Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

Tg DftLMAGYAROfiSZASjCserty Mihály (Homok) n VASARNATV wa MÁRCIUS 5.} ' ' • Kint a pusitan MmestaéSyegef gyűjteményt, tételtmagasápon teszek Eladás előtt, tegyen ajánlatot Megbízásokat pontosan teljest. Lukács béiyegireda /tiudapcsst, VI t. Erzsébet-krt 50. Telefon: 421—480. Woyal-szalióvai szemben. Kérje tömegátvételi árjegyiekemet! száma csaknem 3U ezer kötet volt. Érdekes, hogy 2288 középiskolai tanuló és 354 szakmunkás is tátogott* az egyetemi könyvtárat. Végigmentünk a könyvtár tűzveszélyesen telezsúfolt helyiségein. Előbb azokon, amelyekben a legnagyobb rendben és pontossággal sorakozik a polcokon a feldolgozott, katalogizált anyag, majd azokat a helyiségeket látogattuk sorra, amelyekben hatalmas kötegek, ládák és roskadozó polcok rejtik a feldolgozatlan, egyelőre eltemetett anyagot. Annak, akinek a betűhöz, a könyvhöz valami kis köze van, összeszorul a szíve a könyvek temetője láttán... Az egymásrahalmozott, hozzáférhetetlen kötegek, ládák és állványok felett nem az élet, a tudományos vérkeringés friss áramlása, hanem a joros hallgatás szellője leng... Hogy valami kis elképzelést nyújtsunk. megemlítjük, hpgv nem kevesebb, mint 630 folyóirat 16.000 évfolyama fekszik itt eltemetve, használatlanul! Feltűnik, hogv a könyvállványok egyik teremben sem magasabbak, mint s terem magasságának fele. Megkérdezzük', hogy miért van ez* Dr. Puskás igazgató válaszol: — Mert » padozat, amely nem könyvtár 'teherbírására épült, nem bírja el » magasabb könyvállványok súlyát. Emeletet akartunk ráépíteni úgy. hogy a falak viselték volna a súlytöbbletet, de azt mondták, nem érdemes, mert felépül majd az új könyvtárépület. Jött * háború és minden maradt a régiben... Segituon * város! -- És meddig létezhet a könyvtár fiven körülmények között? — kérdezsűlc. — Ebben a tanévben még valahogy, szűkösen elég a helyünk, de ősszel a könyvtár végképpen moütelt és minden további fejlődés lehetetlenné válikt _ válaszol az igazgató. Hát ennek' nem szabad megtörténnie! Es annvit jelentene, hogy a tudományos élet vérkeringésének központi szerve, az egyetem s«fve megállj Hgvelőre, amíg háború van, a városnak kell segítenie, a rendőrségi palota felépülésével megüresedő helyiségei, átengedésével, később pedig, ha az építőmunka megindul, Szegeden kdt íelénülnie Európa legmodernebb könyvtárának, amely a magyar tudományos Szellem méltó foglalata, a szegedi viííógszerfe elismert tudományos élet /újabb megbecsülése lenne országvilág előtt... i Ceányi Piroska ELŐRELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG gépírásban és lehetőleg gyorsírásban j á r t a 9 őskeresztény kezdő tisztviselőnőt keres azonnalra. — Eddigi életpályát, fizetési igényt feltüntető részletes ajánlkozásokat »Nyugdijjn. jrosult állás* jeligére a kiadóhivatalba kérünk. A múltból, amely nem u olyan nagy idő, hiszen mintha csak tegnap lett . volna, — felvillan Cserzy Mihály komoly barna férfias arca. bizalmat árasztó tekintete, amint figyeli az élei járását, jelenségeit. A legtökéletesebb ielkibuvárok sein tudják megmagyarázni, micsoda kapcsolata van a szem lencséjének a lélek titkos kamarájával, hogyan alakul a téma esetleg •csak egy szellőrezdülésből és miért lát az egyik ember más megörökíteni ' valót valakiben, mint a másik? A természet nagy titkára kell gondolnunk, ott is minden fa, bokor, fűszál más és más kincset húz ki a földből, — nyilván a maga konstrukciójának, hajlamának, esetleg játékos kedvének megfelelőt s ebben különböznek egymástól. Egyéniség a fa is, épp úgy, mint az ember, vagy az iró. Amig közöttünk élt Cserz.y Mihály, ö is százszámra fotografálta te a típusokat, az emberi nagy kert gyümölcsfáit, termésüket. Szerényen, csendben áldozott a hivatásának, kötetei nem taposták egymás sarkát, általában semmi sem volt tőle olyan távol, mint az élelmesség. Pedig a bibliai mondás, hogy segíts magadon s az Isten is megsegít, alig alkalmazható annyira más pólyán, mint az iróin, ahol sokszor igen haloványan pislákoló másvilágokat fújnak szivárványos gőrögtüzzé, mert tökéletes az önadminisztráció. Öreg Mihálvunk — már hogy csak annyiban öreg, mert hogy volt és van nálánál egy fiatalabb is — nem sokat törődött ilyen külsőséggel, irta a maga kis remekeit, amiket valósággal elkapkodtak a csemegével szolgálni hajlamos lapok s tekintetéből soha nem apadt ki a magasabb rendű megértés, amely az egész életet csak szeretettel tudja körülvenni. Szerelmese volt a föld egyszerű népének, amelyről megoszlanak a vélemények, az értékelések, aszerint, hogy ki irilyen vonatkozásban kerül vele kapcsolatba. Az igazi szerelmes azonban elhaloványodva látja a hibákat, amiket átmagyaráz muló külső emberi gyengeségre, ehelyett mélyen belevilágít a lélekbe, hogy onnan hozzon felszínre rejtett gyöngyszemeket, felületes szemlélőnek láthatatlanokat. Cserzy Mihály legértékesebb kőtelének, a »Ki»t a pusztán* cimünek, amely most jelent meg uj köntösben, nem a vidámság az alapmotívuma. Ez nem u derű hiányát jelenti nála, hiszen aranysugarakkal teríti be a legszomorúbb eseményt is, — hanem mintha férfias szemérmetességgel ugy érezné, hogy a dévajkodás nem illik sem hozzá, sem becézett népéhez. Nagy és súlyos tragédiák húzódnak meg a pusztán lakók életében Is, legfeljebb nem akkora a füstjük, mint a városi történéseknél. De ahol inkább befelé virágzik tragédia-koszorúvá az érzés s a szó hétköznapi szófukarságnál is fukarabban méri lehogy ijedt gyerekként visszaforduljon s végül is magányosabb maradjon minden elhagyottnál. Vájjon mit keres? A régi romantikát talán, amelyről lefoszlatja az idö a kriminológiai salakot s megszépíti, mer1 esak emlékben él, meseszólóban? Hány hétköznapi kulturember tudja, vagy gondol rá, hogy mikor a küiső magyar megkínál a kulacsával s előbb a földre lottyant belőle egy kortyot, ősi pogány kultuszok maradványa rögzítődött ezzel belé? Ami a. legjobban megfogja az embert Cserzy Mihálynál, az. az iró nsivsága, mintha maga ts gyerekként csodálná az élet, * szerelem raífinált játszadozását, amit azonban 6 szent kinyilatkoztatásnak fogad, vitára nem bocsátható törvénynek ,akár a barkácsoló ember típusának pusztulásáról beszél, a mezőrendöri törvény embereket egymásnak uszító intézkedéseit festi, akár az öreg parasztasszonyt, aki az ura akarala ellenére, garasonkint összeszedett pénzen, taníttatja ki papnak a fiát. Ebben a történetben egyébként is kevés szóval annyi mindent tud feltárni, hogy falukutatóink hónapokon át rágódnának rajta $ szociológusok újra kezdenék az igyekezetet, hogyan lehetne a tanyát közelebb hozni a városhoz? Egy bizonyos: ez * könyv — amely hamarjában nem is tudjuk, hány évtized előtt jelent meg első kiadásban — a hosszú várakozásban csak teljéssé érett. Van az ugy a szöllősgazdák világában is, hogy bő szüret idején megfeledkeznek egy nagy teknő tartalmáról s mikor később ráakadnak, aszuborrá finomodott. f—y) BERTA JÓZSEF órás, ékszerész. Az uri közönség bevásárlási helye. Nagy választék valódi és karnis ékszerekben, valódi ólomkristályokban, m á r k á s porcellánokban Kís-utca 3. Párisi nagyáruház mellett. BÚTOR Wrt- KAKUSZI nmaszlasztékban kossuth lajos-sucarut s' alatt az uevarban. Sajátkészítésű, legmagasabb igényeket is kielégítő bútorok, ohzo áron szerezhetők be. Szeged területén február 26-tól március 4-ig a következ ingatlanok cseréltek gazdát: Dáni Jánosné és társa eladták Farkas Sándor és nejének a Fertő-dúllőben levő 1164 n. 61 földjüket 4640 pengőért. — özv. Gera Józsefné eladta Puskás Ferencnek a Makraszék-dűlőben levő <500 n. öl nádas és rét földjét 1000 pengőért Makra Ferenc és neje eladták Ábrahám Vince és társainak a Kisszükségdüllőben levő 938 n. öl szántó és rétföldjüket 1800 pengőért. — Dr. Rózsa tárgyalását, ott egy puszta felvillanó, < András és testvérei eladták a Szegedi tro minden mn ftriríi inni'il a iMiin < , • - > - «_ . . . r vagy minden magába foglaló minden ségbe fulladó, ütődött ,tekintet fájdalmasabb három felvonásos mesterkedésénél. Ezeket tudja mesterien megfogni Cserzy Mihály, adva szép kerek meséket, amikben kis életek vagy vergődései' alakulnak ki fondorlatos téglarakások nélkül, a hozzávaló és szilárdító maltert a lélek adja, az együttérzés olyan foka, hogy szinte keresztül cseng mindenen az iró egyéni fájdalma. Ilyen az élet, azt adtam szépítés nélkül, amit láttam, ahogyan van. A pusztának, a végtelen esendő világnak festésére annyi színe, rajongása van, hogy olykor akaratlanul is megáll építő munkájában s elpepecsel a minél tökéletesebb reprodukáláson, megkongatva az olvasó szivében is a kopár földeken lebegve uszó baTangkenderfonógyár és Bogyání kenderipar vállalati nyugdíjpénztárának a Kálváría-u. 11. sz. házukat 1202 n. öl telekkel 500.000 pengőért. - Csányi István és társai eladták a Szegedi Armentesítő és Belvizszabályzó társulatnak a Belsőszatymaz-dú tőben levő 1954 n. öl földjüket <5039 pengőért. — Murai Sándor eladta Kormányos Antalnénak a Gajgonya-dülöben levő 425 n. öl földjét 1275 pengőért. — ökrös Jánosné eladta az ujszegedi római ka. toiikus egyházközségek a Nagykirálic-dülőbcn levő 200 n. öl házhelyét 12.000 pengőért. — Farunk Lajos és lestv. eladták Saári Károly és nejének a Székhát-dülőben levő 1859 n. öl föld. jüket 11.900 pengőért. — ördögh Imre és neje eladták Szécsi Mátyás és nejének a Ladányi-dűlőben levő 1562 n. öl szántójukat 7000 pengőért. — ördöjjb Imre eladta Katona József és neSertéshússal feketézők napja az uzsorabíróságon (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton csupa olyan vádlottak kerültek a törvényszék uzsorabirája, dr. Bókay János elé, akik sertéshús, vagy sertés drágítással voltak vádolva. Mas a János, Móra-Utet *>L szám alatt lakó gazdálkodó és báty ja Szilveszter, tavaly december elején vágott sertést hoztak bé kocsim tanyájukról és eladták a dr. Korosa József-utca 15. szánt alatt lakó Barna József vendéglősnek. Barna József 13 pengőért vette meg a sertéshús kilóját abból a célból, hogy elkészítve vendégeinek felszolgálja. Tekintettel arra, hogy Barna üzérkedés céljából vette meg a hust, az ügyészség Masáékkal együtt ellene is vádat emelt árdrágítás elmén. Az uzsorabiró bűnösnek mondotta ki mindhármukat árdrágítás vétségében és Masa Szilvesztert 4 hónapi fogházra, Masa Jánost 200ó pengő pénzbüntetésre. Barna Józsefet pedig 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ilélcl íogerős. Ugyancsak husádrágitás miatt került a vádlottak padjára tóth János királyhalmi hentes és mészáros, valamint Molnár István regatta altiszt. Tóth üzleti összeköttetésben állott Molnár István szegedi regatta altiszttel. Molnár tavaly julius 30-án 17 és félkiló sertés- meg borjúhúst vásárolt Tóthtól maximális áron felül. A hust elkészítve felszolgálta a tiszai csónakház vendégeinek, tehát bebizonyithatóan keresett rajta. A! törvényszék mindkettőjüket bűnösnek mondotta ki árdrágítás vétségében és Molnárt 200, Tóthot 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Kiss József horgost lakos tavaly novemberben egy 18—19 kilós malacot adott el özv. Kéri Józsefné szegedi lakosnak 200 pengőért, tehát a maixmális ár túllépésével Kisst 600, Ivérinét, aki hizlalásra vette a malacpt, 200 pengőre büntette jogerősen az uzsorabiróság. L c í e József tápéi hentes az ide* februárban a sertéshúst feketén mérte vevőinek, akik között sofc szegedi is volt. Mivel több esetül sikerölt rábizonyítani, az uzsorabiróság 1000 pengő pénzbüntetésbe ítélte. Az ítélet jogerős. Reszeü es moh u iravágása TimkÓ reszelövágó üzemében Kossuth lajos-susárut 34. szót, amely beleütődik a földbe, ma- jjénefc a Ladányi-dőltében levő 591b, gánvos fába. szeszéives légfüggönybe, }öl földjét 2500 pengőért. ü Bfl J a VIT A s O90TI Bélánál srasat. (KUuiáMór Keie»k#Jf!m.i Bsnk-éöíüeté