Délmagyarország, 1944. március (20. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-05 / 53. szám

Tg DftLMAGYAROfiSZASjCserty Mihály (Homok) n VASARNATV wa MÁRCIUS 5.} ' ' • Kint a pusitan MmestaéSyegef gyűjteményt, tételtmagasápon teszek Eladás előtt, tegyen ajánlatot Megbízásokat pontosan teljest. Lukács béiyegireda /tiudapcsst, VI t. Erzsébet-krt 50. Telefon: 421—480. Woyal-szalióvai szemben. Kérje tömegátvételi árjegyiekemet! száma csaknem 3U ezer kötet volt. Érdekes, hogy 2288 középiskolai ta­nuló és 354 szakmunkás is tátogott* az egyetemi könyvtárat. Végigmentünk a könyvtár tűzve­szélyesen telezsúfolt helyiségein. Előbb azokon, amelyekben a legna­gyobb rendben és pontossággal sora­kozik a polcokon a feldolgozott, ka­talogizált anyag, majd azokat a helyi­ségeket látogattuk sorra, amelyekben hatalmas kötegek, ládák és roskadozó polcok rejtik a feldolgozatlan, egyelő­re eltemetett anyagot. Annak, akinek a betűhöz, a könyvhöz valami kis kö­ze van, összeszorul a szíve a könyvek temetője láttán... Az egymásrahal­mozott, hozzáférhetetlen kötegek, lá­dák és állványok felett nem az élet, a tudományos vérkeringés friss áramlása, hanem a joros hallgatás szellője leng... Hogy valami kis el­képzelést nyújtsunk. megemlítjük, hpgv nem kevesebb, mint 630 folyóirat 16.000 évfolyama fekszik itt eltemetve, használatlanul! Feltűnik, hogv a könyvállványok egyik teremben sem magasabbak, mint s terem magasságának fele. Megkér­dezzük', hogy miért van ez* Dr. Pus­kás igazgató válaszol: — Mert » padozat, amely nem könyvtár 'teherbírására épült, nem bírja el » magasabb könyvállványok súlyát. Emeletet akartunk ráépíteni úgy. hogy a falak viselték volna a súlytöbbletet, de azt mondták, nem érdemes, mert felépül majd az új könyvtárépület. Jött * háború és min­den maradt a régiben... Segituon * város! -- És meddig létezhet a könyvtár fiven körülmények között? — kérdez­sűlc. — Ebben a tanévben még vala­hogy, szűkösen elég a helyünk, de ősszel a könyvtár végképpen moütelt és minden további fejlődés lehetetlen­né válikt _ válaszol az igazgató. Hát ennek' nem szabad megtörtén­nie! Es annvit jelentene, hogy a tu­dományos élet vérkeringésének köz­ponti szerve, az egyetem s«fve megállj Hgvelőre, amíg háború van, a város­nak kell segítenie, a rendőrségi palo­ta felépülésével megüresedő helyiségei, átengedésével, később pedig, ha az építőmunka megindul, Szegeden kdt íelénülnie Európa legmodernebb könyv­tárának, amely a magyar tudományos Szellem méltó foglalata, a szegedi vi­ííógszerfe elismert tudományos élet /újabb megbecsülése lenne ország­világ előtt... i Ceányi Piroska ELŐRELŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG gépírásban és lehetőleg gyors­írásban j á r t a 9 őskeresztény kezdő tisztviselőnőt keres azonnalra. — Eddigi életpályát, fizetési igényt feltüntető részle­tes ajánlkozásokat »Nyugdijjn. jrosult állás* jeligére a kiadó­hivatalba kérünk. A múltból, amely nem u olyan nagy idő, hiszen mintha csak tegnap lett . volna, — felvillan Cserzy Mihály komoly barna férfias arca. bizalmat árasztó tekintete, amint figyeli az élei járását, jelenségeit. A legtökéletesebb ielkibuvárok sein tudják megmagya­rázni, micsoda kapcsolata van a szem lencséjének a lélek titkos kamarájá­val, hogyan alakul a téma esetleg •csak egy szellőrezdülésből és miért lát az egyik ember más megörökíteni ' valót valakiben, mint a másik? A természet nagy titkára kell gondol­nunk, ott is minden fa, bokor, fűszál más és más kincset húz ki a földből, — nyilván a maga konstrukciójának, hajlamának, esetleg játékos kedvének megfelelőt s ebben különböznek egy­mástól. Egyéniség a fa is, épp úgy, mint az ember, vagy az iró. Amig közöttünk élt Cserz.y Mihály, ö is százszámra fotografálta te a tí­pusokat, az emberi nagy kert gyü­mölcsfáit, termésüket. Szerényen, csendben áldozott a hivatásának, köte­tei nem taposták egymás sarkát, ál­talában semmi sem volt tőle olyan tá­vol, mint az élelmesség. Pedig a bib­liai mondás, hogy segíts magadon s az Isten is megsegít, alig alkalmazha­tó annyira más pólyán, mint az iróin, ahol sokszor igen haloványan pislá­koló másvilágokat fújnak szivárvá­nyos gőrögtüzzé, mert tökéletes az ön­adminisztráció. Öreg Mihálvunk — már hogy csak annyiban öreg, mert hogy volt és van nálánál egy fiata­labb is — nem sokat törődött ilyen külsőséggel, irta a maga kis remekeit, amiket valósággal elkapkodtak a cse­megével szolgálni hajlamos lapok s tekintetéből soha nem apadt ki a ma­gasabb rendű megértés, amely az egész életet csak szeretettel tudja kö­rülvenni. Szerelmese volt a föld egyszerű né­pének, amelyről megoszlanak a véle­mények, az értékelések, aszerint, hogy ki irilyen vonatkozásban kerül vele kapcsolatba. Az igazi szerelmes azon­ban elhaloványodva látja a hibákat, amiket átmagyaráz muló külső embe­ri gyengeségre, ehelyett mélyen bele­világít a lélekbe, hogy onnan hozzon felszínre rejtett gyöngyszemeket, felü­letes szemlélőnek láthatatlanokat. Cserzy Mihály legértékesebb kőte­lének, a »Ki»t a pusztán* cimünek, amely most jelent meg uj köntösben, nem a vidámság az alapmotívuma. Ez nem u derű hiányát jelenti nála, hi­szen aranysugarakkal teríti be a leg­szomorúbb eseményt is, — hanem mintha férfias szemérmetességgel ugy érezné, hogy a dévajkodás nem illik sem hozzá, sem becézett népé­hez. Nagy és súlyos tragédiák húzód­nak meg a pusztán lakók életében Is, legfeljebb nem akkora a füstjük, mint a városi történéseknél. De ahol in­kább befelé virágzik tragédia-koszo­rúvá az érzés s a szó hétköznapi szó­fukarságnál is fukarabban méri le­hogy ijedt gyerekként visszaforduljon s végül is magányosabb maradjon minden elhagyottnál. Vájjon mit ke­res? A régi romantikát talán, amely­ről lefoszlatja az idö a kriminológiai salakot s megszépíti, mer1 esak em­lékben él, meseszólóban? Hány hétköz­napi kulturember tudja, vagy gondol rá, hogy mikor a küiső magyar meg­kínál a kulacsával s előbb a földre lottyant belőle egy kortyot, ősi po­gány kultuszok maradványa rögzítő­dött ezzel belé? Ami a. legjobban megfogja az em­bert Cserzy Mihálynál, az. az iró nsivsága, mintha maga ts gyerekként csodálná az élet, * szerelem raífinált játszadozását, amit azonban 6 szent kinyilatkoztatásnak fogad, vitára nem bocsátható törvénynek ,akár a barká­csoló ember típusának pusztulásáról beszél, a mezőrendöri törvény embere­ket egymásnak uszító intézkedéseit festi, akár az öreg parasztasszonyt, aki az ura akarala ellenére, garason­kint összeszedett pénzen, taníttatja ki papnak a fiát. Ebben a történetben egyébként is kevés szóval annyi min­dent tud feltárni, hogy falukutatóink hónapokon át rágódnának rajta $ szo­ciológusok újra kezdenék az igyekeze­tet, hogyan lehetne a tanyát közelebb hozni a városhoz? Egy bizonyos: ez * könyv — amely hamarjában nem is tudjuk, hány év­tized előtt jelent meg első kiadásban — a hosszú várakozásban csak tel­jéssé érett. Van az ugy a szöllősgaz­dák világában is, hogy bő szüret ide­jén megfeledkeznek egy nagy teknő tartalmáról s mikor később ráakad­nak, aszuborrá finomodott. f—y) BERTA JÓZSEF órás, ékszerész. Az uri közönség bevásárlási helye. Nagy választék valódi és karnis ékszerekben, valódi ólomkristályokban, m á r k á s porcellánokban Kís-utca 3. Párisi nagyáruház mellett. BÚTOR Wrt- KAKUSZI nmasz­lasztékban kossuth lajos-sucarut s' alatt az uevarban. Sajátkészítésű, leg­magasabb igényeket is kielégítő bútorok, ohzo áron szerezhetők be. Szeged területén február 26-tól már­cius 4-ig a következ ingatlanok cse­réltek gazdát: Dáni Jánosné és társa eladták Farkas Sándor és nejének a Fertő-dúllőben levő 1164 n. 61 földjü­ket 4640 pengőért. — özv. Gera Jó­zsefné eladta Puskás Ferencnek a Makraszék-dűlőben levő <500 n. öl ná­das és rét földjét 1000 pengőért Makra Ferenc és neje eladták Ábra­hám Vince és társainak a Kisszükség­düllőben levő 938 n. öl szántó és rét­földjüket 1800 pengőért. — Dr. Rózsa tárgyalását, ott egy puszta felvillanó, < András és testvérei eladták a Szegedi tro minden mn ftriríi inni'il a iMiin < , • - > - «_ . . . r vagy minden magába foglaló minden ségbe fulladó, ütődött ,tekintet fáj­dalmasabb három felvonásos mester­kedésénél. Ezeket tudja mesterien megfogni Cserzy Mihály, adva szép kerek mesé­ket, amikben kis életek vagy vergődé­sei' alakulnak ki fondorlatos téglara­kások nélkül, a hozzávaló és szilár­dító maltert a lélek adja, az együtt­érzés olyan foka, hogy szinte keresz­tül cseng mindenen az iró egyéni fáj­dalma. Ilyen az élet, azt adtam szé­pítés nélkül, amit láttam, ahogyan van. A pusztának, a végtelen esendő vi­lágnak festésére annyi színe, rajongá­sa van, hogy olykor akaratlanul is megáll építő munkájában s elpepecsel a minél tökéletesebb reprodukáláson, megkongatva az olvasó szivében is a kopár földeken lebegve uszó baTang­kenderfonógyár és Bogyání kender­ipar vállalati nyugdíjpénztárának a Kálváría-u. 11. sz. házukat 1202 n. öl telekkel 500.000 pengőért. - Csányi István és társai eladták a Szegedi Ar­mentesítő és Belvizszabályzó társu­latnak a Belsőszatymaz-dú tőben levő 1954 n. öl földjüket <5039 pengőért. — Murai Sándor eladta Kormányos An­talnénak a Gajgonya-dülöben levő 425 n. öl földjét 1275 pengőért. — ökrös Jánosné eladta az ujszegedi római ka. toiikus egyházközségek a Nagykirá­lic-dülőbcn levő 200 n. öl házhelyét 12.000 pengőért. — Farunk Lajos és lestv. eladták Saári Károly és nejének a Székhát-dülőben levő 1859 n. öl föld. jüket 11.900 pengőért. — ördögh Imre és neje eladták Szécsi Mátyás és ne­jének a Ladányi-dűlőben levő 1562 n. öl szántójukat 7000 pengőért. — ör­döjjb Imre eladta Katona József és ne­Sertéshússal feketézők napja az uzsorabíróságon (A Délmagyarország munkatársá­tól) Szombaton csupa olyan vád­lottak kerültek a törvényszék uzso­rabirája, dr. Bókay János elé, akik sertéshús, vagy sertés drágí­tással voltak vádolva. Mas a János, Móra-Utet *>L szám alatt lakó gazdálkodó és báty ­ja Szilveszter, tavaly december ele­jén vágott sertést hoztak bé kocsim tanyájukról és eladták a dr. Korosa József-utca 15. szánt alatt lakó Barna József vendéglősnek. Bar­na József 13 pengőért vette meg a sertéshús kilóját abból a célból, hogy elkészítve vendégeinek fel­szolgálja. Tekintettel arra, hogy Barna üzérkedés céljából vette meg a hust, az ügyészség Masáékkal együtt ellene is vádat emelt árdrá­gítás elmén. Az uzsorabiró bűnös­nek mondotta ki mindhármukat árdrágítás vétségében és Masa Szil­vesztert 4 hónapi fogházra, Masa Jánost 200ó pengő pénzbüntetésre. Barna Józsefet pedig 1000 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az ilélcl íog­erős. Ugyancsak husádrágitás miatt került a vádlottak padjára tóth János királyhalmi hentes és mé­száros, valamint Molnár István regatta altiszt. Tóth üzleti össze­köttetésben állott Molnár István szegedi regatta altiszttel. Molnár tavaly julius 30-án 17 és félkiló sertés- meg borjúhúst vásárolt Tóthtól maximális áron felül. A hust elkészítve felszolgálta a tiszai csónakház vendégeinek, tehát be­bizonyithatóan keresett rajta. A! törvényszék mindkettőjüket bűnös­nek mondotta ki árdrágítás vétsé­gében és Molnárt 200, Tóthot 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az íté­let jogerős. Kiss József horgost lakos ta­valy novemberben egy 18—19 kilós malacot adott el özv. Kéri Józsefné szegedi lakosnak 200 pengőért, te­hát a maixmális ár túllépésével Kisst 600, Ivérinét, aki hizlalásra vette a malacpt, 200 pengőre bün­tette jogerősen az uzsorabiróság. L c í e József tápéi hentes az ide* februárban a sertéshúst feketén mérte vevőinek, akik között sofc szegedi is volt. Mivel több esetül sikerölt rábizonyítani, az uzsora­biróság 1000 pengő pénzbüntetésbe ítélte. Az ítélet jogerős. Reszeü es moh u iravágása TimkÓ reszelövágó üzemében Kossuth lajos-susárut 34. szót, amely beleütődik a földbe, ma- jjénefc a Ladányi-dőltében levő 591b, gánvos fába. szeszéives légfüggönybe, }öl földjét 2500 pengőért. ü Bfl J a VIT A s O90TI Bélánál srasat. (KUuiáMór Keie»k#Jf!m.i Bsnk-éöíüeté

Next

/
Thumbnails
Contents