárgyaláson újból kihallgatták a vádlottakat, akik tagadták, hogy ár­drágítást követtek volna cl. Azt álli­tották, hogy a zsidó és szerb üzletek­től átvett árukat a megengedett maxi­mális áron adták el. Az Ítélőtábla Molnár-tanácsa a «vuW hétén megtartott főtárgyalás után ked­den hirdetett határozatot az ügykén 09 ugy döntött, hógy Blazsek és társa ügyét uj ítélethozatal végett vissza­adja az újvidéki törvényszéknek. X tábla szükségesnek látja a tényállás világosabb tisztázását és ezt a tör­vényszéken eszközlendö ujabb tanúki­hallgatásoktól várja. Megjegyzés A nyilvánosságot követeli a kor­mányhoz közelálló estilap a köz­életi erkölcs biztonsága érdekében. Joggal hivatkozik a lap a minisz­terelnök ur szavára, aki kemény javakkal Ítélte el a panamákat, a közellátási visszaéléseket, a fekete piacot. A kormányhoz közelálló es­tilap most a legjobb ellenszert ajánlja minden visszaélés ellen: n nyilvánosságot. Mi is csatlakozunk ehhez a felfogáshoz s vele együtt követeljük a nyilvánosságot min­den ügyben, ahol visszaélés merül fel, A nyilvánosság a legjobb pre­venció a panama, visszaélés ellen, mert csak ahol ném kell tartani o nyilvánosság megbélyegző erejétől, ott tudnak a gazdasági élet parazi­tái elszaporodni s szemérmetlen bátorsággal garázdálkodni. De jó védelmet jelent a nyilvánosság a pletyka, suttogás, oktalan rágal­mazás ellen is. A nyilvánosság eló tehát minden üggyel, ahol megté­vedt emberek a köz zavarására te­vékenykednek. Amint a kormány­lap mondja: »a legszélesebbkörül nyilvánosság hatékony segítséget nyújthat azoknak, akik közéletünk tisztaságát féltőén őrzik*

Next

/
Thumbnails
Contents